Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-03 / 207. szám
1971. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A paradicsomper megér még egy misét Ellenőrző szakértőt rimáéit ki a Fővárosi Bíróság Arra számítottak a peres, kedő felek, csütörtökön végre ítélet születik a nagy kártérítési vitában, a Fővárosi Bíróságon. Annak dr. Urbán Pál vezette 25. polgári tanácsa azonban úgy látszik nagyon alaposan meg akar győződni arról, mi is a valóság. Ahogy a tanácsvezető bíró megjegyezte, olyan perről van szó, amely megér még néhány misét. Hiszen a tét sem kicsi. A szolnoki Lenin Termelőszö_ vetkezet majdnem 6 millió forintot követel a repülőgépes növényvédő állomástól. Azzal, hogy 1970. július 30-tól augusztus 13-ig pilóta nélkül hagyták a gazdaságot, nem tudtak permetezni s a fitoftora totális pusztítást végzett. A repülőgépes növényvédő állomás a perben mind. eddig — tegnap is — tagadta, hogy ez járult volna a nagy pusztításhoz. Szerinte inkább az, hogy a szövetkezet előtte sem végezte úgy el a növényvédelmi munkákat, ahogy módjában lett volna. A csütörtöki tárgyaláson is bizonygatta, hogy a Kertészet és szóié, szét című szaklapban már júliusban megjelent a felhívás, s a növényvédő állomások is felhívták a figyelmet korábbi időpontban a védekezésre. Erre dr. Urbán Pál tanácsvezető bíró azt mondta: Nem bizonyí_ ték, hiszen az újságokban sokszor olvas az ember pa- ralizis védőoltásra serkentg buzdításokat, ez mégsem azt jelenti, hogy akkor már járvány van. Az eddig meghallgatott tanúk sokasága is nagyon ellentmondóan nyilatkozott. Egyrészük azt vallja; már júliusban észlelt fitoftorát, másrészük ki. tart amellett, hogy augusztus elejéig tiszta volt a Lenin Tsz ültetvénye. A Fővárosi Bíróság túljutott a szakértői vélemény meghallgatásán. Igaz, nincs »sokkal előbbre vele. Ezzel is az történt, hogy egyszer dr. Hodossy Sándor, a Duna—Tisza közi Mezőgazda, sági Kutatóintézet tudományos kutatója akként tette le a voksot; a szerződés abban az időpontban keletkezett, amikor pilóta nélkül volt a Lenin Tsz. Ám ezzel ellentétben a Növényvédelmi Kutatóintézet szakértői véleménye meg feltételezi, hogy már július végén is lappanghatott a kártevő. Ily módon a szakértők is ellent, mondanak egymásnak. A Fővárosi Bíróság latolgatta, hogy ellenőrző igazságügyi szakértőt kér meg harmadiknak. Am a tárgyaláson kiderült, e szakmában nem tudnak igazságügyi szakértőről. Ezek után két név vetődött fel. Az egyik dr. Mi- linko István, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári karának tanszékvezetője. A repülőgépes növényvédő állomás ezt a javaslatot előbb ellenezte, mondván, hogy a Növényvédelmi Kutatóintézet, ben a legmagasabb testület adott véleményt, s azt egyén nem cáfolhatja meg. Szót kért ekkor a Fővárosi Főügyészség képviselője, dr. Schmell Péter, kijelentve: miután igazságügyi szakértő nincs, nem törvénysértő az egyszemélyi szakértő felkérése. Ebbe a növényvédő repülőgépes állomás is belenyugodott. Ezután a Fővárosi Bíróság elrendelte, hogy a peres felek legközelebb szeptember 24-én találkozzanak a Markó utcában. Ott tehetik fel kérdéseiket a mosonmagyaróvári egyetemi tanárnak. Továbbá ugyanezen a napon utolsó tanúként kihallgatja még a Fővárosi Bíróság Liska Zoltán, a Szolnok megyei Növényvédő Állomás felügyelőjét. A kritikus időpontban ugyanis a szolnoki Lenin Tsz-ben járt, és így perdöntő lehet vallomása arról, hogy mit tapasztalt. Ügy tűnik, ezzel befejeződik a bizonyítási eljárás. A leghosszabb kolbász is elfogy egyszer, s a leghosz- szabb pernek is végének keli lennie. A nagy paradicsomper lassan jubilál. Még a Szolnok megyei bíróságon Indult tavaly, most már kö. zeledünk az ítélethez, így nem tudni kinek, milyen mértékben ad igazat dr. Urbán Pál tanácsa. De az bizonyos, nagyon aprólékosan, nagy lelkiismeretességgel vizsgálja, ki volt az okozója a majd hatmillió forintos kárnak. Borzák Lajos Biztonságtechnikai szimpózium Biztonságtechnikai szimpózium kezdődött csütörtökön Balatonszéplakon a Nehézipari Minisztérium, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt szervezésében. A háromnapos előadássorozaton a kőolaj feldolgozó és gázipar hazai vezető szakemberei, valamint KGST országokbeli képviselői vesznek részt. Ismertetik azokat a legújabb módszereket, amelyekkel biztonságosabbá tehetik az értékes szénhidrogének feldolgozását és felhasználását. A témát különösen aktuálissá teszi hazánkban, hogy a IV. ötéves terv szerint a cseppfolyós és gáznemű energiahordozók arányát 1975-ig a jelenlegi 40 százalékról 55 százalékra kell növelni. A felhasználás lehetőségeit bővíti majd az algyői kőolaj- és gázmezők teljes feltárása és kiépítése, a szovjet import emelése, valamint a Dunai Kőolajipari Vállalat további bővítése. Mindezekhez újabb vezetékek és fogyasztók kapcsolódnak. A kőolaj- és gázfelhasználás növekedésével egyidőben az eddigieknél is szigorúbb, körültekintőbb biztonsági intézkedésekre van szükség. A balatonszéplaki tanácskozáson a hazai és külföldi szakemberek beszámoltak a kutatás és a műszaki fejlesztés legújabb eredményeiről. A szimpózium egyik központi témája volt az automatikusan működő és riasztó gázkoncentrációmérő, melynek különböző variánsai hasznos szolgálatot tesznek az ipari üzemekben. Korszerű kutatólaboratórium Páva-kör Rákóczifalván Ügy kezdődött, hogy a községben néhány dalszerető ember és a falu művelődésének sorsát szívén viselő szakember összedugta a fejét, és kimondta: Rákócziban életre hívják a dalosok körét. Hagyományra nem támaszkodhattak, húsz éve nincs a faluban semmiféle énekkar, kivéve az úttörőkét. A felnőttekből alakítandó kör megalakításában tehát mindent élőiről kellett kezdeni. De talán éppen ez a tudat adott szárnyat a vállalkozó szellemű kezdeményezőknek. Szárnyat és erőt, hogy a Páva felrepülhessen. Vida Margit énekszakos tanárnő, aki pályázatokon népdalgyűjtéseivel már eddig is szép sikereket ért el és Demény Mihályné, a termelőszövetkezet nőbizottsági elnöke első lépésként baráti szóval fordultak azokhoz, akikről tudták, hogy szeretnek dalolni, sőt valamelyest tudnak is. Személyes hívásunkra tizennégyen jöttek el az április 26-i első összejövetelre. Téesz-tagok többségben. Meglepetésre még olyan dalokat is hoztak magukkal, például az idős Szabó János bácsi, amelyek valamilyen formában ehhez a vidékhez is kötődnek. Az egyik például így kezdődik: „A Rákóczi téesz szőlőjében megérett a cseresznye”. Azután a hétfő esti közös éneklések —■ mert hétfő lett a rendszeres találkozás napja — híre egyre jobban terjedt a faluban. Nem egyszer a művelődési házból kiszűrődő énekszó húsz—harminc vendéget is becsalt. Akik csak azért néztek be, hogy hallgassák az asszonyok énekét. Hogy élvezzék a dalokat. Egy-két hónap elteltével a dalos hétfő esteknek meg is lett az eredménye: a kör tagjainak száma megháromszorozódott. Ma már csak a kórusban negyvenötén énekelnek. Csakhogy időközben zenekar is született a .dalok mellé: citerások öt- 'iamí együttese, három férfi és két asszony alkotja. A citerák is vadonat újak; ti- szaföldvári mester készítette valamennyit. Fényesen sikerült az augusztusi premier is, amikor az alkotmány ünnepének előestéjén ünnepélyesen is bemutatkoztak a falu közönségének. Akik ott voltak — e sorok írója is — azt mondják: ilyen hangulatos, és forrró sikerre régen volt példa a művelődési házban. A kórus, a citerások, a szólisták — közülük Pozderka János nevét külön is meg kell jegyezni, mert átszellemült, bensőséges előadásmódjával a dalok lelkét szólaltatta meg — meghódították a közönséget. Az egyébként rideg nagyterem megtelt az érzelem melegével; az elhangzott dalok nyomán támadt érzelem egy kirobbanó közös éneklésijén érte el tetőpontját. A színpadon éneklő nagymamával együtt énekelt az unoka; a fiatalasszony-feleséggel a nézőtéren ülő férj; rokon a rokonnal, ismerős az ismerőssel találkozott egyetlen hatalmas kórusban, az érzelem azonos hullámhosszán. Amire tehát Rákóczifalván kevesen mertek csak gondolni — példás összefogással viszonylag rövid idő alatt testet öltött: megvan a község Röpülj páva-köre. A bemutatkozás sikerén felbuzdulva már merészebb elképzeléseket is dédelgetnek: szeretnének ott lenni jövő év augusztusában a Pávakörök országos találkozóján. Ha további megfelelő szakmai segítséget kapnak, bizonyára ott, is lehetnek. Megtört tehát a jég Rákócziban; elkezdődött valami, ami nemcsak önmagában dicséretes és szép, de bizonyára erjesztője lehet a községben a további eredményes közművelődési munkának. És ami az egészben különösen szép, hogy azt a bizonyos jeget a dal törte meg — melegével. V. M. A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet táplán- szentkereszti kísérleti telepét a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium döntése alapján — olyan intézetté szervezik át, ahol az egész Dunántúl részére végeznek gabonakísérleteket. Többek között itt nemesítik tovább — s állítják rendszeres kísérletbe — a fertődi Az idén 5881 fiatal kérte felvételét a pedagógusképző intézményekbe. A tanárképző főiskolákra 3013-an (51,3 százalékuk fizikai dolgozó gyermeke), a tanító és óvónőképzőkbe együttesen 2868- an (52,4 százalék fizikai dolgozók gyermeke) pályáztak. A jelentkezők közül 2446- ot vettek fel: 1135-öt (50,3 százalékuk fizikai dolgozók gyermeke) a tanárképző főiskolákra, 1311-et pedig a tanító- és óvónőképzőkbe. (Az utóbbiak 60 százaléka fizikai dolgozók gyermeke.) búzát és repcét, a sopron- horpácsi őszi és tavaszi árpát, valamint a kétsoros őszi árpát. A megnövekedett feladatokhoz megfelelő feltételekről is gondoskodnak. Korszerű háromszintes kutató laboratórium épül az állomáson, mintegy 13,5 millió forintos költséggel, mellette pedig modern holland üvegház. A fellebbezések elbírálásának eredményeként további 166 tanár-, 90 tanító- és 25 óvónőjelölt felvételére került sor. Velük együtt 2727 leendő nevelő kezdi meg tanulmányait az 1971— 72-es oktatási évben a tanárképző főiskolán, a tanító-, illetve az óvónőképzőkben, nappali tagozaton; A különböző pedagógus- képző intézményekben szeptember 6. és 15. között lesznek a tanévnyitó ünnepségek. Tudományos ülés Nagylengyelben Csütörtökön délelőtt tudományos ülés kezuődött a zalai olajvidék nagylengyel! központjában. Az ülésre abból az alkalomból került sor, hogy 20 évvel ezelőtt kezdődött meg az olajtermelés Nagylengyel község határában. A magyar kőolajbányászatban ma is jelentős olajmező 2 évtized alatt mintegy 17 000 000 tonna kőolajat adott. Dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj és Gázipari T'öszt vezérigazgatóhelyettese értékelte az olajmező 20 évi munkáját, majd előadás hangzott el Nagylengyel és környékének kutatási problémáiról. Negyvenhét millió a szolgáltatások fejlesztésére 47 millió forint támogatást kapott a debreceni városi tanács az Országos Tervhivataltól. A negyedik ötéves terv időszakára a szolgáltatások fejlesztésére. A jelentős összeget a városi tanács pályázat útján osztja szét a vállalatok között. A legnagyobb összeget — összesen tizenhat millió forintot — a textiltisztítás fejlesztésére szánják, tizenöt millió forintot pedig azok a vállalatok kapnak, amelyek lakáskarbantartással és javítással foglalkoznak, illetve vállalják ilyen irányú szolgáltatásaik fejlesztését Több mint 2700 pedagógusjelölt „startol" Áz első tanítási nap Űtban édesanyával a Költői úti általános iskolába Az I. A; még minden olyan idegen, a padok, a környezet... A tanító néni azonban kedves... Ismerkedés Kecskés Mária tanító nénivel Előretört a kőtssÖvő- és a vegyipar A Központi Statisztikai Hivatalban érdekes felmérés készült az ipar szerkezetének átalakulásáról. Ebből kitűnik, hogy a központi népgazdasági programok hatására fokozatosan változik az ipari ágazatok aránya, s ennél jóval gyorsabb egy-egy ágazaton belül a termékösszetétel átalakulása. A termékszerkezet ugyanis viszonylag érzékenyen és gyorsan reagál a gazdasági intézkedésekre, az ármozgásokra, a kereslet-kínálat változásaira. Az ipari ágazatok között az utóbbi években gyorsan tör előre a vegyipar, amely 1970-ben minden eddiginél nagyobb mértékben, 15 százalékkal, 1971 első felében pedig további 12 százalékkal növelte termelését. Ily módon a vegyipar az egész magyar ipar termelésének már 11,1 százalékát szolgáltatja, az 1967. évi 8,6 százalékkal szemben. A könnyűipar ágazatai közül különösen a nyomdaipar fejlődése gyorsult az elmúlt másfél éves periódusban. Az állami nyomdák 1970-ben körülbelül 5, 1971 első felében pedig 12,3 százalékkal növelték termelésüket. A textiliparon belül a hazai és a külföldi keresletnek megfelelően továbbra is a kötszövőipar termelése növekszik az átlagosnál jóval gyorsabban. A tapasztalatok tehát arra utalnak, hogy és iparunk szerkezete egyre jobban megközelíti az iparilag fejlett országok iparának struktúráját. Egész sor ágazaton belül — a piac ösztönző hatására — lényegesen megváltozott a termékek összetétele. A közlekedési eszközöket gyártó vállalatok termelésében például mindinkább előtérbe kerül az autóbuszok gyártása. 1970-oen a járműipari üzemek termékeinek 18,5 százaléka volt autóbusz, szemben az előző évi 14,8 százalékkal. 1971 első felében e tendencia nem folytatódott, ami azonban nem az autóbuszok iránti igények csökkenésére, hanem termelési és kooperációs problémákra utal, s egyben arra; hogy egyéb járművek iránt is megnőtt a kereslet. Vasúti teherkocsiból például 33 százalékkal gvár- tott többet a magyar ipar, mint 1970 első felében. Az igények változását jelzi a híradás- és vákuum- technikai ipar termékszerkezetének alakulása is. az ágazatok közötti lassú, de fokozatos szerkezeti átalakulást egyértelműen a korszerű ágazatok fokozott előretörése jellemzi,
