Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. szeptember 5. Békalábak a holdíényben Csodatevők és jósok 0. a «2 ország ban A japán „gazdasági csoda" titka A FINANCIAL TIMES NEVŰ ANGOL LAP NEM­RÉGIBEN KÖZÖLTE EGY ANGOL MENAGEMENT- SZAKÉRTÖ ÍRÁSÁT, AKI HOSSZABB IDEIG TANUL­MÁNYOZTA A JAPÁN MENAGEREK MUNKÁJÁT. CIKKÉT KIVONATOSAN ISMERTETJÜK: A Hitachi-cég információs rendszerének főnöke a ja­pánokra jellemző szerény­séggel mondta el a követke­zőket: — Mi megszoktuk ezt a régi épületet, s nem is bán­juk, hogy az új építésére vonatkozó terveket el kel­lett halasztanunk jobb idők­re, mivel — bizonyára ez már ismeretes ön előtt — Japán jelenleg a gazdasági pangás ellen kilíd. A gazda­ság fejlődésnövekedési üte­me az idén csak 9 százalék körül mozog. Japánban való tartózkodá­som során először is az le­pett meg, hogy a japánok nem dolgoznak túlságosan megerőltetőén- Meglátogat­tam két hajógyárat s néhány nehézipari üzemet, olyan helyeken jártam tehát, ahol feltételezhetően nehezek a munkakörülmények, mégis az volt a benyomásom, hogy a munka mindenütt egyenletesen, mérsékelt tempóban, megerőltetés nél­kül folyik. Ä munkásokon látszott, hopí- tudják, mi a feladatuk, s ehhez igazod­nak. Az egyik hajógyárban 20 munkásra jutott egy elő- munkás, s az előmunkások többnyire nem tartózkodnak az üzemben. Lehet, hogy azért van így, mert a japánok a tervezés megszállottjai, s munkaide­jük nagy részét a termelési terveknek a legapróbb rész­letekig való kidolgozásával töltik. De ha valamelyik üzemrészlegben lemarad a termelés, akkor azt gyorsan pótolják — épp a stabil programnak köszönhetőleg. A vállalatban mindenki tudja, hogy tartania kell magát a tervhez. Ezzel ma­gyarázható aztán, hogy a japán hajógyár például há­rom hónap alatt elkészíti a 300 000 tonnás tartályha­jót. A pedáns tervezésnek pe­dáns ellenőrzés a velejáró­ja. Magam is meggyőződhet­tem róla, hogy a termelés­ellenőrző osztályok rendkí­vül aktívak, s mindenütt a „haladás mutatóival” talál­kozik az ember. A grafiko­nok szinte szúrják az em­ber szemét. A tervezett és a megvalósított termelés kö­zötti eltérés okait azonnal és alaposan kivizsgálok, s a tervezés és az ellenőrzés na­gyobb részt komputerek ál­A bányászok közt eltöltött élet KÜLPOLITIKA „Megfürdetik* a Saale folyót A környezet szennyeződése ellen hozott intézkedések keretében az NDK-beli Leuna Vegyi Művek nevű hatalmas üzem „megfürdeti” a Saale folyó vizét. A gyár fenoltartalmú vegyi anyag­gal szennyezte eddig a fo­lyót; most olyan tisztító be­rendezést szerkesztettek és szerelnek fel. amely az ed­diginél hatszorta nagyobb biológiai tisztító kapacitás­sal rendelkezik. Több part­menti vegyiüzem is hasonló intézkedéseket tett; ezek­nek eredményeként a Saale vize 166 kilométer hosszú­ságban — a vegyiművek kör­zetében — ismét tökéletesen tiszta lesz. Veterán villamos Görlitz egyik nevezetessé­ge az a régi időkből szár­mazó villamos, amely min­den hét végén Landskrone- ba viszi az utasokat A vete­rán villamos, amelyet a Neisse-menti város közleke­dési üzemeinek dolgozói hoztak rendbe, 30 személyes, kalauza az egykori idők egyenruhájában adja el az utasoknak a levelezőlap nagyságú jegyeket, amelye­ken a régi Görlitz jellegze­tes épületei, utcái láthatók. Giuseppina Gonnellából minden reggel, pontosan 8 