Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. OKiober iá. Csuvasföldi jegyzetek ERDŐK VONULNAK EZÜST PIPERÉBEN Vonulnak az erdők, vonul­nak ezüst piperében és nem a vonat halad. Aztán rőt há­tú. lomha dombok szakad­nak bele hirtelen a mély, éles kanyarú vízmosásokba, hogy sárgára kopva erőlköd­jenek ki a szakadék másik oldalán, újból púpot nyújt­va a fehér derekú nyárfa­erdőnek. Itt nincsenek me­redek sziklák rejtelmes völ­gyekkel a talpuk alatt, itt messze nyáron homokvihart, télen havat zúdítson a dü- hödten sivító szél, amely akadálytalanul nyargalhat egészen az Uraitól idáig, mintha vad és apró lovon ülne. Turistaként as őshasában Olyan apró, szívós kis lo­vakon, amelyeken eleink cserkészték be valaha erre­felé a határt. Tudom, nevet­séges, mégis úgy bámulom az elsuhanó tájat, mint aho­gyan felnőtt lesi izgatottan a gyermekkora óta nem lá­tott egykori szülőhazáját. Ibusz út, repülőgép, vonat, tranzisztor, újság, zóna idő: turista útlevéllel vissza az őshazába. Repülőgéppel Moszkva alig több, mint két óra, onnan vonattal Csebok- szári, a csuvas főváros 21, — összesen 23 óra számunk­ra az út. Jó eleink mokány kis lovaikon hol hajtva, hol hajtatva, azaz vagy mene­külve, vagy ők is valakiket menekülésre késztetve, mennyi idő alatt értek el mai hazánkig?! „Nem merek vitatkozni a tudósokkal. Történészek, nyelvészek, etnográfusok vallják és bizonyítják, hogy valamikor a Volga mentén létezett egy hatalmas, gazdag és kulturált ország. Ezt az országot Arany Bulgáriának nevezték. Határai messze ter­jedtek, népe szabad volt és független. Más történészek, nyelvészek és etnográfusok viszont azt állítják, hogy mindez legenda. Ilyen ország nem létezett. Bulgáriának nevezték ugyan a Volga vi­dék népeinek államát, de ez egyáltalán nem az, amiről a fent említett tudósok beszél­nek. Megint mások azt mond­ják, hogy ezek is tévednek. Létezett valamikor az Arany Bulgária, de nem Dzsingisz kán előtt, hanem jóval ké­sőbb és határa valahol mesz- sze keleten, Szibériában volt...” E meditáció a csuvas nép és Csuvasia múltját illetően egy magyar embertől való. Egy meg nem jelent cikkből. Megírásának dátuma 1933. Az ok: Csebokszáriba hívták össze annakidején az útépí­tés élenjáró dolgozóinak kongresszusát. Ezen a kong­resszuson a fenti sorok író­ja, a magyar Zalka Máté, Lukács tábornok is részt vett. Zalka Máté csuvas föl­dön kereste, kutatta és szol­gálta is annak idején a tör­ténelmi barátságot, Kodály Zoltán itthon adta ki kis fü­zetét, amelyben másfélszáz csuvas népdalt jegyzett le, dolgozott fel nemcsak keres­ve, de meg is találva a népi dallamok mélyén az ősi pár­huzamosságot. Mint ssív alakú levél Es ismét csak Zalka Máté az, aki pompás hasonlattal, egyetlen mondatba sűrítve fogalmazta és rajzolta is meg csuvas földet „Csuvas- föld, ha a térképen nézzük, olyan, mint egy vékony ágon függő nagy levél. Az ág a Volga, Gorkijtól Kazányig. És Csuvasföld úgy terül el a Volga anyácskától délre, mint egy szív alakú levél...” Remek és telibetalált ha­sonlat. Ez a föld, ahol az évi csapadékmennyiség átlago­san alig haladja meg a 400 millimétert, ahol a jégkor­szak hordta kemény és kö­ves anyagon ujjnyi vastag csak helyenként a termő ta­laj, a Volga adja az életet. Itt lelkesedik ugyan még két folyócska, a — keleties