Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
1971. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Gazdasági aktivaértekezlet a Parlamentben CFolytatás 1. oldalról) világositó, nevelő munka minden eszközével, és természetesen törvényeink következetesebb érvényesítésével is harcolunk az össztársadalmi érdeket háttérbe helyező mindenfajta meg. nyilvánulással szemben. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy a kapzsiság, hará- csolás oka a gazdaságirányítás reformja. Az önállóságnak, a helyesebb anyagi ősz. tönzésnek, a jobb ellátásnak, a közgazdasági szemlélet meg javulásának semmi köze 6incs az eléggé el nem ítél. hető anyagi kisiklásokhoz. Ezek ellen ma a korábbinál is kíméletlenebb harcot, nyílt fellépést hirdetünk. A beruházási helyzeten változtatni kell . A kormány elnöke ezután részletesebben elemezte gazdasági életünk néhány problémáját. Elsősorban a beruházási politika és gyakorlati kérdéseiről szólott. — Legkényesebb problémánknak a beruházási szféra jelenségeit tekintem— mondotta. A beruházásokra fordított összegek tavaly is, az idén is kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a nemzeti jövedelem, pedig ötéves tervünk előírása szerint a nemzeti jövedelemmel azonos mértékben kell emelkednie a felhalmozásnak. Az ebből származó nehézségek a költségvetésben és a fizetési mérlegben csapódnak le. Elsősorban a beruházásoknál k"ll rendet teremteni, mert valamennyi negatív jelenség elsősorban abból származik, hogy az utolsó két évben a beruházásoknál jelentős elcsúszások következtek be. — A legutóbbi esztendőkben — mondotta — a kormány többször foglalkozott a beruházási tevékenységgel. Jelentős javulásról azonban még nem beszélhetünk, bár az év folyamán fokozódott a koncentráció, s ez nem kis eredmény. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évhez képest több mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több mint ezeregyszázzal nőtt az átadott létesítmények száma. Jelenleg mintegy 10 százalékkal kevesebb a folyamatban levő építkezés, de a költség- vetési összegek 13 százalékkal magasabbak. Mindennek ellenére tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya. Értékük egy egész év beruházási ősz- szegének mintegy 80 százaléka. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon, és 1975-re az elfogadható, 65— 70 százalékos szintre csökkenjen. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy gazdaságunk hatékonysága erőteljesen fokozódjék. A kormány ennek megfelelően úgy határozott, hogy az Országos Tervhivatal teljes felelősséggel gondoskodjék a beruházási egyensúly megtervezéséről, a felhalmozási források mértékének és fő arányainak kialakításáról, valamint a központi fejlesztési célok ütemezéséről. Minden eszközzel biztosítanunk kell. hogy az állami költségvetés eszközeit a népgazdasági terveknek megfelelően használják fel. Ezt a Pénzügyminisztériumnak, és a bankszervezetnek a döndéselőkészítő pénzügyi eszközökkel biztosítaniok kell. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak összhangot kell teremtenie a tervben előirányzott építési igények és az építőipari vállalatok kapacitásfejlesztési tervei között. Az ágazati minisztériumok és a tanácsok felelősek azért, hogy a fejlesztési koncepciók biztosítsák a hatékonyság növelését, a fejlesztések tervszerű, gazdaságos megvalósítását. ) A kormány elnöke ezután 6 termelés gazdaságosságától foglalkozott A népgazdaság fejlődésének alapvető követelménye — mondotta — hogy állandóan javuljon a termelés gazdaságossága. Ezzel általában mindenki egyetért. A gyakorlatban azonban már számos vitatott kérdés merül fel. Egy-egy ágazat egészének a gazdasá- gosság szempontjából való áttekintése és a teendők megfogalmazása központi feladat. Felmértük, milyen intézkedések szükségesek ágazatonként a jelenlegi helyzet javításához, nemcsak a közeljövőben, hanem a negyedik ötéves terv egész időszakában. A helyzet megváltoztatását elsősorban műszaki fejlesztéssel, a technikai. technológiai színvonal emelésével, a termékösszetétel javításával kell elérni. Részletesen elemezte a munkaerőhelyzetet és bírálta azokat ä túlzó nézeteket, amelyek képviselői általános munkaerőhiányt emlegetve és rá se hederítve a helyi megoldási lehetőségekre, arról panaszkodnak, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági vállalkozásai és az ipari szövetkezetek tömegével elszívják a munkaerőt. Ilyen esetek — mondotta — helyenként valóban előfordultak, de az „elcsábítottak” az üzemi munkásságnak csak elenyésző kis százalékát teszik ki. A munkaerő hiány helyenként, egyes üzemrészekben valóban súlyos problémát okoz. Vannak gyáraink, ahol a modern technikával — amelyre milliókat költöttünk —, elsősorban munkaerőhiány következtében egy műszakban termelnek, és gyakran ott sem teljes kapacitással. Népgazdaságunk fejlesztése jelenleg és a következő években elsősorban intenzív úton történik. Emellett természe. tesen egyes ágazatokban és az ország egyes körzeteiben munkahelybővítő, extenzív gazdaságfejlesztő módszereket is alkalmazunk. Az in_ tenzív fejlesztés a munkaerőgazdálkodásban alapvetően a már foglalkoztatott létszám munkaerejének észszerűbb hasznosítását igényli. A foglalkoztatottságban a reform eddigi időszakában — részben tudatos intézke. déseink nyomán — átrendeződési folyamat indult meg. Ez még inkább így lesz a negyedik ötéves terv hátralevő részében. A munkafegyelem lazasága Ä munkaerő nagyarányú spontán mozgása sok gondot okoz a vállalatoknak. A káros munkaerőmozgás rontja a munkafegyelmet, ugyanakkor a fellazult munka, morál tovább növeli a fluktuációt. A vállalatok sok esetben nagy létszámhiányt mutatnak ki, és további csökkenésétől félve, elnézőek a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. A munkafegyelem lazasága jelentős részben a munka szervezettségének alacsony szintjével indokolható. Ugyanakkor a laza munkafegyelem gátolja leginkább a korszerű termelés- szervezési elvek gyakorlati érvényesítését. Ezért nagyon következetes intézkedésekkel kell gátat vetni a munkafegyelem további lazulásának. Az adminisztratív intézkedéseken túl számítunk a szocialista brigádok, a törzsgárda és- minden öntudatos dolgozó példamutató helytállására. Továbbra sem kielégítő a munkaerőtartalékok feltárá. sára és hasznosítására irá_ nyúló szervező munka. A vállalati szervezés jelenlegi helyzetét gyors ütemben kell javítani. A termelési eszközök jelentős fejlődését nem követte a munkaszervezés , fejlődése. Részben erre vezethető vissza, hogy a termelés-előkészítés színvonala alacsony, termékeink előállítási költsége pedig túl magas. Még mindig nagytömegű munkaerőt kötünk le a belső szállításban, anyagmozgatásban és más, a fő tevékenységet kiszolgáló folyamatokban. Az iparban kedvezően ala_ kult a munka termelékenysége. Folytatódik az 1970- ben elkezdődött tendencia. A termelés emelkedése az iparban teljes egészében, az építőiparban pedig kétharmad részben a munka tér. melékenységének növekedő, séből származik, s ez lényegében megfelel a tervelőirányzatnak. Bár a lehetőségek még nincsenek kihasználva és az általában pozitív fejlődés az egyes vállalatok esetében nagy eltéréseket takar. Figyelemre méltó, hogy helyreállt a termelékenység és a bérszínvonal emelkedése közötti összhang. A termelékenység növekedése az iparban kisebb, az építőiparban jelentősebb mértékben meghaladja a bérszínvonal emelkedését. A felhasznált bérek tömege mind a tervezetthez, mind a tér. meléshez viszonyítva arányában megfelelő. örvendetes, hogy milyen erőteljesen bontakozik ki a vidéki ipartelepítés és fejlesztés- Ennek ütemére jellemző, hogy ma már a korábban elmaradott területe, ken is jelentkezik a munkaerőhiány, sőt egyes üzemek kapacitását bár szükséges volna, létszámhiányra hivatkozva, nem használják ki. Nyilvánvaló, hogy itt is az intenzív fejlesztés koncepciójának kell előtérbe kerülnie. Fejlesztik a nyugdíjrendszert A kormány elnöke ezután a munkaerő gondok megoldását célzó kormányintézkedésekről beszélt. A munkaerő-gondok enyhítése érdekében nyugdíjrendszerünket úgy kívánjuk továbbfejleszteni,’ hogy a nyugdíj, jogosultságot szerzett dolgozókat — elsősorban a fizikai munkásokat — a további munkában maradásra ösztönözze. Ezekért az évekért a nyugdíj összege tér. mészetesen nagyobb százalékban növekszik majd, mint az azt megelőző évekért. Terveink szerint a nyugdíjasok — nyugdíjuk és keresetük korlátozása nélkül — évenként négy hónapig, illetve a népgazdaságilag különösen fontos területeken annál is tovább dolgozhatnak majd. Való igaz. hogy az utóbbi években a szélesebb profilú gazdálkodás megteremtése nyomán munkaerővándorlás indult az állami iparból a termelőszövetkezetek felé. Ennek hasznos oldala, hogy kialakult az élelmiszeripari vertikum, ami a korábbinál gazdaságosabb és korszerűbb termelést tett lehetővé. Ez helyes, ezt továbbra is fejleszteni akarjuk. Azt azon. ban nem tűrjük, hogy az iparból a termelőszövetkezetekbe átkerült dolgozók olyan tevékenységet folytas sanak, ami semmilyen kapcsolatban sem áll a mező- gazdasággal, mint például a tsz-nyomdában vagy az öntődében végzett munka. Azért, hogy egyes termelő- szövetkezetekben ilyen ipari üzemeket létesítettek, az ágazatot irányító vezetők is felelősek, hasonlóképpen mint a helyi vezetők. Egyebek között a termelőeszközök átengedésével a pillanatnyi problémák megoldását Keresték, ám ez a megoldás ellenük fordult és ma már nehézségeket okoz. Itt az ideje, hogy ésszerű rendet teremtsünk ezen a téren is. A kormány 1969-ben és 1970-ben is több intézkedést tett a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének állami szabályozására. Megtiltotta például, hogy a termelőszövetkezetek telephelyükön kívül ipari tevékenységet, valamint bérmunkát folytassanak, továbbá szabályozta a különböző adónemek progresszióját, kiterjesztette az állami alkalmazottakéval azonos közterheket. 1971. január 1-től az új termelési adó az azonos ipari és Kereskedelmi tevékenységgel elért jövedelmet az állami vállalatokéval azonos mértékű adóval vonja el. Meg kell akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek a helybeli munkaerőtartalékok jobb kihasználása helyett továbbra is az állami szektorból Vonjanak el munkaerőt. A szövetkezetek és a nagyipari vállalatok közötti indokolatlan jövedelem-aránytalanságokat is meg kell szüntetni. Változatlanul magas a tőkés import Fock Jenő azután rátért külgazdasági kapcsolataink helyzetének ismertetésére. Gazdasági életünk — mondotta — ezernyi szállal kapcsolódik más országokéhoz, elsősorban a baráti szocialista államokéhoz. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai koncepciójának megfelelően külgazdasági kapcsolatainkat mindenekelőtt a szocialista országok közösségéhez tartózó államokkal fejlesztjük és ezeknek az országoknak részesedése sok év óta általában teljes forgalmunknak mintegy 70 százaléka. Különösen fontos az, hogy legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerünk a Szovjetunió, melynek részesedése teljes külkereskedelmünkben mintegy 36 százalékos. A világkereskedelemben az elmúlt években kialakult és számunkra kedvező tendenciák eredményeként, hosz- szabb idő után sikerült a tőkés országokkal kereskedelmi mérlegünkben aktívumot elérni. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, s most ismét komoly figyelmet kell fordítanunk a külkereskedelmi mérleg alakulására. A tőkés piac dekonjunktúrája és a tavalyi év rossz mezőgazdasági termése következményeképpen visszaesett a tőkés exportunk, míg az import változatlanul magas maradt. Nem vagyunk megelégedve az export növekedési ütemével. Az export növelését nem általában, hanem a jövedelmező termékekből kell biztosítani. Felgyorsult a felhalmozási folyamat Fock Jenő ezután gazdasági helyzetünk főbb jellemzőit, tendenciáit elemezte. A gazdasági fejlődés üteme — mondotta — 1971-ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez képest. A nemzeti jövedelem várhatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulása azonban nem csupán öröm, mivel nem enyhíti, hanem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folyamat. A költségvetési kiadások túlzottan növekedtek részben a fokozott felhalmozás, részben a kialakult termelési és fogyasztási támogatások miatt és amiatt is, ho°y az importált áruk árának emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársak! Az 1972-es esztendő nagy- jelentőségű, a negyedik ötéves terv végrehajtásában nagyon sok múlik azon. hogyan szervezzük íreg a jövő évi munkát. Nem mindegy az, hogy az egész ötéves terv számára az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása útján és komoly intézkedések megvalósításával szabadabb mozgási területet hozunk-e létre, vagy tovább visszük magunkkal a jelenlegi, fejlődésünket korlátozó okokat. Az 1972-es évre célul tűzzük a kedvező tendenciák túlsúlyba juttatását. Megtesszük mindazokat az intézkedéseket, amelvek e tendenciák érvényesüléséhez több év távlatában is szükségesek. Továbbra is fonto- feladatunk, hogy fenntartsuk a termelés kialakult, viszonylag gyors növekedési ütemét A termelést viszont csak ott és azokból a termékekből szabad növelni, ahol azokra igény jelentkezik. vagyis amelyek tényleges szükségleteket elégítenek ki. Az ipari termelés mennyiségi növelésének ma-szigorúbbak a feltételei, mint korábban voltak. Tudomásul kell venni, hogy sem 1972-ben. sem a későbbi években nem állnak rendelkezésünkre az eddigi mértékben a termelés növelésének extenzív eszközei. A termelés növelését ezért viszonylag kevesebb beruházással és munkaerőfelhasználással kell elérnünk. Gazdálkodásunk mai fokán ennek megvannak a lehetőségei. Még igen nagyok az üzemekben a tarta'ékok. Különsen fontos, hogy jobban ellenőrzésünk alá vonjuk és megfékezzük a felhalmozás igen gyors növekedését. Az a célunk, hogy a beruházási vásárlóerő 1972-ben lehetőleg ne legyen nagyobb az ideinél. Már 1972-ben és a követ, kező években is nagyfokú takarékosságot kívánunk érvényre juttatni. A költség- vetési gazdálkodásban mérsékeljük a termelési és egyéb támogatások növekedését. Az alapvető fontosságú szükségleteket kielégítjük, de elhalasztjuk a nem feltétlenül szükséges igények kielégítését és határozottan visszautasítjuk a pazarló, a luxus, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat. Befejezésül szólt Fock Jenő a párt- és tömegszervezetek gazdasági jellegű feladatairól, a tudatformálásról, a tömegpolltikai és a tájékoztató munkáról. 36 politikai légkört kell kialakítani A dolgozó tömegek, az emberek millióinak tudata, tájékozottsága, hangulata és szokásai, munka, és technológiai fegyelme, az üzemekben uralkodó erkölcsi nézetek — mondotta — mindmind anyagi erőt képeznek. Szükséges ezt hangsúlyoznunk, mert ma még sok helyen nem látják világo. san; tudatformálás, a tömegpolitikai és a tájékoztató munka — ha jól végezzük — anyagi erővé válik. A minisztériumokban, a vállalatoknál, s az üzemekben, az üzemrészekben és az egyes brigádokban a valóságos helyzetet és a feladatokat őszintén ismertetve jó politikai légkört és hangulatot kell kialakítani. Sokszor bebizonyosodott már, hogy az emberek közötti kölcsönös bizalom, a nyugodt légkör és közhangulat, a felleősségérzet és a szorgalom valójában anyagi értékek forrása. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak hatékonyan és felelősségteljesen, a népgazdaság elsődleges érdekeit szem előtt tartva kell tájékoztatni a közvéleményt egy-egy intézkedések céljá. ról. Várható gazdasági hatásáról. Általában ez megfelelően történik. & Miután áttekintettük gazdasági helyzetünk fő tendenciáit, a jelenlegi helyzetet és az előttünk álló feladatokat, joggal állapíthatjuk meg: szocialista népgaz. daságunk kedvezően fejlődik, elképzeléseinket alapvetően sikerül valóra váltanunk. Ezt elősegíti a gazdaságirányítás reformja, amely az elmúlt három év tapasztalatai alapján jól bevált, 'ic Fock Jenő beszámolója után dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének elnökletével megkezdődött a vita gazdasági életünk idő. szerű kérdéseiről. A vitában 22-en — vállalati igazgatók, tsz-elnökök, párt és szakszervezeti vezetők, valamint gazdasági szakemberek — szólaltak fel. A vitát követően Fock Jenő, a kormány elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre és összefoglalta az aktíva munkájának tanulságait. A gazdasági aktíva-érte. kezletet dr. Ajtai Miklós zárta fee, Fock Jenő beszámolóját tartja (MTI foto — KS)