óra 36 perckor megszólal a halott Alberto nagybácsi hangja. Gonnella asszony betegeket gyógyít, gyámol. talanokat bátorít és vigasz­tal. A babonások százai utaz­nak naponta a Salerno mel­letti Serradarcébe, hogy meghallgassák a halott Al- bertót, azaz Gonnella asz. szcinyt. Albertóról, aki 1956- ban halt meg, valóságos le­genda kering. Giuseppina Gonnella egy kis kápolnát rendezett be tiszteletére, ahol naponta 40 perces imát mond, s ezt az össze­gyűltek áhítatos csendben hallgatják végig. Pontban 8 óra 36 perckor — ez volt a nagybácsi halálának idő. pontja — megszólal Alberto szelleme. Gonnella asszony nem az egyedüli csodatévő Olaszor­szágban. Torino és Palermo között becslések szerint ezer és ezer kuruzsló, jö- vendőmondó és csodatevő működik. A babona és a misztika másodvirágzását éli Olaszországban. A kórháztól félnek A L’Europeo című olasz hetilap szerint „százezrek, talán milliók” menekülnek a mágia, a babona világá­ba. Egyre többen kerülik el az orvosokat, a szociális gondozókat, hogy csodadok. toroktól és jósoktól kérje­nek segítséget. A lakosság egy jelentős része — a szociális gondos­kodás ellenére — kiszolgál- tatottabbnak érzi magát, mint eddig bármikor. Ez különösen a nagyvárosok munkásaira és az ország déli részében élő földmű, vesekre vonatkozik. Dr.- Annabella Rossi sze­rint a nincstelen parasztok ugyanúgy félnek a kórhá­zaktól, mint a bíróságoktól, a hivataloktól. Számukra mindezek az intézmények kezdettől fogva ellensége­sek. Ezzel szemben a va. rázslóktól nem félnek. Mert a csodatévő éppen olyan szobában működik, mint amilyenben ők laknak, és ugyanazokat a szavakat használja, mint ők. Pogány hókuszpókusz A tanulatlan olaszok nem tudnak különbséget tenni a barátságos jósok és a csoda- tévő szentek között. Az egy­házi ceremóniák gyakran összeolvadnak a régi pogány hópuszpókuszokkal, s bizo­nyára nem ok nélkül. Má. jus derekán például, az Et­na tűzhányó kitörésekor, San Alfio falu lakói kör­menetet tartottak: segítsé­get kértek, hogy a hőm. pölygő láva kerülje el há­zaikat. Egy alkalommal már „meghallgatásra talált” imá­juk: 1928-ban a lávafolyam valóban megkímélte faluju. kát, igaz viszont az is, hogy fölperzselte a szomszéd fa­lut. A babona és a vallás ha­tárövezetébe tartozik az avellinói Vincenzo Camuso, akinek mumifikált holttes­tét egy kápolnában őrzik. Vincenzo arról nevezetes, hogy a betegeket meggyó. gyítja, mégpedig sebészi be­avatkozással. Ehhez azon­ban nincs szüksége sem mű­tőasztalra, sem sebészkésre, és persze sebet sem hagy „páciensein”. Néhány kilométerre a ha. lőtt csodadoktortól tevé­kenykedik Raffaede Luongo, aki varázsitalokat készít. Olyan ital receptjét ismeri, amellyel minden feltűnő be­avatkozás nélkül meg lehet ölni bárki haragosát. Elké­szítése azonban elég kelle. metlen művelet: egy élő békának le kell harapni lá­bait, majd a békalábakat 21 éjen át ki kell tenni a holdfényre, s aztán külön­féle titokzatos anyagok hoz­záadásával végül is elké. szíthető a csodaszer. Még a képviseJő is Az iparilag fejlett északi nagyvárosok sem mentesek az efféle hiedelmektől. Becslések szerint Milánóban, Rómában és más városok­ban mintegy tízezer kuruzs­ló és jós működik. — Látogatóim többsége csalódott szerelmes, de van. nak köztük politikusok és üzletemberek is — mondta egy Angelina