Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

1971. október 13.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Brigádvezetők tanácskoztak A mezőtúri és a túrkevei ÁFÉSZ szocialista brigád­jainak vezetői október 6-án Mezőtúron találkoztak. Leg­utóbb 1969 júliusában volt Túrkevén hasonló tanácsko­zás. Az eltelt két esztendő­ben sokat fejlődött a két szövetkezet gazdasági és tö­megszervezeti munkája, ép­pen ezért nagyon aktuális volt már ez a megbeszélés. A vitaindító előadásból, a brigádvezetők állásfoglalása, ból kitűnt: milyen jelentős e két városban is a munka- versenymozgalom, a szocia­lista brigádok tevékenysége. Elhangzott a találkozón többek között az is, milyen módszerekkel segítették a versenyben résztvevők a tagsági és a lakossági érde­kek érvényesülését. Elmon­dották, hogy az ellátás ja­vítására megszervezték a tüzelőolaj és a PB-gáz ház­hoz szállítását. A hálózat- fejlesztésnél egyaránt fon­tosnak tartják a városszélen és a központban lévő egysé­gek korszerűsítését. A IV. ötéves terv során további jelentős fejlesztésre kerül sor, amelyhez a szövetkezeti tagok anyagi hozzájárulását is kérik. Állást foglaltak a brigád­vezetők abban is: a szocia­lista brigádok elítélik azo­kat a kereskedelmi dolgo­zókat, akik megkárosítják a fogyasztókat. Végül megálla­podtak, hogy legközelebb, jövő augusztusban Túrkevén találkoznak. Balogh Jenő Mezőtúr Mikor kell kéményt seperni? A kéményseprő ritka ven­dég nálunk. Július 22-én láttuk, akkor munkája vé­geztével átvette a második félévi kéményseprési díjat. Ezt követően október 4-én jött csak ismét. Megkérdez­tem tőle, miért van az, hogy nekünk havonkénti ké­ményseprésért kell fizet­nünk, pedig ennél ritkáb­ban jön. Erre azt mondta, úgy rendelkeztek a vállalat­nál. hogy csak minden má­sodik hónapban seperjen. Szeretném tudni, valóban így van-e? Golyha Jánosné Fegyvernek 61 szál szegfű . T; Még nincs egy éve, hogy János bácsi nyugdíjba ment. A búcsú nehéz volt. Különösen a fiatalok éreztek együtt vele. Jól megvoltak együtt. A kapcsolat azonban nem sza­kadt meg. Többször látogatnak el a fiatalok János bácsi otthonába. ~ Az egyik napon három nagy csokor szegfűvel állítottak be. A ..szóvivő" kívánt hosszú életet és jó egészséget a hat­vanegyedik születésnap alkalmából. A hatvanegy szál szegfűt meghatottan vette át János bácsi. Erőltetett nyugalommal, de boldog örömmel mormolta: Köszönöm, drága kisfiáim, soha nem felejtem el... H. S. Jászberény Balesetveszély! örömmel vettem tudomá­sul a napokban, hogy el­kezdték a nyolcadik tízeme­letes lakóház alapjainak ki­ásását is. Ablakomból ér­deklődéssel figyelem a mun­kálatokat. Bosszant viszont az, ahogyan dolgoznak. Sem­mibe veszik a munkavédelmi előírásokat! A dömperesek és a gépkocsivezetők veszé­lyeztetik testi épségüket, ta­lán még az életüket is. A baggerrel kivájt földet rak- ják-rakják a járművekre, amelyeknek vezetői a volán mellett ülnek ezalatt. Fejük fölött „sétál” ide-oda a sú­lyos, földdel rakott kotró. Egy kötélszakadás, egy ap­ró műszaki hiba, és máris megvan a baleset. Mindezt elnézi, a munkát irányító vezető is. Nemcsak azt szabja meg az előírás, hogy a vezető­nek el kell távoznia jármű­vétől, hanem azt is, hogy el sem kezdhetik a rakodást, amíg ember tartózkodik a rakodó körzetében. Nem hi­szem, hogy ezt ne tudnák, és mégsem tartják be a munkavédelmi előírásokat. ö. B. Szolnok Nőve Zámky—Szolnok A i'asutas szakszervezeti központ, kezdeményezésére Nő­ve Zámky vasútállomás három küldötte szeptember 21—24. között Szolnokra látogatott. Ezt szeptember végén három szolnoki vasutas viszonozta. A két küldöttség munkajellegű megbeszélései őszinte, baráti légkörben zajlottak. A eszmecseréken az állomásain_ kon folyó vasúti munka, forgalmi tevékenység is szóba