hang­zású Szura és a dallamo­san lágy, szlávhangzású Szvijaga, — de a víz, a folyó fogalma az egy és oszthatatlan a Volgával, A jelenlegi fővárosa, Cse- bokszári is jó négyszáz év­vel ezelőtt a Volga maga­sabb partján létesült és a város jelenlegi igen gyors ütemű fejlődése sem nyúj- tóztatja át csápjait a Vol­ga másik oldalára: az már nem csuvasföld. Mert itt az Adil (a Volga) mellett élnek már hét évszázada a csuva- sok, az északi, egykor erdős területeken. Annak idején átkelvén a Volgán túlra még magyar szót hallhattak vol­na, hiszen Juliánus barát még szót értett az őshazá­ban maradiakkal. De ez már nem monda, hanem történelem. A ssáműsötlek útja volt A csinos, egyenruhás földi kisasszony körbe hordja a teát. Még van idő hörpölni az illatos, forró csájából. A vonat nem döcög, zakatol, inkább siklik a széles nyom­távú síneken. Egy óra még, vagy annyi sem és megér­kezünk Csebokszáriba. Kere­ken háromezer kilométer ha­zulról. Messze elkerültünk. Akkor innen, most onnan ide. Itt húzódhatott valamikor, a cári idők alatt, a vlagyi- míri országút: a száműzöttek útja volt, ezen vonultak to­vább, egyre tovább, pz Ura- lon túl is néha. Vagy csak ide a környékre, Szimbirszk- be például. A vonat ablakában valósá­gos erdei tűnnek fel az al­mafáknak. S a fák tövében apró kis dácsák. Az alma­fák haragos zöldek, az al­mák rajtuk pirosak, vakító sárgás-fehérek, a dácsák a fák alatt meg kékek, az ab­lakukon fehérre cizelláltak: festő ecsetjére való kép. Pi­ros motorkerékpár hever a töltés oldalán, fehér hajú öreg csuvas piszmog rajta. Fel sem figyel a vonatra, amint elzakatol a háta mö­gött ... És messziről feltűnik a csuvas televízió hatalmas adótornya. Megérkeztünk. A jelenbe. Gyurkó Géza (Folytatjuk.) Offenzívában a szovjet diplomácia Az elmúlt hetekben minden eddiginél szélesebb területen bontakooztt ki a szovjet bé- keoffenzíva amely ezúttal fe­lelős szovjet párt- és kor­mányférfiak nagyszámú kül­földi hivatalos látogatásában SZKP főtitkára, 1971 szep­tember 22—25-ig nem hiva­talos baráti látogatást tett Jugoszláviában, szeptember 25—26-án Budapesten, szep­tember 26—27-én pedig Szó­fiában folytatott megbeszé­küldöttség élén a Vietnami Demokratikus Köztársaságba látogatott, október 13-án pe­dig Iránba érkezett. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának is kifejezésre jutott. Nyolc országban ültek tárgyalóasz­talhoz a szovjet állam veze­tői, hogy a békés politikai és gazdasági együtműködés megteremtése és kiszélesítése érdekében egyeztessék az ál­láspontokat. l'WQjfid Brezsnyev, — az léseket. Október 25—30 kö­zött hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Nyikolaj Podgomij, a Szov­jet Legfelsőbb Tanács elnö­ke 1971. október 1-én Üj- Delhiben, október 2-án Ran- goonban folytatott megbe­széléseket. Október 3-tól 8-ig szovjet párt- és kormány­elnöke 1971 október 4—8 kö­zött Algériában, október 8— 10 között pedig Marokkóban tárgyalt. 1971. október 18-án elláto­gat Kanadába, ez év decem­berében pedig a tervek sze­rint Norvégiát és Dániát ke­resi fel. * TERRA Kubai cukor —Japánban Japán cukorszükséglete nagy részét Kubában szerzi be. Kuba tavaly 1 millió 150 ezer tonna cukrot exportált Japánba, ami a kétszerese az 1965. évi exportnak. A kubai Cubazucar vállalatnak állandó képviselete van To­kióban és napi összeköttetést tart fenn Havannával. Kuba oly mértékben meghódította a japán piacot, hogy több mint kétszer akkora meny- nyiségben szállít cukrot Ja­pánnak, mint Ausztrália, — amely a második helyen áll a Japánba irányuló cukorex­port terén. Rezer­vátummá nyilvánít I áh a Bujkált Szibéria gyöngyszeme, a Bajkál, Ázsia és Európa leg­nagyobb édesvízi és a föld­golyó legmélyebb (körülbe­lül 1750 méter) tava. A Baj- kált állami természetvédel­mi területté nyilvánítják. A 20 millió hektár kiterjedésű táj gát, amelytől a tavat táp­láló mind a 336 folyó léte függ, különleges ellenőrzés alá helyezték. Az említett erdőterületnek több mint a felén megtiltották a fák ir­tását. A turisták részére 4000 ki­lométeres utat vágnak. A gépkocsivezetők külön par­kolóhelyeket vehetnek igény­be. Alakulóban a legnagyobb angol gépkocsi- kolcsonzo hálózat Az International Reserva­tion Ltd (Nemzetközi Szoba­foglalási Kft.), amely Anglia legnagyobb számítógépes szállodai szobafoglalási szol­gálata, most alakítja ki gép­kocsikölcsönző hálózatát, — amely körülbelül 70 helység­re terjed ki és körülbelül 8000 gépkocsival fog rendel­kezni . A becslések szerint Ang­liában a gépkocsikölcsönzé­sek száma évente átlagosan 20 százalékkal emelkedik, — ezért a társaság gyors sikert vár az új szolgáltatástól. Már több gépkocsikölcsönző vállalat csatlakozott a háló­zathoz, amelynek legfőbb elő­nye, hogy egy telefonhívás­sal a szállodai szobát és az autót is meg lehet rendelni. V Tarisznyás rákok támadása Rák-hadsereg támadta meg az egyik japán tengeralatt­járót és két külföldi fehér­hajót, amelyek Kobe kikötő­jében horgonyoztak. A fedél­zetet tömegesen elárasztó ta- risznyás rákok megrongálták az újonnan épített japán ten­geralattjáró vízhűtő berende­zésének szivattyúját, és ká­rokat okoztak a másik két hajóban is. Végül a tenger­alattjárót javítás végett a dokkban kellett hagyni, a két fehérhajón pedig be kel­lett szüntetni a munkát. Mikronok... szabad szemmel A leningrádi optikusok novoszibirszki kollegáikkal együttműködve olyan ké­szüléket szerkesztettek, melynek segítségével a leg­bonyolultabb mikroszkopikus alkatrészek hibái is a szó­szoros értelmében szabad szemmel felfedezhetők. Lé­nyegét tekintve a készülék átalakított mikroszkóp. A szokásostól eltérően ennek a mikroszkópnak két tárgy­asztala van, két tárgylen­cséje, de csak egy szemlen­cséje. Az ellenőrzés összeha­sonlítási módszerrel folyik, azonban nem az alkatrészt Várostervező intézet Tádzsikisztánban városter­vező intézet létesült. Az in­tézet fogja kidolgozni az új városok és települések álta­lános tervét. Ebben a közép­ázsiai hegyvidéki köztársa­ságban a szovjethatalom előtt gyakorlatilag az egész lakosság hegyi falvakban — kislakásokban — élt. Jelen­leg Tádzsikisztánban 18 vá­rost és 40 városi típusú tele­Hűtő- és fűtősisak hanem a kettő optikai ké­pét. A tárgyasztalon elhe’ye- zett mintát és alkatrészt szűrőn átbocsátott különböző tónusu — vörös és zöld — fénysugárral világítják meg. A két képet egyesíti« és a szemlencsére vetítik. Ha az alkatrész és a minta kör­vonalai nem esnek egybe, a kép körül fényudvar kelet­kezik és az ellenőr a mik­ron tört részéig terjedő pon­tossággal meghatározhatja, mennyire térnek el az al­katrész méretei a normától, hasonlítják össze a mintával. pülést találunk. Lakosságá­hoz mérten Tádzsikisztán az épülő lakások számát tekint­ve a világon az elsők között van. A széleskörű városiaso- sodás a Tadzsik Köztársa­ság elmúlt félévszázados ro­hamos gazdasági fejlődésé­nek eredménye. Évente 20 nagy ipari létesítményt he­lyeznek itt üzembe. A képen látható „agyhűtő” berendezés a motorkerék­párosok védősisakjára ha­sonlít, csak valamivel na­gyobb annál. Belülről rugal­mas gumimembránnal von­ták be, hogy szorosan illesz­C fokig bármilyen hőmér­séklet előállítható a sisak belsejében a beépített hűtő- és fűtő elemek segítségével. Két hajlékony vezetékkel csatlakozik a vezérlőasztal műszerfalához, amelyben a kedjék, simuljon viselője fe­jére. Ma már sok országban a mentőautók elmaradhatat­lan tartozéka, hogy szükség esetén a beteg fejének hűté­sét, vagy melegítését lássa el. Mínusz 20 C foktól 50 Fehérjegondok Táplálkozástudományi szakemberek a tengerek vi­zének tápláléktartalékát te­kintik a rohamosan növek­vő lakosság élelmezésének legfőbb utánpótlási forrásá­nak. Nagyszerű tervek szü­lettek ennek a tartaléknak kihasználására, sőt megsok­szorozására. Jelenleg azon­ban ez a táplálékkincs csak pusztul, s ha hamarosan nem történik valami, jóvá­tehetetlen károkat szenved. Szennyvizek, szeméttelepek, kiszárítások, szennyképződé­sek szinte évről évre meg­tizedelik a tengerek állat- és növényvilágát. E pusztu­lás megakadályozására he- ^lyi rendszabályok nem ele­gendők: még nagyvárosok, félvezető elemeket árammal ellátó egyenirányítót, továb­bá a szabályozó automatikát helyezték el. Az egész sisak súlya mindössze 2,8 kg, áramfelvétele 250 watt. vagy akár egyes államok akciói sem. Világméretű ösz- szefogásra van itt szükség. A tengerekben lévő termé­szeti kincs megmentésére és a tenger vizének, az el­szennyeződéstől való meg­mentésére a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasá­gi Bizottsága állítja össze a programot. Néhány adat a pusztulás­ra: angol halászok a század- forduló idején évente 4 ezer kiló lazacot adtak el a Tees folyóból. 1920-ban már csak 1500 kilót, ma már úgyszól­ván semmit, mert a folyóba naponta 54 millió liter szennyvíz ömlik az ipari üzemekből. Családnevet az eszkimóknak Kanada északi tájain egy eszkimó járja sorra a hatal­mas területen elszórtan élő eszkimó családokat. Ö a vi­lág legkülönlegesebb házaló­ja. Valami egészen rendkí­vülit és egyénit árul, még­hozzá ingyen: egy nevet. A Kanadában élő kb. 12 ezer eszkimó túlnyomó többsége e jéghideg vidéken lakik, j Mivel az eszkimóknak csak i egy nevük van, s az sem j családnév, a kanadai kor- j mány már a negyvenes évek I elején elhatározta, hogy az j azonosítás megkönnyítésére i valamivel pótolja a hiányt, I mert a névhiány, a segélyek, nyugdíjak stb. folyósításánál sok nehézséget okozott. Ak­kor egy azonossági számot kapott minden „innuit” (az eszkimók így nevezik önma­gukat, az eszkimó nevet az indiánok adták nekik, s any- nyit jelent: nyershús evők.) A barna fémlapon egy szám állt, továbbá az angol kirá­lyi korona. Az eszkimók belenyugvás­sal fogadták a számozást, de később más kanadaiak meg­alázónak találták a szám­mal való megjelölést. Most a kanadai kormány hozzá-- fogott a családnév-akcióhoz; asus

Next

/
Oldalképek
Tartalom