Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP mi. szeptember 1. Magyar írókfildöttsrg utazott az NDK*ba a magyar és az NDK-beli írószövetség irodalmi vegyesbizottságának ülésére. Az együttműködés fejlesztéséről, a Magyar írók Szövetsége és az NDK írószövetsége közös, illetve köl_ csönös programjáról tárgyal a delegáció, amelynek vezetője Dobozy Imre, az író- szövetség főtitkára, tagjai Gábor Viktor, a Művelődésügyi Minisztérium! kiadói főigazgatóságának helyettes vezetője, dr. Bajtha György, a Szerzői Jogvédő Hivatal főosztályvezetőhelyettese és Funk Miklós, a minisztérium irodalmi osztályának főelőadója. Vietnami életképek, szorb népművészet A baráti országok Buda. pesten működő kulturális központjai változatos programmal várják látogatóikat: a Bauzzen környékén _ élő szorbok sajátos népművészetéből ad ízelítőt az NDK kultúrközpontban a pénteken megnyíló tárlat. Félszázadik jubileumi előadásához érkezik a „XI. század bolgár költészete” című sorozat a Bolgár Kultúrában. Bodor Tibor, a Madách Színház népszerű művésze tolmácsolja a bolgár líra legszebb verseit, költeményeit csütörtökön este. Bár Júlia, csehszlovákiai festőművésznő — aki pályája első lépéseit Magyarországon, magyar mesterek irányításával kezdte meg — az utóbbi években festett alkotásaival jelentkezik a Csehszlovák Kultúrában, a szerdán nyitó tárlaton. A vietnami nép életét, s a hazája függetlenségének megvédéséért folytatott elszánt küzdelmét mutatja be az a fotókiállítás, amely a VDK függetlensége kikiáltásának 25. évfordulója előestéj én* szeptember 1-én nyílik a Kulturális Kapcsolatok Intézete rendezésében a Liszt Ferenc utcai könyvklubban. Ifjúsági hét a VVK-n Szeptember 5—11. között ifjúsági hetet rendez a vadászati világkiállításon a KISZ Központi Bizottsága, valamint az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda — tájékoztatták az újságírókat kedden az Expressz S^Madság téri székházában. ^^yebek között elmondották, hogy a világkiállítás eseménysorozataira 50 ezer fiatalt várnak az ország minden részéből — útjukat könnyíti meg az utazási iroda egy-, illetve kétnapos utak szervezésével. Szállás- lehetőségek híján kétnapos programot csak a távolabbi megyékből érkezőknek tudnak szervezni, a résztvevők az Expressz verőcei nemzetközi üdülőtelepén tölthetik az éjszakát. Az ifjúsági hét alatt több olyan esemény zajlik majd a világkiállításon, amely érdeklődésre tarthat számot a fiatalok körében: lesz nemzetközi lovasugró-verseny, s szeptember 11-én a Lenin körúton, Rákóczi úton és a Kerepesi út0n látványos lovasfelvonulást tartanak. A menet tagjai kosztümjeikkel, fegyvereikkel egy Mátyás király korabeli vadászatot idéznek. Az ifjúsági hét záróakkordjaként szeptember 11-én este nemzetközi bált tartanak a kiállítás főterén. A vadászati világkiállítás ifjúsági szervező bizottsága a fiataloknak szánt hét minden napján Expressz totó-szelvényeket ad ki, s a 13 plusz 1 — vadászati vonatkozású — kérdésre helyesen válaszolók között naponta értékes jutalmakat sorsolnak ki, = ^KÉPERNYŐJE s 5 ELŐTT Gazdag hét, bő választék a tévé-programok minden fajtájában. Szenvedélyes publicisztika és megszállott publicista a képernyőn — Nyitott boríték és az Ólombetűs vallomások Kalmár Györgyről szóló adása; hangulatos, kellemes Lajos-napi köszöntő, lenyűgöző hatású irodalmi műsor, a Jancsó Adrienne „Földédesanyám”ja; fergeteges humor-show Benny Hill jóvoltából; színvonalas szombat esti szórakozás — a Charley nénje, majd döbbenetes filmélmény a Vágy a szilfák alatt és sok-sok sport. A hét végi három külföldi verseny Színhelyéről adott „körkap- csolásos” közvetítés szinte rátette a koronát az elmúlt televíziós hétre. Miért éppen a Fák, virágok, fény? Ha valami lerítt a táncdalok idei fesztiváljának döntőjéről, az elsősorban a rendezők mértéktartó szerénysége: tartózkodás attól, hogy a fesztivál körül nagyobb hűhó essék. Erre lehetett következtetni már abból is, hogy a döntőt nem időzítették országosan jeles ünnepre, de még csak hét végére sem szánták, hanem egy szürke, kedd estére rakták. (Igaz, általában ilyenkor színházi közvetítések szoktak lenni.) Le is zajlott szépen, rendben; annak módja szerint. Megszületett a végső eredmény is, amely- lyel többnyire a közönség is egyetértett. Az, hogy valaki esetleg szívesen látott volna egy másik dalt is a díjnyertesek között, az semmiképpen nem jelenti, hogy a közönség általában elégedetlen lenne a döntésekkel. En például váltig erősítem és laikus hittel hiszem, hogy a Hegyek lányának ott lett volna a helye az elsők között. Tudom, van, aki ugyanennyi erővel és hasonló lai- citással a Vihar után című dalnak juttatta volna a pálmát. (Kovács Kati énekelte.) Dehát ezek csak bizonyára eltévedt laikus vélekedések, mert Gyulai Gál János is megmondta elnöki zárószavában: nyugodjunk csak bele a megbízható szakmai zsűri ítéletébe, a szakma tudja, mit csinál; és mi, akik csák fogyasszuk a könnyűzene eme termékeit, bízzunk meg a szakma meó- jában, hisz ők értenek a táncdalok csínjához és báljához. Nem szó szerint így fogalmazta meg, de a laikus gépkocsivásárlóval példálózva, ez volt a lényege mondandójának. Hiszen — folytassuk a gondolatot — a laikust megtévesztheti egy kellemesnek ható dal maga- kelletése, elbűvölheti egy dallam külszíni ragyogása, stb. De a hozzáértők a dalok veséjéig látnak és felfedezik a rejtett értékeket is, vagy éppen a rejtett hibákat. Gyulai Gállal és a szervezőkkel egyetértek mindebben, csupán egy megjegyzésem lenne: ha már a szakma olyan jól tudja, miért nem avat be minket is a táncdalok titkaiba. Miért kellett a döntőn is a 40 perces „zárt ajtók” mögötti szakmai mérlegelés eredményét csupán csak közölni. Nem lett volna-e célszerűbb és ildomosabb is ismertetni, hogy ez meg ez a dal, ezért meg ezért az erényeiért kapta meg a pálmát. Egyszerűen azért, hogy tapoga- tódzó laikus értékítéletünk valami megbízható, „szakmai” szilárd támpontot kapjon. Hiszen a fesztivál a közízlés próbája is a maga nemében! A c'alfogyasztók ízlésének nevelése nem érdemelt volna meg ennyi tiszteletet a daltermelők közösségétől? Az elődöntőkön legalább láthattuk a pontozást: most a könnyűzene európai korifeusai „páholyból” nézték a döntőt. (Pedig jó lett volna azt is látni, hogy egy-egy,. külhoni szakember miként vélekedik pontokban jgz% egyes dalokról!) Majd elvonultak, s az ítélet meghozatott. Arra a kérdésre, hogy miért kerültek élre éppen azok a dalok, amelyek oda kerültek, a szakma „szakszerű” válasza: „csak”. Miért a Fák, virágok, fény lett az idei első díjas dal? Csak. Elégedjünk meg vele: a szakma tudja. Novellák a Fehér s sivárrányhói Pausztovszkijt jól ismeri a magyar olvasók tábora. Már a felszabadulás előtt jelent meg írása magyarul, de igazán ismertté csak 1945 után vált. Most az Európa Könyvkiadó Fehér szivárvány címmel az író novelláinak tekintélyes válogatását tette magyarul az olvasók asztalára. A televízió pedig ízelítőül hármat emelt ki közülük, hogy megjelenítse őket. Rögtön hozzá kell tenni azonban: nem a legszerencsésebb kézzel nyúlt a Pausztovszkij-írá- sokhoz. Eleve vitatható a választás. Csak a középső történet, a Nocturne-re keresztelt Esős hajnal volt igazán meggyőző a képernyőn. Ebben igazolódott, amire Elbert János okos ismertetőjében rámutatott: az emberi lélek rezdüléseinek finom megragadása és visszaadása úgy, hogy a háttérben ott él a társadalom, a kor mozgása is. Látszólag a történetben nem történik más. mint a hátországba készülő őrnagy elviszi bajtársa levelét annak volt feleségéhez, egy vidéki kisvárosba. Beszélgetnek, de e különös dialógus résein két egymást kereső ember, két egymás iránt rokonszenvet — mi több — szerelmet érző ember lelki tájaira látunk; apró ábrázolásbeli finomságok révén. Ezek a finomságok maradéktalanul „jelentek meg” a képernyőn Gábor Miklós és Drahota Andrea kitűnő színészi megfogalmazásában. A spanyol polgárháború világát idéző Vadászebek csillagképe vázlatosnak és túlságosan didaktikusnak tűnt. Az Üvegszilánk pedig, amely párbeszéd az írói munka értelméről, céljáról és szépségeiről — egyszerűen nem képernyőre való. Szellemes filozófálgatás — érdekes olvasmány, de megjelenítve eseménytelen. Szólni kell még Dalos László élményerejű beszámolójáról, amelyben a Pausztovszkijjal való személyes találkozásának eseményeit elevenítette fel — igéző módon. Neki és a már említett Elbert Jánosnak nagy része van, hogy a néző közelebb kerülhetett az 1968-ban meghalt nagy író sajátos egyéniségéhez és sajátos írói világához. A Fehér szivárvány novelláit olJ vasva, nemcsak a képernyőn látott hármat ismerve, ki-ki maga győződhetett meg a Pausztovszkijról elmondottak igazáról. Röviden Ismét láthattuk Rózsa Sándort a képernyőn. Vasárnap este immár második ízben, de valahogy — az lehet az érzésünk — ez a filmbeli Rózsa Sándor nehezen tud belelendülni. Jó lenne már „sínen” látni a cselekményt, mert a sok kitérő, késleltető vissza- visszapillantgatás a múltba,' útját állja a romantikus történet ^zárnvalásának és lankasztja a néző figyelmét. y. m. f BARANGOLÁS SPANYOL FÖLDÖN F. Goyától a Pradóig Cordóbától Toledo felé a sok rossz vonat után a TAL- GO igazi luxus. Légkondicionált, mozgatató repülőülésekkel, szőnyegpadlóval, kellemes halk zenével. Minden állomást négy nyelven jeleznek. Így már kényelmesebb az utazás. Cordóba és Toledo, illetve Madrid között már sokkal jobban műveltek a földek, gazdagabb a vidék. Az idő gyorsan múlik, csupán egyetlen említésre méltó jelenet van a vasúton. Fiatal apácák szállnak fel egy középkorú vezetővel. Hangoskodnak. énekelnek, beszélgetnek, akár a hasonló korú fiatalok. Azután legnagyobb meglepetésemre a vezetőjük elővesz egy kis dobozocskát, abból mindegyiknek ad valamit. Mint kiderül, rágógumit. Ezen kissé csodálkoztam, de végtére semmin sem lehet csodálkozni — legfeljebb az idősebb nővér később azon ámult el, hogy az egyik apáca akkora léggömböt fújt a rágógumiból, mint a legügyesebb teenager. A Toledot körülölelő dombokról nagyszerű a kilátás a városra, ami még ma is nagyon sokban hasonlít Greco híres városképére. A magaslaton fekvő város, a Tajo folyóval, valamint az azt körülölelő sziklákkal és a római híddal rendkívül impozáns. — A főtéren eleven az élet, elözönlik a Madridból érkezett turisták és a falvakból vásárolni érkezett parasztok. Űj-Kastilia székhelye egyébként Madrid felépítése előtt az ország fővárosa volt. A toledoi székesegyház bizonyára a világ legszebb keresztény katedrálisainak egyike. Mindenekelőtt méreteivel és gazdagságával gyakorol nagy hatást az emberre. Ebben a városban élt Domenicos Teotokopulos — El Greco, akinek háza ma zarándokhely. Gazdagabbnak képzeltem, pedig a valóságban csupán egy átlagos polgárház. A földszinten a konyha és ebédlő, esgy kisebb dolgozószoba, az emeleten az egyszerű műterem, Greco — még egyszerűbb kis hálószobája, a család nőtagjainak tartózkodóhelye, hálószobái. Minden egyszerű és szerény. Patioja is kedves, s a műterem erkélye egy nagyobb kertre tekint. Itt születtek tehát a görög remeklései. Az ember bármerre jár Spanyolországban, — nagyon sok Velasquez, Goya és Greco képet láthat. Mind-mind olyanokat, amelyeket a világ számon tart. A szemlélőt mégis csak néhány kép ragadja meg, a többi elmosódik benne az idők folyamán. Ügy hiszem, hogy a toledoi Santo Tómé templomban látott híres Greco kép, az Or- gaz gróf temetése, egy percre sem halványodhat el emlékezetemben. Greco pályáján az „Orgaz temetése” a legnagyobb magaslat. A bejárattól jobbkéz felé eső oltár helyén függ a nagyméretű kép, előtte több sor karosszék. — Az érdeklődő ezekben megpihenve elmélkedhet Greco festményének tematikáján, művészi szépségén. Amikor Greco e nagyhírű alkotását festi, az auto- dafék máglyái világítanak Spanyolországban. Ezt az időszakot már a Győzhetetlen Armada bukása és az inkvizíció hatalmának kiterjedése jellemzi. A kép egyébként két részre tagozódik, a földi és az égi szférára. A felső részben a művész azt ábrázolja, hogy a jótékony Orgazért leszállnak a földre Szent István és Szent Ágoston. Az alsó részben realisztikus felfogásban az Orgaz holttestét körülvevő hidalgó- kat látjuk. Ezek azonban nem hasonlíthatók a kor kegyetlen és kimért uraira: mindegyik arc szelíd és jóságos. Madridról már sokat és sokan írtak. A Prado-ról, a Toledoi utcakép, háttérben a katedrálissal Cserépárus Toledóban Don Quijote szobra Madridban (A szerző felvételei) maga felbecsülhetetlen gyűjteményével, a Madrid közelében lévő El Escorial különlegességéről. a Prado-ban néhány kép életreszóló élményt nyújt az embernek. A spanyol fővárosban reám legnagyobb hatást, a Prado nagyszerű élményén túl, maga a városkép tette. A széles sugárutak, az óriási terek hatalmas szökőkútjaikkal, — vízköpőikkel, a fák övezte utak, a tágas terek és parkok. Madrid fiatal város, — épületei jelentős részben modemek. — Megkockáztatom, hogy a több mint hárommillió lakost számlaló spanyol főváros vetekszik Európa legszebb városaival. Az élet mozgalmas, s éjjel egy órakor is olyan a forgalom és annyi az ember az utcán, mint Budapesten nyáridőben este 9-kor. A város külső részein sok az ipartelep, egyre több az egyszerű lakóépület és lakótömb, ami azt mutatja, hogy nemcsak drága, hanem egyre több olcsóbb bérű lakás is épül ebben a hatalmas metropoliszban. Rengeteg a taxi és viszonylag nem is drága. Az autók száma talán, a lakosok számához viszonyítva, kevesebb, mint azt Európában általában megszoktuk. A kocsik túlnyomó többsége Fiat, amelyet Seat Fiat néven Spanyolországban szerelnek össze. Túl ezen a Simca és a Renault dominálnak. Más — német, angol, Vagy amerikai márkájú — kocsik száma egészen minimális. Anélkül, hogy az ember elmélyedne a statisztikában, megállapíthatja, — nemcsak Madrid, hanem általában a spanyol városi lakosság életmódja és a falusi életmód közötti hatalmas eltérést. — Amíg falun rendkívüli az elmaradottság, addig a városlakók a látottak alapján, nem élnek rosszul. — Hozzá kell számítani ehhez persze azt, hogy a középrétegeket, — amelyeket itt szélesebben értelmeznek, mint általában — a rendszer jól megfizeti. A prosperitás az iparban, a hatalmas idegenforgalomból s az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokból származó jövedelem mindenekelőtt a városlakók életszínvonalát növeli. Boros Bélái