Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 21. »Az ír Szent Johanna" elégedetlensége A történelmi hasonlatok ritkán tökéletesek. Bernadette Devlint, az észak-ír polgárjogi mozgalom immár világszerte ismert, fiatal vezetőjét, a brit parlament képviselőnőjét például öt kontinens sajtója nevező előszeretettel „ír Szent Johannának”, noha nem Johanna és nem is szent. A párhuzamban mégis van logika. Mindenekelőtt azért, mert Jeanne d’Arc is, Bernadette Devlin is az angol elnyo­más ellen szólította harcba népét. De a hasonlóság legfőbb alapja, hogy a tömegekben akkor a francia, most az ulsteri népben, az angol megszállók elleni keserűség elérte ezt a fokot, amelyen a gyűlöletnek már gejzírként kell a fel­színre törnie. De nemcsak a hasonlóság, a különbség is lényeges. Nem­csak a történelmi körülmények mások, hanem a két szén. vedélyes nő-politikus missziójának jellege is. A francia pa­rasztlány a fegyveres harc megszállottja és jelképe volt, az észak-ír kispolgár-lány a legális keretek között vívott küzdelem szimbóluma. Politikai eszköztára rendkívül közel áll a néhai dr. Martin Luther King módszereihez. Ezt bizonyítja a legutóbbi észak-ír vonatkozású, de Lón. donból keltezett hír is, amely szerint Devlin kisasszony nagyszabású polgári engedetlenségi mozgalmat indít, még­Párizs várja Brezsnyeveí hozzá nemcsak Ulsterben, hanem a brit fővárosban is. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az ulsteri inter­náltak helyzetére. Ami ezekkel az internáltakkal történik, az brit szem­pontból is több mint bűn: hiba. Edward Heath konzervatív kabinetje először a tárgyalás nélküli, tömeges internálás puszta tényével másodszor a néhány napja kiszivárgott bru. tális bánásmóddal azokat is önmaga ellen fordította, akik elítélték az ír szélsőségesek módszereit. Az engedetlenségi mozgalom gyakorlatilag már megkez­dődött; maga Devlin néhány hívével a londoni miniszter- elnökség előtt töltötte tiltakozásul az éjszakát, az észak-ir tartományi parlament képviselői éhség-sztrájkba kezdtek ugyancsak a londoni Downing streeten és a sajtó készülő tüntetésekről, nagygyűlésekről ad hírt. A mozgalom túlterjedt a brit szigeteken. Az amerikai szenátusban Edward Kennedy szenátor tiltakozott az ulsteri brit módszerek ellen. Az ír származású politikus óva intette Londont, ne teremtsen „észak-ír Vietnamot”. A Devlint és Jeanne d’Arcot érintő párhuzamon kívül ez a második hasonlat, amin a Downing street 10-ben ér­demes elgondolkozni. Willy Brandt Nobel-díja PÁRIZS A francia Kormányhoz kö­zelálló körök véleménye sze­rint I<eonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége tagjának küszöbön álló franciaországi látogatása új lehetőségeket nyújt a sok­oldalú francia—szovjet együtt­működés szélesítéséhez. A francia üzleti Körök igen elégedettek a francia—szov­jet gazdasági, kereskedelmi és — műszaki-tudományos együttműködés alakulásával, — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Huvelin, — a francia munkáltatók országos tanácsának (CNPF) elnöke. Paul Huvelin kiemelte azt a nagy érdeklődést, amelyet a szovjet földgáz Franicaor- szágba történő szállításáról kötött egyezmény kelt az ország üzleti köreiben. A hetővé teszik, a Szovjetunió­ban eszközölt olajvásárlások mennyiségének növelését. Si­kerrel folynak tárgyalások arra vonatokzóan. hogy a Szovjetunió részt vesz egy fémkohászati üzem építésé­ben A Szerpuhovban üzembe helyezett francia kísérleti berendezés — a Mirabelle — új szakaszt nyitott a francia —szovjet tudósok közös tu­dományos kísérleteinek fej­lesztésében — tette hozzá. Befejezésül a vezető fran­cia üzletember kifejezte re­ményét, hogy a Kelet- és a Nyugat, pontosabban Fran­ciaország, valamint a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok gazdasági és Kereske­delmi kapcsolatainak fejlesz­tése jelentősen elősegíti majd a nemzetközi helyzet javulását. Ezért üdvözöljük szovjet—francia gazdasági Leonyid Brezsnyev francia­együttműködés új távlatai le- országi látogatását. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédet mon­dott a Moszkvában megrendezett országos diáktalálkozón. Bejelentette, hogy a párt és a kormány határozata alapján lényegesen javítják a főiskolai és technikumi hallgatók anyagi és ellátási viszonyait. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Kissinger Pelcingben PEKING Baracs Dénes, az MTI tu­dósitója jelenti: Henry Kissinger — Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója szerdán megérkezett Pekingbe, hogy három hónappal első titKos látogatása után kínai tár­gyalópartnereivel, elsősorban Csou En-laj kormányfővel végleges időpontot tűzzenek ki az elnök pekingi látogatá­sa számára és megbeszélje annak konkrét körülményeit. Az „Air Force 2” a Kissin­ger és kilenc főnyi csoport­ját, valamint a technikai sze­mélyzetet szállító — Boeing 707-es különgép érkezését a nemzetközi sajtó Pekingben akkreditált tudósítói a repü­lőtér erkélyéről figyelhették. A különgép azonban nem kanyarodott be a főépület elé, ahol egy hatalmas sza­lag-felirat annak szüKséges- séeéf hangoztatja, hogy „még szélesebb nemzetközi egye­sült frontot kell teremteni az amerikai imperializmus és láncos kutyái elleni küzde­lemre”, hanem az egyik mel­lék kifutópályán állt meg a főépülettől kb. egy kilomé­terre. A gép körül mintegy száz ember gyűlt össze, majd pár perc múlva a gépokcsi oszlop megindult a város felé. Nem lehetett megállapíta­ni, ki fogadta az amerikai vendéget, de a megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a Kissinger előző titkos pekin­gi látogatása idején készült egyik repülőtéri felvétel az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót Je Csien-jingnek, a KKP KB politikai bizottság tagjának társaságában ábrá­zolta. Je Csien-jing egyike annak a hét politikai bizott­sági tagnak, aki az utóbbi he­tekben is gyakran mutatko­zott a nyilvánosság előtt. A Kissingert és kíséretét szállító gépkocsioszlop 40 perc alatt tette meg a repü­lőtértől a kormányszállodáig vezető 38 kilométeres utat. A gépkocsioszlopot az út szé­lén, a leállított autóbuszok ablakán kihajolva, kerék­párjaik mellett vagy lakásaik­ból kitekintve kínaiak ezrei figyelték kíváncsian a lelke­sedés, vagy harag minden jele nélkül. Alfred Nobel, a dinamit feltalálója olyan alapítványt hagyott, amelyből minden esztendőben megjutalmazzák a különböző tudományágak kimagasló eredményeket el­ért képviselőit, az irodalom valamely nagyságát és még valakit. — Egy olyan em­bert, aki abban az esz­tendőben sokat tett a leg­emberségesebb célért, a bé­kéért, az emberek különböző csoportjának igazságos, há­borítatlan együttéléséért Emlékszünk: a Nobel-Bé- kedíj egyik kitüntetettje volt például a nagy amerikai polgárjogi harcos, az azóta meggyilkolt dr. Martin Luther King. Ügy érezzük, ebben az évben is jó helyre került a magas kitüntetés. A Német Szövetségi Köz­társaság jelenlegi kormány­fője nagy utat tett meg, amíg eljutott eddig. Nehéz apa nélküli gyermekkor után cseperedett becsületes, ha­ladó emberré és amikor ha­záját elérte a „barna pes­tis” a fasizmus, habozás nél­kül a harc útját választotta. Előbb az illegalitás nehéz körülményei között küzdött, majd Norvégiába emigrált és az északi hazafiakkal együtt fogott fegyvert az emberiség legveszedelmesebb ellenségei ellen. Ez önmagában is rokon­szenves egyéniséggé teszi Brandtot a haladó világ sze­mében. De a magas kitünte­tést nemcsak és nem is el­sősorban a régebbi, hanem a közelmúltban szerzett érde­meiért kapta a kancellár. Azért, mert képes volt sza­kítani a kereszténydemokra­ta kurzus háborús, revan- sista politikájával, azért, mert először vitte a bonni politikát a realitások sínéi­re. Willy Brandt közismerten szerződést kötött a Szovjet­unióval, új alapokra fektet­te a nyugatnémet—lengyel kapcsolatokat és deklarált szándéka, hogy tovább ha­lad ezen az úton. A szocia­lista tábor számára nem kö­zömbös, hogy az a férfi kap­ta meg a Nobel-Békedíjat, aki nemrég folytatott fontos tár­gyalásokat Brezsnyewel a Krímben. A svéd királyi akadémia döntése ugyanak­kor nagy vereség a bonni el­lenzékre, amely elsősorban keleti politikáját támadva akarja megbuktatni a kan­cellárt. Brandt Nobel-díja a józan­ság politikájának elismeré­se. Közös közlemény Tito és Indira Gandhi tárgyalásairól Üj Delhiben közös közle­ményt adtak ki — Indira Gandhi miniszterelnök és Ti­to jugoszláv elnök tárgyalá­sairól. A közlemény súlyos­nak nevezi a Kelet-Pakisz- tánban kialakult helyzetet és hangsúlyozza, hogy a helyzet további rosszabbodásának el­kerülése végett gyors politi­kai megoldásra van szükség. E politikai megoldás feltéte­le, hogy az elfogadható le­gyen Kelet-Pakisztán törvé­nyesen megválasztott vezetői számára. Gandhi asszony a tárgyalások során kifejtette, hogy Judzsibur Rahman sej­ket a betiltott Avami Liga bíróság elé állított vezetőjét feltétel nélkül szabadon kell bocsátani, mert ez a kelet­pakisztáni probléma békés megoldásának fontos előfel­tétele. A két fél egyetértett abban, hogy sürgős intézke­déseket kell tenni az Indiába menekült, mintegy 9 millió kelet-pakisztáni hazatérésé­nek biztosítására. KAIRO Joszip Broz Tito jugoszláv elnök szerdán egynapos láto­gatásra Kairóba érkezett, — ahol a közel-keleti helyzet­ről. az el nem kötelezett or­szágok szerepéről és a két ország kapcsolatairól tárgyal Szadat egyiptomi elnökkel. Az A1 Ahram megjegyzi, hogy munkajellegű, a hiva­talos ceremóniákat mellőző látogatásról van szó. A láto­gatás jelentőségét fokozza, hogy arra röviddel Szadat moszkvai tárgyalásai után kerül sor. Tito ma utazik vissza Belg- rádba. Gromiko—Winzer megbeszélés MOSZKVA Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán az európai biztonsággal kapc:o- latos, valamint a szovjet— NDK kapcsolatokat érintő kérdésekről tárgyalt Otto Winzerrel, a Német Demok­ratikus Köztársaság külüg”- miniszterével, aki a délelőtti órákban érkezett a szovjet fővárosba. A megbeszélés meleg baráti légkörben ment végbe. Szovjet—kanadai egyezmény Alekszej Koszigin szovjet és Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Otta­wában szovjet-kanadai cse­reegyezményt írt alá. Az egyezmény bevezetőjé­ben a két ország kormánya azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az együttműködés és a cserék kiszélesítése előmoz­dítja a jó kapcslatok továb­bi fejlődését a két ország között, javítja a kölcsönös megértést a szovjet és a ka­nadai nép között. A Szovjetunió és Kanada kormánya — mondja az egyezmény — a kölcsönös előny alapján ösztönzi és fejleszteni kívánja a cseré­ket. valamint a két ország együttműködésének más for­máit a tudomány, a techni­ka. az oktatás, a kultúra te­rületén és más területeken. Mindkét kormány ösztönzi és támogatni kívánja a tudó­sok. a tudományos informá­ciók cseréjét, valamint a két ország tudományos szerveze­tei között jelenleg érvényben lévő megállapodások végre­hajtását. Mindkét kormány ösztönzi és támogatni kívánja az érintkezéseket és a cseréket a mezőgazdaság, a halászat, a bányászat, az energetika, a természet- és környezet vé­delem területén, valamtst a természeti kincsek fokozot­tabb kiaknázásának szférájá­ban. főképp ott, ahol a föld­rajzi és az éghajlati ténye­zők azonos feltételeket te­remtenek és azonos problé­mákat okoznak. A csereegyezmény négy évre szól és az aláírás napján lépett érvénybe. Kínai vita az ENSZ-ben NEW YORK (MTI) Köves Tibor az MTI kü­lön tudósítója jelenti: Szerdán az ENSZ-közgyű- lés kínai vitájának harma- 1 dik napján Svédország kép­viselője nyitotta meg a fel­szólalások sorát. A vita üte­me érezhetően gyorsul, a beszédek rövidülnek, a kül­döttek többsége az ismétlő­dő érvekre és ellenérvekre hivatkozva csupán kormá­nya álláspontjának és sza­vazási szándékának megin- doklására szorítkozik. A vita első két napján 26 ország képviselője fejtette ki álláspontját, szerda estig to­vábbi 16 küldött felszólalá­sa hangzott eL A gyorsuló ütem alapján egyes megfigye­lők lehetségesnek tartják, hogy már a hét végén sor kerülhet az első szavazási erőpróbára. Erről azonban csak csütörtökön reggel le­het világosabb képet alkot­ni, ha majd szerdán este le­zárták a felszólalásra je­lentkezők listáját. A vita eddigi menete nem hozott különösebb meglepe- ' tést. a tagállamok az előre jelzett álláspontoknak meg­felelően foglaltak állást. Annyi bizonyosnak látszik, hogy határozott többsége van a 21 társszerző támogatásá­val előterjesztett albán ha­tározati javaslatnak, amely a KNK ENSZ-jogainak hely­reállításával egyidejűleg a Csang Kaj-sek rezsim eltá­volítását írja elő. ENSZ-megfigyelők köré­ben továbbra is élénk talál­gatások tárgya Washington szemetszúróan ellentmondá­sos kínai politikája. Egyesek egyenesen arra gyanaksza­nak, hogy .. dr. Henry Kis­singer első pekingj misszi­óija alkalmával valamiféle „hallgatólagos megértés” jött létre Washington és Pe­king között abban, hogy a Nixon—kormány bel- és kül­politikai „elkötelezettségei” megkövetelik fellépését az ENSZ-ben a tajvani rezsim mellett, de ennek nem kell szükségszerűen zavarnia a két kormány kapcsolatainak normalizálását. Mások vi­szont hajlanak arra a nézet­re, hogy Kissinger jelenlegi második pekingi missziója bizonyos újkeletű nehézsé­gekre utal Nixon elnök ter­vezett pekingi látogatásá­val kapcsolatban, s a pekin­gi helvzet tisztázódása előtt az USA alkudozási ütőkár­tyaként mindenképpen sze­retné „kézben tartani” Taj­van ENSZ-tagságát. Szomszédaink életéből BUKAREST A román párt- és állam vezetőinek jelenlétében szer­dán Bukarestben megnyílt a román nagy nemzetgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésszak napirendjén szerepel egye­bek között a törvénytervezet a Román Szocialista Köztár­saság ötéves gazdasági-szo­ciális fejlesztési tervéről az 1971—75-ös időszakra, tör­vénytervezet az állami szo­cialista gazdasági egységek szervezéséről és vezetéséről, törvénytervezet a vetőmag és ültetőanyag termesztésére, használatára és ellenőrzésére vonatkozólag a növényter­mesztésben. Törvénytervezet a román állampolgárságról. Az első napirendi pont ke­retében a Román KP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány megbízásából Ion Gheorghe Maurer miniszter- elnök mondott beszédet Ro­mánia új ötéves tervérőL MOSZKVA Kétezer tűzoltó, katona és önkéntes hősies erőfeszítései­vel sikerült megfékezni a Tiensan hegység tűlevelű er­dőiben pusztító tűzvészt. „Lángoltak a hegyek, pil­lanatok alatt elhamvadtak a Tiensan szálas fenyői” — ír­ja drámai helyszíni beszá­molójában az Izvesztyija. A tűz, amelyet minden biz-my- nyal egy kipattant szikra okozott, igen nagy területek­re terjedt ki, mert két hóna­pig szemernyi eső sem esett ezen a tájon. Alaposan meg­nehezítette a tűzvész elleni harcot, hogy szó sem lehe­tett szabályos oltásról, hi­szen a tűz több mint két­ezer méter magasban ütött ki, ahol nemcsak víz nincs, de ahova még a helikopte­rek is nehezen jutottak el. Harmincöt órás óriás küz­delemben sikerült csak meg­fékezni a tűzoltóknak és a közeli erdőgazdaságok mun­kásainak a tüzet, s megmen­teni sokszáz hektárnyi érté­kes tiensani fenyőt, f A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata rövid határidőre vállalja — villanymotorok, — dinamók, — önindítók, — hegesztőgépek, — transzformátorok, — elektromos berendezések szakszerű JAVlTÄSÄT garanciával. SZOLNOK. Hunvadi János u. 4. Telefon: 12—844. 12—107.- )

Next

/
Oldalképek
Tartalom