Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

1971. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Miért kétszer annyiért? Uj filmek októberben Aki csak valamelyest is ismeri a körülményeket, a ..vádnak” azzal a gondolatá­val tekint a Szolnokon épü­lő vízügyi székházra, hogy kétszer annyiért készül, mint amennyiért eredetileg kellett volna felépülnie. Nagyjából tényleg ez a helyzet, de lás­suk tüzetesebben. Már az alap is másf élszer többe került A Beruházási Vállalatnál Rá- dai Román Barna osztályve­zető és munkatársai adtak segítséget a tüzetesebb vizs­gálódáshoz. Már a funda­mentumnál meglepetés ért. Azt ugyanis a tervezői költ­ségvetés szerint négy és ne­gyedmillió forintért kellett volna elkészíteni, valójában — kishíján — 6 millió 700 ezer forintot fizettek érte a Vízügyi Építő Vállalatnak. A tényleges összeg több mint másfélszerese a tervezettnek! Mi a magyarázata ? — Kétségtelen, hogy a résfal- alapozás új technológiát je­lent, de nem itt alkal­mazták először. Következés­képpen a tervezőnek mód­ja lett volna rá, hogy tájé­kozódjék a kivitelezési költ­ségekről. Hogy ne kövessen el olyan baklövést, mint a talajrés-készítés esetében. Négyzetméterenként erre S54 forintot számolt, a kivi­telező viszont 829 forint ár­ajánlatot tett. Micsoda kü­lönbség! — Csupán ennél az egy műveletnél 1 millió 270 ezer forint lett a különbözet összege. Evidens — mint Rá- tíaiék mondták, — hogy a költség dolgában itt a terve­ző jócskán „alul tervezett” —- hogy szakszerűen fogal­mazzunk. Váltig keresték a testes ak- takötegekben azt a jegyző­könyvet — de nem sikerült előteremteni —, amely a tervezőnek e „bizonyítványá­ról” szóló esetleges nyilatko­zatát tartalmazhatja. Végső soron mindegy, mit mondott a kudarcukról, tény — mégpe­dig sajnálatos —, hogy a fundamentum több mint másfélszer annyiba került, mint a tervező számította. szükséges e három vízügyi szervnek a „honfoglalásához” — aszerint, ahogyan a helyigényüket meghatároz­ták. Tüstént ide írjuk: az utób­bi összeg inkább növekedhet még, semmint csökkenhet. Az idézett költségszámítás ugyanis az ÁÉV kivitelezési árajánlatát nem veszi figye­lembe. Ez utóbbival kapcso­latban hadd „forgassuk” vissza egy kicsit az idő ke­rekét. A magasépítés költsé­geit. a LAKÓTERV — 1968 júliusában — 55 millió fo­rintban állapította meg, azoknak az áraknak az ala­pulvételével, amelyek 1968. január 1-én voltak érvény­ben. Ez év májusában viszont a LAKÓTERV — a belső át­tervezéseket is tartalmazó — új kiviteli tervdokumen­tációt adott a beruházónak. Ehhez a most érvényes árak­kal készült kiviteli költség­tervet is csatolta, 77 millió 280 ezer forint végösszeggel. Ez bizony — nem sok híján — másfélszerese a 68-as elő­irányzatnak. De már egészen közel is vagyunk a másfél- szereshez, ha leírjuk: az ÁÉV a tervezői számítások felülbírálása után, a múlt hónap 1-én 82 millió 20 ezer forintra tett árajánlatot a beruházónak. iVem túlozunk Mondhatná valaki: de ak­kor mégsem kétszer, hanem „csak” másfélszer annyiért épül a székház, mint erede­tileg gondolták. Tényleg, ne túlozzunk! Az Összköltségek­ről — a Beruházási Válla­latnál készült — főösszesítő szerint valamivel több mint 106 millió forintba kerül — mai ismereteink szerint — ez a 22 szintes létesítmény, amelynek pontosabb neve: III. számú irodaház. (A vízügyi szerveken kívül ugyanis másoknak is mun­kahelye lesz.) A 106 millió a szanálástól kezdve valamennyi költsé­get magában foglal, de —is­mételjük, hogy — mai isme­reteink szerint. Hogy az épí­tés befejezéséig még mennyi és milyen mérvű árváltozás­sal lehet számolni — erről senki nem bocsátkozik jós­latokba. Ezért nem túlzók azok, akik szerint sajnos, kétszer annyiért épül fel a székház, amennyiért kezdet­ben „garantálták”. M. L Tizenkét játékfilm-újdon­ságot tűznek a mozik októ­beri műsorára, köztük két magyar alkotás is. A hónap első hetében mutatják be Kenyeres Gábor elsőfilmes rendező „Végre, hétfő!" cí­mű alkotását. A mai témá­jú — egy katonaidejét le­töltött fiatalember első ci­vil napját idéző — filmúj­donság főszerepében \ Zala Márk mutatkozik be. Októ­ber harmadik hetétől játsz. szák Fábri Zoltán legújabb alkotását, a „Hangyaboly”-t, A Kaffka Margit regénye alapján készült színes adap­tációban Törőcsik Mari, Vass Éva, Makay Margit, Apor Noémi, Pap Éva, Ko- hut Magda, Andai Györgyi és Jarka SchaUerová alakít­ja a főszerepeket. A szovjet alkotások közül kiemelkedik Grigorij Kozin- cev kétrészes műve, a „Lear király”. A Shakespeare-drá- ma címszerepében ezúttal Juri Jarvet mutatkozik be, zenéjét Dmitrij Sosztakovics írta. Az adaptáció érdekes­sége, hogy a díszleteket a nemrég elhunyt, magyar származású Jenei Jenő ter­vezte. A másik szovjet film­újdonság Vaszilij Paszkaru alkotása, címe: Kockázatos akció — a fasiszták által megszállt Lengyelországban játszódik. A mai fiatalokról szóló NDK filmújdonság a „Susanne és Christian. A műsorra kerülő másik NDK- film a „Pygmalion Hi XII. izgalmas kémtörténet. Egy üzemi baleset körül bonyo­lódik a „Szemben az igaz­sággal” című lengyel film­alkotás. A jugoszláv film­gyártás legújabb termésé­ből a Krosto Papic rendezé­sében készült „Bilincsek” cí­mű filmdrámát tűzik a mo­zik műsorára. A budapesti művészeti hetek kiemelkedő program, jaként mutatják be Kennet Loach „Kés” című színes angol filmjét. A finoman megrajzolt alkotás egy ma­gányos kisfiú lélekrajzát idézi művészi hitelességgel. Romy Schneidert láthatjuk a „Baleset a tengerparton” című színes francia—olasz bűnügyi történetben, ame­lyet Leonard Keigel rende­zett. A magasépítés is borsos lett Akikről az alappal kap­csolatban eddig szó esett, azok — a tervező és a kivi­telező is — voltaképpen al­vállalkozók. Egyáltalán nem azért mondjuk ezt, hogy jot­tányit is csökkentsük a fele­lősségüket. A generálterve­ző a LAKÓTERV, amely e minőségben az egész város- központ gazdája is. A gene­rálkivitelező pedig a Szolnok megyei Állami építőipari Vállalat, amely a fundamen­tumra emelt vízügyi székház építője, — természetesen — még további alvállalkozók­kal. A magasépítést tehát az ÁÉV végzi — mint az érde­keltek mondják — nemcsak költségesen, de lassan is. Karcagi Gábor, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság főmérnöke így sérelmezi a lassú építést: nekünk már tegnap jó lett volna beköl­töznünk, az eredetileg 1973- ra ígért átadással szemben azonban már bizonyos, hogy csak a következő évben fe­jezik be —ha igaz —a szék­ház építését. Szintén ő közölte, hogy az OHV e célra 45 millió fo­rintot biztosított. Azzal a feltétellel, hogy ezért az összegért a VIZIG-en kívül még a KEVlTERV-nek és a Regionális Vízműnek is megfelelő elhelyezést kell kapnia a székházban. Nos, ezzel szemben a Beruházá­si Vállalatnál lévő költség- számítás szerint — 56 ezer forint híján — 70 millió BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 18. Jana faképnél hagyta a „vőlegényét” és a házmes- temé nyomában a kis lakás­ba lépett. Azonnal a kony­ha felé vette útját, fölemel­te a fedőket, beleszimatolt a lábasokba és azután egy fakanállal két borsószemet halászott ki a fazékból. A házmestemé olyan ag­gódó tekintettel várta a véleményét, mint a kisdiák a vizsgabizottság döntését. — Ezt meg kell kóstol­nod szívem — kiáltott ki Rudolfnak. A férfi is a konyhába ment, közben Ja­na a fakanálra újabb két szem borsót vett és most Rudolfon volt a sor, dicsér­ni a házmestemé szakács­művészetét. — Csodálatos — mondta Schirmbaum áhítattal. Köz. ben arra gondolt, ilyen va­cakot még életében nem evett. Nehezen elbúcsúztak a bőbeszédű asszonytól. aki egészen a buszmegállóig kí­sérte őket és megesküdtette Janát, hogy este beszalad hozzá és megkóstolja a gar- nirungot, amikor ekészül. — Ezen is túl vagyunk — mondta Jana az autó­buszon. — Nem árt, ha a házfelügyelőhöz akkor megy be az ember, amikor akar. Nagyon kezdő lehetsz szívi, ha éppen vele nem építet­ted ki a barátságot Az üzletben ámuldozva fogadták a főnök „meny­asszonyát”. A legidősebb se­géd feltűnés nélkül kisza­ladt a boltból és néhány szál virággal tért vissza. Ja­na — miközben nagyon vi­gyázott arra, nehogy az aj­kára kent rúzst elmázolja — puszit adott az idős al­kalmazottaknak. Ezzel ez. után mindenkit levett a lá­báról. De igazi népszerűség­re akkor tett szert, amikor ebédszünetben maga köré gyűjtötte a bolt alkalma­zottait. — Ne haragudjanak uraim — mondta —, hogy így betörök az önök nyu­godt és békés birodalmába. Dehát a szerelem — e szó­nál szendén lesütötte a sze­mét — nagyon nagy úr és a leányok az én koromban boldogan engedelmeskednek neki. Nagyon szeretem az én páromat és alig várom, hogy ma délután négykor kimondjam az igent az anyakönyvvezető előtt. Ta­lán furcsa, de én azt szeret­ném, ha megajándékozhat­nám önöket valamivel, hogy részük legyen abban a nagy boldogságban, amit az élet­től kaptam. A párom úgy döntött, hogy egy havi fize. tésüket záráskor a kasszá­nál felvehetik. Schirmbaum kezdte ma­gát furcsán érezni. — Ezenkívül elhatároz­tam, hogy mindannyiukat megfiatalítom. Kérem, ve­gyék tudomásul, hogy egy férfi életkora a nyakkendő­jére van írva. Jöjjenek ve­lem ide a nyakkendő rész. leghez és engedjék meg, hogy ízlésem szerint kivá­lasszak mindannyioknak egy-egy szép és értékes da­rabot. Valóban szép nyakkendő­ket választott Jana és gond­ja volt arra, nehogy a fe­leségek otthon leszólhas­sák őket, tisztaselyem és te­rűén árut osztott szét az emberek között Ezután Schirmbaumba ka. rolt és magával vonta. A raktárba mentek. Ott is töl­tötték az időt. A segédek lábujjhegyen járkáltak, ne­hogy megzavarják a szerel­meseket, és jó néhány ve­vőt elküldték, mert nem akartak a raktárba lépni. Az „ifjú pár” délután el­indult az anyakönyvvezető­höz. Jana az üzletajtóban egy pillanatra megállt és hátrafordult. — Kívánom uraim, hogy mindannyian olyan boldogok legyenek, mint amilyen én. — Most hová megyünk? — kérdezte Schirmbaum. — Haza. — És az esküvő? — Jana szívből felkaca­gott. — Hogy te milyen naív vagy... — megállt, retikül- jéből egy iratot halászott elő. Eszerint ők ketten a mai napon házasságot kö­töttek. — De hiszen ez hamis —1 mondta Schirmbaum. — És a házasságunk? Az talán valódi? A nagy költő méltó tolmácsolásban Berek Kati József Attila-estje A nyári szünet után Berek Kati előadóestje nyitotta meg a szolnoki Árkád presszó irodalmi rendezvényeinek idényét. Az est egy nagy költő és egy nagy előadóművész egyé­niség varázsában telt el. Be­rek Kati József Attila ver­seiből állította össze műso­rát' Ez az összeállítás nem esetleges válogatás volt a költő életművéből. hanem szigorú gonddal szerkesztett lírai portré. Berek Kati, a szerkesztő nem tett enged­ményeket Berek Katinak, a versmondónak. Ellenkezőleg. Feltűnően kerülte az úgyne­vezett jól szavalható látvá­nyos verseket, de még azokat is, amelyek a legközismer­tebbek József Attila olvasó­táborának körében. Berek Kati felfedező útra vitte hallgatóságát, a legmélyebb filozófiai rétegekben búvár­kodó, az emberi lélek legér­zékenyebb rezdüléseit visz- szatükröző József Attilát idézte meg, sokkal hűbb ké­pet adva róla így, mint az iskolai válogatások. Berek Kati előadásmódját egyszerűen lehetetlen írás­ban érzékeltetni. Az előadott verseket kellene szóról szó­ra leírni ahhoz, hogy jelle­mezzük. Egyéniségének nin­csenek hivalkodó jegyei. Szinte eltűnik, amikor do­bogóra lép, a versnek adja át létezését, a tisztán meg­szólaltatott szövegnek, a sér­tetlenül felszínre hozott gon­dolatnak. Gesztusai úgyszól­ván nincsenek, mélytónusú hangja elegendő a dübörgő erő és a leheletnyi finom­ság kifejezésére egyaránt. Különösen magávalragadó volt a töredékek és a Sza­bad ötletek jegyzékének elő­adása. Az utóbbi nem is versnek készült, József Atti­la feljegyzései élete utolsó időszakában analitikus ke­zelőorvosa részére. Berek Kati értelmezése mégis a legnagyobb költeményekével egyenrangú élménnyé tette ezeket a tragikus látleleteket, amelyekben az elhatalmaso­dó betegséggel küzdő költő még egyszer számba vette életét meghatározó emlékeit. Berek Kati méltó partne­re volt ezen az estén Sebő Ferenc és Halmos Béla. A televízióból is ismert két fia­tal énekes-zenész. Sebő Fe­renc megzenésítésében gitár­kísérettel adták elő József Attila verseit. Szép ének­hangjuk, érthető szövegmon­dásuk, finom játékuk külö­nösen a népdalokkal rokon hangütésű versek tolmácso­lásánál érvényesült. Az előadóest iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, zsúfolásig kellett rakni székekkel az Árkád termét. Reméljük, az Árkád irodal­mi rendezvénysorozat foly­tatása is méltó lesz az ér­deklődéshez. sz. j. Hazamentek. Jana be­kapcsolta a televíziót és ké­nyelmesen elhelyezkedett. Schirmbaum idegesen és feldultan járkált fel- és alá. Kétségbeesve vette észre: egy nap is elegendő volt ahhoz, hogy beleszeressen Janóba. Az asszony később a für­dőszobába ment és tussolt. Rudolf karosszékében ült és hallgatta, hogyan csattog a víz Jana testén... ...Gyorsan futottak a napok és Rudolf Schirnt­meredt a bankjegyre, mint aki kísérletet lát. Azután a vevő arcára függesztette a tekintetét és látta, hogy an­nak remeg a szájaszéle- Odaadta a visszajáró pénzt, azután első segédjéhez lé­pett. — A raktárban... hátul.« a második polcon egy sö­tét dobozban gyöngyöket ta­lál. Rakja szét a kirakatban. Megpróbáljuk, hátha keres­ni fogják. Hazamegyek, baum egyre várta, hogy ta­lán holnap közelebb kerül­het a ,,feleségéhez”. Bízott abban, hogy együttélésük idővel meghozza a szerelmet is. Nem tudta, hogy rövide­sen a szerelemnél sokkal súlyosabb gondjai lesznek. Két hetes „házasok” vol­tak már, amikor egy dél­előtt siető férfi lépett az üzletbe. Egyenesen Schirm- baumhoz ment és egy auszt­ráliai cipőfűzőt kért tőle. Schirm baum a kért árut ki­szolgálta. A férfi egy tíz- schillingessel fizetett és ezt a pénzdarabot hat részből ragasztották össze. Rudolf Schirmbaum úgy amíg vissza nem jövök, ma­ga vezesse az üzletet. A fe­leségem telefonált... rosszul érzi magát. Félek, hogy... beteg — Ezek a fiatalasszonyok. Talán már útban is van a kis trónörökös? — kedélyes- kedett a segéd. Schirmbaum nem vála. szolt, zavarodottan hagyta el az üzletet, taxit rendelt, hazarohant. A lakásban szédítő felfor­dulás fogadta. Jana kisírt szemmel, egy bőröndbe ra­kodott (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom