Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
Modern család Biológia—1971 Turista humor • Csak azt nem értem, hogj amíg agglegény voltál, hogy tudtál felkészülni a randevúra?! Aki vis«zavágyódik a múltba — Mi a legfőbb kívánságod? — Bátor Boleszláv ideiében szeretnék élni. — De miért? — Mert akkor nem kellene megtanulnom mindazt, ami később történt. A tanító megkérdezi: — Hogyan történik a virágok beporzása? — Az autók végzik. Szerelmi háxa»ság — Tudod, Winiewskiék, azok aztán csakugyan szerelmi házasságot kötöttek. _ ??? — A férj szerelemből vette el feleségét, a felesége pedig szerelmes belé, mert elvette. Késő — Szeretné látni a többi kofferem tartalmát is?... (A Stern-ből) — Képzelje, az egyik barátom ezer rubelt nyert a lottón. És ráadásul egy héttel az esküvője után! — Szegény fickó! Hiába, soha nem volt szererfcséjel Kollokvium — Professzor úr, tudom, hogy a feleletem nem volt éppen fényes, de azért úgy gondolom, hogy egyest mégsem érdemeltem. — Tudom jól, de ennél rosszabb osztályzat már nincs. Vámnál — Lépj már, mert a következő jelenetben kivonszolják a holttestedet a színről! (A Weltwoche-ből)' — És mi a hölgy foglalkozása? — Sztripliztáui-osnő... (A Quick-ből) Mets »sokáé Meghal az öreg pincér, özvegye elhatározza, hogy megidézi szellemét és ezért spiritiszta szeánszot rendez. De az asztal csak nem jön mozgásba, az eredmény — sehol. — Euzébius — zokogja az özvegy — miért nem jössz? — Nem az én asztalom — hallatszik a sötétben egy tévedésem volt. Mindenki tévedhet Voltalre-t meglátogatta Sophie Amauld színésznő. — Nyolcvannnégy éves vagyok, kisasszony, —1 mond ta a nagy író — és 84 baklövést követtem el életemben. — Akkor mit szóljak én? — vág vissza mosolyogva a szép színésznő. — Harmincöt éves vagyok és több ezer Gyermekpszichológusnál & —■ Szerintem az a hiba, hogy a gyéréit túl szigorú nevel lést kap és tele van gátlásokkal^ .. Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 498. CSÍpÓS Nyaralási emlékek Fiú: Elhatároztam, mielőtt elhagyom a nyaralódat, ösz- szecsókollak. Leány: Oh, azonnal hagyd el a nyaralómat. ☆ Nő: Kérem, hentes úr, vágjon le nekem 2 kiló 30 dekát csont nélkül. Ne... ne csomagolja be. Csak tudni akarom, mennyi az a 2 kiló 30 deka. Ugyanis annyit híztam a nyáron az üdülőben. ft Fiú: Édesem, ha tudtam volna, hogy ez az alagút ilyen hosszú, össze-vissza csókoltalak volna. Lány: Jaj — hát nem te Voltál? Vendég: Mondja pincér, van teknősbéka levesük? Még sosem ettem. Pincér: Ha még sosem evett, akkor van. ☆ Kislány: Tavaly nyáron itt B Tisza-parton megígérted, hogy feleségül veszel. Fiú: De édeském, tavaly nem is volt Tisza-part. Árvíz volt. ft Vendég: Mondja, mért Van kiírva a lángossütője ajtajára, hogy „Új vezetés”. Hiszen tavaly is ön volt itt a vezető! Vezető: No lgenl De azóta megnősültem. ft Ü J asszony: Drágaságom; meg akartalak lepni saját készítésű süteményemmel, de a foxi kutya mind megette. ŰJ férj: Nem baj, szívem.- Majd veszünk egy másik ío; jxi kutyát, ft I. férfi: Kikérem magamnak, amiért az üdülőben azt merted mondani rólam egy társaságban, hogy hülye .vagyok. IL férfi: De kérlek, ne haragudj, nem tudtam, hogy ez titokl Dénes Géza „Tiki-laki” Szórakozott férj Miután ilyen szépen megsétáltattad a gyerekkocsit, most légy szives vidd el a gyereket lato« Hencegés — Amikor én fiatal voltam — hencegett valaki —j úgy váltogattam a szerelmeket, akár az inget. — Csakugyan? — Bizony, havonta cserél-í tem őket. Magától Is — Ez a televízió folyton rossz! Egyszer kidobom az ablakon! — Kijött már valaki a szervizből, hogy megnézze! — Senki! Magától romlott eL A hivatás áldozata * — Volt egy gyönyörű posJ tagalambom. — És már nincs meg? — Sajnos nincs. Hivatása teljesítése közben kimúlt. — Hogy-hogy? — A postán. a pecsételés^ nél agyonütötték. Statisztika — Épp most olvasom} hogy állítólag minden negyedik házasság sikerül jól. — Ehhez, sajnos néni túJ dók hozzászólni. Én csak h&i rom szór nősültem l Csattanós válása A nagypapa játszik a gye3 r ekekkel: — Gyerekek, aki a legjobb ban tud közületek füllenteni, az kap tőlem egy fél kiló cukorkát. — Nagypapa — szólal meg a kis Józsi —, de hiszen az előbb egy kiló cukork& mondtál I