nevű római jósnő. Még parlamenti kép­viselők is fölkeresik: az iránt érdeklődnek, hogy el­fogadják-e beterjesztett ja­vaslataikat. A Scagliőnere irányított revolverlövések magyaráza­ta az, hogy az ügyész — az országos Antimaffia Bizott­ság megbízásából — össze, gyűjtötte a szicíliai, min­denekelőtt a palermói maí- fiatagok elleni adatokat, mintegy kétezer ember sze­mélyi dossziéját és egy sor olyan tanúvallomást, amely bizonyítja, hogy a maffia tagjai szoros kapcsolatban álltak a szicíliai közigaz­gatás néhány — elsősorban kereszténydemokrata — ve. zetőjével. Ugyancsak Scag- lione ügyész volt az, aki előbb letartóztatta, majd „gondatlanságból futni en­gedte” a maffia egyik már felderített irányítóját. Lu­ciano Liggiot. (Ez a Lucia­no Liggio még 1948-ban hidegvérűen meggyilkolta Placido Rizotto szakszerve­zeti titkárt; a bűncselek­ményre tanúk is voltak, Liggiot azonban tizenegy évvel később felmentették...) Néhány hónappal ezelőtt, amikor az olasz szenátusban szó esett az Antimaffia Bi­zottság tevékenységéről, az egyik képviselő keserűén jegyezte meg beszédében: „Ha a maffia egyszerű bűn- szövetkezet lenne, egyszerű bűnüldözési harc lenne az ellene való küzdelem. De A lengyel bányászat egyik legnépszerűbb személyisé­ge a bányamunkások szak- szervezeti elnökségének el­nöke, Michal Specjal mér­nök. 1902-ben munkáscsa­lád gyermekeként született Czestochowoa-ban. Az első világháború után négy évig a vasútnál dolgozott, majd a bányászatba „váltott át”. Az első időkben a Milowi- ce-bányában dolgozott, s mint mondja — itt lett „rabja” a nehéz bányamun­kának. Az alapfokon kezdte; rakodó volt Később a bá­nya mentőszolgálatához osz­tották be, majd gépésze, gé­pészlakatosa és technikusa lett a mentőállomásnak. Munka közben bepillantást nyert bányásztársai életébe, megismerte a napi élet gond­nem azl Ä maffia életfor­ma, politikai és gazdasági hatalom. Mélyen benne gyö. kerezik Szicília életében.” Bogy született a maffia? VaU igaz, hogy a maffia, ha az utóbbi évtizedekben majdnem kizárólag csak a leggyalázatosabb bűncselek­ménysorozatokkal kapcsola­tosan esik róla szó, nem afféle egyszerű bűnszövet­kezet. Még születése is más, mint hasonló szervezett bű. nöző csoportoké. Hiszen a múlt század első évtizedé­ben, amikor az első fegyve­res maffiacsoportok megala­kulnak, akkor azok még nem rablásra, gyilkosságok­ra, csempészésre, orgazda. Ságra, egyszóval közönséges bűncselekményekre szövet­keznek. Születésük is mély­ségesen politikai jellegű; hiszen a feudalizmus utó­védcsapataként jöttek a vi­lágra. Szicília 1812-ben ka­pott alkotmányt és akkor — legalább is a törvény betűi szerint — eltörölték, együtt a földesúri igazság- saolgáltatással. a feudális rend sok-sok jogszabályát. A földesurak azonban ra­gaszkodtak „történelmi” jo­gaikhoz és, ahogy ők mon_ dották „a rend és a föld tavainak védelmére” a pa­rasztok ellen fellépő fegy­veres csoportokat szervez­tek. így született a maffia — és valamivel több mint egy évszázad alatt a feu­dalizmus maradványai ellen küzdő paraszt-társulások el­jait, örömeit, problémáit. Pályája elején már be­kapcsolódott a szakszerveze­ti munkába és rövidesen a titkári teendőket látta eL Ezzel párhuzamosan írói és újságírói munkát is foly­tatott; riportjai, regényei a munkások nem egyszer zárt és zárkózott életébe vezette be az olvasót. Az újságírói munkához mindmáig hű maradt. 1925-től a második világ­háború kitöréséig résztvett a Lengyel Szocialista Párt munkájában és Katowice egyik városrészének párttit­kára volt. A Bányász Szakszervezet 1945 márciusában tartott el­ső összlengyel kongresszusán beválasztották az elnökség tagjai közé. leni zsoldoscsapatból korunk egyik legveszedelmesebb és immár világrészeket átháló­zó szörnyű bűnszövetkezetté lett. A maffiáról ma már könyvtárnyi-, könyv beszél. Tudjuk jól,' hogy a múlt század végén szervezett csempészkalandoktól, gondo­san megtervezett rablások­tól minő út vezetett például addig, amikor a fasizmus idején Mussolini közvetlen és jól fizetett megbízásából a fekete diktatúra politikai ellenfeleinek bérgyilkolását is vállalta a szervezet, vagy addig a szinte fantasztikus szerepig, amelyet az Ame. rikába vándorolt maffia- tagok (az úgynevezett Cosa Nostra nevű szervezet veze­tői és bérgyilkosai) lassan- lassan átvették egy sor úgy­nevezett „tiszteletre méltó iparág” vezetését és irányi, tását. Néhány esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok és Olaszország rendőrható­ságai közösen állapították meg. hogy a két országban például a kártyabarlangok, játékklubok, titkos és fél- titkos találkahelyek tulaj­donosainak és irányítóinak legalább 70 százaléka Olasz­országban, vagy az USA. ban élő maffiatag. Az Antimaffia Bizottság és egy betörés De ezúttal nemcsak a kö­zönséges bűnözőkre, kábító­szercsempészekre, leányke­tal történik. íme egy idézet az egyik hajógyár termelési tervéből: A termelés terve­zésekor négy feltételnek kell eleget tenni. 1. A beren­dezés termelőkapacitását a legpontosabban le kell mér­ni. 2. A munkaerő tervezése összhangban kell, hogy le­gyen a kapacitással. 3. A munkaerővándorlást a lehe­tő legkisebbre kell csökken­teni. 4. A globálistól a na­pi programig szigorúan pre­cíz terveket kell kidolgozni. Sehol sem leltem valami különös menagement-techni­kára, sehol sem találkoztam valamiféle radikálisan új tervezési módszerekkel. A japánok született önfegyel­mükkel és elmélyült ipari fegyelmükkel új dimenzió­val bővítették a tervezést, s rendkívül fontossá tették a munkaszerv ezésben. A cég fejlesztési stratégiá­jával kapcsolatban különö­sen a bankok szerepe ér­dekelt. A: nak ténye, hogv a japán iparban igen nagy a részvételük, s hogy ennél­fogva alapos érdekük fű­ződik a sikeres gazdálkodás­hoz, egyúttal arra is kész­teti őket, hogy aktívan részt vegyenek a vállalatvezetés­ben. A bankok állandó éber­sége és kezdeményezése a legfontosabb tényező a be­ruházási tőke és az ipari növekedés serkentésében. 1 ................ • i G azdag ásványlelőhelyek Kazahsztánban Kazahsztánban jelentős új ásványlelőhelyeket tártak fel. A kutatómunka ered­ményeként feltárt wolfram- tartalék 5 év alatt csaknem 3 és félszeresére, a króm­tartalék kétszeresére növe­kedett * • Mugodzsar térségében gazdag rézlelőhelyre buk­kantak. A kazah geológusok itt találtak rá az ország leggazdagabb cink és ólom mezőire és felfedeztek 21 aranylelőhelyet is. A vidé­ken nagy mennyiségű sze­net, természetes ként, az­besztet, baritot és kaolint is találtak. reskedőkre, játékbarlang tulajdonosokra igyekszik lej csapni például a Linosa szi­getére való költöztetéssel a maffia hatalmát mindinkább felismerő olasz kormányha­talom. Lassna-lassan másfél évtizede, hogy folyik a harc a maffia törvényes üldözé­sének lehetőségéről. Még 1958-ban fogadtak el az olasz parlamentben egy tör­vényjavaslatot, amely elő­írta: meg kell alakítani az Antimaffia Bizottságot, hogy központilag irányíthassák a bűnszövetkezet elleni küz. delmet. Pontosan négy évig tartott, amíg a törvényja­vaslatban előírt szervezetet megalakították — azt a bi­zottságot, amelynek a tör­vény szövege szerint ez a feladata: „A bizottság a maffiának nevezett jelenség származásának és jellemvo. násainak megvizsgálása után köteles javaslatokat tenni a fölszámoláshoz szükséges rendszabályokra és a jelen­ség okainak megszünteté­sére.” Gvakorlatilag tehát kilenc esztendeje működik az An­timaffia Bizottság és ez'alatt a kilenc esztendő alatt nem. csak Scaglione ügyészt gyil­kolták meg, hanem — meg­lehetősen pontatlan össze­foglalás szerint — ezt az olasz laock szedték össze — legalább negyven áldozata van a maffia elleni csatá­nak. (Csak mint érdekesség get kell megemlíteni, hogy 1969 karácsony délutánján amikor a katolikus OlaszorJ szágban még a rendőrök ij Fekete szemüveges urak Linosa szigetén Néhány hónap óta olasz és más nyugati lapok képei között fölbukkan egy-egy vidám társaság fotója; jó polgári öltözetű úriemberek ülnek egy terítetlen asztal mellett, amelyen néhány sörösüveg és néhány üdítő­italos palack látható. A fér­fiak általában sötét szem­üveget viselnek; többnyire mosolyognak a fényképész lencséje előtt — de e mö_ gött a mosoly mögött mély­séges keserűség van. A fényképek az apró Linosa szigeten készültek, ez az olasz szárazföldtől és Szicí­liától, valamint Észak-Afri- kától körülbelül egyforma távolságra lévő aprócska földdarab csak a ké the ten. ként arra járó postagőzös­sel közelíthető meg, lako­sainak száma eredetileg csak négyszáz és a többi között arról híres, hogy földjén még nem járt autó és a szigetecske nem ismeri a telefont sem. A négyszáz lakos mellé május végén tizenkilenc új szigetlakó társult. Nevük — a többi között Calogero, Zizzo, San- filippo, Di Maggio, Ricco- gono és Gamblno — tulaj, donképpen csak az olasz rendőrhatóságoknak mond valamit. Az urak ugyanis a maffia legveszedelmesebb emberei közé tartoznak és egy régebbi törvény segít­ségével sikerült őket ki­iktatni az olasz félsziget és Szicília mindennapi életé­ből: Linosa szigetén jelöl­tek ki számukra kényszer, lakhelyet. Nem hagyhatják el a tengerövezte földecs- két, nem írhatnak és kap­hatnak levelet és kapcsola­taik legkiemelkedőbbje az utóbbi időkben azoknak az újságíróknak a látogatása volt, akik fényképfelvéte­leket készítettek a forga. lomból kivont maffia-tagok­ról. A Scaglionn-2y lltosság Nagyon hosszú töprengés, kísérletezés után ez a lino- sai kényszerlakhely-kijelölés volt az élső valódi intéz­kedés Olaszországban a maffia ellen. Nem sokkal követte ez az intézke­dés a nagyhírű — mond­juk inkább hírhedt — bűn- szövetkezet utóbbi eszten­dőkben leglátványosabbnak tekintett bűncselekményét. Május 5-én, a délelőtti órák­ban „ismeretlen tettesek” meggyilkolták Pietro Scag- lionet. Palermo ügyészét. 1 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« *♦♦♦**************»♦♦♦♦♦♦♦♦♦,»♦♦♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom