Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
1971 október i. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Meghalt A munkavédelmi előírások a dolgozók testi épségét, sok esetben az életét védik. Ilyen és basonló sorok olvasásakor nemegyszer fintorgunk: „az unalomig elcsépelt szózatok ezek”, pedig a balesetelhárítási kódexek valamennyi sora egy-egy tragikus szerencsétlenség tapasztalataiból született. Vésni csak mellmagasságban szabad — ez az előírás is ott áll az abádszalóki Lenin Tsz gondosan elkészített munkavédelmi előírásaiban. „Mindössze” annyi történt, hogy Kovács Lajos nyugdíjas kőműves, a szövetkezet kerékgyártó műhelyének bővítésénél fejmagas- ságban igyekezett lyukat vágni egy 3,5 méter magas pillérben. Eközben a vályogból emelt oszlop ráomlott és a szerencsétlen embert agyonnyomta. Ha az előírást betartja, talán most is életben van... A munkavédelmi előírások a dolgozók testi épségét védik. Ha az öreg mester értelmetlen halálára gondolunk, ugye már nincs kedvünk fintorogni? — Pb — Atü'tették a piszIránti szaruhártyáját A skopjei egyetem három szemorvosának sikerült egy pisztráng szaruhártyáját a házinyúl szemébe átültetni. Az orvosok jó öszeférhető- ségi Szintet állapítottak meg. Az átültetett szaru- hártya gyorsan megfogant. Donornak olyan pisztrángot választottak ki, amely a jugoszláv—albán határon elterülő Ohridi-tóban tenyészik. Az előzetes kutatások kimutatták, hogy a pisztráng e típusának szaruhártyája különösen alkalmas az átültetésre. A három teknő országa A rakparton állunk, s a daruk, mint valami óriási, furcsa halászmadarak, lógatják magukat a víz fölé. A túlsó oldalról finom vörös porfelhőt hajt felénk a szél az indiai vasérc szemcséiből. Kődobásnyira kis vontató boxer lomha, üres uszályt húz a Duna felé. Keresztes Ferenc kitartóan nézi, mint rajzol az olaj és a festékanyag absztrakt mintákat a kikötő vizére. — Nagy volt a szárazság, csekély a meder, hiányzik három méter vizünk. Egy kiadós eső segítene rajtunk, akkor rendes szereléssel járhatnának a hajók. Nincs különösebb baj, bár van egy kis késés: a csepeli Nemzeti és Szabadkikötő most is a maga sajátos életét éli A diszpécserszobában Remetehegyi Béla bekapcsolja az ipari tévét és percek alatt meggyőződhetünk arról, hogy van munka bőven. Az óriási szem részeire bontja és behozza nekünk az egész kikötőt. Makeítsxerű a táj Később gyorslift visz fel a gabonaraktár tetejére. A magasból makettszerű a táj: a hajókon dolgozók apró pontokká zsugorodnak, a farönkök gyufaszál nagyságúak. Alattunk három óriási teknő. két kereskedelmi és egy olajos medence. Hajók, uszályok, rakományok mindenütt. Nem sokat időzünk a tetőn. Megnézzük a hatalmas, konténerrakodáshoz készülő daruk szerelését. * — Nagy szükségünk van rá, mert a konténeres rakodásoknál gondjaink voltak. Nehezen tudtunk ki- és berakodni. A hagyományos módszerekei a mai időkben már nem sokra megyünk. Az északi részen az egyes medence mellett haladunk Szerencsés esetben Szolnokon is Milyen készülékkel vehető a kísérleti tévéműsor? Ä televízió második kísérleti adásának megindulása óta érthetően sokakat foglalkoztat a kérdés: milyen készülékek alkalmasak az adás vételére, milyen körülmények között lehetséges az új műsor zavartalan megtekintése? A kísérleti műsorok hordozóhulláma csak egyenes vonalban terjed, tehát csak ott lehet megfelelő készülékkel és antennával venni az adást, ahonnan „rálátás” nyílik a? adóra. Az új műsor egyelőre csak a fővárosban és környékén vehető, mert a Szabadság-hegyi adóállomás hatósugara mindössze körülbelül 40 kilométeres. Szerencsés feltételek között másutt, például Szolnokon is követhető az adás. A második adás vételére az egycsatornás készülékek (például Orion 301, 302, AT —501, Tavasz, Carmen) alkalmatlanok. Adapter csatlakozással lényegében bármelyik tizenkét csatornás készülék (Duna, Budapest, Tisza, Munkácsy, Benczúr) átállítása megoldható. Forgalomban vannak már olyan ÉPÜLETLAKATOS ÁRU és VASSZERKEZETI munkák kivitelezését rövid határidőre vállaljuk. CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Cegléd. I., Damjanich u. 5. szám. készülékek is, amelyekbe UFH-turner beépítése esetén megvalósítható a vétel. Ilyenek: a Sztár, Minivizor. Fortuna, Olympia, Mobilette, Horizont, Mona Lisa, Favorit, valamint az Orion ké. szülékéi közül az AT—651 Sigma, az AT—1550 Delta Super, az AT—751 Tokaj, az AT—759 Oretta, az AT— 1651 Meteor, az AT—650 és az AT—550 Delta. Ugyanakkor árusítják már azokat a készülékeket is, amelyekbe a turner gyárilag beépült. Ilyenek a Videoton gyár Sztár és Favorit típusú készülékei közül mindazok, amelyeknek típusszáma után az U-betű megtalálható. Jelentősen befolyásolhatják a kísérleti adás vételét a megfelelő antennák is. A Híradótechnikai Vállalat már gyártja, a KERAVILL pedig árusítja az erre alkalmas. ablakra szerelhető, illetve szoba- és tetőantennákat. Az ablak rámájára szerelhető antennák ára 200— 300, a tetőantennáké pedig 3—600 forint. Mindig a vételi viszonyok és a térerősség szabja meg, hány elemes antennára van szükség. Előfordulhat valahol az is, hogy még jól irányított tetőantennával sem kielégítő a vétel, ilyen esetekben egy antenna- fej-erősítő segíthet. A kísérleti program sugárzásának műszaki feltételei egyébként a közeljövőben számottevően javulnak. A jövő évben elkészül az új 700 négyzetméter alapterületű színes stúdió, Pécsett és . Tokajon pedig újabb két adó. A jelenlegi kísérleti műsort még csak az ország területének mintegy 8—10 százaléka láthatja, 1975 végére ez az arány eléri a 60 százalékot,. eL Csendes rész ez, Keresztes Ferenc megáll, leveszi tengerészsapkáját, mintha így adna tiszteletet a három öreg hajónak. — Nyugdíjban vannak már, nincs szükség rájuk. Ez a Budapest, az első tengerjáró hajó, mellette a Tisza, lentebb meg a Szeged. Most még raktárnak használják őket, később összevágják, s az öntödében lesz a temetésük, mint a többi gőzhajónak. Mert a hajók is „meghalnak” egyszer. A- kikötő megújul A kikötő azonban időről időre megújul. Erről győzött meg Márton Gyula főmérnökkel folytatott beszélgetés is. — Az utóbbi időben korszerűvé vált a vízi szállítás. Nálunk is sok pénzt költöttek arra. hogy a régi gőzhajókat új, motoros hajókkal cseréljék fel. Ma már kitűnő hajóparkunk van; ez arra kötelez bennünket, hogy itt Csepelen áldozzunk a kikötő fejlesztésére is. A kezdetleges és elavult rakodási módszerek gátolták a munkát. Ráadásul tömegcikkek helyett elsősorban darabárukkal van dolgunk, és ez még csak nehezítette a helyzetet. Képzelje el, évente 1 millió 800 ezer tonna a forgalmunk, hiszen itt fogadjuk valamennyi Duna-menti ország hajóit. Olyan ez a kikötő, mint egy jó bazár: mindenféle árut megtalálni benne. Szén, koksz, papír, fa, vas és különféle idomáruk... A jó ég tudná mindet felsorolni. — Ma hogy történik a rakodás? — A' jelenlegi rakodási módszereink mór magukon hordják a jövő körvonalait. A megerőltető, ugyanakkor lassú fizikai munkát lehetőségeinkhez képest háttérbe szorítottuk a gépesítéssel. Nem beszélve arról, hogy a konténerek alkalmazásában magasan megelőzzük valamennyi vállalatot az országban. — Beszélne bővebben a gépesítésről? — Szívesen. Bár azt a sokféle rakodógépet, amellyel dolgozunk tulajdonképpen fölösleges felsorolni. A lényeg talán az, hogy míg eddig 200 tonna kirakása a hagyományos módszerrel egy napot vett igénybe, most egy óra is elegendő rá. — Menyiben érinti ez a dokkmunkások életét? — Nyilvánvaló, hogy új normákat kellett megállapítanunk. De a munkájuk könnyebb lett a fizetésük meg nagyobb. A múlt évben például 300—400 forinttal emelkedett átlagosan a fizetésük. Ki megy ma dokkmunkásnak? — Megmondaná, ki megy ma dokkmunkásnak? — Nézze, ez nehéz munka: általában vidékiek jönnek, ők itt laknak a munkásszál- táson. Még ma is zsákolnak, de a daruk, a 120 különféle targonca, a villamos emelők, a farakodó lapok nagyon megkönnyítették a dolgukat. A klasszikus értelemben vett dokkmunka elhalóban van. — Mi szerepel a fejlesztési tervükben? — Elsősorban a technológiát fejlesztjük, de rekonstrukciós programot is végrehajtunk. Űj beruházásként a központ mellett épül a tranzitraktár, lesz benne öltöző mosdó. Felépül a kul- turház is, az új üzemi konyha étkezdével és egy korszerű munkásszállás. Mindent összegezve: néhány éven belül olyan lesz ez a kikötő, amilyennek egy korszerű minden igényt kielégítő kikötőnek lennie kelL Kimutat az ablakon: —> Látja, ott, a rakpart mellett is felújítjuk a vágányokat. Azt akarjuk, hogy mozdonyaink végig járhassanak a pályán. A traktoros vontatás már lassú, ráadásul nem is kifizetődő. — Hány műszakban dolgoznak a kikötőben? — Éjjel-nappal három műszakban, — és vasárnap sincs megállás. De ne ijedjen meg: a munkaidő havi 191 óra. Ez azt jelenti, hogy minden második héten van egy plusz szabadnapjuk. — Ha télen befagy a Duna, van-e munkájuk? — Ne féltsen bennünket, van bőven. Olyan eset még nem fordult elő, hogy itt tétlenül lézengtek volna az emberek. Két kilométernél is hosz- szabb a rakodó partfalak hossza, oda simulnak hozzájuk terhükkel, vagy üres „gyomrukkal” az uszályok. Munkát és megélhetést kínálva az itt dolgozó embereknek. Hankóczi Sándor Üj köntösben, porosán A szolnoki Kossuth téren sok járókelő szeme felcsillan: ez igen! Szép, új köntösben pompázik a városi tanácsháza. Illő is, hogy így legyen. A baj csak az: ha közelebbről vesszük szemügyre az új köntöst, bizony lelohad a lelkesedésünk. Csúnya, vastag porréteg borít ugyanis minden párkányt, homlokzati kiszögeliést, felülről. (Kivétel néhány olyan ablakpárkány, amelyről úgy-ahogy letörölték már a port — valószínűleg azok, akik az ablak mögötti irodában dolgoznak.) A tatarozók ugyanis ügyet sem vetettek arra, amikor az állványzatot eltávolították, hogy eközben vastagon por telepszik az említett felületekre. S az már a jelek szerint eszükbe sem jutott, hogy ezt a csúf réteget fokról fokra — az állványzat lebontásával egyidőben, maguk eltávolitsák. Most aztán más sem hiányzik, csak a kiadós esőzés — főképp olyan széliránnyal —, hogy le-, illetve rámossa e portakarót az egyébként valóban szép sík felületre is amely ezáltal nyilván elcsúnyul. Megengedhetjük ezt magunknak? Mi lesz így a most szép, új köntösből? Finoman szólva, viseltes gúnya, amelyben aligha lel majd bárki örömet, amelytől felcsillanhat a szeme. Kár... (m—r—n) Á hortobágyi tudományos tanácskozás állásfoglalása: Legyen nemzeti park a puszta Szerdán folytatódott a hortobágyi tudományos tanácskozás. Kiváló tudósok, kutatók ismertették a puszta geológiai viszonyait, vízgazdálkodási helyzetét, a szikes talajok és az öntözés kölcsönhatását. Előadást és konzultációt tartottak a Hortobágy néprajzi értékeinek kutatásáról és ennek nemzetközi vonatkozásairól, valamint a honismereti programokról. A mezőgazdasági szakemberek a Hortobágy mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit és perspektíváit vázolták. Dr. Ács Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora foglalta össze a r J. Kotljarsskij: Az ü2em műkedvelő festői tárlatának megnyitása előtt két nappal a ren- dezőbizottság stúdiójába tekerccsel a hóna alatt belépett egy férfi. — Íme — szólt tétován —, én is elhoztam önökhöz a festményemet. Azzal kibontotta a tekercset. A képzőművészeti stúdió vezetője és munkatársa helyükről felugorva, szinte eszelősen siettek a kép fogadására. A munkatárs rohant a villanykapcsolóhoz, hogy felgyújtsa a központi és az oldalvilágítást, no meg a rejtett világítás fénycsöveit; a vezető pedig áhítatosan ingatva fejét, remegő hangon mondta: • — Szinte hihe-he-hetet- len! Ezt ön alkotta? — Igen, én — felelte szemlesütve a férfi. — És az égegy világon senki sem segített önnek ebben az alkotásban? — Senki. Az égegy világon senki. — Már korábban is próbálgatta az ecsetet? — Nem. Korábban soha sem lógtam a kezembe ecsetet, viszont — tette hozzá — ceruzával azért rajzolgattam olykor. De első jelentős művem — ez! — Szinte hihetetlen! — kiáltott fel a stúdió vezetője, majd tekintetét munkatársára emelve így szólt: — Ide nézz Pétya, milyen friss színek! Nemcsak a szeme, de a lelke is gyö. nyörködik az embernek. — Lenyűgöző színek! — hagyta jóvá a munkatárs. — És mindehhez járul még a ragyogó kompozíciói Csak nézze, milyen lágy vonásokkal ábrázolja a tehenet és milyen nagyszerűen helyezi el a kép bal felső sarkában! Ennek a térbeli megoszlásnak köszönhető, hogy mi az egész képet a tehén szemével látjuk. — Elbűvölő kompozíció, — erősítette meg a képzőművészeti stúdió vezetője. — Mi a véleményük, méltó-e az én képem a kiállítás többi képéhez? Egyáltalán kiállítható-e? — érdeklődött a kép tulajdonosa. Szerényen, tartózkodóan. \ — Méghogy méltó-e? A főhely illeti meg a képek között! Ez, ez egy valóságos Geraszimov! Ön valóban soha sem fogott eddig ecsetet a kezébe? — Soha! — állította ke.zét szívére téve. — Íme megvan, akitől példát vehetnek a mi üzemi festőművészeink! — mondta ünnepélyesen a képzőművészeti stúdió vezetője. Van végre, akitől tanulhatnak, akire felnézhetnek! Ez az alkotás elhalványítja a többi képet. — Ez a szent igazság — helyeselte Pétya. — Mondtam én, hogy piktorokkal és mázolókkal, no meg piktolmányokkal meg mázolmányokkál vagyunk tele — folytatta az előbbi. — Ha tőlem függne, akkor az egész galériába egyedül ezt az egy festményt állítanám ki! Nekem aztán hihet: ön egy igazi őstehetség! — Valódi zseni! — tódí- totta Pétya. — Titán! — Ha így látják, akkor ; függesszék ki jól látható ; központi helyre — mondta ; most már távozóban — ; magabiztosan, tekintélyé- ; nek súlyát is fitogtatva a, ; kép festője. 1 — így hajtjuk végre, \ igazgató kartárs! — mond- \ ták egyszerre, szemükkel : kísérve a távozót. ! Fordította: Sigér Imre ! kétnapos tudományos tanácskozás tapasztalatait. A tanácskozás elsőrendű célja volt elősegíteni a „Hortobágy nemzeti park” létrehozását, s ezzel valamennyi előadó, felszólaló egyetértett. Eddig is már sok tanácskozást, konzultációt tartottak ennek érdekében, de nem jutottak közelebb a megoldáshoz, holott a nemzeti park létrehozása nemcsak nemzeti, hanem európai érdek is. í ................ . F elszabadult műszakiak foglalkoztatottsága A sorozatos vízbetörések miatt nagy mértékben csökkent a termelőkapacitás a dorogi szénmedencében. Három bánya került víz alá az utóbbi néhány év alatt, s emiatt egyre nagyobb gondot jelentett a műszaki képzettségű szakemberek foglalkoztatása. A szénbányák vállalatvezetői gondos mérlegelés után úgy döntöttek, hogy nem bocsátják el a szükséges létszám feletti műszaki dolgozóikat; tervezőirodát ; alakítottak további foglal- : koztatásukra. Az új intéz- ; mény megszervezése előtt alapos piackutatást folytattak a megyében és azt tapasztalták, hogy sok helyen nem megfelelő a beruházások tervellátottsága, gyakori, hogy a tervdokumentációk hiánya miatt húzódnak el a beruházások. Az új dorogi iroda megnyitásával tehát bővítik Komárom megyében a tervezői kapacitást. Az új iroda hatvan szakéi berrel már megkezdte működését és önálló elszámolási rendszerben dolgozik.
