Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
1971. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A parlamenti gazdasági aktira* értekezlet vitája és összefoglalója Az idí>járás K besrgít Őszi finis • a szántóföldeken (Folytatás az 1. oldalról.) rünkben. Azonban következetesebbek akarunk lenni, mint eddig voltunk, ugyanazon célok elérése érdekében, amelyeket már korábban is magunk elé tűztünk. Ennek érdekében azt várjuk, értsenek egyet a határozottabb kormányzati magatartással. az állami fegyelem megszilárdításával, még akkor is, ha az nem kellemes, de a kormány megítélése szerint mindenképpen szükséges és hasznos. Amennyire megállapítható, ez az egyetértés megvan. Felhívta a figyelmet a fokozott takarékosságra a beruházásoknál, a készletezésnél, az importnál, s hangsúlyozta az export növelésének szükségességét. Említést tett a miniszter- elnök a vita során elhangzott olyan észrevételekről, amelyek egész népgazdasági ágazatokat érintettek, például a kohászat, az alumínium- ipar. az olajipar és más gazdasági területek problémáit elemezték. Aláhúzta, a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd a jövő évi terv kialakításánál, s a távlati elképzelések kidolgozásánál is szem előtt tartja, sőt. egyik-másik téma még az idén a kormány előkerül. Ga7da«ág- irá nyitási rendszerünk jó A miniszterelnök bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint gazdasági magatartásunk — a beruházások csökkentése, a tőkés import mérséklése stb. — restrikciós •— visszafogó — jellegű; helytelen az ilyen leegyszerűsítés, hiszen van ötéves tervünk. amelyet valószínűleg túlteljesítünk ma’d, s itt semmiféle restrikcióról szó sincs. Gazdaságpolitikánkat, amelyet a kongresszus is megerősített, ma is jónak tartjuk, aszerint dolgozunk, ez szabja meg gazdasági tevékenységünket minden tekintetben. Gazdaságirányítási rendszerünkről sokszor elmondtuk már ugyan, hogy nem örökérvényű, hogy állandóan tovább kell fejleszteni, s lehetnek egyes pontjai, amelyek módosításra szorulnak, egészében azonban helyesen, jól szolgálja céljainkat. Felmerülő hibáit természetesen észre kell ven-# nünk. s ha valaki ilyet szó- vátesz. semmiképpen sem szabad úgy tekinteni rá, mint aki gazdaságirányítási rendszerünket akarja támadni. , — ötéves' tervünk teljesítésével kapcsolatban egyébként inkább arról van szó — folytatta —. hogy ebben az évben a vártnál dinamikusabban fejlődött népgazdaságunk. Néhány területen talán túlságosan is. ilyen terület a beruházás és a készletnövekedés, valamint az import, ezen belül és elsősorban a tőkés import Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök felsorolta a tervezett fontosabb intézkedéseket. Az importot a jövő évben mérsékelni kívánjuk — mondotta —. különösen tőkés viszonylatban. A készleteket is csökkenteni akarjuk. A beruházások indokolatlanul növekedtek A beruházásokról szólva a miniszterelnök elmondotta, hogy ebben az évben a tervezett 85 milliárddal szemben 100 milliárdot ruházunk be, ami indokolatlanul nagy növekedés. A jövő évben azt szeretnénk elérni — és ehhez kérjük a támogatást —, hogy a beruházások ne haladják túl a száz milliárdot. — legfeljebb 2—3. — de semmiesetre -em 15—20 milliárddal, mert ez nagyon káros volna. Ezért el kell halasztani öt-hat nagyobb beruházás megkezdését. bár ezekre már számítottak az jjrdekelt népgazdasági ágazatok. Természetesen az említett beruházásokra is sor kerül majd, s ha okosan gazdálkodunk, rövidebb idő alatt megvalósulnak. Fock Jenő ezután a veszteséges, illetve nyereséges vállalatok vagy gyártmányok, más fogalmazásban a jól és rosszul dolgozó vállalatok problémakörével — mint a vitában többször érintett témával — foglalkozott. A miniszterelnök egyetértett azzal. nem mindig igaz. hogy a veszteséges vállalat rossz, a nyereséges pedig jó vállalat. Ugyanez elmondható egy-egy gyártmány esetében is. Itt tiszta helyzetet kell teremteni, alaposan meg kell vizsgálni egy veszteséges vállalat tényleg annyira veszteséges-e. hogy rekonstrukcióval, néhány évi jó munkával sem lehet nyereségessé tenni, s egy gazdaságtalan gyártmány tényleg annyira ráfizetéses-e, hogy végképp nem érdemes foglalkozni vele. Foglalkozott a minszterel- nök az összevont nagyvállalatok kérdéseivel is. Most is az a véleményem — mondotta —, hogy e lépés nélkül nem sikerült volna a gazdasági reformot olyan gyorsan bevezetni, — mint ahogy megtettük, de emellett igaz az is, hogy az ösz- szevont nagyvállalat, — az esetek túlnyomó részében budapesti központú vállalat — olykor annyi önállóságot sem hagy a hozzá került másik vállalatnak, amennyivel az a régi tervutasításos rendszerben rendelkezett. Az ilyen gyakorlat ellentétes a kormányzat szándékával, a társadalom érdekével. Minden összevont nagyvállalatnál biztosítani kell a beolvadt vállalatok szabad vélemény nyilvánítását. Ha egy vállalat bebizonyítja, hogy önállóan — tehát nem egy összevont vállalat részeként — jobban, eredményesebben tud dolgozni, lehetőség van rá, hogy megkaphassa az önálló vállalat jogállását. Azokkal az észrevételekkel kapcsolatban, amelyek szerint a kis üzemekben, a szövetkezeti melléküzemágakban a dolgozók többet keresnek, mint a nagy ipari vállalatoknál. noha az utóbbiakban nagyobb nemzeti jövedelmet termelnek, a miniszterelnök úgy vélekedett: ez nem minden esetben fenntartás nélkül elfogadható igazság. Arra. hogy a munkásokat kell célszerűen foglalkoztatni, a miniszterelnök két konkrét példát említett: az öntődét és a nyomdát Mert nyilvánvaló, ha például egy nagy állami nyomdában a gépeket nem használják ki három műszakban, az sokkal több kárt jelent a népgazdaságnak, mintha a házi nyomdát akár 200 tsz-nél azonnal becsukják. Említést tett a kormány elnöke olyan várható rendszabályokról. amely megszabja, milyen esetekben és mennyivel fizethetnek többet a szakmunkásoknak a tsz melléküzemágában, mint az állami vállalatoknál. Szüktég; ran mozgékony kisüzemekre Az építőiparról szólva kifogásolta, hogy esetenként összehasonlítanak össze nem hasonlítható dolgokat, például az állami építőipar és a házilagos építkezés egy főre jutó termelési értékét. Nem lehet egybevetni a gépesített ipari, házgyári építkezéseket a hagyományos építéssel, a malterozással, a téglarakással, a javítómunkával. Az utóbbi tevékenységre továbbra is szükség van. Példák egész sora igazolja. hogy szükség van a szövetkezeti, a tanácsi iparban, tsz-melléküzemágakban azokra a kis üzemekre is, amelyek — méretüknél fogva — mozgékonyabban működhetnek. Az árak kérdését érintve Fock Jenő kijelentette: — mind a termelői, mind a fogyasztói árak tekintetében továbbra is fenntartjuk a kötött, a maximált és a szabad árak kategóriáját. A munkaerő-kérdésre térve Fock Jenő bírálta azokat az álláspontokat, amelyek szerint nem lehet fegyelmet tartani, nem lehet elbocsátani a lógósokat és nem lehet igazságosan bérezni, mert akkor a dolgozók egy része otthagyja a vállalatot. Ha megvan az egyetértés és egységesen cselekedve a hanyagokat, a lógósokat, a fegyel- mezetlenkedőket felelősségre vonják, elbocsátják, akkor végül is rendre lehet őket tanítani, mert nem lesz munkahely, amely befogadja őket. Így elejét lehet venni annak, hogy az egyik vállalat a másik vállalattól elküldött lógóst fölveszi, e tekintetben is szemléletbeli változtatásra, egységes gondolkodásra és határozott cselekvésre van szükség. Különben olyan adminisztratív rendszabályozás jelenthetne csak megoldást, mint például: a kilépők fizetett szabadságának megvonása, táppénzének csökkentése. Ez pedig nem lenne kívánatos. Ebben a témakörben foglalkozott a miniszterelnök azzal az észrevétellel, mi. szerint — legalább is rövid távon — ráfizet az a vállalat, szövetkezet, amely következetesen érvényesíti a társadalmi érdeket. Példaként emlékeztetett rá, két évvel ezelőtt a képviselők parla. menti felszólalásokban bírálták, hogy eltűnnek a bol. tokból az olcsó, divatos cikkek. A ruházati ipar és a belkereskedelem igyekezett