Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í971. szeptember 30. Haditechnikánk újdonságai VI. Harckocsi búvármenetben Közepes harckocsink „búvár menete” végén kiemelkedik a foly óból A harckocsikkal szembeni igények között az is szere­pe!, hogy a harcászati és hadműveleti mozgékonyság megőrzése érdekében a vízi akadályokat menetből, kü­lönösebb előkészület vagy átalakítás, illetve idegen segítség nélkül le tudják küzdeni. Ezért a könnyű páncélos járműveket úgy alakítják ki, hogy azok úszó­képesek legyenek. A lénye­gesen nagyobb súlyú közepes harckocsikat saját vízkiszorí­tásukból eredő felhajtó erő­vel nem lehet úszóképessé tenni, hiszen egy 35 tonnás harckocsinak az úszás ér­dekében 35 köbméternél több vizet kellene kiszoríta­nia vízreszálláskor. Egyik megoldásként a harckocsi átgázol a meder­fenéken. Az sem jelent problémát, ha a víz olyan mély, hogy teljesen ellepi a harckocsit, sőt még 5 mé­teres vízmélység sem aka­dály az ilyen „búvár”-pán- célos számára. Belső terük hermetikusan lezárható és megfelelően kialakított csö­vön keresztül a személyzet és a motor megkapja a szük­séges levegőt. Nyilvánvaló, hogy ez az átkelési megol­dás nem kis veszélyt jelent a kezelőszemélyzet számára, de ha a szükséges biztonsági intézkedéseket betartják, baj nem történhet. A víz alatti tájékozódás érdekében pör- gettyűs tájolókat vagy loká­tort építenek a harckocsiba, de a rádióval létesített kap­csolat is megbízható irányí­tást szolgáltat A vízalatti menet legfon­tosabb feltétele az, hogy a jármű vízzáró legyen. Minél mélyebbre merül a jármű annál nehezebb a megfelelő tömítés elérése. A vízalatti jármű súlyát a felhajtóerő csökkenti és ez megnehezíti a jármű vízalatti mozgását, a vonóerő átvitelét a lánc­talp és a folyómeder között. A vízellenállás a másik aka­dályozó tényező a jármű mozgásának útjában, de nem elhanyagolható az olalsodrás sem. A vízi akadályok leküzdé­sének másik útja a közepes harckocsiknál a felhajtóerő megnövelése úgy, hogy a harckocsitestre körkörösen gumiból vagy műanyagból készült palástot feszítenek, így egy meglehetősen nagy­méretű gumicsónak alakul ki, melynek alja maga a harckocsi. Hátránya, hogy a palást szárazon és vízen könnyen sebezhető és szállí­tása szárazföldi menetnél külön gondot jelent. Ameny- nyiben külön járművön szál­lítják, akkor nincs biztosíték arra, hogy a kellő időben valóban rendelkezésre áll a palást a vízi akadály leküz­déséhez. — L I. — Következik: Géppisztoly — világszínvo­nalon Medvefóka mint meteorológus A Szahalin-szigeti Ne- velszk lakosainak nem sok gondjuk van az időjárásje­lentésekre. Ha tudni kíván­ják, milyen idő várható az elkövetkező napokban, csak rá kell nézniük a beton­mólóra. Ha a mólón megje­lennek a medvefókák, akkor nyugodtan otthon hagyhat­ják az esernyőket. Ha a móló üres, viharra számít­hatnak. A medvefókák, ezek az ér­zékeny „eleven barométerek” három éve jelentek meg Nevelszkben. Először csak néhány hím érkezett „fel­derítőként”. Alaposan szem­ügyre vették a beton „föld­nyelvet”, megbizonyosodtak róla. hogy az emberek nem agresszívek és elúsztak is­meretlen irányba. Néhány nap múlva azonban népes és lármás háremmel tértek vissza. Nehezen magyaráz­ható, miért települtek le ezek az óvatos és rendkívül fé­lénk állatok egy forgalmas kikötő közelében. Minden­esetre kitűnően érzik itt magukat. amit rendkívül gyors szaporodásuk is bizo­nyít. A nevelszki városi tanács határozatot hozott ennek az egyedülálló medve- fóka-telepnek a védelmére. Alibi hangaláfestéssel Egy hangfelvételeket ké­szítő amerikai cég hordoz­ható magnetofonokon le­játszható olyan magnószala­gokat árusít, amelyeken gépzaj, írógépkattogás és más üzemi és irodai zajok vannak felvéve. A cég azt ajánlja a fér­jeknek, legyen kezük ügyé­ben magnetofonkészülék ilyen szalaggal, amikor fe­leségüknek telefonon beje­lentik, hogy dolguk van és később mennek haza. Malawi mezőgazdasága Malawi — ez az afrikai kis ország — kifejezetten mező- gazdasági lakosságának 90 százaléka falun él, a mező- gazdaság pedig 93 százalék­kal részesedik az exportban. A mezőgazdasági termelés három nagy ágazatra oszt­ható. Az első ágazatba az úgynevezett létszükségleti kultúrák tartoznak, elsősor­ban a kukorica. A megmű­velt mezőgazdasági terület 80 százalékán gazdálkodó kisbérlők 95 százaléka fog­lalkozik kukorica termesztés­sel. Az elmúlt évben a ked­vezőtlen időjárás miatt igen rossz volt a termés, amit mi sem illusztrál jobban, mint az a tény, hogy a körülbelül 1,2 millió tonnára tehető kukoricatermésből mindössze 9000 tonnát adtak el a Me­zőgazdasági Fejlesztési és Marketing Corporationnak, amely a mezőgazdasági áru­Tisztító berendezések Bulgáriában a levegő, víz és a föld védelméről szóló 1963-as évi törvénynek meg­felelően az utóbbi három évben az ipari üzemek mint­egy 11 millió levát fordítot­tak szűrőberendezésekre, a jelenlegi ötéves terv idősza­kában pedig 100 millió leva-Értékesebb az aranynál A vadászat a legdrágább sportok közé tartozik. Fizet­ni kell a kilövési jogért, a zsákmányért. A Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság­nál évente 150 bérkilövési napot kötnek le a hazai és cikkek értékesítésére hivatott állami szerv. Ez évben sokkal jobbak a terméskilátások, azonban várható, hogy a kisbérlők a tavalyi év keserű tapasztala­tán okulva nagyobb mennyi­ségű kukoricát tartanak visz- sza maguknál. A becslések szerint mintegy 100 000 ton­na termény kerül majd ex­portra, ugyanannyi mint az 1967-es rekordesztendőben. A legfontosabb kukoricaexport piac Zambia, amelyet Nagy- Britannia követ. A malawi kukoricát Nagy-Britanniában elsősorban szeszfőzésre, vala­mint takarmányozási célokra használják. Az idei jó ter­més elszállítása nagy nehéz­ségekbe ütközik majd, te­kintettel az ország rendkí­vül fejletlen közlekedési há­lózatára. összeget fordítanak az új ipa­ri üzemek tisztítóberendezé­seire (elsősorban cementgyá­rakban és energetikai üze­mekben). Ipari és városi szennyvíztisztító berendezé­sek építésére az ötéves terv mintegy 200 millió levát irá­nyoz elő. A nemesvad vadászatakor a zsákmány értékét az el­ejtett vad trófeája adja. A kapitális méretű agancsok, agyarak értékesebbek az aranynál. Egy 12 kilogram­mos gímszarvas trófea mín­,,Vallásháború66 Észak =Írországban Hasznos intézkedés A Postaügyi Értesítő leg­utóbbi számában közli a postavezérigazgató 67/1971. sz. utasítását, amelynek ér­demi részét — fontossága miatt — szószerint idézzük: „A magyar bélyeg 100 éves évfordulója alkalmából hoz­zájárulok ahhoz, hogy a fo­rint—fillér pénznem beveze­tése óta (azaz 1946. augusz­tus 1.) kibocsátott postai le­vélbélyegeket f. évi szeptem­ber 1-től bérmentesítésre fel lehessen használni. Fentiek alapján tehát bér- mentesítés szempontjából ér­vényesnek kell elfogadni va­lamennyi, a Magyar Posta által kibocsátott olyan levélbélyeget, amelyen az érétkmegjelölés forint—fillér­ben történt. Utasításom ha­tálybalépésével megszűnik az a korlátozás, hogy bérmente­sítésre csupán az 1964. évi január hó 1-e után kibocsá­tott postabéyegek érvénye­sek. E helyett a rendelkezés helyett az lép érvénybe, hogy az 1946. évi augusztus hó 1-e után kibocsátott forint—fil­lér névértékű bélyegek hasz­nálhatók bérmentesítésre. A korábbi kibocsátású bélyegek bérmentesítésre a továbbiak­ban sem használhatók.” A rendelet szerint tehát valamennyi forint—fillér névértékű bélyeg felhasz­nálható, vagyis a közönség és a postás megszabadul a kiadási időpont vizsgálatá­nak időtrabló feladatától, örömmel fogadja a rendel­kezést a filatelista tábor, mert ezzel érdekes bér- mentesítésű leveleket készít­het és a befektetési célból vásárolt túlzott mennyiségek elportózásával bélyegei ér­tékének növekedését várhat­ja. A Magyar Posta intézke­dése a postát igénybevevő közönség és a filatelisták ér­dekét egyaránt szolgálja. Érdekes, hogy Angliában éppen most ezzel ellentétes rendelkezést adtak ki. Köz­tudott, hogy a szigetország­ban minden bélyeg érvényes bérmentesítésre, de 1972. februárban a nem decimális rendszerre szóló valamennyi címletet érvénytelenítik és kizárólag a 100 pennis font névértékű címletek ragaszt­hatok majd levélre. A lakos­ság körében óriási a felhá­borodás, így a posta aligha térhet ki valamilyen áthida­ló megoldás elfogadása előL Hírek A „Budapest 71” nemzet­közi kiállításon olyan nagy érdeklődés mutatkozott az újdonságok iránt, hogy — ér­tesüléseink szerint — a 100 éves magyar bélyeget kö­szöntő sor és blokk kifo­gyott. A szövetség tagjai indokolt igényeinek kielégí­tése biztosítva van. — Hajdú Endre most megjelent „Bé­lyeggyűjtés” című szakköny­vét a „Budapest 71” kiállí­tás zsűrije ezüstözött bronz­éremmel tüntette ki. — Csehszlovákia hat bélyegből álló sorozatot ad ki gyógy­növények rajzával a nemzet­közi gyógyszerész kongresz- szusra. — Tonga sziget óra­alakú béyeggel lepte meg a gyűjtőket, amelynek „sze­rény felirata szerint a szige­ten kezdődik az idő. — A Magyar Posta által kiadott japán fametszeteket ábrázoló sorozat nagy sikert aratott a Német Szövetségi Köztársa­ságban. A két legnagyobb szaklap szinte egyidőben ar­ról számol be, hogy soroza­tunkat a boltokban nagyon keresik. — Az első budapesti nemzetközi bélyegkereske­delmi találkozó alkalmából a Magyar Filatélia Vállalat 1 714 300 forint értékű gyűj­teményt "ácárolt meg hazai filatelistáktól, amelyet kül­földre adott el. Az utóbbi időben egyre he­vesebben dúl az Ír-sziget északi részén elhelyezkedő Nagy-Britannia részét képe­ző — 13 600 km2 területű Észak-írországban a katoli­kusok és a protestánsok „vallásháborúja”. Az 1,5 mil­lió lakos 35 százaléka katoli­kus, akik alkotmányos jogot (választójogot) és a protes­tánsokkal egyenlő elbánást követelnek, főleg munka- és lakásügyi kérdésekben., A szociális elmaradottság val­lási előítéletekkel kúszálódik össze. Az angol hódítók 1169 —71 között kezdték meg az lr-sziget meghódítását úgy, hogy oda az őslakosság he­lyére angol és skót telepe­seket költöztettek be. A szegényebb katolikus írek és a gazdagabb protenstáns bevándoralók között évszá­zadokon keresztül meg-meg- újulú, váltakozó szerencsével dúló háború eredményekép­pen 1920-ban Észak-Irország autonómiát kapott. amely magába rejtette a következő évtizedek harcait kirobbantó ellentéteket. (Írország 1922- ben szakadt el Nagy-Britan- niától. a független Ír Köz­társaságot 1948-ban kiáltot­ták ki.) A katolikusok és a protestánsok ellentéte politi­kai zavargások formájában jelentkezik, melyet 13 ezer angol katona bevetésével, a katolikus kisebbséget sújtó deportálással akar megoldani a kormányzat. A szélsőséges protestánsok a Nagy-Britan- niától független önálló, pro­testáns állam megteremtésé­ért szállnak síkra. A protes­tánsok másik csoportja a katolikusok elleni szigorúbb fellépést követeli. A mérsé­kelt katolikusok csoportja az egyenlő jogok kivívását, a szélsőséges katolikusok pe­dig a független Írországgal való egyesülést szorgalmaz­zák. Az angol ipartól való gaz­dasági függés következtében a kormány szociális és gaz­dasági erőfeszítései (pénz­ügyi kedvezmények a letele­pedő vállalatoknak) ellenére a munkanélküliek aránya 7,5 százalék. A nyugtalanság központjaiból (Londonderry, Belfast) menekül a tőke s ez újabb munkanélküliséget okoz. Észak-Irország ipara a tragikus testvérharcok elle­nére is fejlődőképeSj j Vadász zsákmányával külföldi vadászok apróvadra. Vaddisznóvadászatra pedig négy napra engedik át az ef- re kijelölt területeket. A szarvas vadásztatását viszont a golyóérett bikák mennyi­sége határozza meg. Az 1971. évi szarvasbőgés idején 30 szarvasbika kilövésére fogad­nak külföldi és hazai ven­déget. den dekájáért 1312 forintot fizet a zsákmányszerző. A vaddisznó drágakőként is vi­selheti agyarát. A legszebb, 25 centiméteres vaddisznó­agyar milliméterenként 2466. forintot ér. Egy kisebb mé­retű szarvasagancs megvál­tási díja is 100 ezer forint. Védik a vizet A Szovjetunióban 1968 és 1970 között az ipar (a hő­erőművek nélkül) a vízkész­letek védelmére összberuhá- zásainak mintegy 3 százalé­kát fordította. A tudósok és szakemberek érdeklődésének középpontjában különösen a szibériai természetvédelem kérdése áll. E területen az iparfejlesztés jelentős mér­tékben veszélyeztetheti a biológiai egyensúlyt, ameny- nyiben az érdekelt szervek összehangolt munkával nem gondoskodnak a víz és a le­vegő mérgezését megakadá­lyozó berendezések létreho­zásáról és a kötelező előírá­sok megtartásáról. A takarmánybázis Kanadában A kanadai kormány kö­zölte, hogy az elkövetkező három évben a kenyérgabo­na rovására tovább növelik a takarmány-termesztést. Ez a módosítás összesen 40 mil­lió kanadai dollárba kerül. A nemrég közzétett program szerint a gazdák a takar­mány vetésterületének bőví­téséért acre-ként 10 dollár támogatást kapnak. Az ál­lami támogatás feltétele, hogy legalább 25 acre-n (10,1 hektár) termesszenek takar­mányt. Ha három évnél rö- videbb idő alatt sikerül a taí karmánynövénvek vetésterül! letét 4 millió acre-al (1 8 millió hektár) bővíteni, ak­kor a programot befejezett­nek tekintik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom