Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 27. A KGST-palota egy napja A Kalinyin sugárút végén áll, — a folyóparton, szemben az Ukrajna Szálló hatalmas tömbjével — a KGST-palota immár Moszkva egyik szimbólumává vált óriás üveg-, beton „nyitott könyve”. Az idegközpont Bent az épületben hangtalanul suhannak a gyorsliftek, a hosszú folyosók elnyelik a léptek zaját. A nap minden szakában, a munkaidő minden órájában pezsgő sürgés-forgást tapasztal a látogató a 29 emelet mindegyikén. Mégis a legforgalmasabb a tizenhetedik emelet. Ott van a KGST apparátus idegközpontja. Ott kaptak helyet a KGST Titkárság vezetőinek irodahelyiségei, ott őrzik — tűzbiztos. vízhatlan páncélszekrényekben — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfontosabb dokumentumait. határozatait. Oda kerülnek az egyes osztályokon összeállított gazdasági szemlék, a sokoldalú megállapodásokat előkészítő tervezetek, a korábbi KGST határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentések, a következő ülésszakokat előkészítő dokumentumok. amelyeket aztán onnan küldenek tovább a KGST ügyekkel foglalkozó nemzeti szervezeteknek, kormányképviseleteknek. Most éppen a KGST Bukarestben megtartott legutóbbi 25. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos anyagok, tervezetek. dokumentumok fekszenek a tanács titkárának, N. Fagyejevnek az íróasztalán. A KGST nagyjelentőségű komplex programja sok új feladatot ad a KGST titkárságának, valamennyi osztályának. Erről folyik a legtöbb tárgyalás, konzultáció, információcsere a tárgyaló termekben, erről készül a legtöbb új anyag. A legfelső emeleten A felhőkarcoló legfelső, huszonkilencedik emeletén kapott helyet a KGST Titkárság könnyűipari osztálya. Az osztályvezető szobáján csehszlovák név áll: Bogu- mil Novotny. — Az utóbbi időben egész sor anyagot dolgoztunk ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne közös erővel az eddiginél gyorsabb ütemben fokozni a szocialista országokban a tömegszükségleteket kielégítő cikkek gyártását. miként lehetne gazdaságosabb, hatékonyabb a könnyűipari üzemek termelése. és milyeneknek kellene lenniök az optimáis szükségletek szempontjából az országainkban ezután épülő könnyűipari üzemeknek. A textil-, a kötszövő-. a konfekció-. a cipőipar, a bútor- gyártás és a nyomdaipar közös irányú. összehangolt fejlesztése sokféle problémájának tanulmányozásán dol- doznak az osztály munkatársai. — Sokat foglalkoztat bennünket a műanyag világszerte tapasztalható előretörése. Az előrejelzések szerint a müszálas szövetek gyártása például 1985-ig megkétszereződik. Körülbelül ugyanilyen arányban növekszik a műbőrből készült cipők termelése is. Ez a kor igénve Vz arányoknak erre a vá > eltolódására már most tei kell készülniök a KGST tagországoknak. Meg kell oldanunk például a színező anyagok és egyéb, a könnyűipar jövője szempontjából nélkülözhetetlen vegyianyagok gyártását, mert ezeket a termékeket most a legtöbb KGST ország nyugati cégektől importálja. Ezért a KGST Könnyűipari Állandó Bizottságában tervezetet dolgoztak ki, amely a KGST tagországok műbőrtermelési nemzetközi centrumának felállítását ajánlja. A kidolgozott javaslat szerint ez az új nemzetközi szerv vállalja majd magára a műbőrgyártás fejlesztésével kapcsolatos műszaki-tudományos kutatások egyeztetését. A vasutat még nem lehet nyugdíjazni 5em irigylik a KGST apparátusban a szálh'tási osztályt, amelynek most H. Wagner lengyel vasútügyi szakértő a vezetője. A vasúti, a vízi, az autó-, a légiközlekedés és szállítás szerteágazó munkájának összeegyeztetése az együttműködés és a érdekösszehangolás legjobb módjainak megtalálása szerteágazó, bonyolult feladat. Wagner szerelmese a szakmájának. Ez az első mondatnál kiderül, mert rögtön a vasúttal kezdi: — Gyakran hallja az ember, hogy a vasúti szállítás mindinkább elveszíti korábbi jelentőségét. A távoli perspektíva valóban lényegesen megváltoztatja majd a szállítási eszközök felhasználásának mostani arányait, de a tervekben, elemzésekben, amelyeken most dolgozunk, mégis abból indulunk ki, hogy korai még nyugdíjba küldeni a vasutat. Á külkereskedelmi szállításoknak még mindig több mint 60 százaléka bonyolódik vasúton. Ezért ' • fordít a KGST komplex programja olyan jelentős figyelmet a vasúti integráció kérdéseinek. — Foglalkozunk az autófuvarozás összehangolt fejlesztésével. Mindenekelőtt a szabványosítás, a típusok egységesítése, egységes forgalmi szabályzat és műszaki rendszer kidolgozása szükséges. Több anyaga foglalkozik a KGST tagországok úthálózatának fejlesztésével. — A légiszállítás, a légiközlekedés fejlesztésének koordinálása szintén kiemelt feladatunk. A hangsebességnél gyorsabb repülőgépek megjelenése egész sor gazdasági és műszaki kérdés megoldását teszi szükségessé a KGST országokbar. — Máris gyümölcsöző a szocialista országok együttműködése a hajószállítás megszervezésében — mondja az osztályvezető. — A KGST , tagországok nemzeti zászlai’ alatt mintegy kétezer hajó járja a tengereket Ezek többsége jelenleg még közepes raksúlyú, de a következő években változik az arány: mind nagyobb testű hajók kerülnek forgalomba. Ám ez a mostani állomány is igen versenyképes a hajószállítás világpiacán, hiszen közös hajóállományunk fele nem idősebb tíz évesnél. Október derekán Moszkvában már hamar leszáll az este. korán gyúlnak fények a Kalinyin sugárúti KGST palota ablakaiban. Sokszor a késő estébe nyúlnak a tárgyalások, megbeszélések. De nemcsak dolgoznak a KGST felhőkarcolójában: a mozi- terembn estéről-estére filmeket vetítenek, a klubban, a társalgókban soknyelvű baráti beszélgetések vidám hangulata árad. Jurij Szinyakov Archír film »orozat Jászber nyben Jászberényben a Filmtudományi Intézet a Déryné Művelődési Központ és a Fegyveres erők klubjának közös szervezésében október 27-én kezdődik az archív filmklub III. sorozata. A közös akció ez év januárjában az — első sorozattal — kezdődött, négy hónapig tartott, majd egy hónapos szünet után következett a második. Hetenként kétszer vetítettek, műsoron a filmmúzeumban őrzött régi nagysikerű filmek szerepeltek. A vetítések előtt a Filmtudományi Intézet egy-egy munkatársa tartott bevezető előadást. A harmadik sorozatot gondos közvéleménykutatás előzte meg. Az így megismert igények jobb kelégítése érdekében két — felnőtt és ifjúsági — sorozatot szerveztek. A felnőtteknek „nagy rendezők, nagy filmek” címmel az előző két sorozat bérletesei által kért filmeket a fiataloknak pedig francia filmsorozatot mutatnak majd be. A harmadik sorozat premierjén az ifjak a Gólem című francia filmet, a felnőttek a „Korai Chaplin” filmösszeállítást láthatják. Magyar p nct*rek, szakácsok Münchenben Magyar étterem nyílik Münchenben, a novemberben megrendezésre kerülő IGAFA elnevezésű hagyományos, nemzetközi vendéglátóipari és idegenforgalmi kiállítás alkalmából. A müncheni pályaudvaron levő Bun- des-Bahn Hotelben és a hatalmas pályaudvar összes éttermében november közepétől december végéig magyaros ételeket kínálnak, amelyeket magyaros ruhákban, magyar edényekben magyar pincérek szolgálnak fel. A Pannónia több mesterszakáccsal nagy apparátussal vonul fel a müncheni „vendégszereplésre”. Több tonnányi „kellékkel” magyar edényekkel, kancsókkal, népművészeti kerámiákkal és textíliákkal. Kit kellene elfenekelni? „Dráma“ három Jelvonásban Háttér: bazár a vasútállomáson. Délelőtti nyüzsgés. Nénik csomagokkal, gyerekekkel, bácsik nénikkel. Szereplők: A Mama. Nem fiatal, de még csinoska. A gyerek. Négyötéves forma, nyakában műanyag géppisztolyt hordó emberke. És végül a nézők, akik sokan vannak, de mind tanácstalanok. I. (FELVONÁS?) — Gyere Zolika, gyere szépen — a mamai hang könyörgő. — Az öledbe megyek. — A gyerek hangja parancsoló. Tartozom egy rendezői utasítással. A függöny már korábban fel. az első dühös gyerekkönny ebben a pillanatban legördül. A nézők közül többen szörnyül- ködnek: — Nahát, ilyenek ezek a mai gyerekek. Ilyen a mai fiatalság. — A „mai fiatalság” addig sír, amíg a mama átrendezi a csomagokat. Egyik kezébe kerül két kétkilós kenyér. egy ajándékba vett. legalább egykilós üveg hamutányér, s egy dobozba rejtett gyerekcipő. (Zolikár nak). A másik kezébe a rengeteg- szer negyedkilónyi. s a doboznál is terjedelmesebb Zolika. Többen: ..Nahát”. Egy hang: — El kellett volna fenekelni azt a kölyköt... II. (FELVONÁS?) A képváltozás d íszletm unkások hiánya miatt elmaradt. A kép: mint fentebb, de közelebb a bazárhoz. — Katonát akarok!! — Majd veszek neked holnap műanyag katonát... — Most akarok katonát! — De picikém... — Akarom! A rendező utasítása: erősödik a fény, hogy a mama pirulása jól látható legyen, amikor az ölében lévő kisfia hisztérikusan rángatózni kezd. — El kellene bizony fenekelni — hangzik az előbbi hang. — Katonát akarok! A mama megáll. Lepakol a bazár előtt: — Műanyag katona van? — Nincs. Tessék venni műany lg televíziót. Ugyanannyi. — Katonát akarok! — Veszek neked oicurkám televíziót. Nincs katona... — Akarok! — a gyerekvisítás megtölti az állomást. Egy szatyorba zárt csirke rémülten vergődni kezd. Többen futni kezdenek, hátha baleset történt. Egy nagymamái szoprán: — Miért kínozzák azt a gyere! ■*0 Egy bosszús basszus: — El kellene fenekelni... III. 'ELVONÁS?) Lásd mint fent! A váróteremben két kiszabadult csirke, az anyai ölben változatlanul egy gyerek, a nézők között több arc (nevetéstől) vonaglik. — Icuri. picuri Zolikám. Kapsz televíziót... — Katonát akarok! — Kapsz csokoládét. Fagyit... — Katonát... Néhány méterrel már odább vagyunk. A mama birkózik a kisfiával és apró csókokat lop a dühtől eltorzult arcocskára: — Én csak katonát akarok! — Kapsz kicsikém. Addig megy édesanya, amíg kap katonát. Egy hang: — El kellett volna inkább fenekelni ! UTÓ (JÁTÉK?) A kép ugyanaz, de az állomás épülete és a bazár már nem. mert három ötéves tervvel később vagyunk. Magábaroskadt húszéves legényke álmodozva gitározik és közben megpofoz néhány arrajárót. — Az élet pam-pam-pam. semmit sem ér nekem, pam-pam-pam. semmit sem ér, piff-paff. puff... Semmit sem ér... A múltból felcsendül egy könyörgő mamai hang: — Kapsz katonát kicsikém. Addig megy édesanya amíg kap katonát Icurka. picurka Zolikám... Egy másik hang a múltból: — El kellett volna fenekelni! Végül egy hang az akkori jelenből: — Igen a mamát, azt kellett volna elfenekelni! (A történetet lejegyezte és tizenöt évvel megtoldotta) Bartha Gábor KÉPERNYŐJE Tíz éve halt meg Sarkadi Imre. A szomorú évfordulóra a televízió egyik művének megfilmesítésével emlékezett. Dicséretes módon azt az alkotását vitte képernyőre, A gyávát, amelyben a személyes élmények és a megélt társadalmi változások élményei magas hőfokon és nagy morális súllyal ötvöződnek. Az egyik legszebb Sarkadi művet láthattuk képernyőn, a Budapesti Művészeti Hetek televíziós be, mutatójaként. Azt az érett remekművet, amely a válaszás, a döntés erkölcsi jelentőségéről, tartalmatlan polgári életforma nihilizmusáról éppúgy szól, mint az önmagunk vállalásában megtestesülő, látványmentes bátorság igazáról, s közvetve még a nők érzelmi felszaba. dulásának szükségességéről is. „Nem, én csak csillogni tudok”. A regény Évájának szavai ezek, önmagáról. A reprezentatív szobrászfele. ség ítélete céltalan és tartalmatlan életéről. Annak a harminc éves asszonynak a beismerő vallomása, akinek nincs ereje egy tehetséges, életerős gépészmérnök oldalán, akiben megtalálta a szerelmet, újrakezdeni az életét egy vidéki állami gazdaságban. Annak az egykori egyetemista lánynak a keserű beismerése, aki tanulmányait is egy kapóra jött, jóléttel kecsegtető házasság kedvéért szakította félbe. Aki áhítja a tisztaságot, de saját életében a megállított tiszta emberi életet képtelen már megvalósítani. A kígyó. a kés, vagy az őrült sebesség, száguldozás öncélú bravúrjai vonzzák, de attól irtózik, hogy egy becsületes férj oldalán a szürkének tűnő hétköznapok hősiességét . vállalja. Sarkadi kisregényének egyik nagyszerűsége, hogy Éva fentikeben vázolt kispolgári magatartásának mo. rális leleplezésével egyidő ben nemcsak a tartalmat, lan életforma bírálatát kapjuk, hanem a becsületes, szép, tiszta emberi élet dicséretét is. Éva ellenpólu saként a regénybeli Szabó István egy sok szempontból a Kútban című novella hőséhez, a Körhinta című filmből is ismert Bíró Mátéhoz hasonló pozitív hős. Akinek ELŐTT lelke csücskében sem található semmi sötétség, s aki külsejében épp olyannyira vonzó, minj jellemében. Modell, amely vonzó formában tükrözi az író vágyait, el képzeléseit az emberi hő^ siességről. Szabó István, aki önerejéből lett gépészmérnök, s aki a társadalomban végzett munkát nem holmi áldozatként, hanem természetes szolgálatként veszi, és abban örömét leli, valóságos példakép. Az a fiatal ember, aki idegeiben, kiegyensúlyozott természetességében és kielégíthetetlen tudásszomjával szinte megtestesíti társadalmunk fel. szabadulásával a kulturális forradalom eredményeként megszületett és ma is ható pozitív erőket. A gyáva kimeríthetetlen gazdagságát nyújtja a to. vább gyűrűztethető gondolatoknak. Épp ezért, ha valamit hiányolni lehet az egyébként részleteiben színvonalas televíziós változatban, akkor éppen ennek a fentebb említett gondolati gazdagságnak a hiánya. A gyávából készült televíziós film gondolatilag kissé elszegényedett, az átdolgozás helyenkénti változtatásai nem mutattak a gondolati elmélyítés irányába. Sőt inkább felhígították a regény már- már klasszikusnak tekinthető sűrű atmoszféráját. Nagyobb hangsúlyt kapott a fe. csegő felszín, mint a hall. gató mély. A szereposztás sem mondható a legszerencsésebbnek. Az egyébként dekoratív Tordai Teri Éva asszony szerepében elsősorban a férje oltárán díszelgő szépség, a megcsömörlött félvilági kokott vonásait tudta érvényre juttatni alakításában. Az a dráma, hogy tudniillik milyen gyáván vergődik anyagi jóléte ellenére az erkölcsi megsemmí. sülés ingoványában. éz a dráma már nem fért bele játékába. Így Huszti Péter Szabó Pistája, a regény pozitív figurája, nemcsak erkölcsi nagyságában nőtt Éva fölébe, hanem a színészi játék minőségében is. Az ön. maga világába beszűkült, művészi becsvágyaiban meg- hasonlott szobrász szerepében Kállai Ferenc hasonlóan kitűnő volt. A cinikus Tibort, Éva terhes „barátiát” Kálmán György formálta meg nagyszerűen. Valamikor Somlai Artúr oktatta így Kállai Ferencet, aki színészi pályájáról, hivatásának szépségeiről vall. va a vasárnap estj róla ké. szített riportfilmben idézte a mester intését. Nos. ha egy színész elfelejtkezik erről az alapigazságról, és csak játszik, az még hagyján, legfeljebb iátéka nem lesz igazán meggyőző. De ha egy riporter nem tartja be azt a játékszabályt, hogy az ál. tala készített riportban soha nem az övé a főszerep, és hogy neki csak segítkező feladata van a valóság feltárásában, akkor az egyszerűen goromba tévedés. Pedig vasárnap este ez történt. A magát ellenszenvesen előtérbe helyező, alanyát kér déseivel minduntalan „sarokba szorító”, olykor az ő előre kitervelt gondolatainak illusztrációjává degradálni szándékozó Tomkai Judit erről feledkezett meg. Érdekes mód, a? operatőri munka is. mintha őt támo. gáttá volna szándékában. Több invencióval mutogatta a riporternő arcát, kétoldalt „költőien” díszítő dús hajzatával, melyet modoros szavai közben modorosán rendezgetett, mint ahogyan az est mégis csak főszereplőjének, Kállai Ferencnek egyéniségét kutatta. Pedig enyhén szólva nem Tomkai Juditért, hanem Kállai Fe- rencért ültünk a képernyő elé. Szerencsére Kállai Ferenc olyan kitűnő színész, és nagyszerű ember, hogy játékkal és nem utolsósorban finom tapintattal túlsegítette q műsort kritikus pillanatain. v; ül Ne játssz fiam, éljél Súgó kellene Az elmúlt hét egyik kellemes meglepetése volt a náci üldözés áldozatául esett Papp Károly novelláiból ké_ szült tv-film. Aki kíváncsi, volt rá, a/ igényesen megoldott és valóban értékes televíziós produkciót láthatott. Várdorszínészek keserű sorsáról, nyomorúságáról beszéltek a képek. Vigasztalan vidéki sár. Móriczi is- tenhátamögöttiség. Az elmaradottság — sötét, drámai színekkel festve. Ez a vándorkomédiások tragédiáját festő történet, a két világháború közötti Magyar- ország kisemmizettjeinek reménytelenségé^ . nyomorúságát is kifejezi, minden romantikus túlzása ellenére. Szénási Ernő muzsikusára — ő alakította •, társulat zenei vezetőjének szerepét — sokáig emlékezhetünk Káplár Ferenc hozzáértő operatőri munkájáról pedig a sokatmondó közelképek beszéltek.
