Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

XX. óvf. 231. sz. 1971. október 1. péntek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Múzeumi Hónap 1971 H azánkban a múzeumok már régóta nem csupán a múlt tárgyi emlékeinek, dokumentumainak egyszerű gyűjtőhelyei, tudományos rendszerező műhelyei és megőrzői, hanem a szocialista művelődéspolitika eredménye­ként egyre inkább a közművelődés, a társadalmi méretek­ben folyó kulturálódás hatékony eszközei. A múzeumok — mint művelődési intézmények — kiléptek befelé forduló passzív magatartásuk kereteiből, és aktív szerepet töltenek be a közgondolkodás formálásában. Ahhoz, hogy erre az összetett tevékenységre alkalmassá válhassanak, természe­tesen szükség volt a múzeumi hálózat megerősödésére, az egyes múzeumok szellemi és anyagi stabilitásának meg- teremtődésére. Ma, az a tény, hogy tizedik alkalommal ren­dezhetjük meg, igy ősz táján, október hónapban a múzeu­mok ünnepét, és hogy ilyenkor sarkig kitárulnak a múzeu­mok kapui, jelképesen is bizonyítja: múzeumaink rendelkez­nek a széleskörű, kisugárzó erejű ismeretterjesztés tartalmi és szervezeti feltételeivel. A mi megyéink múzeumainak többségére is ez a jellemző. A mostani, tizedik jubileumi hónap néhány új vonása pedig arra utal, hogy effajta tevékenységi köre, a múzeu­mok társadalmi hatóköre egyre bővül. Megyénkben, a Mú­zeumok Szolnok megyei Igazgatóságának irányításával most is jelentős társadalmi erők csoportosulnak a hét megyei múzeum köré, hogy az ünnepi rendezvények sikeres meg­valósításáért fáradozzanak. Az pedig hogy a Múzeumi Hónap megyei ünnepélyes megnyitójára egy kis községben, a 700 éves múltját ünneplő Tiszaroffon kerül sor, szimboli­kusan fejezi ki a múzeumi ismeretterjesztő munka „de­centralizálásának” irányait; azt a szándékot, hogy a múlt világát megőrző művelődési intézmények és a kor mai való­sága minél gyakrabban és minél közvetlenebbül találkoz­hassanak, szembesülhessenek. S zolnok megye alaposan készült a jelentős őszi kul­turális eseményekre. Több oldalas füzet tartalmaz­za a sokrétű megyei programot. Kiemelkedő ta­nácskozások színhelye lesz ebből az alkalomból nem egy vá­rosunk, sőt esetenként egy-egy község is osztozik a település határain túl mutató rendezvények dicsőségén. Nagy érdeklő­désre tarthat számot a Mezőtúron és Karcagon rendezendő népi kerámiai tanácskozás; ezzel mintegy társadalmi hang­súlyt és tudományos elégtételt is kap Szolnok megye két országosan is híres kerámia központja. Karcagon kerül sor egy hasonlóan rangos, a Nagykunság településtörténetével foglalkozó, urbanisztikai tudományos tanácskozásra. A Mú­zeumi Hónap idején érkezik ugyancsak a Kunság városába a művelődésügyi miniszter helyettese is. Ugyanis Karcagon á Múzeumi Hónap programja párosul a város kulturális heteivel. Ami külön is figyelemreméltó, a Szolnok megye Múzeu­mi Hónap várható eseményeit vizsgálva, hogy milyen mér­tékben erősödött meg megyénkben a honismereti mozga­lom. Mennyi új hajtása van és hány születik még a króni­kaírásnak is. Hogy éppen az elmúlt évek nagy történelmi év­fordulóinak hatására milyen lendületet vett a városokban és a községekben folyó gyűjtőmunka. A társadalom különböző rétegeiből szinte gombamódra nőnek ki a honismereti szak­körök. És ezek a gyűjtőmunkára szövetkezett kis közösségek be is mutatják eredményeiket. Most Jászjákóhalma, Abád- szalók, Fegyvernek, Jászapáti, Jászladány, Kunmadaras, Kuncsorba, Kisújszállás, Kenderes szakkörei iratkoztak fel a helyi kiállítók listájára. És a sor még korántsem teljes. Két helyen, Jászberényben és Jászladányon járási-városi honis­mereti napokat is rendeznek, a honismereti munka szerte­ágazó kérdéseinek megvitatására. És ha már új hajtások­ról is szó esett, bizonyára tanulságos lesz a törökszentmik­lósi iskolakrónika-írás tapasztalatainak összegezése. A honismereti munka területén mutatkozó pezsgés örvendetes jelenség önmagában is. De méginkább az, ha a gyűjtőmunka tartalmát tekintjük. Hogy ezek a szakköri „tudományos” kisközösségek milyen jó szol­gálatot tehetnek, tesznek is a hazafias nevelés soha el nem hanyagolható ügyének. És ha még azt is számba vesszük, hogy a honismereti, néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatra, amelynek ünnepélyes eredményhirdetésére is ebben a hó­napban kerül sor, több mint tíz vaskos pályázat érkezett, a gyűjtőmunka eredményességéhez sem férhet kétség. A honismereti tevékenység fellendülésével függ össze, nélküle alig lehetne elképzelni, hogy egyre több falu-, városmonog­ráfia jelenik meg megyénkben: most legújabban, éppen a Múzeumi Hónap ünnepségeinek keretében Cseppentő Miklós Tiszaroffról írott könyve látott napvilágot. A Múzeumi Hónap hagyományos keretei ebben az esz­tendőben más tekintetben is bővülnek: az idén már a mű­emlékvédelem is bekapcsolódott az októberi országos ren­dezvénysorozatba. Ami azt is jelenti, hogy a műemlékek védel­mével kapcsolatos feladatok és kérdések megfelelő rangra emelkedtek. Megyénkben, ahol sajnos nem vagyunk bőviben a műemlékeknek, abból következően, hogy itt az Alföldön a történelem szelei mindig erősebben fújtak és a hosszú török uralom sem kedvezett múltbeli értékeinknek, különös fi­gyelemmel kell foglalkozni minden fellelhető értékkel. A megyei műemlékvédelem élénkülésére vall, hogy ebben az évben két középkori templom restaurálása, a XII. században épült jánoshidai román stílusú, valamint az 1490-ből szár­mazó tiszasülyi gótikus templomé kezdődött el. Űj létesít-r mények átadása is szerepel a Múzeumi Hónap megyei prog­ramjában. Kisújszálláson most adják át rendeltetésének a volt Morgó-csárdából átalakított új kiállítótermet. Tisza- földváron pedig emléktáblát avatnak: október 10-én leple­zik le Bányai Kornél emléktábláját M indez jóformán csak ízelítő a rendkívül gazdag megyei programból. De már ez is híven tükröz­heti, hogy a múzeumi kapuk jelképes szélesre tárása; kézzelfogható és lemérhető Valóság megyénkben. Valkö Mihály Kádár János befejezte Tolna megyei Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára Tolna megyei látoga­tásának második napján, csütörtökön délelőtt a me­gyei és a városi vezetők társaságában ellátogatott a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyár­egységébe. Magyari László igazgató ismertette a vidéki Ipartelepítés keretében léte­Csütörtökön a Parlament vadásztermében — tartották meg az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktu­son az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyaror­szági egyházak ökumenikus tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Bre- zanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Ti­bor Kossuth-díjas akadémi­kus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács tit­kára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztő­je és Vas-Witteg Miklós, á SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést A Szolnoki Papírgyárban (megszüntette termelését a cellulózüzem, amely 1954- ben kísérleti jelleggel épült, s ma már a berendezése el­avult, korszerűtlen, üzemel­tetése pedig gazdaságtalan. A „nyugdíjazott” üzem gé­peinek egyrészét már lesze­relték és fokozatosan fel­számolják a feleslegessé vált üzemrészeket. A cellulózgyárnak mint­egy 500 köbméter betont magábafoglaló létesítményei sült gyáregység munkáját, terveit. A többi között el­mondotta, hogy anyavállala­tuktól hat gyártmánycsalád ellőállítását vették át. A gyáregység résztvesz a Zsiguli program megvalósí­tásában: ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlő- manométert szállít a Szov­jetunióba. A tájékoztató után, Kádár és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kez­deményezték a bizottság megalakítását, azzal a szán­dékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejt­sen ki a kontinensünk biz- tonságval és az európai né­pek együttműködésével kap­csolatos nemzeti és nemzet­közi akciók előmozdítása ér­dekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen be­szédet mondott. Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Virizlay Gyula, a SZÓT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a kispesti textilgyár KISZ- bizottságának titkára, — dr. Brezanóczy Pál, Horváth Ist­ván, a Csepel Vas- és Fém­művek szerszámgépgyár fo­ls vannak. Az „erődítményt’’ kézierővel. vagy gépekkel nem tudnák • eltávolítani, ezért robbantással omlaszt- ják le. A robbantóbrigád már a helyszínen dolgozik, fúrja a betont a robbantó töltetek számára. Ezt a mű­veletet nagy körültekintés­sel kell végezni, mivel a közelben üzemi épületek, egyéb létesítmények vannak, s vigyázni kell arra, hogy a robbantás kárt ne okozzon. A cellulózgyár üzemi épü­látogatását János megtekintette a mo­dern üzemet, majd a nap folyamán ellátogatott a Szekszárdi Állami Gazda­ságba is. A látogatás befejezésekép­pen az MSZMP Tolna me­gyei bizottsága, a megyei ta­nács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár Já­nos tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc szállóban. gaskeréküzeme „Hanoi” szo­cialista bragádjának vezető­je, Árendás József, a szege­di Űj Élet Tsz párttitkra és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életrehívásának és küldetésé­nek jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó tár­sadalmi összefogással, a nem­zetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait, A bizottság ezután meg­alakult. A tanácskozáson egyhan­gúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című do­kumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, mi­után kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításénak, s egyút­tal felajánlotta a magyar nő­társadalom, az MNOT aktív részvételét a bizottság mun­kájában. létének egyrészét átalakít­ják és idetelepítik az Orszá­gos Papíripari Vállalat fénymásoló üzemét. A ter­vek szerint az első fénymá­soló tekerccsel jánuárban megkezdik a termelést. a további három gép üzem­szerű termelésére pedig 1972 októberéig kerül sor. Az üzemtelepítés lehetővé teszi, hogy a cellulózgyár mun­kásgárdája, átképzés után itt kapjon munkát. • • ünnepélyes zászló Je vonás A gellért-hegyi Felszaba­dulási emlékműnél csütörtö­kön délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással levonták a nem­zeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját, amelyek — a fegyveres erők napja alkalmából — két na­pon át lengtek az árbóerú- don. Nyolcszáz új szárzúzó gép Profilbővítés Törökszent­miklósoa A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár törökszentmik­lósi gyára az idén is jelentős részt vállalt a nagyüzemi mezőgazdaság — különböző munkafolyamatainak gépesí­téséből. A korszerű és nagy­teljesítményű szálastakar- mány-betakarító gépekből, munkaeszközökből ' szeptem­ber végéig, több mint 250-et gyártott és adott át a mező- gazdaságnak. Ma már a gyár olyan típu­sokkal segíti az üzemeket, amelyek kompletten vég­zik a szálastakarmányok gyors, szakszerű betakarí­tását. A mezőgazdasági üzemek már korábban megismerték és megszerették az őszi be­takarítás fontos munkaesz­közét, a szárzúzót. A gyakor­latban jól bevált konstruk­ció a takarmányozásra nena használt kuköricaszárat és más maradványokat levágd ja, összezúzza és zöldtrágya­ként széthinti a földön. Az őszi betakarítási munkákhoz szárzúzókból 800-at kap a mezőgazdaság. A gyár az idén bővítette profilját A raktárfejlesztés érdekében indított országos program végrehajtásához a Gabona Tröszttől kaptak megrendelést A tröszt által épített, vagy építés alatt lévő ezer, il­letve kétezer vagonos ga­bonasiló megtöltéséhez, il­letve kiürítéséhez szállító utakat gyártanak NDK céggel való együttműködés alapján. Ebben az évben csaknem 2 kilométer hosszú, stabil szál­lítószalag készül el, amely­nek rendeltetési helyére való szállítását már megkezdték. „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktóll" Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Robbantás a cellulózgyárban Fénymásoló üzem települ Szolnokra HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK —HÍREK --TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Bezárult a vadászati világkiállítás Csütörtökön este ünnepi díszt öltött a vadászati vi­lágkiállítás főtere. A világ­kiállításon résztvevő nemze­tek lobogóit felhúzták az ár­bocokra a teret nappali fénnyel árasztották el a ref­lektorok és többezer látogató, vendég jelent meg a villíg- kiállítás hivatalos záróün­nepségén. Ott volt Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, V. V. Mackevics, a Szovjet­unió mezőgazdasági minisz­tere, valamint a világkiállí­táson részt vett országok nemzeti megbízottai, képvi­selői. A záróbeszédek után fel­harsantak a vadászkürtök, amelyek a vadászati világ­kiállítás szignálját játszottak, majd színes léggömbök röp­pentek a magasba és a va­dászok díszsortüze dördült el. Felhangzott dr. Dimény Imre miniszter zárómondata: „A vadászati világkiállítást bezárom”. Ezután a zenekar a Him­nuszt játszotta és bevonták a kiállítás zászlaját. Április 1-re halasztották két KRESZ-előírás életbelépését A Belügyminisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közleménye szerint két KRESZ-rcndel- kezés életbelépésének határ­idejét elhalasztották. A február 1-i hatállyal módosított KRESZ ugyanis előírja, «hogy október 1-től a csoportos személyszállításra használt teherautó vezetőjé­nek is „D” kategóriás, busz­vezetői jogosítvánnyal kell rendelkeznie. Eredetileg ugyancsak október 1-től lett volna kötelező a lakott terü­leten kívül, a közutakon az üzemképtelen járművek el­akadását jelző háromszög használata. A két minisztérium veze­tői ezeknek az előírásoknak az életbelépését 1972. április 1-re halasztották. Az erről szóló rendelet októberben je­lenik meg. Árleszállítás Október 1-től leszállítják a szintetikus alapanyagokból készült harisnya, zokni, ha­risnyanadrág és a műbőr­felsőrészből készült női és gyermekdivatcsizma fogyasz­tói árát. Az árcsökkentést, amely része a IV. ötéves tervben előirányzott árpoli­tikai intézkedéseknek, az ál­lami költségvetés terhére, a forgalmi adó mérséklésével hajtják végre. A hazai gyártmányú és az Import szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág átla­gos fogyasztói ára 26 száza­lékkal, a műbőrfelsőrészű di­vatcsizmáké 13 százalékkal, a gyermekek számára készí­tett műbőr-felsőrészű divat­csizmák ára 11—16 százalék­kal csökken. A szintetikus anyagokból gyártott haris­nya és zokni átlagosan 8—12 forinttal, a gyermekharisnya 4—8 forinttal, a szintetikus harisnyanadrág 15—20 fo­rinttal, a műbőr-felsőrészű divatcsizma 20—30 forinttal, a műbőr-felsőrészű gyermek­csizma pedig 12—18 forinttal olcsóbban kerül forgalomba. A fogyasztói árak csökken­tése évente 450—500 millió forint megtakarítást eredmé-3 nyez a vásárlóknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom