Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI E GYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXII. évf. 235. sz. 1971. októb er 6.. szerda. Nagyszabású energia - program - Új gázvezetékek Az olefin-kémia megteremtése Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter kedden a Par­lamentben tájékoztatta a saj tó képviselőit a nehézipar negyedik ötéves tervének fejlesztési feladatairól. A saj­tótájékoztatót Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal ál­talános elnökhelyettese nyitotta meg. A miniszter hangoztatta, hogy a IV. ötéves terv ipari beruházásainak több mint 45 százaléka a nehézipart fejleszti. Az iparágra váró óriási feladatokat elsődlege­sen műszaki fejlesztéssel és nemzetközi együttműködés­sel kívánják megvalósítani. Elutaztak a vendégek Befejeződött Szolnokon az úttörőház igazgatók és szakreferensek országos találkozója Az egész népgazdaság ter­melését érinti az a nagysza­bású energiaprogram, amely keretében 1975-ig — az igé­nyeknek megfelelően — 20 százalékkal növelik az ener­gia termelését és a behoza­talt. A mennyiségi növelés mellett megváltoztatják a hordozók struktúráját is, a szén részaránya az 1970. évi 48 százalékról 1975-re 37 százalékra csökken, a szén- hidrogéneké pedig 44 száza­lékról 54 százalékra emelke­dik. Ezeket a terveket egy­részt a hazai termelés növe­lésével, másrészt az import emelésével kívánják meg­valósítani. A szénhidrogén-program­hoz Jelentős beruházásokra van szükség; ezek közül Ki­emelkedik a Szeged—Algyö térségében lévő olaj- és föld- gázmező feltárása és az eh­hez kapcsolódó üzemek fel­építése. Az import-növeke­dés szállítási feltételeit te­remti meg — az 1972-ben üzembe lépő Barátság II. kőolajvezeték, és az 1974-re elkészülő magyar—szovjet földgázvezeték. Az összege­zések szerint a földgázter­melés 1975-ben már megha­ladja az 5.3 milliárd köbmé­tert, 1.7 milliárd Köbméter­rel több lesz, mint a tervidő­szak elején. A kőolajterme­lés mennyisége nem válto­zik, az import azonban 4 millió tonnáról 6 és félmillió tonnára emelkedik. A na­gyobb mennyiségű szénhid­rogén termeléshez és import­hoz fejleszteni kell a kőolaj- feldolgozó ipart. Ezt a célt szolgálja a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat új beruházása, valamint az új leninvárosi 6 millió tonna7év kapacitású feldolgozó üzem is. Tovább javul a háztartások gázellá­tása. A tervek szerint 1975- ben már 2 millió 100 ezer háztartásban élvezik a kor­szerű energiahordozó elő­nyeit. A IV. ötéves tervben elő­reláthatóan évente 8.2 száza­lékkal nő a villamosenergia iránti igény. Ennek kielégí­tésére 1660 megawatt kapa­citást létesítenek. 1973-ban üzembehelyezik a 800 mega­wattos Gagarin hőerőművet és 7 és félmilliárd forintos költséggel bővítik a Duna- menti hőerőművet. A nem­zetközi együttműködés foko­zására új távvezetékeket is építenék, két év múlva elké­szül a Göd—Léva közötti távvezeték, majd a Szeged— Arad közötti távvezeték is. / Uj bányák nyitása Bár a szén részaránya csökken az energiahordozók között, a mennyiségi igény lé­nyegében nem változik. Ép­pen ezért a szénbányászat­ban további erőfeszítések szükségesek a termelés kor­szerűsítésére, új bányák nyi­tására. A szénbányászat fej­lesztésére a IV. ötéves terv­ben mintegy 6 és félmilliárd forintot fordítanak. Továbbra is intenzív lesz alumír>mTiparunk fejleszté­se, amelynek alapja a ma­gyar—szovjet timföld—alu­míniumegyezmény. A terv­időszak végére egymillió ton­nával nő bauxit-termelé- sünk, 330 ezer tonnával több timföldet állítunk elő és to­vábbfejlesztjük az alumí­nium-készáruk termelését is. amelyek mennyisége 1975-re megközelíti az évi 90 ezer tonnát. A bauxitbányák meg­nyitására. — korszerűsítésére 1.2 milliárd forintot fordí­tanak, a timföldgyártás nö­velésére pedig 2 milliárd fo­rintot. A vegyipar fejlesztésével a IV. ötéves tervben megte­remtik az intenzív mezőgaz­dasági termelés alapfeltéte­leit. A foszfor műtrágya ha­tóanyagából 113 ezer tonná­val állítanak elő többet, mint a tervidőszak elején. Mind­ezek lehetővé teszik, hogy 1975-re a jelenlegi 120 kilo­grammról 220 kilogrammra emeljék a mezőgazdaság hek­táronkénti műtrágya ható­anyag ellátását. Napjainkban 7 millió hek­tárnyi mezőgazdasági terüle­ten védik a növényeket a betegségektől, kártevőktől a különböző kémiai anyagok. 1975-re e terület nagysága meghaladja a 11 millió hek­tárt. A IV. ötéves terv nagy vál­lalkozása az olefin-kémia megteremtése, — hangsú­lyozta a miniszter. Leninvá- rosban az évi 6 millió tonna kőolajat feldolgozó üzemek melléktermékeire alapozva nagyteljesítményű benzinpi- rolizis üzemmel létrehozzák a hazai műanyag- és szinte­tikus kaucsulegyártás nyers­anyagbázisát és kialakítják a szerves alapanyag-gyártás feltételeit. A korszerű új lé­tesítmény csak a Szovjet­unióval együttműködve hoz­ható létre. A kisebb iparágakról A továbbiakban a minisz­ter beszélt a nehézipar ki­sebb iparágainak fejleszté­séről. A IV. ötéves terv nehéz­ipari céljainak megvalósítá­sához szükség van a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok növelésére, fejlesztésére is. A tervek szerint öt év alatt kétszeresére növekszik a nehézipar exportja. Az im­portszükséglet elsősorban a vegyiparban emelkedik. Tegnap befejeződött azút- törőház-igazgatók és a mű­velődési házak gyermek­szakreferenseinek országos tanácskozása. A résztvevők jelen voltak a szolnoki vá­rosi úttörőparlament alakuló ülésén az úttörőházban, majd a parlament szekcióüléseit hallgatták meg, végül autó­buszon megtekintették a vá­rost. A kétnapos program Csepeli Miklósné, a KISZ KB úttörőosztálya munkatársá­nak zárszavával fejeződött A tanácskozás első napján; a program megkezdése előtt megkértem Szabó Lász­lót, a Magyar Úttörők Szö­vetsége országos elnökségé­nek titkárát, hogy mondja el, mit vár a szolnoki meg­beszélésektől. — Hatvankét úttörőház van az országban — mon­dotta — ezek a mozgalom helyi módszertani központ­jai, azaz olyan központok, amelyektől az úttörőmunká­ban a „hogyan?” kérdésre várunk választ. Célunk, hogy mindenhol tartalmas és egy­ben szórakoztató úttörőprog­ram alakuljon ki. Itt azon­ban nemcsak úttörőház igaz­gatók, hanem művelődési há­tak, gyermek-szakreferensei Vélemények Az ország minden részéből érkezett vendégek egyönte­tűen megerősítették, hogy Jól érezték magukat Szolno­kon, s dicsérték a szervező­ket. akik első alkalommal vállalkoztak ilyen tanácsko­zás megrendezésére. Néhány apróbb megjegyzés, javaslat nem csökkenti a rende­zők érdemeit, de segítséget nyújthat más, hasonló jelle­gű rendezvények programjá­nak összeállításához. Legtöbben azt említették meg, hogy kevés olyan vitá­ra nyílt lehetőség, ahol kö­tetlenül összecsaphattak vol­na a különféle nézetek, el-; be. Köszönetét mondott á szolnoki vendéglátóknak a ta­nácskozás szervezéséért és lebonyolításáért, s felhívta a részvevők figyelmét az itt szerzett tapasztalatok széles körű alkalmazására. Egyút­tal megjegyezte, hogy a szolnoki kezdeményezést folytatni kell, s tavasszal vagy legkésőbb jövő ősszel ismét össze kell hívni egy, a mostanihoz hasonló tanács­kozást Is jelen lesznek. Szükséges, hogy velük is egy nyelven beszéljünk, tovább erősítsük az eddig is meglévő jó kap­csolatokat. Szeretnénk, ha minden közművelődési in­tézményben foglalkoznának a gyermekekkel és ehhez is segítséget adhat ez a tanács­kozás. Elsősorban a világné­zeti, politikai, erkölcsi neve­lőmunka kérdéseiről lesz szó. Arról fogunk beszélni, hogyan lehet játékos keretek között, a gyermekkor sajá­tosságainak megfelelően erő­síteni a gyermekszervezet politikai jellegét. Nemcsak az előadással és a hozzászó­lásokkal, de a kötetlen be­szélgetésekkel is lehetőséget szeretnénk adni a tapaszta- latcserére, a vitára. sősorban módszertani kérdé­sekben. A vendégek szívesen megtekintették volna egy közművelődési intézmény gyermekfoglalkozását, s az úttörőházban a mindennapi munkából szerettek volna többet látni. A tanácskozás első napján voltak bemutató foglalkozá­sok, de ezt részben kevesell­ték, részben pedig hiányol­ták, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően a foglalko­zások előtt azok céljáról, jellegéről, tartalmáról, s így viszonylag kevesebbet nyúj­tottak számukra. B. A. A tanzániai alelnök Székesfehér­várott A hazánkban tartózkodó R. M. Kawawa, a Tanzániai Egyesült Köztársaság aleí- nöke és kísérete kedden Szé­kesfehérvárra látogatott. A vendégeket vidéki útjukra elkísérte Holtai Imre kül­ügyminiszterhelyettes, Bárd Miklós, a Magyar Népköz- társaság Dar Es Salaam-i nagykövete és Mányik Pál, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője. A Fejér me­gyei tanácsházán Herczeg Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Tapol- czal Jenő, a megyei tanács elnöke, dr. Töttő János, a megyei tanács titkára, dr, Tillinger István, a székesfe­hérvári tanács elnöke és Ju­hász János, a Könnyűfém­mű igazgatója — valameny- nyien a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagjai —, valamint a székesfehér­vári mezőgazdasági techni­kumban tanuló tanzániai diákok egy csoportja köszönj tötte a vendégeket. Dr. Tapolczai Jenő tanács-* elnök ismertette Fejér me-t gye iparának és mezőgazda-^ ságának fejlődését, lakosai-! nak egészségügyi és kulturá-* lis ellátottságát, majd Juhász János, a Könnyűfémmű igaza gatója a város egyik fejlő-; dő nagyüzemének munkája** ról adott tájékoztatót, Ezután R. M. Kawawa esi kísérete megtekintette a vá** ros néhány nevezetességét Ezt követően Tanzánia al- elnöke résztvett és felszólalt a tiszteletére adott díszebé-í den. Ebéd után a székesfehér-s vári Kossuth Termelőszövet-! kezeibe látogattak a vendég gek, akiket itt dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élel-í mezésügyi miniszterhelyet-j tes, Badics Mihály tsz-elnök; és a közös gazdaság más ve-J zetői fogadták. A szövetkezet elnökének tájékoztatója után a vendégek megtekintették a szövetkezet tehenészetét és két szárító üzemét. „Szükséges, hogy egy nyelven beszéljünk* HÍREK — TITHÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Napirenden az integráció A hazai agrár közgazdasá­gi kutatás és gyakorlat elis­merésének jegyében kedden megkezdődött a kertészeti egyetemen a KGST agrár- gazdasági tudományos-mód­szertani szimpóziuma. Ezt a nagyszabású eszmecserét a KGST mezőgazdasági állan­dó bizottságának az 1969. évi határozata előzte meg. amely alapján Magyarországot bíz­ták meg a mezőgazdaság in­tegrációjával kapcsolatos ku­tatások koordinálásával. Ezen megbízásnak alapja, hogy hazánkban már csak­nem tízéves múltra tekinte­nek vissza a mezőgazdasági integrációval kapcsolatos ku­tatások és a megvalósításá­nak is számos konkrét pél­dáját adtuk. 50 millió cserép évente A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján Békéscsa­bán épül fel hazánk egyik legmodernebb cserépgyára. A 186 millió forintos beruhá­zás kivitelezését megkezd­ték. Az új cserépgyárban — amelyet a tervek szerint — 1973. év végén adnak át rendeltetésének — évente 50 millió sajtolt cserepet gyár­tanak. A korszerű olasz és nyugatnémet gyártmányú automata és félautomata gép­sorokkal felszerelt üzemben olyan cserepet gyártanak, amelynek tapadófelülete biztonságosabb a hagyomá­nyos cserepeknél, viharnak, hónak jobban ellenáll s esz­tétikai szempontból is ked­vezőbb hatást kelt. „Mezőtúri kertbarátok” néven kertgazdálkodási tár­sulás alakult a nagykunsági városban. Az általános fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezet keretében és önel­számoló egységként tevé­kenykedő társulás célja, hogy a háztáji kertek intenzív termelésével is segítsék a város zöldség- és gyümölcs- ellátását. Űj üzem A MEZŐGÉP Tröszt szol­noki mezőgazdasági gépgyár­tó és szolgáltató vállalatá­nál, a tröszt ezzel összefüg­gő, s együttesen 40 millió forintos költséggel megva­lósuló programja keretében, megkezdték egy új könnyű- szerkezetű épületvázakat ké­szítő üzem építését. A beru­házás teljes kivitelezésének határideje 1972. április 15., de az első termékek már ez év decemberének második felében elkészülnek. A kor­szerű, importgépekkel fel­szerelt üzem teljes elkészül­te után évente 350 000 négy­zetméter könnyű épületszer­kezetet gyárt, csaknem 130 millió forint értékben. Ter­mékeinek egy részéből állat- tenyésztő telepeket lehet majd kialakítani, s ez naey segítség lesz az országos húsprogram megvalósításá­hoz — készítenek az üzem­ben különböző szociális lé­tesítmények, például óvodák és bölcsődék összeszerelésére alkalmas elemeket is. Vándorgyűlés Keszthelyen kedden meg­nyitották az Országos Ma­gyar Bányászati é§ Kohászati Egyesület kőolaj- földgáz és víz szakosztályának XII. vándorgyűlését. A harminc­éves múltra visszatekintő szakosztály kétévenként meg­rendezett vándorgyűlésén ez alkalommal is 16 orsz'j szaktekintélyei vesznek részt. A hazaiakkal együtte­sen 400 résztvevő előtt el­hangzó 46 előadásból 18-at külföldi szakemberek tarta­nak. A háromnapos vándorgyű­lésen összegezik és értékelik a vízfúrások, a kőolaj- és a földgázbányászat legújabb műszaki és tudományos eredményeit. Az ifjúságért Kedden — Ilku Pál mű­velődésügyi, illetve Lázár György munkaügyi minisz­ter részvételével — ülést tartott az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács. Az ülésen egyebek közt a rádió és televízió ifjúsági műsorainak terveit vitatták meg. A tanács egyetértett a műsor-tervekkel, amelyekkel tekintetbe veszik az ifjúság különböző rétegeinek igé­nyeit, jól szolgálják a fia­talok nevelését, ismereteinek bővítését, érdekvédelmét, szórakozását. Meghallgatta és tudomásul vette a tanács Nádor György­nek, az OIOT titkárának tá­jékoztatóját az ifjúságpoliti­kai titkárság ez év május és szeptember közötti időszaka ban végzett munkájáról; majd az ifjúságról szóló tör­vény végrehajtásából adódó különböző szervezeti intéz- kedésekről határozott. Czinege Lajos fogadtai az iraki katonai küldöttséget Czinege Lajos vezérezreJ des, a Magyar Népköztársa-! ság honvédelmi minisztere kedden délelőtt a Honvédéi-; mi Minisztérium épületében tárgyalásokon fogadta a Hammad Shehab vezérezre­des, iraki honvédelmi mi­niszter vezette katonai kül-' döttséget. A tárgyalásokon jelerí voltak a Magyar Néphadse-! reg vezető beosztású tábor­nokai és a megbeszéléseken részt vett .Madhat Ibrahim Jumma, az Iraki Köztársa­ság magyarországi nagykő^ vete is. ' Növekszik a szénhidrogén részaránya

Next

/
Oldalképek
Tartalom