ke­rült. Kölcsönösen elmondtuk egymásnak véleményünket, ta­pasztalatainkat. Nem hallgattuk el azokat a problémákat sem. amelyek a két állomás munkájában megtalálhatott. Közösen keressük ezek megszüntetésének lehetőségeit A tapasztalatcsere sikeres volt. A két állomás adottságai hasonlóak, így nem volt nehéz párhuzamot vonni. Tárgyal­tunk arról is, miként tudjuk a csehszlovák és magyar vasút­állomás dolgozóinak barátságát elmélyíteni. Szép Ferenc szb-titkár Szolnok A könyveléssel volt baj „A paragrafusok útvesztő­jében” címmel közöltük la­punk szeptember 22-i számá­ban egyik tószegi olvasónK panaszos levelét, aki azt sé­relmezte, hogy a víztársulás 900 forint hátralék megfize­tését követelte tőlük, majd hogy nem azonnal. A témá­hoz tartozik még, hogy 1969- ben, sőt 1970-ben is úgy tá­jékoztatták őket; nincs tar­tozásuk. Megjegyeztük, hogy olvasónk levelét, valamint címét eljuttattuk a Szolnok megyei Víz. és Csatornamű Vállalathoz!. El kell ismernünk, hogy az illetékest illetően téved­tünk. A vízműtársulásokat ellenőrző szerv megyénkben ugyanis a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság társulati osztálya. — Erről dr. Polónyi Szűcs Lajos, a víz- és csator­naművek igazgatója infor­mált bennünket, akinek ez­úton köszönjük meg, hogy a már időközben címünkre postázott panaszos levelet továbbította a vízügyi igaz­gatóságnak. Ez utóbbi szervtől is vá­laszt kaptunk már. A tájé­koztatás szerint október 4-én Tószegen, a helyszínen vizs­gálták meg a panaszt. A tény a következő: a tószegi víz­Nem volt gazdaságos .. A májusi menetrendválto­zás után több olvasónk szó- vátette levelében, hogy ezért vagy azért nem megfelelő egy-egy kollektívának az új menetrend szerinti vasúti közlekedés. A legtöbb észre­vétel a Szolnok—Szentes kö­zötti útvonalra vonatkozott. Varga Béláné sorait június 2-i lapunkban közöltük „A 7729-es nem közlekedik” cím­mel. Erre a napokban kap­tunk választ Budapestről, a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztá­lyától. Kurucz Károly főta­nácsos, a forgalmi szakosz­tály helyettes vezetője töb­bek között a következőket írta: „...Cikkük nyomán ismé­telten tanulmányoztuk me­netrendi intézkedésünk beve­zetésének szükségességét..., amely egyértelműen igazolta korábbi intézkedésünk he­lyességét. A személyszállítás szervezésében törekvésünk az éjszakai személyvonatok köz­lekedtetésének megszüntetése, azon alapvető cél érdekében, hogy azok helyett — a nagy többség számára — olyan kedvező időpontban induló, illetve érkező vonatokat rendszeresítsünk, melyeknek igénybevételével az utazókö­zönség még a nappali órák­ban elérhesse utazási célját. műtársulat 1961-ben alakult, 10 évre. Az érdekelt háztu­lajdonosoknak 4000.— forint hozzájárulást kellett fizet­niük, évente 400.— forintot. A társulat , nyilvántartása szerint olvasónknak valóban van 900.— forint hátraléka, illetve csaR volt. mert októ­ber 2-án 200.— forintot befi­zetett. A még hiányzó. 700.— j forint tartozást 1972. április • 30-ig rendezi. Ezt lehetővé tette részére a vízügyi igaz­gatóság társulati osztálya, — hisz a tószegi társulat volt pénzügyi vezetője miatt ala­kult így a helyzet, aki hely­telenül tájékoztatta olvasón­kat a befizetésről. Többek között e megfonto­lásból közlekedik Szolnok— Szentes között a Szentesről 4.27 órakor induló 2017 sz. vonat, mely 6.22-kor érkezik Szolnokra, ahonnan Buda­pest, Debrecen, — valamint Hatvan és Miskolc felé is kedvező csatlakozás van...” A válaszból kitűnik, hogy minden pénteken és vasár­nap közleRedik a 7729 sz. vo­nat, minden szombaton és hétfőn a 7720-as számú. — Ezekkel a dolgozók időben munkahelyükre, illetve haza érnek. A kifogásolt személy- vonatok megszüntetését azzal is indokolták, hogy a kihasz­náltságuk 10—15 százalékos volt: Nem gazdaságot-'"Ezé'- ken az útvonalakon éppen azért állítottak be altóbuszo- kat, hogy azzal érjék el az emberek úticéljukat. Végül megtudtuk még a válaszból, hogy menetrend- változáskor számolnak az ér­dekelt utazóRözönség egy igen kis hányadának — egyé­ni szempontból bizonyos fo­kig indokolt — észrevételére, de azokra nem minden eset­ben lehetnek tekintettel, ép­pen a népgazdasági szempon­tot, a gazdaságos üzemelést tartva szem előtt. Minden esetre a kérdéses útvonalon figyelemmel kísérik az utas- forgalmat. hozz íf. j A haza védelmére irányu­ló állampolgári kötelesség­nek a hadkötelesek általá­ban sorkatonai szolgálat tel­jesítésével tesznek eleget. Indokolt, hogy azok akik va­lamilyen okból katonai szol­gálatot nem teljesítenek pénzbeni hozzájárulással ve­gyenek részt az ország vé­delmének erősítésében. A honvédelmi hozzájárulásról i*uIá rói szóló 1959. évi 26. sz* tör­vényerejű rendeletet, s vég­rehajtási szabályait megjele­nésüket követően többször is módosították, legutóbb a 31/1971. (IX. 4.) PM sz. ren­delet. Figyelemmel az új jogszabályra is a honvédel­mi hozzájárulás fizetési rendjének hatályos szabá­lyaiból az alábbiakat emel­jük ki: Honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni az az 1937. január 1. napja után szüle­tett hadköteles, aki sorkato­nai szolgálatot bármely ok­nál fogva nem teljesít és nem is teljesített, illető­leg akit a sorkatonai szol­gálatból egy év letöltése előtt leszereltek. Mentes a hozzájárulás fizetési kötele­zettség alól az, aki testi vagy ; szellemi fogyatékossága kö- ! vetkeztében keresőfoglalko­zás folytatására képtelen, il- j letőleg munkaképességét leg­alább kétharmad részben el­vesztette, továbbá akit a sorkatonai szolgálatból ka­tonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy beteg­ség miatt leszereltek. Személyi, vagy egyéb kö­rülményeire tekintettel a Honvédelmi hozzájárulás címén a) a munkaviszonyban ál­lók és a termelőszövetkezeti tagok a nyugdíj járulék alap­ján 12 százalékát; b) a jövedelemadó fizeté­sére kötelezettek az adó ... alapjául...szolgáló, összeg 15 százalékát, de legalább 1800 forintot; c) az egyénileg dolgozó pa­rasztok a hadköteles és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában levő földterület kataszteri tiszta jövedelme után arany­koronánként 30 forintot, de legalább évi 1800 forintot, s végül; d) az előbbi pontokba nem tartozó hadkötelesek a rend­szeres évi jövedelmük 15 százalékát, de legalább évi 1800 forintot kötelesek meg­fizetni. A honvédelmi hozzájáru­lást havonként kell befizetni. A munkaviszonyban álló személyek hozzájárulását a munkáltató a fizetéséből le­vonja. A táppénzben része­sülő, vagy munkaviszonyban álló, de igazoltan keresettel Ki Kiiieles Iiorzájáru'ást fizetui ? A hozzájárulás mértéke hozzájárulás részbeni, vagy teljes megfizetése alól rend­kívüli és indokolt esetben — az illetékes kiegészítő pa­rancsnoksággal egyetértésben — a hadköteles állandó lak­helye szerinti pénzügyi szak- igazgatási szerve engedélyez­het felmentést. Aki sorka­tonai szolgálatot egyáltalán nem, vagy csupán 2 hónap­nál rövidebb ideig teljesített, annak a honvédelmi hozzá­járulást 36 hónapon át kell fizetni. Az a hadköteles, aki egy évnél rövidebb ideig, de legalább 2 hónapig volt sor­katona, 24 hónapig fizeti a hozzájárulást. A hozzájárulás fizetésének kezdete annak az évnek január 1. napja, amelyben a hadköteles a 22. életévét betölti. nem rendelkező hadköteles hozzájárulás levonását a munkáltató szünetelteti, ha betegség, vagy egyéb ok miatti kereséskiesés 1 nap­tári hónap alatt a 12 mun­kanapot meghaladja. Ez az úgynevezett csonka bérfize­tési Időszak. A fizetési köte-_ lezettség időtartamába a szü­netelés időtartama, vagy a levonás késedelmes megkez­dése miatt kiesett időtartam nem számítható be. Ezzel az időszakkal tehát, a fizetési kötelezettség időtartama meghosszabbodik. A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen a levonásról, illetve a kivetésről szóló ér­tesítés kézbesítésétől számí­tott 15 napon belül a hozzá­járulást kivető pénzügyi, szerv közvetlen felettes szer­véhez lehet fellebbezni. A fellebbezést községekben,, a járási pénzügyi szakigazga­tási szervhez, városokban a megyei tanács vb pénzügyi osztályához kell címezni, de az I. fokú pénzügyi hatóság­hoz kell benyújtani. Dr. Cs. I PERPATVAR EGY TELEFON KÖRÜL kuszabetűs levél:'a pana­szos sorok nem egyéni sérel­met feszegetnek. Egy kis kö­zösség, Szelevény külterüle­tének, Halesz lakosainak ne­vében íródott. .,Gyakran előfordul, hogy mentőre, sürgős orvosi segít­ségre lenne szükségünk. Hi­ába szaladunk telefonálni, — a kisiparosnál, ahová a mi pénzünkön bevezették a te­lefont, — legtöbbször zárt ajtót találunk. Ha szólunk nekik, a válasz mindig, ugyanaz: jöjjenek, amikor itthon vagyunk.’’ Hová vezessék ? Halesz legalább 4—5 kilo­méter távolságra van a falu­tól. Ennek a sűrűn lakott külterületnek a telefon lét- szükséglet. A lakosok szor­galmazták és két éve meg is kapták. Azt hinné az ember, a régi jogos kérés teljesíté­sével minden szépen elren­deződött. Sajnos nem így van. — Miért nagánházba és nem egy nyilvános, rmnden- kj számára könnven hozzá­férhető helyre vezették be ~ telefont? — kérdezgetik egy­mástól széltében hosszában a halesziek, — Tényleg, mi­ért? —- érdeklődtem én is az illetékeseknél... — A Debreceni Postaigaz­gatóság egy éjjel-r.appal mű­ködő segélykérő állomást Ígért. " A csépai ÁFÉSZ ve­gyesboltja — mint a környék egyetlen nyilvános közületi helye — csak délután 4 órá­ig van nyitva. Többek között ezért nem felelt meg, de az ÁFÉSZ sem szore°l’~,azta, bogv te'o<!ont kaoion. Ilyen körülmények között tehát csak magánlakásba le­hetett elhelyezni a segélyké­rő állomást. — Miért éppen Molnár János házára esett a válasz­tás? — firtattam. — Csak Bencsikné és Mol­nárék lakása jöhetett számí­tásba. Bencsikné keskeny dűlőút mellett lakik, a tele­fonhuzaloknak pedig tartó­oszlopok kellenek és a kes­Voltak, akik Egy szó, mint száz, Molná­rék lakásába vezették be a segélykérő állomást. Senki­nek sem volt kifogása akkor ellene. Örültek, hogy végre telefon van, Molnárék pedig megkötötték a szerződést a Debreceni Postaigazgatóság­gal. — Ebben sző sincs arról, hogy nekünk kötelességünk állandóan itthon lenni — mutatott bizonyítékként Mol- nárné a gépeit szövegre. — Egyébként mindenki tudja a környéken, hogy egész dél­előtt itthon vagyok. Sőt. Az első hónapokban, ha elmen­tünk, a kulcsét felakasztot­tuk. Aki telefonálni akart, bármikor bejöhetett és meg­tehette. Csakhogy voltak, akik visszaéltek a jóindula­tunkkal. Nem írták be a kis füzetbe, hová és mennyiért telefonáltak. Saját zsebünk­keny úton megoldhatatlan volt ezek lefektetése. A ta­nácselnök kérésére ajánlotta fel végül Molnár János a la­kását, amelynek nagy üvege­zett előszobája tökéletesen megfelel erre a célra — ma­gyarázta a vb-titkár. nem fizettek bői kellett befizetni minden hónap végén a hiányzó 50— 60 forintot. Mit szóltak Molnárné vá­laszához a halesziek? Vol­tak, akik egyetértettek, má­sok csak legyintettek: ugy'an kérem. Az ő kényüket-ked- vüket szolgálja kizárólag a telefon. A telefon tényleg valódi magva, vagy csupán ürügye a torzsalkodásnak, nem tu­dom. A tapasztaltak alapján úgy vélem, bármelyik ma- gánházba vezették volna be azt a telefont, ugyanúgy tor ­zsalkodás, rosszindulatú pletykálkodás, irigykedés lett volna a vége. Nyilvánvaló, hogy a község vezetőinek kel’ olyan megadást találni, amely véget vet enrek az értelmetlen, telefon körüli perpatvarnak. &. h..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom