Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
4 SZOLNOK MÉGVEI NÉPLAP 1971. október 3. Tízezer méter fkirat terven felül a szegedi szénhidrogén medencében A szegedi szénhidrogén medence egyre nagyobb szerepet tölt be az országos kőolaj és földgázprogramban. Jelenleg már száz négyzet- kilométer kiterjedésű területen eddig 450 kutat telepítettek. A medence legjelentősebb részén — az algyői rpezőben — már korábban befejezték az úgynevezett felső-pannon korszakbeli szénhidrogén telepek kutatását, s az elkészült készletbecslési, illetve művelési tervek alapján gyors ütemben folytatják a feltáró fúrásokat. Ezek többsége a viszonylag a legolcsóbban kiA Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzeme termálvizet keres a Szelidi-tó partján. A munka kísérleti jellegű, s egyben része a Bács-Kiskun megyei „Kis- Balaton” fejlesztési programjának. A kútfúrók körülbelül egy hónap múlva már Huszonhét színházi premier októberben Filmjegyzet Marat ha'ála Megrázó eréjű alkotás Peter Weiss drámájának filmváltozata. Aki látogatja a fővárosi színházi előadásokat, kétszeres ösz- szehasonlítást is tehet, hiszen az utóbbi évtized legemlékezetesebb színpadi élményei közé tartozik a Marat halála Nemzeti Színház-beli előadása Marton Endre rendezésében, a külföldi társulatok vendégjátékai közül pedig az angol Royal Shakespeare Company Lear király előadása veit a legrangosabb esemény: tőlük láthatjuk most filmvásznon a drámát. A Svédországban élő német drámaíró műve ízig- vérig színpadi alkotás és Peter Brook rendező nem *s igyekezett eltérni ettől a meghatározó jellegtől. Egyetlen helyszínen játszódik a film, a charentoni elmegyógyintézet hydrote- rápiás csarnokában. Mégsem nyilváníthatjuk egyszerűen lefényképezett színházi előadásnak. David Watkin operatőr állandóan mozgó kamerája, az arcokat tragikus közelségbe hozó premier plánjai, dramaturgiai funkciójú színváltásai olyan hatással vannak a nézőre, amit színházi előadás sohasem érhetne e(L Más kérdés, hogy sok lényeges elem, amit a színpad maradéktalanul képes visszaadni, itt másodlagossá válik. Különösen a párbeszédek metsző és megfordítható logikája, az egyéniség felszabadítását prédikáló de Sade és a népforradalomért apos- tolkodó Marat viliódzó szópárbajai és a főcselekményt aláfestő songok közmondás-tömörségű megállapításai változnak át. Szó sincs arról, hogy elsikkadnának, de az eredeti racionális eszközökből érzelmi agitációvá válnak, feszültséget keltenek inkább, egész a sokkirozó idegizgalomig, mintsem meggyőznének. Ez rendez® koncepció kérdése, nem hiba. A Nemzeti Színház egykori, emlékezetes előadása inkább tanított, gondolkodtatott. Peter Brock filmje inkább fölkavar, megdobd bent, szétzilálja a csak egyértelmű igazságok elfogadására hajlamos szemléletet Weiss drámai anya- a gánafe forrongásában ez a fajta felfogás is benne rejlik, sőt a középkori misztériumjátékokra emlékeztető számos megoldása inkább az efajta fölzaklató előadásmód mellett érvel. „Jean Paul Marat üldöztetése és halála, ahogy a charentoni elmegyógyintézet ápoltjai előadják de Sade úr betanításában” — hangák az eredeti darab, ugyancsak középkori ihletésre utaló hosszú címe. Többrétegű, ravaszul egy-: másra csukódó kagylóhéjakként zárják magukba a játék elemei a megnyugvó végkövetkeztetésig soha nem jutó érveket a forradalom, a rend, a tömeg és egyén, a terror és megbékélés vitáit. A nézőn múlik, hogy nyitja föl ezt a zárrendszert a maga számára, a filmnek ez az aktivizáló ereje a legértékesebb. Külön tanulmányt érdemelne a színész« játék. Minden egyes főszereplő és epizódista, nemkülönben a kataton őrültek kórusa, hangban, mimikában és mozgásban egyaránt szuggesztív hatású. Sz. ), ősbemutatóval kezdi az évadot számos vidéki és fővárosi színház. Veszprémben Madách: „Csak tréfa” című vígjátékát, a Vígszínházban Feydeau: „Bolha a fűben” bohózatát, a Vidámszínpadon Bárány—Payer—S. Nagy: „A szülő is ember” kétrészes vígjátékát tűzték műsorra. Két mesejáték ősbemutatóján gördül fel a függöny az első premieren Pesten. Romhányi—Horusitzky: Csipkerózsikájának modern változatával nyijta új otthonát a Bartók Színház. Tóth, Eszter: „Gidaház az erdőszélen” című játékával kezd az Állami Bábszínház. Az Irodalmi Színpadon Babits Mihály drámai költeményét, a „Laodemeia”-át és költői oratóriumát, a — IUetve Gömöry-Gemner. — A 26. SS páncélos hadosztály volt egészségügyi fő. nöke? A hadosztály az első magyar hadsereg egyik önálló dandárénak közelében állomásozott. A magyar alakulat orvosa egy bizonyos Gömöry alezredes volt. Gemner a háború utolsó szakaszában egy vadászat során Gömöry alezredest véletlenül agyonlőtte, iratait magához vette, majd amikor csapatával a magyar főváros védelmére rendelték, a volt magyar orvos hozzátartozóit felkutatta és megsemmisítésükről gondosko. dott. Egyezik? — Egyezik, — mondta a „Páter”. Eberling zavartalanul folytatta: — Ezután Magyarországon bújkált, majd amikor a nyelvet kellőképpen elsajátította, az egyik kórházban Gömöry doktor irataival felvételre jelentkezett. — Minden egyezik, főnököm. — Hozzájárulok Gömöry. Gemner akcióba kapcsolásához. Figyelmeztetem arra, hogy Gemner a mi legerősebb barátainkkal is együttműködik. Erre tólünk engedélyt és felhatalmazást kapott A maga emberének termelhető 2100 méter körüli mélységekbe hatolt. Az algyői mellett legjelentősebbnek ígérkezik a kiskundorozsmai terület. Ott nemrégiben 3000 méter körüli mélységű kutat fúrtak, s ebből napi ötven köbméter jóminőségű olajat nvertek. Hazánkban eddig ilyen mélységben még nem akadtak hasonló termelékenységű kútra. Ezzel együtt az év első háromnegyedében 103 ezer méternyi fúratot készítettek, s így több mint tízezer méterrel teljesítették túl időarányos tervüket. Különleges teljesítményelérik a kívánt ezer méter mélységet. Ha megfelelő minőségű melegvíz tör fel a mélyből, akkor már jövőre strandot építenek a népszerű hétvégi fürdő- és nyaralóhelyen. Ezzel megnyújtják az itteni strandidényt. „Jónás könyvét” mutatják be. A budapesti Katona József Színház „Bölcsek a fán” című Illyés Gyula darabot, a kaposvári Csiky Gergely Színház Csehov „Sirály”-át, a kecskeméti Katona József Színház névadója drámáját: a „Bánk bán”-t, a békéscsabai Jókai Színház Csikv Gergely: „Buborékok” című művét játssza. A Pesti Színházban Sarkadi Imre: „Ház a város felett” című drámáját, a Madách Színházban Ibsen remekművét a „Peer Gynt”-t, a Nemzeti Színházban Madách Imre— Keresztúry Dezső drámáját a „Csák végnapjaiét mutatják be. A hónap utolsó premierje: Beaumarchais „Figaró házassága”, a József Attila Színházban. ez utóbbi dolgokról nem kell tudnia. Arra azonban adjon parancsot, hogy Gö- möryt nem szabad lelepleznie, mert rá még nagy feladatok várnak. — Nem szeretem, amikor a főnököm ilyen kapásból sorolja az adatokat — mondta a „Páter”. — Ügy érzem magam, mint egy szűzlány ruha nélkül. Túlságosan sokat tud Eberling úr. azt hiszem már a beszélgetésünk kezdete előtt a javaslatomra is fel volt készülve. — Ne féljen tőlem, én a maga javát akarom. Szerencsére vannak nyilvántartásaink és a számítógépeink elég logikusan gondolkodnak. Hallottunk a bécsi emberéről, csak azt nem tudtuk, hogy kicsoda. Már akkor szóba került, amikor azt a francia foglyot a Dunába lőtte. Az a francia ugyanis — a mi emberünk volt Észrevette, hogy Schirmbaum túl jó húsban van, nem mosdik, állandóan vár valakit. Azt hitte, a ruszkik akarják beépíteni a szervezetbe. Egy darabig mi is erre gondoltunk... Hát innen az én nagy tájéko- zottságomi A „Páter” hangosan felnevetett — Te jó ég, ha Schirmbaum ezt tudná. Azt hiszem a legnagyobb őrültséget aknek számít az ország eddigi „legferdébb” — a felszíni fúrásponttól legjobban eltérített — kútjának mélyítése. Ez a kút az árterületről a Tisza medre alá hatol. Fúrását rövidesen befejezik. A mélypontja 730 méterre tér majd el a felső fúrásponttól. A „ferde kutakkal” a folyó alól termelik ki a szénhidrogéneket. Sikeresen folytatták a medencében a tavaly megkezdett újfajta fúrás-sorozatot, az úgynevezett sze- lekítv-, vagy kettős kutak rendszerének megteremtését is. Lebontják a természet- tudományi múzeum embertani kiállítását A Természettudományi Múzeum vezetősége elhatározta, hogy januárban lebontják a korszerűtlenné vált embertani kiállítást, s helyette gyakran változó, érdekes témájú természet- tudományi kiállításokat rendeznek. Az embertani kiállítás anyagát egy ideig módosított formában a Nemzeti Múzeum előcsarnokában mutatják be. Az HDK hőnyi ajándéka Mohácson nemrég avatták fel a város és a járás új, ötvenezer kötetes könyvtárát, amely — az itt élő nagy létszámú nemzetiségiekre tekintettel — külön szerb-hor. vát és német részlegekkel is rendelkezik. Az NDK kulturális minisztériuma most 400 kötet könyvet ajándékozott a Mohácsi Jenő íróról és műfordítóról elnevezett könyvtárnak a németnyelvű könyvállomány gazdagítására. A mintegy 25 ezer forint értékű anyag főleg szépirodalmi, politikai és nyelvé, szeti tárgyú műveket, valamint értékes kézikönyveket tartalmaz. kor követnénk el, ha felhívnánk erre a figyelmét — Egyetértek — állt fel Eberling. — Rövid, de hasznos eszmecserénket befejezhetjük. Még annyit: mikor szándékszik ezt a magánügyet lebonyolítani? — Várjunk még egy kicsit. Először is tisztázzuk: Wocheck üres doboz-e, vagy van benne valami, ami kellene nekünk. — Néhány jelentéktelen kémiai definíció. — Képzelem, mennyire jelentéktelenek azok a képletek. Na de mindegy. Tehát élve kell. — Feltétlenül. — Akkor az akcióval legalább egy hónapig várok. Most őrzik, mint eb a tányérját körülnyüzsgik az Örömmel olvastuk Rézsó Pál kisújszállási olvasónk levelét, amelyben arról panaszkodik, hogy vendéglőjük Tippan nevét a vendéglátó- ipar illetékesei a Rózsakért névvel cserélték fel. Megértjük, hogy tiltakozik „az ilyen átkeresztelés ellen”. A lényegre tapintott akkor, amikor „túlságosan giccses- nek” ítéli az új megnevezést. Egyetértünk kritikájával, és meg is indokoljuk, miért. Az utóbbi években gyakran tapasztalhattuk, hogy a vendéglátóipar vezetői jóvoltából nemcsak az idegen megnevezések (bisztró, butik, drinkbár, grill, taverna, bodega stb.) szaporodtak el, hanem a giccses előkelősködésre és a felesleges szak- szerűsködésre árulkodó nevek is. Nem azt fájlaljuk, hogy eltűntek a régi, nagyon is kifejező és egészséges humort is tükröző nevek, s nem a Fekete Sas, a Fehér Bárány, a Vörös Ökör, a Zöld Fa, a Fehér Szarvas elnevezések felelevenítését kívánjuk, csak azt, hogy ne kapjanak szerepet az egészséges névízlést is sértő, valóban giccses megnevezések. A Tippan tulajdonnév köz- névi alakjában igen értékes tagja nyelvünk szókincsének. Az ismeretlen eredetű tippan növénynév szakszóként is szerepel szakkönyveinkben. A nedves réteken, szikeseken, ártereken élő, vékony szálú, pázsitfű, nevére vonatkozólag az első magyar füvészkönyv szerzői, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály úgy ítélkeztek, hogy ez a „a nép közt forgó” név igen alkalmas a szakszó szerepére is. Valóban ennek a növényfajtának sok változatát elhárítok, heten megkóstolják a levesét, mielőtt ehetne belőle. Egy hónap múlva kezdünk és az akciót két nap alatt a Tágman-rend- szerrel bonyolítjuk. — Előtte vigyék a Szigetre, hallgassák meg és ha hazudna, rövid úton tegyék talonba. Harmincnyolc nap múlva ugyanitt találkozunk. Eberling állt, mintha karót nyelt volna. A „Páter” biccentett, azután kilépett a szobából. Lehaladt a nyikorgó falépcsőn, az utcára ment, beült kocsijába. A vezetőülés mellett kis négy- szögletes dobozban egy mag. netofon szalagot talált. — Most Eberlingem megint egy kicsit a kezembe vagy, — mondta. Azután gázt adott és sötét lámpákkal elszáguldott. Nem vette észre, mert már messze járt, amikor a kocsi helyén először fölült, majd felállt egy férfi. A főpincér volt. Egy kis szerkezedet rejtett a zsebébe, egy olyan berendezést, amely — ha üzembe helyezték — három méteres távon belül, mindent letöröl a közelben lévő magnetofonszalagról. megnevező magyar nevek külön-külön és összességükben nagyon kifejező megnevezések, s népünk és nyelvünk szóteremtő tehetségét is dicsérik. Ezekre a jelzőkre gondolunk elsősorban: harmattartó, rongyos, nádas, ezüstös, veres, lapított, ta- rackos, fejér, apró, pici, cérna, dara, tippan. Csokonai sem véletlenül gondolt egy szép hasonlatának megalkotásakor a tippan növényre, mert jellegzetes alakja valóban alkalmas ennek a hasonlatnak érzékletessé tételére: „A leányok ingóbbak a vigály tippan- nál...” (Csokonai: Az állatok beszélgetése). Ha a szaktudósoknak s a költőknek nem tűnt „túlságosan parlaginak” a tippan név, legyen megfelelő egy vendéglő elnevezésére is. Ami pedig a Rózsakért megnevezést illeti: ez az összetétel túlságosan mesterkélt, s olyan képzeteket kelt, ami nehezen kapcsolható össze egy magyar vendéglő jellegével, funkciójával. A Rózsa szóval alkotott összetételek, a rózsafüzér, a rózsakoszorú, a rózsalánc, a a rózsavíz olyan hangulatú szavak, amelyek inkább a giccsesen finomkodó emberek szókészletének jellegzetes szavai és az erőltetett keresettségre, modorosságra árulkodnak. Éppen ezért a Rózsakért megnevezés nagyképűnek, műveltkedő nyelvi formának tekintendő. Különben ez a név egy régi imakönyv neveként is szerepet vállalt, s éppen ezért egészen furcsa képzetkapcsolatokra is késztethet bennünket a vendéglő új neve. — Ez a „Páter” soha nem fog megjavulni — nevetett Eberling, amikor a pincér tájékoztatta őt a kocsi alatt eltöltött néhány percének eseményeiről... ...Három nappal a Kopasz Oroszlánban tartott értekezlet után Rudolf Schirmbaum nagyon rosszul aludt. Visszatérő álom kínozta, egy óriási vekkeróra repült feléje, kiterjesztett szárnyai csattogtak, és a „madár” pokoli csörgést árasztott maga körül. Amikor végre felébredt, hallgatózott: csöngettek aj előszobában. Magára kapta pongyoláját, kiszaladt ajtói nyitni. A „Páter” és egy fiatal nő állt a bejárat előtt — Csak semmi megrökönyödés — mondta a „Páter”, — úgy alszik, mint a mór mota. Pedig igazán illett volna hamarább felébrednie, hiszen egy csodálatosan szép feleséget hoztam magának. Schirmbaum oly zavarba jött, hogy el is felejtette aa előszobából a nappaliba kísérni a vendégeit De a „Pátert” nem kellett biztatni, az elegáns és karcsú hölgyet maga előtt irányítva, a lakás belsejébe haladt. A hölgy sötét köpenyt via seit amelynek gallérját la felhajtotta. Most kibújt a selyemfényű kabátjából éa a felgyulladó villanyfényben egyszerre láthatóvá vált arca, s jó alakja. — Jana vagyok — nyújtotta a kezét és megszorította a férfi jobbját. — Egy ideig együtt fogunk élni,' vagy legalábbis egymáa mellett és ez a pontos megj határozás — szögezte le A „Páter” is ledobta baH Ionját és körülülték a nao4 pali szoba közepén lévó asztalt. (Folytatjuk} Dr. Bakos József BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 16. Megnyújtják a „Szelidi nyarat"
