Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. október 14. A szocialista gazdasági integráció útján Az együttműködés új fejezete '„Integráció: általános érte­lemben a gazdaság egyes ágazatának, részeinek, egy­ségének együttműködése, egyesülése, összeolvasztása, amely kiterjedhet a terme­lőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosulásá- ra.” A Közgazdasági Kisle­xikon megállapítását idéztük, de ezzel az általános értel­mezéssel aligha magyaráz­tuk meg a KGST XXV. ülés­szakának elfogadott komp­A feladat újszerűségét ön­magában is jelzi, hogy a szocialista országok gazda­sági tömörülésében első íz­ben került sor ilyen hosz- szútávú feladat meghatáro­zására. Az elfogadott közös program néhány témában konkrétan utat mutat, egy­értelmű feladatokat szab. Másrészt pedig további kér­dések tanulmányozását ír­ja elő. Így 1974 elejéig az integráció előkészítésének újabb szakasza zárul le. A komplex program tehát nem annyira az integráció kibon­takoztatásának közbenső és végső fázisait rögzíti, in­kább az ahhoz vezető uta­kat, módokat, elveket, fel­adatköröket vázolja. Így az első konkrét gazdasági ered­ményekre csak a következő, az 1976-tól kezdődő ötéves tervben számíthatunk. A szocilaista országok nem hajthatták volna végre nagyszabású iparosítási prog­ramjaikat az egymásközötti gazdasági kapcsolatok rend­Később, a gazdasági ala­pok megerősödése, a kap­csolatok stabilizálódása nyo­mán, az 1950-es évek köze­pétől megkezdődött a szo­cialista nemzetközi munka- megosztás tudatos tervezése, és a belőle származó nagy előnyök határozottabb ki­használása. Az ötéves tervek koordinációjával, egyezteté­sével, sokoldalú szakosítási ajánlások kidolgozásával megkezdődött a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök, lehetőségek feltárá­sa. Ez az újabb — második — fejlődési szakasz nagy eredményekkel párosult, köl­csönösen megalapozta a szocialista országok gazda­ságainak hosszabbtávú, terv­szerű fejlesztését. Mindenek­előtt középtávon számbavet- ték egymás alapvető nyers­anyag és energia szükségle­teit, megteremtve azok ki­elégítésének lehetőségeit, feltételeit Megállapodtak a Elloptak egy krokodilt A Kalifornia állambeli San Diego állatkertjéből el­loptak. .. egy krokodilt. Két fiatal látogatónak sikerült kihúznia a rácsok közül és zsákba dugni a furcsa „zsák­mányt”. Már kimentek a kapun, amikor az egyik őr észrevette, hogy valami nincs rendben. Üldözőbe vette a fiúkat, akik szabadon en­gedték foglyukat. A kroko­dil nyomtalanul eltűnt, de napokon át nem sikerült fel­deríteni, hogy hová lett a veszélyes ragadozó. Egyik nap azután egy idős pár az állatkertben sétálgat­va az egyik bokorban meg­pillantott egy heverésző kro­kodilt. A két ember elég bá­tor volt ahhoz, hogy nem menekült el. hanem udva­riasan megérdeklődte az igazgatóságon: lehet-e az ilyen állatoknak szabadon élniük az állatkert területén. A krokodil most már is­mét rács mögött van és nyil­ván bánja, hogy lusta volt és nem rejtőzött el jobban a bokrok mögött lex program alapelveit. A szocialista gazdasági in­tegráció fogalma két és fél évvel ezelőtt szerepelt elő­ször a nyolc KGST tagor­szág hivatalos szótárában. A XXIII. ülésszak nyomán in­dult meg az a széleskörű munka, amely végülis az integráció fejlesztését. a konkrét tennivalók és meg­állapodások kidolgozását célzó, 15—20 évre szóló komplex program elfogadá­sához vezetett kívül gyors fejlesztése nél­kül. Az együttműködés foko­zását a KGST megalakítá­sát sürgette, szinte kikény­szerítette a tőkés hatalmak II. világháborút követő hi­degháborús politikája, amely egyebek közt gazdasági blokáddal, kereskedelmi em­bargóval próbálta a társa­dalmi haladás élén járó szo­cialista országok gazdasági alapjait megtorpedózni. A gazdasági zsarolásra a Szo­cialista országok összefogása, az elvtársias segítségnyújtá­son és a kölcsönös előnyö­kön alapuló külkereskede­lem. a műszaki együttműkö­dés gyors fejlesztése volt a válasz. Bár ebben a kez­deti időszakban a szocialis­ta nemzetgazdaságok még autarkiára, önellátásra töre­kedtek. szinte minden ipar­ágat és terméket párhuza­mosan fejlesztettek, azért a nemzetközi munkamegosztás előnyei — bár korlátozott mértékben — már érvénye­sültek. legfontosabb ipari és mező- gazdasági termékeik'szállítá­sának ötéves keretszámaiban, új KGST intézmények, állan­dó bizottságok alakultak a bonyolultabb feladatok ellá­tására stb. A növekvő igényekhez és lehetőségekhez képest azon­ban a kialakult formák és módszerek elégtelennek bi­zonyultak. A KGST külön­böző szintű szerveinek egyenrangú döntései gyakran félmegoldásokat, kompro­misszumokat szültek. A sza­kosítási ajánlások például bizonyos termékeknél szen­tesítették a meglévő gyár­tási párhuzamosságot. Sőt, esetenként — az ajánlás el­lenére — újabb ország is bekapcsolódott a gyártásba. A kompromisszumok, a fél­megoldások szükségképpen következtek abból, hogy a gazdasági fejlettség különbö­ző szintjén álló, eltérő fel­tételek közt tevékenykedő, a feladatokat esetenként más­más nézőpontból megközelítő nyolc tagország nemzeti ér­dekei bizonyos kérdésekben nehezen összeegyeztethetőek. Ezek áthidalására alakult meg a KGST-n belüli szer­vezetként például az Inter- metal, a kohászati vagy a csapágyipari nemzetközi együttműködést szervező in­tézmény. Kétoldalú megálla­podással közös vállalatok (Haldex, Intranszmas. Ag- romas stb) alakultak, mű­szaki és kooperációs kapcso­latok szövődtek és így to­vább. Hosszú távon, fokozatosan A KGST országok együtt­működésének újabb fejeze­tét, a szocialista integrációt megjelölő közös program messzemutató céljait, a ta­pasztalatokat hasznosítva hosszútávon, fokozatosan kí­vánja megvalósítani. Nem törekszik tehát minden kér­désben nyomban a teljes­körű érdekegyeztetésre, va­lamennyi tagország együttes cselekvésére. Az integráció általános értelmezésével vezettük be sorozatunk első írását. S azok kedvéért is, akik a lé­nyeget szeretik tömör de­finíciókra leegyszerűsíteni, fejezzük be azzal: a szocia­lista integráció pontos és konkrét meghatározására egyelőre nem vállalkozha­tunk. Hiszen minőségileg olyan új fejlődési szakasz­ról van szó, amelynek ki­bontakozása hosszú eszten­dőket igényel, s jelenleg még nincs, nem is lehet elég gyakorlati tapasztalatunk az elméleti általánosításhoz. A magyar gazdasági reform ta­pasztalataiból is tudjuk, hogy miután a társadalom, a népgazdaság megoldásra váró kérdéseit nem lehet la­boratóriumi körülmények kö­zött kikísérletezni, időnként gyakorlatias kezdeményezések lendítik fel, orientálják, ala­pozzák meg a további elmé­leti munkát. Később pedig a tapasztalatok elméleti ál­talánosítása további lendüle­tet ad a gyakorlatnak, s szükség szerint korrigálja is azt A szocialista integráció kibontakoztatásának első szakaszában hasonlóképpen a gyakorlatias kezdeménye­zéseké a döntő szó. Tegyük mindehhez hozzá: bár a gazdaságilag fejlettebb tőkés világ integrációs folyamata meglehetősen előrehaladott, jellegének, keletkezésének és további irányainak megítélé­sében a polgári közgazdászok véleménye még ma is eltérő. Kovács József Röviddel a felszállás után a tengerbe zuhant egy repülőgép az argentin főváros közelében. A Buenos Aires-i Colon Szín­ház táncegyüttesének 9 tagja életét vesztette a szerencsét­lenség következtében. Kép: a repülőgéproncsot kiemelik a tengerből, CTeleíoto — AP—MTI—KS) A feladat újszerűsége Az előnyök kihasználása BÉLYEG­GYŰJTŐKNEK .4 fajgyűlölet ellen A Magyar Posta rövidesen 1 forint névértékű bélyeget ad ki a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni küz­delem propagálására. Az Egyesült Nemzetek felhívá­sára indított küzdelem emb­lémáját Vagyóczky Károly grafikusművész alkalmazta bélyegre, a nyomtatást of- szett eljárással a Pénzjegy- nyomda végzi. Az emberek megkülönböz­tetése ellen folyó világmé­retű tiltakozás bélyegei kö­zül számos kiadás már ko­rábban megjelent, legutóbb a Német Demokratikus Köz­társaság érdekes megoldás­sal jelentkezett Egy 35 Pfenniges címletre John Heartfield 1937-ben készített fotómontázsát használták fel, amely két felfelé törő, ökölbe szorított kezet ábrá­zol. Korai ajándék Évről-évre több ország ajándékozza meg a filatelis- tákat karácsonyi bélyeggel, az idén már az ünnep előtt hónapokkal megjelennek az első sorozatok. Anglia há­rom értékből álló kiadványa a Canterbury katedrális kó­rusainak ablakára festett je­leneteket nyolc színben nyomtatva mutatja be. Az ünnepi üdvözletekhez a szi­getország kedves önzárós lé­giposta-papírt (aerogrammot) hozott forgalomba, amelyen galambok szárnyán öt nyel­ven rajzolódnak ki a jókí­vánságok. Új-Zéland a ha­gyományos bélyeg helyett háromértékű, régi mesterek festményeit ábrázoló soroza­tot ad ki. Antigua az ünnep­re Veronese képeit jelenteti meg. Bahama-szigetek soro­zatán az emberiség régi kí­vánságát olvashatjuk: „Bé­két a Földön!” Koronázási ékszerek Svédország öt bélyegen a gyűjtőknek adja a koronázási ékszereket, amelyeket a va­lóságban senki emberfia, még a király sem érinthet meg. Évente csak egyszer, az országgyűlés megnyitó ülésén helyezik a trónszék oldalára a hatalmi jelvénye­ket, amelyek közül a koro­nát az országalmát és a jo­gart XIV. Erik uralomra- lépésekor, 1561-ben készítet­ték Üvegházi zöldségtermesztés Bulgáriában Hollandia után Európa második legnagyobb üveg­házi zöldségtermesztő álla­ma Bulgária, ahol összesen 3400 hektáron folytatnak üvegházi zöldségtermesztést. Az Orangerien állami gazda­sági társulás több mint 350 hektáron folytat melegházi zöldségtermesztést és a világ egyik legnagyobb ilyen jel­legű üzeme. Dinnyetermesztés Ukrajnában Az Ukrán SZSZK kolho­zai a sárga- és görögdinnye­termesztés erőteljes fejlesz­tése mellett döntöttek. 1975- ig a dinnyeföldek területét 200 000 hektárra növelik. A nagy hozamot biztosító diny- nyefajták elterjesztésével hektáronként 10 tonna ter­mésre számítanak. A diny- nyetermesztés bővítését egészségügyi szempontok is indokolják, minthogy — kü­lönösen a görögdinnye — elősegíti a máj és az emész­tőszervek működését. A volgai vízlépcső hetedik foka A Szaratovi vízierőmű — a Volgai Vízlépcső hetedik villamoserőműve, elérte ter­vezett teljesítményét — az 1 millió 359 ezer kilowattot. Az idén kezdődött IX. öt­éves tervidőszakban ez az első átadott szovjet vízierő­mű. Ma már az erőmű mind a 24 gépegysége dolgozik. Az építő és szerelőkollektíva a tudósokkal együtt nagy munkát végzett az áramfej­lesztők telj esítményének nö­veléséért. Jelenleg a gépek mindegyike a tervezett 57,3 ezer kilowatt helyett 60 ezer kilowattos teljesítményt nyújthat. A szaratovi vízierőmű üzembeállításával a Volgai Vízlépcső erőműveinek össz­teljesítménye meghaladja a 7 millió kilowattot. A Szaratovi Vízierőmű látk épe Pusztulnak a gyümölcsfák Franciaországban Franciaországban — akár­csak Olaszországban és az NSZK-ban — a Közös Piac valamennyi országára érvé­nyes gazdaságpolitika követ­keztében egyre-másra vágják ki a gyümölcsfákat A leg­több gyümölcsfát Francia- ország déli részén vágták ki, ahol a hektáronkénti átla­gos terméshozam 10—15 ton­na gyümölcs. Eddig 23 519 hektár területen vágták ki a gyümölcsfákat: almafákat 17 500 hektáron, körtefákat 3673 hektáron, őszibarackot pedig 2346 hektáron. A ki­vágott gyümölcsfák tulaj­donosainak azonnal be kell nyújtaniuk kártérítési igé­nyüket. Gyenge bortermés Jugoszláviában A Szövetségi Gazdasági Kamara szőlészeti és borá­szati tanácsának becslése szerint az idén 100 000 va­gonnal kisebb lesz a szőlő­termés mint tavaly. A bor mennyisége ennek folytán 5000—6000 vagonnal csök­ken. A hosszan tartó száraz­ság miatt Szerbiában, Vaj­daságban, Dalmáciában és Hercegovinában jelentősen csökken a hozam. Macedó­niában viszont kedvezőek a kilátások: 20 000 vagon sző­lőre számítanak. A viszony­lag alacsony hozam miatt az igen kelendő vörösbor mennyisége is megcsappan, a társadalmi szektor borter­melőit tehát jelentős vesz­teség éri. ősrégi Íevegőminía Az Antarktisz ősi levegője, amelyet a föld 25 C00—30 000 évvel ezelőtt „lélegzett be”, légbuborékok formájában maradt meg, amelyek kép­ződésük idején kerültek a jég alsó rétegeibe. A tudósok szerint ez a jég azóta nem változott. A szovjet kutatók 500 méter mélységből vettek próbákat a „Vosztok” állo­mást övező jégtakaró fúrá­sakor. és ezeket a próbákat Leningrádba szállították. Mikroszkóp alatt a buboré­kok higanyszerűen csillogó, egyforma gömböcskéknek tűnnek. Az Északi Sarkvi­dék mélyen fekvő jégréte­geiből vett minták lehetővé teszik, hogy fogalmat al­kossunk róla, milyen is volt bolygónk atmoszférája a tá­voli múltban. A világ sörtermelése Statisztikai adatok szerint tavaly a világ sörtermelése és sörfogyasztása 629 899 000 hektoliter volt. A gyártott és elfogyasztott sörmennyi­ségből tekintélyes „tó” *ke­A Szovjetunió csak jelen­téktelen mértékben növeli a napraforgó vetésterületét, de a jövőben igen nagy fi­gyelmet fordít a hektáron­kénti hozam növelésére. Az elmúlt néhány évben a nap­raforgóolaj hektáronkénti terméshozama 470 kg-ról 600 kg-ra emelkedett. A napraforgó olajtartalma eléri a 45,1 százalékot. Kí­sérleteket folytatnak egy új napraforgófajtával is. amelynek olajtartalma a 60 rekednék és Csehszlovákia ehhez nem kis mértékben járult hozzá: tavaly Cseh­szlovákiában 21 177 000 hek­toliter sört gyártottak. százalékot is elérné. A je­lenlegi fajták olajtartalma 53—54 százalékra növelhető. Becslések szerint a napra­forgó olajtartalmának 1 szá­zalékos emelése országos szinten 60 000 tonnával nö­velné az olajtermést. Fog­lalkoznak Olyan fajták ne­mesítésével is. amelyek 12 —14 nappal korábban ér­nek. 1975-ig a Szovjetunió­ban a napraforgómag-terme­lés 7 millió tonnára emel­kedik. A napraforgótermcsztés fejlesztése

Next

/
Oldalképek
Tartalom