ezt a hiányt pótolni. Elismerésre méltó eredményeket értek el, de az is tény, hogy amelyik vállalat nem vette figyelembe a parlamenti vi tát, a kormányzat intézkedését, az ebben az évben jobban járt, mert drágább anyagokat dolgozott fel, s nagvobb nyereséget ért el, mint az, amelyik a közérdeket tartotta szem előtt. Ebből azonban nem szabad olyan következtetésre jutni, miszerint nem kell törődni a társadalmi érdekkel. A párt és a kormány vezetőinek gondoskodniuk kell ar_ ról. hogy azok járjanak joi> ban, akik az egész közösség érdekében cselekszenek. Ez nemcsak vállalati szín. ten igaz. hanem a vállalaton belül az egyes emberekre nézve Is. Ezzel kap_ csolatban tett említést a miniszterelnök a tv egyik riportműsoráról. Az abban szereplő munkás joggal sérelmezte, hogy azért rakosgatják egyik munkahelyről a másikra, mert kiváló munkával mindenütt magas teljesítményt ér eL Ilyennek — mondotta — nem szabad megtörténnie és ez az, ami nem kormányzati intézkedést követei, hanem üzemi, párt-, szakszervezeti, művezetői magatartást, közbelépést A közgazdasági propaganda nem kielégítő Befejezésül a közgazdasági propaganda és tájékoztatás kérdéséről szólt a mi- niszWolriök. Kifejezte meggyőződését hogy a gazdasági életről nyújtott tájékoztatás nyílt őszinte és megfelelő. A közgazdasági propaganda azonban nem kielégítő, nem eléggé haté, kony. A parlamentben a kormány expozéjában is felszólítottuk a közgazdászokat arra, hogy most elsősorban \ az üzemen belüli szervezett, ség kérdéseivel foglalkozzanak. Ami a tájékoztatásnak a tömegek körében elért hatását illeti, a miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági helyzet megítélésében mind a lakosság, mind az üzemek és intézmények körében sok a szélsőséges vélemény. Intézményeink, vállalataink, helyzetünket a valóságosnál jobbnak ítélve a költségvetést feneketlen zsáknak tekintik, amiből tetszésük szerint markolhatnak. Sok vállalat, és sok állampolgár viszont a saját helyzetét másokéhoz hasonlítva rosz- szabbnak látja. Én viszont — mondotta Fock Jenő — helyzetünket úgy ítélem meg, hogy semmi okunk sincs az idegességre, nincs szükség gyökeres változtatásra a gazdaságpolitikában. A hiányosságokat viszont minél gyorsabban fel kell számolni, s ehhez határozott kormányzati intézkedések is kellenek. A problémákat közös erővel, együttesen kell megoldani. Összhangban kell dolgozni, mert enélkül a legjobb kormányzati intézkedés sem hozhat eredményt. Meggyőződésem, hogy a párt és a kormány politikájának megvalósításához megkapja a szükséges támogatást — fejezte be összefoglalóját Fock Jenői, Az októberi időjárás a mezőgazdasági üzemek kitűnő segítőtársának bizonyult: a hónap minden egyes napján tudtak dolgozni a földeken. A kitűnő lehetőséget alaposan ki is használták. Zalában szombatig a búzavetésre kijelölt terület 87 százalékán a földben volt a mag. A szomszédos Somogy megyében az őszi vetésre szánt talajnak mintegy 90 százalékát készítették elő a hét végéig. Az őszi árpa és a takarmánykeverék vetését az egész megyében befejezték, a búzának pedig csaknem az 50 százaléka került eddig a földbe. Az összes őszi vetések területe a somogyi határban elérte a hetvenezer holdat. Fejér megyében változatlanul a kukorica törése jelenti a legnagyobb gondot A kedvező időjárást kihasználva eddig a termőterület 60 százalékáról — mintegy 75 000 holdról — takarították be a termést a közös gazdaságok. A vetőszántással az egész megyében végeztek, s ugyanakkor a tervezett terület 75 százalékán a kenyérgabona magja is a földbe került A Kisalföldön — Győr- Sopron megyében — az elmúlt héten is elsősorban a búza vetését szorgalmazták. Itt is több közös gazdaság végzett ezzel a munkávaL A hét végén a megye határában már csak alig tízezer hold vetnivaló akadt A cukorrépát a vetésterület feléről szedték feL A száraz nyár okozta takarmányhiány pótlására nagymennyiségű siló takarmányt készítenek a termelőszövetkezetek kukoricaszárból, répafejből és nedves szeletből. Ezideig 230 ezer köbméter silót tartósítottak már a téli hónapokra, de a kukoricatörés befejez- téig és a cukorrépa betakarításának végéig még legalább 10 ezer köbméter silót akarnak készíteni. Bács-Kiskun megye hatáA Szolnok megyei Néplap olvasótáborának növeléséről szóló felhívás a jászberényi járásban is kedvező visszhagra talált. Az MSZMP járási végrehajtó bizottságának irányításával járásszer- te sajtóterjesztési bizottságok alakultak. A hónap elején a járási párt végrehajtó bizottság Jászberényben sajtóterjesztési aktivát tartott, s ezt követően több községben rendeztek hasonló — a helyi feladatokat meghatáHeves megye történelmi borvidékein csúcsforgalom volt az elmúlt héten. Szombatié' a szőlő+áWák 80 százalékáról szedték le a termést. A szakemberek úgy vélek edKét érdekes kiállítás fogadja a látogatókat az abo- nyi múzeumban. Az egyik Szikszai László kőműves pipaevűúeménvét mutatja be. A fiatalember, bár ma, ga még nem szokott rá a pipázásra, a községből és környékéről csaknem 40, művészien faragott öreg csi- bukot gyűjtött össze. Egyikmásik értékét növeli, hogy a szára ébenfából készült, s elefántcsont berakás díszíti. A gyűjtemény mellett Szabó Mihály kiállította saját ke- zemunkáit is; a körtefából rában az ősziek többsége már lekerült a földekről. Cukorrépa, napraforgó és kukorica foglal még el nagyobb területeket. Betakarításuk azonban — erőösszpontosítással — gyorsított ütemben halad. A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint — az aszályos idő ellenére — az elmúlt évinél gondosabb, szakszerűbb a földek újratermesz- tésre történő készítése. Szemmel is láthatóan rendezettek a nagyüzemi parcellák, asztal-simára műveltek a vetőágyak. Az őszi vetésterületnek 75 százalékán földbe került már a mag. Csongrádban a legsürgetőbb munka most a kukorica betakarítása. A megyében az összes terület 75 százalékáról törték le a termést. A 80 000 holdas határú Hódmezővásárhely tíz mezőgazdasági üzeme vezet Csongrádban a mezőgazdasági munkákban és a Dózsa, valamint a Ságvári Tsz-ben egy-két napon belül teljesen befejezik a kalászosok vetését Általában a mezőgazdasági munkák üteme megyeszerte megegyezik a legjobb évekével és a tavalyihoz ' ^est pedig tíznapos az időbeli előny. Az őszi vetésű növények alá a tervezett terület 80 százalékát szántották fel és a búzavetőmag 60 százaléka földbe került Szabolcs-Sza tmár megye mezőgazdasági nagyüzemei az őszi munkák végzésénél is tartják azt a kéthetes előnyt amit még a nyáron szereztek. A cukorrépának — a gyár ütemezésének megfelelően — körülbelül a felét szedték fel. A 28 ezer hold napraforgóból 22 ezer holdat a 134 ezer hold kukoricából 105 ezer holdat takarítottak be. Az előirányzott 187 ezer hold vetőszántásnak több mint 80 százalékát végezték eL rozó — értekezletet. Ezeken — a tanácstagok segítségét kérve — tanácsi választókerületekre bontották a feladatokat, meghatározták a helyi üzemek tennivalóit. Az elmúlt héten újabb hé+ községben tartottak sajtóterjesztési aktivát. s mindez biztatás arra nézve, hogy november 7—12-a — a járásban ekkor van a tulaj- donkónpeni sajtótari-sztési kampány — meghoEZa a várt eredményeket. nek, hogy az egri történelmi borvidéken az utóbbi évtizedek egyik legjobb borai érlelődnek az idén a pincékben. faragott pipákat, amelyek öblös testét híres emberek, művészek arcképei díszítik. A múzeum másik érdekes kiállítása a téglagvőitemény. Néhány évvel ezelőtt dr. Keszey Gyula főállatorvos Abonyban és a környező községekben 400, különböző nagyságú öreg téglát gyűjtött össze. Valamennyin jel, vagy felirat látható. Igen sok darabon a készítő Vagy az építtető neve olvasható az égetés dátumával. A legrégibb tégla 1688-ból szára mazik. Képünkön: Dr. Vályi Péter miniszterelnök-helyettes és dr. Bíró József külkei eskedelmi miniszter az értekezlet szünetében. (MTI Foto — Szebellédy felv. — KS) Felkészültek az egyhetes sajtóterjesztési akcióra Jó bort ígér Eger Pipa és téglagyűjtemény
