Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-08 / 237. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 9. Asur-or az ágban jártam 2. Virág és illat A virágfelvonulás egyik kocsija. Az Azúr-parton annyi az ünnep, hogy szinte egymást érik: tavasszal, télen, nyáron és ősszel, az év minden szakában. Alkalom ezer kínálkozik az ünneplésre. S ha nincs alkalom, akkor teremtenek. Nizzában a kisebb ünnepek végtelen sorából kettő emelkedik ki: a több napos februári karnevál és a Nagy Nyári Éjszakák, júliusban és augusztusban. Az első éjszaka, amely a sziporkázó jelzőt kapta — Nuit scintillante — valóiában nyitánya az Angolok sétányán rendezendő nyári látványosságok sorának. Micsoda látvány! Micsoda nyitány! Virágcsatával és konfetti-esővel kombinált tengerparti parádé. A tervek már fél évvel az esemény előtt elkészülnek. hogy a csaknem tízezer munkásnak, mesterembernek elegendő ideje legyen az elképzelt „álmok” megvalósítására. (Egyesek szerint az idén jól is jött ez a munkaalkalom mert januárban több kisüzem volt kénytelen becsukni kapuit és elég sokan maradtak hirtelen munka nélkül.) A luxusszállodák sora előtt húzódó tengerparti korzó két kilométeres szakasza átalakul szabadtéri színházzá. Széksorok, széksorok és a táv közepén két hatalmas tribün, mindez együtt mintegy százezer néző befogadására. Amikor pontosan 9-kor — a pontosságra kényesen vigyáznak a franciák — eldördül az ágyú, megindulnak a kocsik. Harmincegy kocsi, megannyi pompás virágkompozíció. Egy-egy kocsin nyolc—tízezer virág. Látható ott Dél Csillaga kék ragyogásban. Csillageső töméntelen szegfűből, sziporkázó fénybén. Naplemente vörös virágból. Minden egyes kocsin egy-egy tündér, némelyiken egész kis csapat. Nizzai gráciák, a helybéli maneken-iskola kétszáz csinos hallgatója. Mosolyognak, integetnek, s közben hintik, szórják bő kézzel a virágot. Nizza és környéke a virág- termelés világközpontja. Ügy terem arrafelé a virág, mint mondjuk nálunk. Békésben a búza. A Nizzától alig 30 kilométerre fekvő Grasse-ról pedig egyenesen azt tartják, hogy világfővárosa a virágkultúrának. Nemcsak annak. A grasse-i parfüm is világmárka. Egyesek szerint Medici Katalinnak köszönhető, hogy abban a városkában honosodott meg a parfümkészítés. A számára rozmaringból és levendulából készített kivonat volt az első a Grasse-ban előállított parfüm. Ma a város üzemei, lepárEgyszer egy hétköznapi dolog ötlött az agyamba — meg kellene nyiratkoz- ni. Pontosabban a feleségem jegyezte meg: „Te meg, Szergej, elmehetnél már megnyiratkozni, mert kezdesz Beethovenre hasonlítani.” Amint belépek az üzletbe, a mester már indul is elém, hogy fogadjon. — A-aa, — kiáltja örömmel, — ezer éve nem láttami Isten hoztál — Üdvözlöm, — mondom. — A felesége, gyerekei, jól vannak? — Köszönöm, — mondom, — a feleségem jól van, de nincs gyerekünk. — Majd lesznek. Foglaljon helyet. Kér egy almát? Ne nyugtalankodjék, meg van mosva. — Rendkívül hálás vagyok. — mondom. Eszem az almát. S e pillanatban észreveszek a falon egy plakátot. Olvasom: „Semmi sent olyan ló-üzemei évente általában kétmillió kiló virágnál is többet fogyasztanak. Tavaly 433 millió frank volt a parfümből és az illatszergyártás különféle alapanyagaiból származó jövedelmük. Grasse — az első pillantásra úgy tetszik — békés, nyugalmas város. Amikor az ember szóba elegyedik egy-egy régi grasse-i virágtermelővel, szertefoszlik az illúzió. Kiderül, hogy Grasse ideálisan kék ege alatt nincs minden a legteljesebb rendben. „A változás, a forrongás idejét éljük” — mondja egy régi parfümtermelő — „a tekintélyünk még megvan, de már érezzük, hogy a monopólium, amelyet sokáig tartottunk, veszendőben”. Egy másik virágtermelő gazda arról panaszkodott, hogy egyre kevesebb és drágább a munkaerő, hogy lassan már nem lehet kapni virágszedő munkásokat; mert igaz, nem is túlságosan éri meg a virágszedés. Itt van például a jázmin. Egy kiló jázmin — tízezer virág. Egy szedőnő bármilyen gyorskezű is legyen, 500 gramm-nál nem tud leszedni többet egy óra alatt, azért pedig három frank ötven centimes jár neki csupán. Veszély fenyegeti a francia üzemek egy részét is, különösen azóta, hogy az amerikai tőke megvásárolta az egyik leghíresebb grasse-i céget, a Chiris-t. Ennek már négy esztendeje, és azóta újabb és újabb külföldi tőkések teszik rá a kezüket egy-egy nagymúltú *«»♦»»»»»»«»«>«»»«<>♦♦♦♦♦»♦♦♦♦< olcsó és semmi sem olyan drága, mint az udvariasság! Szervantesz.” Bölcs gondolat, gondolom, valóban bölcs gondolat. — Hát a munkahelyén hogy mennek az ügyek? — érleklődik a mester. — Elég jól. — felelem — nemrég kaptam fiztéseme- lést. —r Hiszen ez nagyszerű, — örvendezett a fodrász, — jöjjön, hadd csókoljam meg. összepuszilkoztunk. — Lejátszunk egy parti sakkot? — kérdezi. Előhúz a zsebéből egy úti sakk-készletet. Elkezdünk sakkozni. Rágyújtunk. — Miért magázódunk mi még mindig, gyerünk, te- gcződjünk össze, — javaüzemre, és ez alaposan kiélezi a konkurrencia-harcot a termelésnek ebben az ágában is. Az egyik meglátogatott üzem vezetője némi re- zignációval említi, amikor — illatfelhőbe burkolózva, — egy nagy teremben a feldolgozásra szánt rózsaszirom szárítását nézzük: az elmúlt évben háromszáz tonna májusi rózsa termett csupán, pedig valamikor, évtizedekkel ezelőtt, a többszörösét is megtermelték ezen a vidéken. Családok fordítanak hátat, hagyják ott a hagyományos mesterségüket. Útban visszafelé Grasse- ből Nizzába tanár ismerősöm. akinek gépkocsiján tettük meg az utat, egy kis kitérővel elvisz arra a Napóleonról elnevezett fennsíkra, ahol állítólag az Elba szigetéről újra visszatért császár észak felé tartó útja közben egy kis házacskában megpihent. A környező fennsíkot nézegetve és gyönyörködve a valóban impozáns látványban, eszembe villannak az egyik grasse-i virágtermelő szavai. Még a városnézés elején, egy oldottabb pillanatban megjegyeztem, hogy a virág hazájában bizonyára békés lehet az élet. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, — idézem a magyar mondást. Mire ő kissé fanyarul jegyezte meg: „Lehet, hogy ez maguknál igaz, csakhogy mi a virágot nemcsak szeretjük, hanem termeljük is.” Valkó Mihály Következik: A művészet nyomában — Leger, Cocteau, Matisse. solja a mester. — Gyerünk, — mondom. — Anatoiij vagyok. — Szergej. A fodrász közelebb jön hozzám és a vállamra teszi a kezét. — Nem énekelnénk el a „Katyusát”? — kérdi. Elénekeltük a „Katyusát”, megsirattuk. — Meg kellene nyirat- koznom, — mondom neki. Körülfogta a nyakam egy térítővel és tengerészcsomót kötött a végére. Elkékültem. Hörögni kezdtem. A frizőr észrevette a dolgot, megengedte a csomót. nyir. Nyisz. — és levág egy darbot a fülemből. — Jaj! — mondom neki. — Pardon. — mentegetőzik, — kissé melléfogsz, Uovlatov s Mentsétek meg füleinket! I Ismét megtudjuk: „Ki miben tudó»" * A televízió és a Kommunista Ifjúsági Szövetség az 1971-72-es tanévben ismét megrendezi történelemből és fizikából a „Ki miben tudós?" televíziós vetélkedőt. A versenyen, minden olyan fiatal részt vehet, aki valamilyen középfokú oktatási intézményben, gimnáziumban, szakközépiskolában, valamint a szakmunkásképző intézetek a), b) és c) tagoza- \ tán folytatja tanulmányait i és az év végéig nem tölti be ; 20. életévét. Jelentkezni 1971, november 1-ig lehet az iskoiai KISZ-szervezetekben. j A ki miben tudós első szakaszában az iskolákban házi vetélkedőket tartanak. Onnan iskolánként a legjobb tanuló juthat tovább a megyei, illetve a fővárosi írásos selejtezőbe. A megyei írásos selejtezők győztesei és a fővárosi selejtezők első öt helyezettje nevezhet be az országos írásos versenybe. Az országos döntő nyolc legjobb vrsenyzöje pedig a televízió nagy nyilvánossága előtt adhat számot fizikai és történelmi tudásáról, kieséses páros versenyben — előreláthatólag 1972. áprilisában. Közvetlenül az országos versenybe kerülnek azok a tanulók, akik a két versenytárgyból az elmúlt tanévben az országos középiskolai tanulmányi, valamint a szakmunkástanulói tantárgyi tanulmányi verseny első tíz helyezettje között szerepeltek, továbbá azok, akik a nemzetközi fizikai olimpián indultak. A „Ki miben tudós?” tvvetélkedő díjazottjai nyolc —húsz napos külföldi körutazáson vehetnek részt. Az első két helyezettnek tantárgyából nem kell felvételi vizsgát tennie az egyetemen. ♦ Kutatás bérmunkában A szegedi József Attila Tu dományegyetem fizikai, ké miai és más intézeteinek tu dományos kutatói mindéi korábbinál nagyobb mérték ben vesznek részt a terme léssel közvetlenül összefüggi feladatok megoldásában Gyakorlati kutatásokra vo- natkozó szerződéseik értéki a 10 évvel ezelőtti néhány százezer forintról az idén ' millió forintra emelkedett A tetemes összeggel a tér meló üzemek és vállalatot finanszírozzák a különfél« folyamatban lévő. illetv« megkezdett kutatási munká- kát. A természettudomány kar tanszékei jelenleg má: nagyobb bevételhez jutnál különféle termelő vállalatok kai kötött szerződések által, mint amennyi a fejlesztésükre előirányzott egyetemi költségvetésük összege A mintegy negyedmilliói költségvetési kerettel rendel kező kibernetikai laboratórium például mintegy két él fél millió forintos bevételhei jut. A japán nemzeti vasút részvénytársaság elhatározta, hogy 1981-ben óránként több, mint 260 mérföld gyorsasággal száguldó vasúti ex- presszvonatot ad át rendeltetésének. Az expressz Tokió és Osaka között közlekedik majd, s a két állomás közötti 350 mérföldön nyolcvan ősre lesz a menetidő. A megfigyelő autók A francia rendőrség különleges „megfigyelő autók” használatát vezette be. A kocsik színe nem tér el a szokványos színektől és nincs rajtuk semmiféle rendőrségi ismertetőjel, viszont televíziós kamerát szereltek beléjük. Az adást egy speciális antenna segítségével közvetlenül a rendőrség központjában veszik, ahol a rejtett kamerával észlelt jelenségeket képernyőre vetítik vagy video-magnetofon- nal rögzítik. A „megfigyelő autókat” elsősorban a bűnözők és a közlekedési szabálysértők leleplezésére használják. Am Ki mit nem hirdethet? „Fegyenc türelmes hölgyet keres házasság céljából. Csak komoly szándékú válaszokat...”. Ilyen vagy hasonló tartalmú apróhirdetések fognak valószínűleg a közeljövőben a bajor újságokban felbukanni. A bajor igazságügyminiszter elrendelte, hogy a nőtlen foglyok cellájukból házassági hirdetéseket adhatnak feL E lehetőségből természetesen kizárják az olyan foglyokat, akik házasságszédelgés miatt vannak börtönben. A többi szövetségi államban szintén hamarosan átveszik a „bajor példát” A társadalomba való gyors beilleszkedés lehetősége fokozódik majd azáltal, — hangzik az indoklás — hogy a szabadon bocsátott fogolyra már a börtön kapujában egy leány vár. Nyugodtan alhatnak a szülők Az éjjeleket átüvöltő csecsemők a szülők rémei. Minthogy az apróságoknak nem tehet altatót adni, egy svéd "felfedezése igazi mentsvár számukra. A bábuba, vagy JÉrmelyik nagyobb játékba beszerelt magnetofon szalagjára az anya szívverését vették feL A szívhang lejátszása annyira megnyugtatja a gyermekeket, hogy néhány perc múlva mély álomba merülnek. Akit a fiatalok is megirigyelhetnek tam. Nagyon igyekeztem. — Rendben van, — mondom, — semmi vész. Van másik fülem is. Az orrommal azonban Tolik, légy óvatosabb. — Ne izgulj. Szerzs, minden rendben lesz! Elkezdett borotválni. Hirtelen — az orrom mintha ott sem lett volna. Itt már nem bírtam tovább, felugrottam, elszámoltam, a fejem becsavartam a lepedővel, nehogy megrémisszem a járókelőket, és — nyomás o kórházba. ; Megérhetek. Belököm ; az ajtót. A sebész már siet ; is elém, hogy fogadjon ; — A—a, — kiált fel örömmel. — ezer éve nem láttam! Isten hozta! Hogy van a kedves felesége... I Látom, a ta'on eqy pia- '. kát lóg. Nem kezdtem ! hozzá, hogy elolvassam, \ kihátráltam az utcára és '■ hazaszaladtam. Molnár Sándor fordítása < A svéd Gustav Hokanson 70 évvel ezelőtt vett részt először kerékpáros versenyen, azóta is szenvedélyes híve a kétkerekű járműnek. Néhány évvel ezelőtt sok fiatal sportolót magamögött hagyva ő lett a győztese a Svédországban rendezett 2000 kilométeres kerékpáros versenynek. Bár a 85 esztendős veterán sportolónak ma már nem sikerül első helyezést elérnie a versenyeken, népszerűsége országszerte változatlan. Az idő — pénz (a kincstárnak) lefonérmét, hogy végighallgassa a legfrissebb pletykákat. A telefonautomaták lényegesen gyaraüithatnák az ország költségvetését — állapította meg a japán távbeszélő hivatal a nagyvárosokban végzett beható vizsgálatok után. Megállapítást nyert, hogy a férfiak átlag 3—i percig, a nők viszont sok esetben legalább 20 nercig beszélgetnek telefonon egymással. A japán távbeszélő hivatal egyes vezetői most javaslatot terjesztettek elő, hogy automatikus ki- kancsoló berendezést kell a telefonaűtomatákba szerelni amelyek 3 perc után félbeszakítanák a beszélgetést. Ha valaki tovább akar beszélgetni, újabb érmét kell bedobnia. A távbeszélő hivatal meggyőződése szerint ritka az a nő, aki nem áldoz szívesen még egy te-. Vas és Faipari Szövetkezet felvételre keres nagy gyakorlattal rendelkező vasipari forgácsoló gépek javításában jártas géplakatost TMK üzembe. Jelentkezés: Szolnok, Ostor u. 1. Gyorsvonat A vízimajom Egy szép napon a New York-i állatkert majomházából eltűnt egy bundermajom. Csak jónéhány nap múlva sikerült megtalálni és haza- zsuppolni. Ellenőriztek minden kerítést, zárat, vízzel töltött árkot, de semmi olyasmit nem találtak, ami segítségére lehetett a majomnak abban, hogy megszökjék. Másnap azonban ismét csak eltűnt a bundermajom. A rendőrséget megint be kellett vetni a szökevény felkutatásába. Végül is elhatározták, hogy megfigyelik a majom manipulációit. Nos, a következőket láthatták: hajnalban a majom elővett egy korábban eldugott banánt kiállt a majomházat körülvevő, vízzel töltött széles árok szélére és a banánnal integetni kezdett A szomszédos területen legelésző hatalmas jávor- szarvas ezt meglátva átúszott az árkon, a majom bedugta a szájába a banánt, felugrott a hátára, s hamarosan m*- a túlsó parton volt. A „mézesszájű” varsóiak ) A varsói lakosok havonta 60 tonna mézet fogyasztanak s e tekintetben az országos élvonalba tartoznak. Az élelmiszerüzletekben kapható ún kommersz-mézen kívül 3 méz-szaküzlet árul többfajta mézet, s nagy választékban különböző csemegéket, amelyek egyik alapeleme a méz: mézeskalácsokat, mézes cukorkákat és elsőrangú mézborokat, azaz mézsöröket. A mézborok állandó vásárlói a külföldi vendégek, akik elragadtatással ízlelgetik -a régi és bonyolult re- ceDtek szerint készülő édes italokat. A mézborok vonzerejét emeli a szép csomagolás is. A hosszúnyakú üvegeket s az öblös agyagkorsókat a bor elfogyasztása után is fel lehet használni.
