Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 15. Könyvtár a Rádióban A szocialista gazdasági 2. integráció útján Az országok saját programja A KGST-országok régóta keresik annak útját-módját, hogyan lehet a nyolc tagál­lam 350 milliós lélekszámú, hatalmas piaci lehetőségeit legjobban kihasználni, óriási termelőerőit összefogottan, leghatékonyabban fejleszte­ni. Volt időszak amikor fel­tételeztük, hogy ez közpon­tosított tervezéssel, egy nem­zetközi tervhivatal közremű­ködésével megvalósítható. Később kizárólag a nemzet­közi áru- és pénzviszonyok tökéletesítésétől, a vállalatok és intézménytk sokoldalú külgazdasági kapcsolatainak elmélyítésétől vártuk a ki­bontakozást. A termelés ha­tékony nemzetközi szakosí­tásához és kooperációjához, A kormányok feletti ter­vezés és »nemzetközi együtt­működés azonban megvaló­síthatatlan. A szocialista in­tegráció nem jelent nemzet­közi gazdasági uniót. A KGST-országok nem hoznak létre olyan nemzetközi gaz­dasági szervezeteket sem, amelyekre a kormányok át­ruháznák bizonyos hatáskö­reiket. Az önálló népgazda­ságok olyan összefogásáról van szó, amelyben minden ország megőrzi szuverén gazdasági, műszaki, pénz­ügyi stb. politikáját. Válto­zatlanul nemzeti keretek közt tervez, szem előtt tart­va külgazdasági kapcsolatai sokoldalú elmélyítését, a szo­cialista integrációban rejlő nagy lehetőségek hasznosí­tását. A KGST-államok kö­zötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendsze­rének továbbfejlesztését tűz­te napirendre a szocialista így valamennyi KGST- tagállam mint saját prog­ramján tevékenykedhet a szocialista országok gazda­sági közösségének építésén, a szocialista integráció to­vábbi előkészítésén és ki­bontakoztatásán. Hazánk, amely kezdettől fogva híve, támogatója a szocialista in­tegrációnak, a sokoldalú komplex gazdasági együtt­működés gondolatának, szin­tén magáénak vallja a kö­zösen megfogalmazott és el­fogadott programot. Pártunk és kormányunk meggyőző­déssel vallja, hogy nem egyes részintézkedések, ha­nem a gazdaság valamennyi íő kérdésének összehangolt programja a gazdaságpoliti­ka koordinálása, a termelési és a fejlesztési célkitűzések egyeztetése, a korszerű és rugalmas pénzügyi, hitel­és kereskedelempolitika kö­zösen kialakított rendszere teszi lehetővé a szocialista országok nagy gazdasági erő­forrásainak intenzív haszno- stását. Hazánk ezért kezde- ményezően részt vett és részt ; -isim az optimális méretű üzem­nagyságok létrehozásához, esetenként a közös beruhá­zások, az áruk, a műszaki és tudományos vívmányok sza­badabb áramlásához persze nélkülözhetetlenek bizonyos közgazdasági feltételek. De ezek megteremtése csakúgy, mint a távlati, 10—15 éves nemzetgazdasági tervek ha­tékony összehangolása, kö­zös prognózisok készítése, esetenként egyes ágazatok és termékek nemzetközi szintű tervezése, a gazdaságpoliti­ka általános egyeztetése fel­tételezi a KGST-országok kormányainak közös dönté­sét, újfajta együttműködé­sét. Integráció megalapozását és kibontakozását célzó komp­lex program. Természetes, hogy olyan nagyjelentőségű kérdéskomp­lexumban, amilyen a vala­mennyi tagországot közvet­lenül érintő integráció, a né­zetazonosság nem jött és nem jöhetett létre automati­kusan. A különböző gazda­sági fejlettségű országok kö­zött amelyek eltérő gazda­sági feltételek közepette te­vékenykednek, és esetenként más-más módszereket és el­képzeléseket képviselnek, az érdekazonosság, az egység csak vitákban kovácsolódhat ki. A többféle kínálkozó, célszerű megoldás közül kö­zösen választották, alakítot­ták ki a mindenki számára előnyös és elfogadható alter­natívát, gyűjtötték össze a még rendelkezésre, kimun­kálásra váró tennivalókat vesz a szocialista országok gazdasági együttműködésé­nek korszerűsítésében, az előremutató alkotó viták­ban, a kapcsolatok olyan progresszív formáinak kiala­kításában amelyek lehetővé teszik az életszínvonal gyor­sabb emelését, erőink növe­kedését a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, a világkereske­delemben. A komplex program konk­rét feladatai, útmutatásai tartalmazzák a magyar ál­láspontot is. A dokumentum­ban megjelölt, s 1971—1973 során még kidolgozásra vá­ró további kérdések pedig lehetővé teszik elképzelé­seink teljesebbkörű érvénye­sülését. Eleve számoltunk azzal hogy az együttműkö­dés új, magasabb szintjének megteremtése — bármeny­nyire is szeretnénk az át­menetet gyorsítani —, nem megy máról holnapra. Hosz- szú átmeneti időszak szük­séges a nagyarányú terme­lési, műszaki-tudományos, kereskedelmi kooperáció nemzetközi közgazdasági (pénzügyi, elszámolási, ár stb.) feltételeinek kialakítá­sához, a kormányközi meg­állapodásokhoz, a vállalatok, az intézmények külgazdasági érdekeltségének, aktivitásá­nak fokozásához. Az integrációs folyamat kibontakoztatása — ez is ré­sze a magyar álláspontnak — nem feltételezi a külön­böző belső irányítási rend­szerek azonosságát, a megle­vő eltérések felszámolását, tgaz, a KGST-országok fog­lalkoznak irányítási, terve­zési, mechanizmusaik kor­szerűsítésével, a pénz- és áruviszonyok hatékonyabb érvényrejuttatásával s a jö­vőben a nemzetközi együtt­működésre, tapasztalatcseré­re e tekintetben is több le­hetőség kínálkozik. Azért a jövőben is lehetnek lényeges eltérések. Ezek nehezítik bi­zonyos problémák felismeré­sét, például a külkereske­delmi hatások továbbgyűrű- zését a vállalatok gazdálko­dásában, de nem akadályoz­hatják meg az integráció térhódítását. Nyílt jelleggel A tapasztalatok azt is félreérthetetlenül bizonyít­ják, hogy a nemzetközi köz- gazdasági, pénzügyi feltéte­lek kialakulatlansága volt a hatékonyabb együttműködés térhódításának legfőbb aka­dálya. A komplex program­ban azért is szerepelnek a külkereskedelmi együttmű­ködés, az árképzés, a valu- táris-pénzügyi kapcsolatok tökéletesítésének, a vállala­tok, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok bőví­tésének kérdései. Hazánk és a többi KGST- ország elveinek, érdemeinek, igényeinek megfelelően a szocialista integrációt nem zárt, hanem nyílt jelleggel kívánjuk kialakítani. A komplex program lehetővé teszi hogy más országok — társadalmi berendezéseiktől függetlenül — csatlakozhas­sanak az integráció egészé­hez, vagy egyes részfelada­tához. Nyitva tehát az ajtó mindenki számára, aki a KGST-országokkal együtt­működni óhajt. Elsősorban a KGST-n kívüli szocialista országok csatlakozására szá­mítunk, ahogy 1962-ben Mongólia lépett be e gazda­sági tömörülésbe. De Jugo­szláviához hasonló, vagy más külön megállapodás megkötésére is készek a tag­országok. Természetesen szó­ba jöhetnek nem szocialista országok is a csatlakozásban. Az integrációs programban deklarált, nyílt jelleg annak arányában válik majd reali­tássá, a csatlakozás vonzóvá, ahogy a szocialista gazda­sági együttműködés kitere- bélvesedik, intézmény- és eszközrendszere fejlődik anvagi lehetőségei bővülnek, mind nagyobb előnyöket kí­nálva a benne résztvevő or­szágoknak. Kovács József Molnár Sándor fordítása N. Kevesen tudják, hogy a Rádióban nemcsak a gondo­san megőrzött hangfelvéte­lek, hanglemezek, zörejek fontos kellékek, — de bi­zony nagy becsülete van a könyveknek is. Aki az el­múlt hónapokban újra meg­nyílt könyvtárat felkeresi, az maga is könnyen meg­győződhet erről. A műsorké­szítés folyamata voltaképpen elképzelhetetlen alapos, kö­rültekintő dokumentáció nél­kül. Mintegy ötszázezer kötet sorakozik a Bródy Sándor utcai épületben — a legkü­lönbözőbb műfajokat kép­viselve. Tévedés lenne azon­ban azt hinni, hogy erre a hatalmas anyagra csak az irodalmi osztály munkatár­sainak van szüksége, illetve a rendezőknek, vagy előadó- művészeknek, — sűrűn láto­gatnak ide a politikai, tudo­mányterjesztő összeállítások szerkesztői is. Az angol, né­met, görög vagyis az idegen nyelvű adások riporterei, írói is gyakori vendégek, hiszen általában ők mutatják be hallgatóiknak a legfris­sebb magyar könyvújdonsá­gokat, így hát nekik is ér­dekük a „jószomszédi” vi­szony ápolása. A legnagyobb a forgalom általában akkor, ha valami­lyen fejtörő, vetélkedő mű­sor készül. Innen választják ki a játék mesterei, mit is kérdezzenek és itt néznek utána a válaszok helyessé­gének is. Egy-egy háttér anyag, kiegészítő irodalom gyors előteremtése — ime egy a látogatók kérései kö­zül. Olykor aztán, ha min­den kötél szakad, s a fél­százezer kötet kevésnek bizonyul — mert ilyen eset is akadt — hát gyorsan se­gítséget kérnek a „szom­szédtól” a Széchenyi Könyv­tár vezetőitől. A rádió könyvespolcainak kedves meglepetése, hogy olykor világnagyságok kéz­jegyére bukkan bennük az ember. Nazim Hikmet, Ilja Ehrenburg, Harold Laxness, Pablo Neruda köteteiben ott a szerző autogramja, egy-egy látogatás emléke. A központi nagy könyv­tár mellett ugyanakkor más kiegészítő könyvtárral rendelkezik a rádió. Így kü­lön őrzik a technikai irodal­mat, vagy a hírszerkesztőség anyagát Egyház és szex Nyugat-Németországban a protestáns egyház gondozá­sában „Modern szex-encik­lopédia” címmel fényképek­kel illusztrált könyvet je­lentettek meg. A könyv rö­vid idő alatt a szexuális ne­velés egyik legnépszerűbb tankönyve lett a mintegy hetven nyugatnémet evangé­likus ifjúsági nevelési köz­pontban. Használják a veze­tő római katolikus pedagó­gusok is. „A katolikusok — jelentette ki ennek kapcsán egy evangélikus lelkész — elsápadtak az irigységtől, amiatt, hogy nem ők adtak ki először ilyen jellegű könyvet.” Az egyik legnevezetesebb amerikai katolikus kiadó, a Herder and Herder most elhatározta, hogy a német enciklopédia mintájára „Szex-könyvet” jelentet meg. Az amerikai katolikusok nemcsak „ellopták” a protes­tánsok ötletét, hanem szinte szó szerint átvették a szöve­get is. A katolikus enciklopédiá­ban megtaláljuk az alapvető szexuális fogalmak magyará­zatait. A szöveg mellé igen bátor képek párosulnak. A kritikusok többségének véle­ménye szerint azonban a megfelelő környezetben el­helyezett fényképek nem pornográf jellegűek. Véle­ményük szerint a „szex­könyv” elősegíti az olyan légkör kialakulását, amely­ben a szexualitást az em­ber egvik legteliesebb kife­jezési formájaként fogadják majd eL VI. Panhovs Nem minden nap Van nekem egy ismerősöm, annak meg egy gyengéje... Igen, igen, éppen ez a bökkenő. De hogy mennyire meg tudja magyarázni ezt a gyengeségét! Az már kész filozófia. Nem minden nap találni ivós embert, méghozzá sa­játos filozófiával. Lám, hogyan mesél erről ő maga. — Hétfőn találkoztam egy régi öreg cimborával. Inni kellett a találkozásra — nem minden nap találkozol régi, öreg haverokkal. — Kedden elköltöztettem a brigád­vezetőt: új lakást kapott nemrég. Ja­vasoltam, kortyoljunk egyet az új la­kásra — nem minden nap költözik az ember. Szerdán munka után focimeccsre mentünk a szakikkal. Győzött a csapa­tunk. Bár az is lehet, hogy vesztett, már nem emlékszem rá. Inni kellett. Csütörtökön fizetés volt. Kifizettem az adósságaimat. Minden adósságom. Az utolsó kopejkáig. Inni kellett, már- csak a kamat miatt is. Meg aztán nem minden nap iszik az ember a más számlájára. Pénteken hirtelen nagyon melegen kezdtem gondolni a feleségemre. Micsoda feleségem van nekem! Elérzé- kenyültem, a könny kicsordult a sze­memből, megint csak innom kellett... Sikerült is... Nem minden nap gondol ilyen melegen az ember a feleségére. Szombaton az asszony csúnya jele­netet rendezett. Mély megbánások után úgy határoztam, hogy abbahagyom az ivást. Ebből az alkalomból hörpintet- tem egyet. Az ember nem minden nap határozza el, hogy abbahagyja a ré­szegeskedést. Vasárnap az asszony bezárt a fürdő­szobába. Étel és ruha nélkül... Nem volt más hátra, vizet kellett innom a csapból. Nem minden nap adatik meg az embernek, hogy így leszopja magát! A nagy lehetőségek hasznosítása Előremutató, alkotó viták Bölények a Beszedekben 1964-ben Lengyelország más vidékeiről a Beszkidek- be telepítettek 14 bölényt. A bölények igen gyorsan akklimatizálódtak az új fel­tételek között. Hét év alatt a bölénycsorda 27-ei szapo­rodott. Meghosszabbítják a Kara-Kum-csatornát A vízben szegény közép, ázsiai homokvilágon keresz­tül 850 kilométer hosszúság­ban húzódik a Kara-Kum. csatorna, amely ma már 250 000 hektárnyi, a sivatag­tól elhódított területet ön­töz. A csatorna övezetében több mint 300 000 tonna gya­potot termelnek évente; sok zöldség. dinnye és takar­mány kerül innen a belföldi forgalomba. Tervet dolgoztak ki a Ka- ra-Kum-csatoma bővítésére: 400 kilométerrel meghosz­szabbítják. A csatorna a Türkmén Köztársaság nyu­gati és délnyugati termé­keny földjeire és olajban gazdag körzeteibe vezeti majd el a közép-ázsiai Amu- Darja vizét. 1971 végére 12 000 hektárral nő a csator­na övezetében az öntözött földek területe, további 20 000 hektáron talajjavítás­sal készítik elő az öntözéses gazdálkodás bevezetését. — Ezeken a földeken új álla­mi- és szövetkezeti gazda­ságok létesülnek. Böbe utódja Veszprémben Fiatal csimpánz érkezett a közelmúltban az NSZK- ból a veszprémi Kittenber- ger Vadászparkba. Mónika, a csimpánzhölgy kipihente már az út fáradalmait, s kitűnően érzi magát új ott­honában. A környezetválto­zást természetesen az új gondozók is igyekeznek el­viselhetővé tenni, minden jóval elhalmozzák a jöve­vényt. Rövidesen megkezdő­dik Mónika iskolája, ahol lépésről lépésre megtanulja mindazokat a tevékenységi formákat, melyek elődjét a nemrég elpusztult világhírű Böbét ismertté tették. (MTI Foto — Jászai Csaba felv. — KS) Napvédő erkélyekre A Legrain Bruxelles-i cég az emeletes házak felső szintjén lakók számára napvédő tetőt készít az er. kélyekre. A napellenző kb. 80 centiméterre nyitható ki és 30°-os szöget képez. Csuk­lói alumíniumból készülnek. A cég a napellenzőt az er­kély méreteinek megfelelően készíti el. Hajóroncsokbó! épült város Carracros — egy kis szik. lás szigetre épült település Írország nyugati partjai kö­zelében. Ebben a városkában minden házat a sziget part­jára sodródott hajóroncsok­ból építették. A hajók, ame­lyek valahol máshol szen­vedtek katasztrófát, a Golf­árammal kerültek Nyugat- írország partjaira. A település első házát egy angol fregatt maradványai­A hűtlen asszonyok A cisztercita kolostorok krónikáját író tudós szerze­tes arról számol be, hogy Bátor Boleszláv lengyel ki­rály (aki 1058 és 1079 között uralkodott) seregének orosz- országi hadjárata idején a hűtlen asszonyok a szczyr­Stafétázó hercegnő A monacói hercegségben évente egyszer rendezik meg az arisztokrata csalá­dok úszóversenyét, mégpedig háromszor 20 méteres stafé­tában. Az idén a hercegi család győzött, élén Gracia Patricia hercegnővel, akit amerikai filmszínésznő ko­rában Grace Kellynek hív­tak. A 20 méteres hátúszás­ból építették. .A fregatt 1740- ben szenvedett hajótörést a sziget közelében. Másfél év­század múlva a település lakói azután összeszedték és felhasználták más szeren­csétlenül járt hajók faalkat­részeit is és ezért Carracros- ban a házak, az istállók, a csűrök stb. mind ritka fa­fajtákból : libanoni cédrus­ból, indiai tölgyből stb. ké­szültek. zyci várba („castrum de Cyrich”) zárkóztak be sze. Tetőikkel együtt, tartván hazatérő férjük haragjától. Visszatérve. Boleszláv sere­ge ostrom alá vette a várat, és „a benne lakozókat ele­venen elégette”. ban leánya, Carolina kissé lemaradt, de anyja bőven pótolta mulasztását a gyors, úszásban és jelentős előny­nyel adta át a stafétát fiá­nak, a 13 éves Albertnek, aki pillangóúszásban szerez­te meg a győzelmet a Gri­maldi dinasztiának. Már ez a versenyeredmény is mu­tatja — Grace semmit sem vesztett kondíciójából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom