Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

1971. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ma este: MAYA Felsőoktatási nevelési konferencia Október 28-a és 30-a között harmadízben tanácskozik az országos Felsőoktatási Neve­lési Konferencia. A szegedi és a debreceni korábbi kon­ferenciák után most a szak­képzés folyamatában megva­lósuló nevelő munkát elem­zik. A budapesti Műszaki Egyetemen csütörtökön meg­kezdődött konferencián a fel­sőoktatási szakemberek, ku­tatók, egyetemi tanárok na­pirendre tűzték a tanszékek, lektorátusok, klinikák, tan­gazdaságok nevelő munkájá­nak továbbfejlesztési lehető­ségeit. A felsőoktatási kon­ferencia témájának különös hangsúlyt ad, hogy a szocialista országok felső- oktatási minisztereinek, legutóbbi; bulnrestí ta­nácskozásán hazánk szak­emberei elvállalták a kér­dés nemzetközi méretek­ben is hasznosítható elem­zését. A csütörtöki plenáris ülé­sen megjelentek dr. Farádi László, az egészségügyi mi­niszter első helyettese, dr. Gosztonyi János és dr Po- linszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettesek. Részt vesznek a tanácsko­zás munkájában szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel és NDK-beli felsőoktatási szakemberek is. Dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes nyitotta meg a konferen­ciát. Hangsúlyozta: a felső­fokú képzés korszerű fej­lesztésében egyre nagyobb szerepe van az önálló mun­kának, az egyéni feldolgo­zásnak. a kisebb csoportok­ban folyó munkának és a konzultációs módszoreknék. Ezt ma rnég sok helyen akadályozza a túlzsúfolt­ság, az előadótermek, a műszerek, az oktatási esz­közök hiánya. Akadályozza a fejlődést az is. hogy számos tantárgy ok­tatásánál megrekedtünk a XIX. századi formáknál: még ma is szinte egyedüli eszközünk a jegyzet és azélő magyarázat. A plenáris ülés délután korreferátumokkal, hozzá­szólásokkal folytatta munká­ját. Pénteken, a tanácskozás második napján szekcióülé­seken vitatták meg a külön­böző felsőktatási intézmé- njÉK; sajátos feladatait, le­lkiségeit a nevelés terüle­tén. Régi kívánsága valósul meg a szolnoki operettkedvelőknek: ma este a Szigligeti Színház társulata bemutatja a Mayát. Fényes Szabolcs kellemes muzsikája. Harmat Imre fordula­tos librettója és a darabban rejlő nagyszerű színészi lehető­ségek évtizedek óta színpadon tartják ezt a revűoperettet. Képünkön a címszereplő: Bókay Mária és partnere: Huszár László. „Ön például hogy folytatná?“ A jövő hét szerdáján bú­csúzik a tv-nézőktől Kállai István népszerű műsora. Az eddigi kilenc adást több tíz­ezer levél követte, amelyben a nézők folytatták az író el­kezdte történetet. A legutób­bi adást követően különösen sok levél érkezett címünk­re — mondta Kállai István az MTI munkatársának —, hiszen az utolsó műsorra ké­szülünk. Bár a közönség ér­deklődése lankadatlan, még­is úgy érezzük — most kell abbahagyni, amikor még van ötletünk, mondaniva­lónk. — A szerdán utoljára je­lentkező „ön például hogy folytatná ?”-ra több ezer tip­pet kaptunk. Voltak olya­nok. akik ragaszkodtak a fiatal pár gyermekének meg­születéséhez, s voltak, akik még az unokákhoz is... So­kan ugyanakkor 2000—2500- ig követnék nyomon — per­sze a fantázia szárnyain — a két fiatal históriáját. Lé­nyegében, minden elképzelés elvileg lét jogosult, a törté­netben valójában ott sejlik minden befejezés változata, így aztán akadt humoros poén. s a sei-fivei veteke­dő ötlet. Utolsó programunk­hoz végül is hat verziót vá­logattunk, de felemlítünk több más lehetőséget Is. Jövőre négy egy-egy órás műsort készítek, hogy miről — az meglepetés és a meg­lepetés minden játék alap­eleme. Tegnapelőtt szülőfalujában, Sályon mély részvéttel elte­mették Mészáros Lajos festőművészt, a szolnoki művészte- Izp tagját. A temetésen képviseltette magát a Szolnok me­gyei és a szolnoki Városi Tanács, a népfront, a művész­telepi kolónia, a Képcsarnok Vállalat és sokan mások. Mi a vélemény e a Néplapról. .. ...Tóth Antalnak, a ti- szaföldvári Szabad Nép Tsz üzemgazdászának? — Régi olvasója va­gyok. bár nem tarto­zom az előfizetők közé. Reggel azonban az iro­dában itt vár az újság, és az első tennivalóm, hogy átlapozom. A cik­kek közül a mezőgazda­sággal foglalkozó íráso­kat azonnal elolvasom. A többire a nap közbe­ni szusszanásnyl időben kerítek sort. Nagy ér­deklődéssel figyelem a megye más mezőgazda- sági üzemének jelentős beruházásait. A Néplap­• ból értesültem például a zagyvarékasi sertés­kombinát építéséről. — Szívesen látnék azonban még több cik­ket mezőgazdasági té­mákról, különösen a tsz területi szövetségünk munkájáról. Ügy gondo­• lom, nem lenne érdek­telen az sem, ha néha a megye közgazdászai is megszólalnának a lap hasábjain. Itt tartottunk az ér­tékelésben az üzem­gazdásszal, amikor a be­szélgetésbe bekapcsoló­dott Tóth László, a tsz KISZ-titkára. — Még többet olvas­nék a fiatalokról. Egy ifjú munkába állása, be­illeszkedése a kollektívá­ba, izgalmas téma. Az ifjúsági szervezet tevé­kenységét állandó figye­— Többet a mezőgaz­daságról — mondja az üzemgazdász. lemmel kísérem á lap­ban, érdekel, hol a he­lye a KISZ-nek egy-egy üzem életében, vezetésé­ben. Beszélgetéseket ol­vasnék gyakrabban KISZ-es fiatalokkal ar­ról; milyen elképzelésük van az életről? Mi egy KISZ-lakásépítési akció keretében nagy fába J vágtuk a fejszénket. I Négylakásos KISZ-ház | építéséhez fogtunk. | Másütt minden bizony- i nyal áll már hasonló | épület. Hogyan épült, ? milyen nehézségekkel f kellett megküzdeni az I ifjú építkezőknek? Na- | gyón érdekelne. § Kincses Kalendárium Elkészült és megjelenés előtt áll az 1972. évi Kincses Kalendárium. A több mint negyedszázados kiadvány ez­úttal sem okoz csalódást olvasóinak. A hagyományos nap­tári részen túl, írásban, képben, rajzban az érdekes, hasz­nos és praktikus tudnivalók egész kincsestárát nyújtja az olvasónak. Tizenhat oldalas képösszeállítást közöl például a 100 éves Budapestről, gazdag irodalmi részt tartalmaz és összefoglalja az előző esztendő belpolitikai eseményeit, elemzi a világ lakosságát fenyegető nyolc, leggyakoribb ve­szedelmet, háztartási és divat tanácsokat ad és természe­tesen az idén sem hiányzik a kalendáriumból a hagyomá­nyos rejtvénypályázat, amely ezúttal a müncheni olim­piával kapcsolatos. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 38. A tábornok nevetett, az­után felemelte a telefon- kagylót és két személyre va­csorát kért. A katona, aki felszolgálta az egyszerű éte­leket, némi rajongással a tekintetében nézegette a tündérszép Janát. — Maga egy óra alatt az egész laktanyának elcsavar­ná a fejét — mondta nevet­ve a tábornok. — Sokszor szeretnék szürkébb lenni, egyszerűbb és főleg nyugodtabb. — Egy szót sem a mun­káról — most vacsorázunk, lediktálja a jelentését, pihen, és holnap visszamegy. Ad­dig talán még egy kis meg­lepetésről is gondoskodunk a számára. Jóízűen falatozni kezdtek. — Látja — mondta a tá­bornok, azt mondtam egy szót sem a munkáról. Pe­dig mi nem is tudunk más­ról beszélni, mert ennek élünk és ez foglalkoztat mindannyiunkat. — Tudja tábornok elvtárs' amikor kivittek engem is a Szigetre, és megtudtam, hogy milyen feladattal küldik Schirmbaumot Budapestre, nem tehettem mást, csak hogy saját összekötőm útján a hazai elöljáróimnak jelent­sem. Pedig féltem, hogy óha­tatlanul és legjobb akara­tunk ellenére a tájékoztatás késve érkezik Budapestre. Azután megjelent Schirm­baum hirdetése a magyar napilapban és ekkor kétség­be estem, mert arra gon­doltam, a „Páter” indul majd. — Már a határon lefülel­tük volna — mondta csende­sen a tábornok. — A „Páter” régi ismerősünk. És ezt a teherautó-játékot csak egy­szer lehet megcsinálni. — Veszélyes ember a Pá­ter. Kiszámíthatatlan, ma­kacs és kegyetlen. — Higgye el, fél tőlünk. — Igaza lehet tábornok elvtárs: egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ő vállal­kozzék erre a feladatra. Azonnal engem javasolt és látta volna, mennyire félt attól, hogy viszautasítom az ajánlatát. — De maga elvállalta és most innunk kell erre. Koccintottak. — Amikor átléptem a ha­tárt. és az útlevelemet ke­zelő tisztnek a katicabogarat megmutattam, arra gondol­tam. majd Pesten csatlakoz­nak hozzám. Nagyon meg­lepett, hogy nem engedtek .a fővárosig, hanem az or­szágút mellett rögtön meg­állított a katonai terepjárón közlekedő összekötő tisztje. Ügy éreztem, hogy felesle­ges veszélynek tettük ki ma­gunkat. De amikor láttam, hogy vagy huszonöt percig nem tűnik fel kocsi mögöt­tem, tisztában voltam azzal, hogy Önök minden eshető­ségre felkészültek, arra is, hogy valaki követ engem és feltehetően lezárták az utat. — Pontosan így történt — Amikor összekötőmtől megkaptam az önök utasí­tását arra, hogy Wocheck meggyilkolását meg kell aka­dályoznom, kétségbeestem, mer+ tudtam, hogy a paran­csot az ODESSZA valami­lyen módon közvetlenül is eljuttatja Gömöryhez. — Ezt szerencsére meg­akadó iy óztuk. — Eléggé megizzasztott az a két fickó. Nem is bíztam bennük, a fegyvereikből még indulás előtt kiszedtem a lőszert és vaktöltényekkel pótoltam. — Gömöry éterét pedig mi vettük kezelés alá — nevetett a tábornok. — És Wocheck? Hogy bírta az altatást? — Gondolom, már alszik Berenden. Ebben az esetben ugyanis a tudóst helyettesítő tisztünk azt a parancsot kap­ta, hogy ne védekezzék. Jana hangosan felkacagott. — Jó magukkal együtt dolgozni. ~ Azt hiszem, mi többet köszönhetünk önnek — szö­gezte le a tábornok. Most pedig, ha nem haragszik, magára hagyom, itt van ez a magnetofon, tegye meg részletes beszámolóját. Úgy beszéljen, mintha maga i§ tettes lett volna, a tárgya­láson ugyanis szükségünk van erre a vallomásra. Az ugyan nem valószínű, hogy akár Schirmbaum, akár Gö­möry kijut az országból és leleplezi magát De tudja, a falaknak is van fülük. Es mi azt szeretnénk, ha Jana Witkowszky igazi szerepét rajtunk kívül senki nem is­merné. A tábornok elment és Ja­na határozott hangon, len­gyel nyelven megkezdte val­lomását... A Magyar Távirati Iroda telextermének gépasztalká­ján egy közlemény feküdt amelyre piros tintával a kö­vetkező szöveget írták: „0 óra 15 perckor hozható nyil­vánosságra”. A telex keze­lője cigarettára gyújtott Pontosan négy percig szívta, azután elnvomta a csikket és szapora kézzel kopogtatta: „A Mayar Távirati Iroda jelenti: Az MTI-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a nyu­gatnémet-országi ODESSZA, az egykori SS legényeket tömörítő féllegális szervezet ügynökei a mára virradó éj­szaka merényletet kíséreltek meg doktor Karl Hein Wocheck vegyész-professzor ellen, aki, mint ismeretes, a közelmúltban politikai me­nedékjogot kért és kapott a Magyar Népköztársaság kor­mányból. A magyar belbiz­tonság! szervek a merénylet­ben résztvevő két személyt, Rudolf Schirmbaum, 1924. Kalpfstük Rozália, egyházi születésű és doktor Alois Gemner 1909. Rita Werner, karlsruhei születésű egykori SS-katonákat tetten érte és letartóztatta. Feltehető, hogy a két személy más nyugat­német ügynökökkel is kap­csolatban állott. A nyomo-, zást tovább folytatják”. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom