Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 1971. szeptember Wt. Polgári védelmi tanácskozás Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon a megyei tanács épületének nagytermében négy napig tartó megyei polgári védelmi konzultációs tanácskozás kezdődött. Résztvettek és vesznek azon a megyei, járási, városi, párt-, tanácsi vezetők, a nagyobb üzemek igazgatói, polgári védelmi tisztek, a megyei PV szolgálat parancsnokok és helyetteseik. A megjelenteket Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei bizottság első titkára üdvözölte és megnyitotta a tanácskozást. Rövid bevezetőjében szólt a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetről, azzal is hangsúlyozva a polgári védelmi erők felkészítésének fontosságát. Horváth Ferenc alezredes, a polgári védelem Szolnok megyei törzsparancsnoka tartott ezután előadást „A polgári védelem erői felkészítésének alapvető hadműveleti célkitűzései: az erők háborús alkalmazása, tervezése, az alkalmazást biztosító anyagi, technikai ellátás hadműveleti követelményei, normái” címmel. Előadásában négy fő témát taglalt: ismertette a polgári védelmi erők, eszközök háborús alkalmazásának lényegét; a felkészítés rendszerét és jelentőségét; az alkalmazás hadműveleti követelményeit, az arra vonatkozó terv készítését, felépítését, tartalmát; az anyagi, technikai biztosítás megszervezésének hadműveleti követelményeit. Tegnap még egy előadás hangzott el a megyei tanácskozáson: Bense János őrnagy beszélt a polgári védelmi törzsek, szervek, erők együttműködésének megszervezéséről. sassssaap: mm més&m Szolnoki látkép Gyufatorony A párizsi Vitel család — apa, anya és egy 13 éves fiú »- négy évi munkával elkészítette a híres Eiffel-torony 3,2 méteres mását. A 2 és félmillió gyufaszálból álló építményen most végzik az utolsó simításokat (Telefoto — AP—MTI—KS) Besorozzák a legények elejét A rendelőintézet folyosóján csoportokban állva fiatalemberek beszélgetnek. Ahányan annyi félék, szőkék, barnák, nyúlánkok és tömzsik, korban sem egyformák. Tizennyolc évtől huszonháromig mondják korukat. Sorkötelesek. Többségüknél ezen a napon dől el, hogy egészségesek-e, alkalmasak-e katonai szolgálatra.' A várakozás izgalmakkal teli. Élcelődéssel, ugratásokkal vezetik azt le. A szász- bereki Göblyös Bélát Vidra István veregeti vállon: no te sem leszel harckocsizó. A fejed nem férne be a tankba — méri végig a nálánál két fejjel magasabb barátját. Az első vezényszavak — Nagyon izgulnak — mondja a sorozottakkal levő főtiszt. — Egy kicsit félnek is. — A katonaságtól? — Ellenkezőleg. Attól, hogy nem válnak be. A községi fiataloknál értékmérő az alkalmasság. Akik beválnak, azok jelentik a legények elejét. Ezért sokszor elhallgatják a betegségüket is. Az alapos vizsgálat során azonban kiszűrik a betegeket, a gyengéket. A rendelő- intézetben éS a sorozóbizottság előtt általános, testi és szellemi „röntgenen” esnek túl a fiatalok. Ha valakinél bármilyen rendellenességet találnak, elhalasztják a behívást vagy végleg felmentik. Van, aki tiltakozik, állítja, hogy sosem volt beteg és most is egészséges. Mint Komáromi György, aki mellesleg sportoló, tehát rendszeresen jár sportorvosira. A szívével van baj. Felmentették. A fiatalok első alkalommal találkoznak itt katonai vezényszavakkal, amelyek nekik szólnak. „Fel, vigyázz! pihenj, Ülj le!” Szoktatás ez a rendhez, a fegyelemhez. Egy napra katonákká lesznek. Megismerkednek a sorkatona kötelességeivel s jogaival. Részletes tájékoztatást kapnak arról, hogy mit kell tenniök a bevonulásig, a család milyen segítséget kap míg ők hazafias kötelességüket teljesítik. S aztán egyenként a sorozőbi- zottság elé kerülnek. Fegyverváltás a családban — Vasas Ferenc — szólítja az elnök. — A sorozó bizottság alkalmasnak találta. Lesz-e valami probléma otthon, ha be kell vonulnia? — Nem, semmi. — Akkor úgy készüljön, hogy rövidesen bevonul. A felderítőkhöz. Vigye magával a gépjárművezetői igazolványát, mert gépkocsira kerül. Mindegyikük pontosan megtudja mikor kell búcsút vennie majd az otthonaiktól, milyen fegyvernemhez kerül. A bizottság a helyi tanácsok segítségével alaposan ismeri a jövendő katonákat. Méltányol, s bár a katonai szolgálat minden állampolgárnak hazafias kötelessége, humánus, ha a helyzet úgy kívánja. A legújabb rendelkezés szerint a két gyermekeseket is be kell hívni. Mégis ritka a hadseregben a kétcsaládos katona. Sőt egy családból két fiút egyszerre alig hívnak be. A szászberek! Makai Sándor bátyja jövőre szerel le. A fiatalabb fiú vár addig. Jövőre majd váltják egymást. Sándor ugyanahhoz az alakulathoz kerül majd, ahol testvére volt. Pető Sándor nem örül Űjabb sorkötelest szólítanak. Pető Sándor szintén szászbereki. Az ő testvére is katona, • elsőéves. A szokásos kérdések, válaszok. Sándor is alkalmas, be is kell vonulnia, de a sorozóbizottság elhalasztja a behívást. Lehet, másoknak úgy lenne természetes, hogy az ifjú ember boldogan búcsúzik. Pető Sándor azonban marad. — Nem lesz otthon semmi probléma, ha én is bevonulok. Ha lehet oda, ahol a bátyám van. Az ő ügye függőben marad. Ha a szülők is beleegyeznek, úgy októberben ruhát cserél. Ha nem, akkor majd egy év múlva. S így megy ez egész nap, naookig. Nem akarnak menekülni a katonai szolgálat alól. Ellenkezőleg. Olykor még fondorlattal is. Miért? Pető Sándor például azért, mert a testvére olyan sokat változott rövid idő alatt. Szeretne többet tudni, s úgy érzi a hadseregben lenne lehetősége tanulni. A tiszaje- női Benke Balázs pedig nemcsak hogy katona szeretne lenni, de tartalékos tiszti iskolára jelentkezett. Ilyenek ők, a szászbereki, a tiszajenői, a tiszasülyi, a mai sorkötelesek. , — mi — ‘ Világjáró diákok H A mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanulói több mint tíz éve járnak külföldi gyakorlatra; Még középiskola volt az intézet, amikor az első csehszlovák és bolgár kapcsolatok kialakultak. Később a felsőfokú technikum megalakulásakor e korai kapcsolatok megszakadtak, hiszen nem feleltek meg az oktatás megemelt szintjének. Az új kapcsolatok kialakítása hat évvel ezelőtt hozta meg az első eredményeket. Az NDK egyik hasonló jellegű iskolá-., jával,' a friesacki mezőgazdasági mérnökképző iskolával (Ingenieurschule für Landtechnik „M. I. Kalinin”) alakult ki szoros együttműködés. Ez év nyarán huszonöt diák töltött három hetet az NDK-ban. Két hétig dolgoztak, ismerkedtek a legújabb német mezőgazdasági gépekkel, egy hetet pedig Országjárással töltöttek. nagy élmény akkor, ha az ember gyakorlati, szakmai felkészültsége szempontjából szerezhet új ismereteket- Az NDK mezőgépipara néhány területen fejletebb a miénknél, van mit tanulni. De a gyakorlat azért is hasznos, mert Magyarországon igen sok NDK-ból érkezett mezőgazdasági gép dolgozik, s azokkal szinte naponta kapcsolatba kerülünk munkánk során. Jó volt, hogy a gépeket nemcsak láttuk munka közben, hanem két hétig mi magunk dolgoztunk velük, s így ismerhettük meg őket igazán. Megmutatták a friesacki iskolát is. Ott különösen a számítógépek alkalmazása volt új számunkra. mondotta. — Ez inkább ipari jellegű munka volt, de a gépjavításban nagyon jól fel lehet használni az ott szerzett tapasztalatokat Gyakran jártunk Pozsonyban és egyhetes szlovákiai körútra is elvittek minket. Nekem egy ötszáz férőhelyes, szinte teljesen automatizált tehenészet volt szakmai szempontból a legérdekesebb. Elmondták, hogy összesen tizennégy ember dolgozik a telepen. Egy fejőgulyás például naponta száz tehenet fej meg. E m Szerezla László harmadéves hallgató már kétszer járt gyakorlaton az NDK- ban. — Idegen országban járni mindig nagy élmény —mondotta —s de különösen Egy csehszlovákiai intézettel is szoros kapcsolatot tart a technikum. A bemolakovói iskola meghívására húsz mezőtúri diák járt nyáron Csehszlovákiában. A kapcsolatok érdekessége, hogy a csehszlovák intézet szintén együttműködik a német iskolával és így hármas együttműködési rendszer alakult ki. Sági Péter harmadéves hallgató az idei nyár egyré- szét Csehszlovákiában töltötte gyakorlatom — Egy mezőgazdasági gépállomásból átalakított kis üzemben dolgoztunk — A mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum vezetői a német és a csehszlovák iskolával kialakult együttműködés továbbfejlesztése mellett újabb kapcsolatok kialakításán is fáradoznak. Már folynak a tárgyalások két szovjet iskolával, s talán jövő nyáron már a Szovjetunióba is ellátogathat egy mezőtúri diákcsoport. Nemrég pedig tudomásukra jutott, hogy egy lengyel és egy bolgár iskola is kapcsolatot keres Magyar- országon. Ezek a látogatások a kölcsönösség alapján folynak, minden mezőtúri diák helyett egy külföldi hallgató jön Magyarországra és ismerkedik a magyar mező- gazdasággal. B. A. j Filmjegyzet A halhatatlan légiós Rejtő: maga a rejtelem. Egy volt a harmincas évek megszámálhatatlanul sok ponyvaírója közül, akik sorozatban termelték az elképesztőnél elképesztőbb kalandokat a pesti belváros nyugalmas kávéházaiban. Aztán elröppent három zivatarral teljes évtized, s az irodalom avatott ítészeti felfedezték Rejtő Jenőben azt a ponyvaírót, aki furcsán kiemelkedett az átlagból Mintha saját műveinek paródiáját írta volna meg minden egyes történetében. Pályatársaitól eltérően ragyogó nyelvi ötletekkel, már-már a szürrealizmusba ívelő humorral adta • elő a légionisták, kalózok, világjáró csavargók pikareszkjeit És lett listavezető író, kedvénc olvasmány, re- kordpéldányszámokat elérő szerző — immár csak tragikus halála után. Alighanem a világirodalom egyik leg. érdekesebb karrierje Rejtő Jenőé. Életében bizonyára nem számított rá, hogy művei akár csak egy negyedórával is túlélhetik. Rendkívüli tehetségéről nem lehet vita. Arról már inkább, hogy vajon miért nem hozott létre rangosabb műveket ez a minden képességgel megáldott’ talentum. Mindenesetre tény, hogy eleven hatóerő a mai napig is a magyar közvéleményben, nem meglepő tehát, hogy filmtéma lett belőle. A természetesebb az lenne, ha Rejtő valamelyik írását vitték volna filmre. Fordulatgazdagsága, jellemkarikírozó készsége szinte kiált a képszerű megjelenítésért. Ám a Rejtő-művek megfilmesítésének joga egy nyugati filmgyár birtokában van. Bizonyára ez kényszerítette Somló Tamást, a kitűnő operatőrből .lett rendezőt és forgatókönyv-írót arra, hogy az íróról készítsen filmet, s ebbe művei keresztmetszetét is belesűrítse. Abszurdnak tetsző vállalkozás, mert szinte lehetetlen bármiféle kapcsolatot is találni Rejtő Jenő írásai és kora valósága között. Hacsak azt nem, hogy Rejtő semmibe véve ezt a nagyon is fájdalmas valóságot, ötletsziporkái közé menekült előle. Nos, Somló Tamás megkísérli a lehetetlent. Filmjében azonosul a munkaszolgálatosként Oroszország hómezőin menetelő író az Afrika sivatagain átgázoló képzelt légiósokkal. Talán, hogy épp oly ellentmondó a huszadik századtól elvárt humánumnak a fasizmus, mint a kalandregények kitalált iszonyata — ez vezette a rendezőt? Mindenesetre látunk egy kétütemű játékot, amelyben P. Howard alias Rejtő Jenő, azaz voltaképp Reich Jenő tragikus sorsa váltakozik az általa kitalált figurák nyüzsgő világával. Felvonulnak rendben Fülig Jimmytől kezdve Gorcsev Ivánig Rejtő figurái, eljátszanak valami érthetetlen kabarét, s jelenéseiket az író életét ábrázoló képsorok szakítják meg, amint a fajüldözés áldozataként a halálba menetel. A komikus jelenetek nem elég érthetőek és kidolgozottak ahhoz, hogy könnyű szívvel nevetni tudjunk rajtuk, a tragikus képsorokat pedig felhígítják a kabaréjelenetek. Somló Tamás elsősorban Jancsó Miklós filmjeinek operatőreként vált ismertté, de furcsa módon Révész György filmjei hatottak rá mint rendezőre. Két Somló által fényképezett Révész-film az Egy szerelem három éjszakája és az Utazás a koponyám körül megoldásai térnek vissza minduntalan A halhatatlan légiósban. Ami kellemes perceket szerez a filmben, az Bárdi György, Dőry Virág és Alfonzé játéka. A többiek, kiváltképp a Rejtő Jenőt alakító öze Lajos — érthetően — nem tudtak megbirkózni vázlatosan megírt szerepeikkel. Sz. J.
