Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* Ara: 80 fillér XXII. évf. 212. sz. 1971. szept. 9., csütörtök. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A köztisztviselő: a nép alkalmazottja-wpgyszerű kijelentő mondat, s a tény, amit kifejez, g'j természetes. Ki más alkalmazottja lehetne a köz- tisztviselő a nép államában, s az azt megjelenítő igazgatási szervezetben, mint a hatalom legfőbb birto­kosáé, a népé? Ki mástól függhetne emberi alkalmassá­gának, szakmai hozzáértésének, a köz jogaiban való jár­tasságának elbírálása, mint a munkaadótól, a néptől? A szervezeti séma csak papiron, az elméleti levezetés illuszt­rációjaként ily’ világos, áttekinthető. A gyakorlati tapasz­talatok ellentmondásosak, egyaránt vannak „jó” és „rossz” köztisztviselők. Miért a macskaköröm? Próbáljuk csak gyorsan megfogalmazni, ez esetben mit értünk jó és rossz alatt! Jól látja el a dolgát az, aki kedves, mosolyog, ígér? Rosszul az, aki rezzenéstelen arccal intézi az ügyeket? Kül­sődleges jegyek ezek, s bár van jelentőségük, a lényeget alig befolyásolják. A köztisztviselővel szemben támasztott követelmények sokfélék, s hiába kedves, készséges valaki, ha ugyanakkor sekély hozzáértéssel teszi a dolgát, vagy megfordítva, hiába próbál komorsággal, túlzott határozott­sággal tekintélyt szerezni magának a köztisztviselő, ha köz­ben döntései rosszak, határozatai megalapozatlanok. Környezet és egyén, munkastílus és szervezettség, írott jog és gyakorlati, rugalmas alkalmazása áll bonyolult köl­csönhatásban egymással, s befolyásolja a dolgát végző köz- tisztviselőt. Közrejátszanak másféle tényezők is, például a kívánalmak és a tényleges lehetőségek közötti kisebb vagy nagyobb eltérés, az irányítás egyértelműsége, a munka mennyisége s így tovább. Nincs tehát könnyű helyzetben az, aki köztisztviselőként teljes becsülettel kívánja ellátni feladatát. Minden ügy, minden akta más és más összefüg­géseket rejt, minden ügyfél másra érzékeny, nem mérlegeik a jogost és a jogtalant, nem akar egyebet hallani, csak az igen-t... Megfelelhet-e mindezeknek a tágas vagy 'csöpp­nyi irodákban, kis címmel vagy nagy ranggal tevékenykedő köztisztviselő? Az élet bizonyítja, hogy ezer és ezer helyen ilyen, a növekvő mércének is megfelelő emberek intézik a köz dolgait. Sőt, éppen mert sokasodik azok száma, akik értik, hogy mit vár tőlük az alkalmazó, s aszerint cse­lekednek, válik kirívóvá, felháborodást keltővé azok esete, akik elfeledkeznek megbízatásuk eredetéről, akik nem szol­gálni, hanem urat játszani akarnak. Akik összetévesztik a határozottságot a dölyfösséggel, a döntéshozatal jogát az akarnoksággal, a tekintélyt a gorombasággal, s nem a nép alkalmazottjának, hanem különleges előjogokat élvező ki­vételezett állampolgároknak tartják magukat. 1\jem mihden ügyfél földre'szállt angyal — hallani sűrűn tanácsok, irányító intézmények, különböző hatóságok irodáiban. Igaz. A tájékozatlanság, ér­tetlenség. konokság, sőt, olykor — ne röstellkedjünk leírni — a korlátoltság rendkívüli módon megnehezíti a köztiszt­viselők dolgát. Mégis, amikor vállalták, hogy a köz tiszt­viselői lesznek, akkor azt is tudomásul vették, hogy ezt a nehéz szolgálatot kell ellátniuk. Nagy türelmet, tapintatot kell tanúsítaniuk az értelem és érzelem ötvözetében éppúgy, mint a hivatali rend sértetlenségét, jogszabályok tiszteletét megkívánó szolgálatot. S mindezt a percről percre történő ellenőrzés légkörében, mert hisz’ a köztisztviselő minden szavát, cselekedetét mérlegeli az ügyfél, de ugyanezt te­szik főnökei, s a felsőbb irányító szervezetek is. Csoda-e, ha olykor elfogy a türelem, ha a halmozódó tennivalók miatt nem eléggé alapos egyik-másik döntés, ha a hangnem nyersebbé válik? ííem csoda. Ám ennek ellenére nincs mentség rá! A köztisztviselő ugyanis soha nem feledheti, hogy nem önmaga, hanem egy intézmény, egy testület, vég­ső soron a hatalom nevében jár el, s személyén, cseleke­detein át az intézményt, a testületet, a hatalmat ítélik meg az ügyes-bajos dolgukat intéző emberek. Munkaviszonyban állni a néppel? Forma szerint fur­csán hangzik, s papíron nem is létezik ilyen. A lényeget, a tartalmat tekintve azonban ez a helyzet Napról napra, óráról órára a munkaadó maga kopogtat a hivatali szobák ajtaján, áll az íróasztalok elé, nyújtja át kérelmét írás­ban, mondja el panaszát, észrevételét, javaslatát szóban, sürget intézkedést, kíván döntést szorgalmaz beavatkozást. A munkaadó maga, bár olykor „csak” idősebb nénike, egy­szerű szavú munkás, szemüvegét sokáig keresgélő nyugdí­jas, a szék szélén feszengő tsz-tag. Ám nem a beosztás, s nem is a megjelenés a mércéje annak, hogy az ügy maga milyen intézkedést kíván. A mérce az ügy jogossága, indo­koltsága, összhangja a közös érdekekkel, s a megoldás le­hetősége. H a így mérlegel a köztisztviselő, ha minden eset­ben látja az ügyben szereplő embert, embereket ha fölkutatja az összefüggéseket, akkor még a tagadó választ is elfogadják tőle. S itt, igenek és nemek, helyeslő és elutasító döntések, tiszta szívvel vállalt határo­zatok és cselekedetek halmában rejlik a közös érdek — a jelen jobbítására, a holnap tökéletesítése, egyéni meg közösségi értelemben — amiért tisztviselőket fogad föl s foglalkoztat az alkalmazó, s amiért tehetsége, tudása, emberi erényei legjavát kell hogy adja az — alkalmazott. M. O. Budapestre érkezett a francia / külügyminiszter Megkezdődtek a tárgyalások Q Maurice Schumann, a Fran­cia Köztársaság külügymi­nisztere — Péter János kül­ügyminiszter meghívására — szerdán délután felesége tár­saságában hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett. — A francia külügyminisztert útjára elkísérte Jacques De Beaumarchais, a külügymi­nisztérium politikai ügyek igazgatója, Paul Lemerle ka­binetfőnök, Christian D’ Aumale, a minisztérium gaz­dasági és pénzügyi osztályá­nak vezetője, Claude Arnaud, az európai osztály igazgatója, Jean Bellard, az információ, sajtó és dokumentációs osz­tály vezetője, André Saint- Mleux, a kulturális, tudomá­nyos és technikai osztály ve­zetője és Yves Pagnies, a keleteurópai osztály igazga­tója. A francia külügyminiszter és kísérete fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megje-" lent Péter János külügymi­niszter és felesége, Gál Ti­vadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője, dr. Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy János külügyminiszterhelyet­tes, Mód Péter hazánk pári­zsi nagykövete, dr. Pehr Im­re, Bartha János, dr. Matu- sefc. Tivadar és dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, és a Kül­ügyminisztérium több más, vezető beosztású munkatársa. Ott volt Raymond Gastam- bide, a Francia Köztársaság budapesti' nagykövete — aki a fővárosunkban csatlakozott a francia küldöttséghez — továbbá a nagykövetség több munkatársa. A francia kül­ügyminiszter repülőtéri nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy örömmel tett eleget a magyarországi meghívásnak, és nagy. megelégedésére szol­gál, hogy ismét találkozhat Péter János külügyminiszter­rel. akivél már Párizsban és New Yorkban is alkalma volt megbeszéléseket folytatni. Péter János üdvözlő sza­vaiban hangsúlyozta, hogy a francia külügyminiszter lá­togatása nagy jelentőségű esemény. Kifejezte reményét, hogy e látogatás is hozzájá­rul a kétoldalú kapcsolatok további fejlődéséhez, — az európai biztonság és a világ­béke megszilárdításához. Maurie Schumann francia külügyminisztert — röviddel megérkezése után hivatalá­ban fogadta Péter János kül­ügyminiszter Ezt követően a Külügyminisztériumban — megkezdődtek a Péter János és Maurice Schumann vezet­te magyar—francia külügy­miniszteri tárgyalások. A tárgyalásokon magyar részről részt vett Nagy János külügyminiszterhelyettes, — Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete, dr. Pehr Imre, Bartha János dr. Matusek Tivadar és dr. Bányász Re­zső, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, Nyerges Já­nos, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője és Varga Sándor, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője, — francia részről pedig Raymond Gas- tambide, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete, Jacques De Beaumarchais, a külügyminisztérium politikai ügyek igazgatója, Paul Le- merle kabinetfőnök, Chris­tian D’Aumale, a miniszté­rium gazdasági és pénzügyi osztályának vezetője, Claude Arnaud. az európai osztály igazgatója, Jean Beliard, az információ, sajtó- és doku­mentációs osztály vezetője, André Saint-Mleux, a kultu­rális, tudományos és techni­kai osztály vezetője és Yves Pagnies, a keleteurópai osz­tály igazgatója. Hta: Gondolatok a tudományos és műszaki forradalomról Tímár Mátyás Buenos* Airesben Tímár Mátyásnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének Buenos Aires-i tár­gyalási programja kedden szakértői megbeszélésekkel folytatódott. A miniszterel­nökhelyettes kíséretének magasszintű szakértői argen­tin partnereikkel külkeres­kedelmi, pénzügyi és terve, zési kérdésekről tárgyaltak Tímár Mátyás megtekin­tette Buenos Aires neveze­tességeit, majd Francisco G. Manrique népjóléti minisz­terrel tárgyalt, aki az ar­gentin egészségügyi ellátás, társadalmi fejlődés, gazda­sági-műszaki feladatainak megoldását irányítja. Huszonnégy vasas tanévnyitója Művezetőket képestnek Karcagon nan A Hátévé kezdte. On- kértek engedélyt a SZOT-tól és a KGM-től. A Hátévé vezetői szerezték meg a tanfolyam anyagát is, Pedig nemcsak az övék az iskola. A karcagi tanácsnál az ipari csoport vezetőjétől kaptuk így a felvilágosítást. Először furcsa volt a Háté­vé, aztán rájöttünk, a Hír. adótechnikai Vállalat helyi gyárát rövidítik így a kun városban. Egy éve sincs még ez a gyáregység és máris elindítóit valami olyat, ami még nem volt Karcag történetében. Papp Ferenc műszaki ve­zető, mérnökember, éppen vezetői megbeszélést tart kis irodájában, amikor meg­kérjük, beszéljen nekünk a kezdeményezésről. — így igaz az első. A kar­cagiak azt mondják, g város történetében először nyitunk művezetőképző tanfolyamot. A mi gyáregységünkből ti­zenöt vasas szakmunkás, a Szerszámgépipari Művek helyi gyárából pedig kilenc jelentkezett. Háromszázhat- vanöt órás képzés lesz, hat tantárgyból. Egyéves iskola. A helyi iparitanuló intézet adott otthont és ők bizto­sítják a szükséges szemlél­tető eszközöket is. — Azt mondják a két kis gyár is rá van utalva, hogy képezze munkásait. — Bármilyen furcsán hangzik, mérnököt kapunk, találunk. Nincs viszont itt helyben megfelelő műveze­tő gárdánk még. Ezért gon­doltunk arra, hogy olyan, aránylag fiatal vasas szak­munkásokat tanítunk, akik­nek legalább ötéves szakmai gyakorlatuk van, s kedvük a tanuláshoz. Belőlük lesz majd legalább három éven át megbízható és megfelelő számú művezető gárdánk. Azért mondom, hogy három éven át, mert ez még a gyárfejlesztés mellett is megfelelő . létszám lesz. — A művezető tanfolya­mon csak mérnökök és csak a két gyár mérnökei lesz. nek az oktatók. Tanítunk matematikát, mértant, ábrá­zoló geometriát, szakrajzot, fizikát, villamossági és tech­nológiai ismereteket. Az egyéves művezetői is­kolára a Híradótechnikái Vállalatnál némi előképzést adtak a vasas szakmunká­soknak. Pár hónapig belső ügyvitelre, szervezésre. a vezetés tudományára oktat­ták azokat, akik szeptem­ber 13-án iskolapadba ülnek. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Nevelőotthon épül Szolnokon A gyermek és ifjúságvéde­lemmel kapcsolatos idősze­rű tennivalókról nyilatkazott az MTI munkatársának László József, a Művelődés­ügyi Minisztérium gyermek- védelmi osztályának vezető­je. Nagy gondot fordítunk a negyedik ötéves terv gyer­mekvédelmi jellegű beruhá­zási prokramjának megvaló­sítására, a korszerű otthon­tervezés irányelveinek ki­dolgozására. Egyebek között új nevelő- otthon épül Budapesten. Mis­kolcon, Szolnokon, Szegeden, Pécsett. A tervek szerint ebben az esztendőben elkészül mint­egy 30 millió forintos költséggel — a 170 szemé­lyes új debreceni leányneve­lőintézet — ahol gyermek, és ifjúságvédő intézet vala­mint átmeneti szállás is működik majd. Üj rizsfajták Á landó alkotmányra szavaznak Egyfp'ómban — Hadgyakorlatok G rögországban — Sztájkeilene» törvény Izraelben KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON. Szerdán az Országos Me­zőgazdasági Fajtakísérleti In­tézet szarvasi telepén bemu­tatták a rizstermesztéssel foglalkozó gazdaságok szak­embereinek a telepen vég­rehajtott nemzetközi össze- hason'ftó kfsé-letckkel kivá­lasztott új rlzsfa Mákat. A kísérletek tamisága szerint a hazai talaj- és égbaüstl vCs’onvok irKrenette tovább­ra Is jól álDa a ve-sen'ri a bí—fHk más fa «tóval a Dubovszki 129 és a Donsz- koj 2, továbbá a Szarvason Kék-i 203-as fal­ta. Figyelemre méltó ered- ir* -veket értek el ezen kí­vül egy koreai rizsf-ritával, továbbá a Donszkoj 36-aI és bárom új szarvasi fajtával. Különösen sokat várnak az új „Szarvasi üveges” fajta­jelölttől. A nevében is sze­replő „üveges” jelzőt azért kapta, mivel a töb­bi fajtáknál tíz mii- liir>ét“rrel hosszabb szeme­ket érlel, s ezek szinte tel­jesen áttetszőek. Főzés köz­ben kétszeresére „dagad” és nem tapad össze. Szüretelnek Szekszárdon Dél-Dunántúl bortermő dombvidékein szüretre érett a szőlő. Elsőként — szerdán — a szekszárdi lankákon fogtak hozzá a borszőlő sze­déséhez. A szekszárdi Álla­mi Gazdaság a nap folya­mán már meg is kezdte a fehér bort adó Muscat Ot- tonel szállítását a Mecsek- vidéki Pincegazdaság helyi szőlőfeldolgozó üzemébe. Paks környékén ugvancsak szüreteljek már: ott a vö­rös bort adó opörtó érett fürt wlt szedik a szőlősgaz­dák. A szeptemberi verő­fényben gyorsan érik a sző­lő mlnd“oütt, s így a jövő héten — várhatóan — Dél- Dunántúl más borvidékein is hozzáfognak a borszőlő­fajták szüreteléséhez. A négy dél-dunántúli me­gyében -— Banyában, So­mogybán, Tolnában és Zalá­ban — mintegy hatvanezer holdon terem szőlő. Bakonyi program Ma kezdődik a vadászai! világkiállítás vendégeinek bakonyi és balatoni prog­ramja. A veszprémi Vadas­park igazgatósága szeptem­ber 9-én, 13-án, 30-án és 23- án 27-én. minden alk-’'óm­mal kétnapos programot kí­nál az é’d-h’ő ’.őftoek. A ven­dégek az első nso program­ját vgszn-őmj vá-o'-'óTő-.sel kezdik, msrid He-«»»dre ntaz- nak, ahol megt-kl-dik a na"g-rirat. Az első nap délután H*-*—«» Pfpyiüoirtsolr j fg« szűkre a Veszo-^mi V-das- narkban: a Mátyás kl-ály korabeli kosztümökben fel­vonuló vad"sz"k ragadozó madá-bemutatót tartanak. A másodP' —» nrogramja megoszlik a Bakony és a Balaton vidéke között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom