Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXII. évf. 224-sz. 1971. szept. 23., csütörtök Közéletet él az asszony... A jelenség nem új: nálunk mind több azoknak az asszo­nyoknak a száma, akik közéleti tisztséget töltenek be. Kérdés azonban, mit szól ehhez a férj? A fokozato­san megvalósuló egyenjogúság megteremtette ugyan a lehe­tőségét annak, hogy a nők közül mind többen kiváljanak és különböző társadalmi posztokon tevékenykedjenek. Ha engedi őket a férjük. Szó se róla, többnyire engedi. Erről vallanak azok az adatok, amelyek a nők számának emelkedését tükrözik a választott szervek egész sorában. Talán elegendő utalni rá, hogy négy évvel ezelőtt a tanácstagok között 18 százalékos volt a nők aránya, a legutóbbi választások után pedig 23 százalék. Közelebbről azt jelenti ez, hogy a megválasztott 68 ezer 646 tanácstag közül 15 848 a nő. Hasonló az arány az országgyűlésben, ahol a 352 képviselő közül 84 tartozik a szebbik nemhez, az összlétszám 23,9 százaléka. A férfiak úgy általában örülnek is ennek. Általában. De más az elvi egyetértés ez esetben, s megint más ha nincs készen a vacsora, mert történetesen az asszony gyű­lést tart. A gyerekek nem tudják befejezni a leckét, várják anyut, hogy segítsen. Nincs minden a helyén a lakásban, a ház körül, (kivált, ha az ember azt keresi, mi az. amibe beleköthet), mert a fogadó óra. az emberek ügyes-bajos dolgainak intézése nem hagyott elég időt féleségének a házi­munkára. Helyenként komoly nézeteltérések forrása az ilyen és hasonló apró mulasztás, ami — kivált faluhelyen — oly­kor sűrű békétlenséggel járhat a házastársak között. I gen, mert a férjek — nincs mit tagadni ezen — mindjárt a tekintélyüket féltik, tisztelet a kivételnek. Némelyikük egyenesen féltékeny a felesége népszerű­ségére, társadalmi sikerélményeire, s — uram bocsá’ — még talán irigység is fészkelődik benne. Azon kívül élhet — mint ahogy él is bennük olyan érzés: miért nem nekik sikerült szószólónak lenni, közéleti tisztségbe kerülni, el­végre mégsem ugyanaz, ha a férj jár haza későn, mint amikor a feleség- Mert amíg az asszony otthon van, nem borul fel a családi élet egyensúlya, nem hűl ki a tűzhely, az otthon melege. Ugyanakkor, valljuk be, ha a férjre vár, hogy ne hagyja a tüzet kihűlni, méltóságán esett sérelem­nek fogja fel, megértés helyett felháborodik, s hajlamos rá, hogy elveszítse türelmét. Az ilyen magatartás alapja az önzés, a régi, sőt régen elavult értékítélet, amely az asszonyt, a konyha és a háló­szoba szűk falai közé zárta. Aki nyitott szemmel jár, látja a házasságban megnyil­vánuló életközösség új vonásait, a férfi és a nő kapcsola­tának gyökeres átalakulását! A nő társadalmunkban nem csak úgy egyenrangú, hogy joga van ugyanannyit, vagy számos esetben többet dolgozni, mint a férfinak. Gondolko­dása érettségét, fogékonyságát, közösségi ambícióit tekintve sem marad el az esetek többségében a férjek mögött. (Vagy ha igen, ez legtöbbször a kapcsolat felbomlásához vezet.) Nem olyan nehéz ezt elismerni. Hiszen egy falun belül Is nagyon sok példa akad rá. A példák mellett persze ma az is szükséges, hogy legyen erőnk engedni abból a megint csak régen elavult fura és mindinkább anakronisztikus rá- tartiságból. amelynek közkeletű neve: férfiúi hiúság. Ma­napság elég sok embert tesz nevetségessé az ilyen — magát minden vonatkozásban fölénybe helyezni kívánó viselkedés. Aminek örökös mottója az, hogy „ki viseli a kalapot?” O tt. ahol az egyetértés, a békesség és — ne féljünk leírni a szót — a szeretet megvan, ez a kérdés nyil­vánvalóan fölösleges. A férji tekintélyt ugyanis nem csorbíthatja a feleség társadalmi előmenetele, az, hogy a közösségi ügyek intézésében tanúsított rátermettsége alap­ján bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Sőt, a feleség ilyen jellegű sikerei felett érzett öröm, netán büszkeség, inkább növeli a családfő tekintélyét, mint az indokolatlan tekintélyféltés. Egyébként pedig mindenki tudja, a családi életben a család bármelyik tagjának az öröme — közös öröm. A közéleti szereplés örömét — mert azért ilyen is akad — az élettárs éppen úgy átérezheti, mintha ő állna a dobogón. A Parlamentből jelentlük Két új torvény az országgyűlés előtt A nyári szünet befejező­désével, két nagyjelentősé­gű törvényjavaslat megtár­gyalására ült össze szerdán délelőtt az országgyűlés. Az első közülük, amelyet a Mi­nisztertanács a legfőbb tör­vényhozó testület elé ter­jesztett, a szövetkezetekről szóló új, egységes jogszabály, a másik — amelyet ma, csü­törtökön tárgyalnak a kép­viselők, a leendő ifjúsági törvény. Ezenkívül, amint Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában kö­zölte, két képviselő interpel­lációt jelentett be. Dr. Korom Mihály, igaz­ságügyminiszter expozéjából mindenek előtt a különböző ágazatokban működő szövet­kezetek rendkívüli társadal­mi és gazdasági jelentősége csendül ki. Az a tény ugyan­is. hogy a mezgazdasági tsz- ek több mint egymillió ta­got tömörítenék és a teljes mezőgazdasági termelés érté­kének 70 százalékát adják; az ipari szövetkezeteknek ne­gyedmillióra rúg a tagsága, az általános fogyasztási- és értékesítő szövetkezetek pe­dig több mint másfél millió tagot számlálnak, önmagá­ért beszél. Egyszerű számí­tás elég tehát, annak meg­állapításához, — amit fel­szólalásában éppen egy álla­mi ipari személyiség, Ko­vács Sándor képviselő hang­súlyozott —, hogy gyakorla­tilag nálunk minden harma­dik munkavállaló szövetke­zetben tevékenykedik. Különösen sok a nődolgo­zó a szövetkezetekben, éppen a termelőmunkát végsők kö­zött, a szövetkezeti életben való részvételük így, amint Fehér Lajos, miniszterelnök­helyettes hozzászólásában megállapította, alapvető fon­tosságú. Ezért is lényeges, hogy a nőbizottsá srokat már a legtöbb szövetkezetben megválasztották. De nemcsak a tagság szá­ma, hanem a tevékenységek jellege is fémjelzi a szövet­kezeteket. Az élelmiszergaz­daságban betöltött szerepük­re már céloztunk, az igazsóg- ügyminiszter azonban más idevágó adatokat is felsorolt. Ezek szerint az ipari szövet­kezetek az iparcikkek 16 százalékát, az építő-szövetke­zetek a szocialista szektor által épített lakásoknak pe­dig nem kevesebb, mint 22 százalékát adják; a kiskeres­kedelmi- és vendéglátóipari forgalomban pedig harmad­részben, a községek nagyré­szében pedig teljes egészé­ben részesednek a szövetke­zetek. És mind nagyobb fon­tosságra tesznek szert a taka­rék-szövetkezetek, a lakás­Dr. Korom Mihály beszél a kormány nevében (MTI foto — Pálfay Gábor felv. — KS) fenntartó, sőt hamarosan a lakás-építő szövetkezetek is, sőt — mint dr. Molnár Fri­gyes, a, SZÖVOSZ elnöke megemlítette — még olyan társulások, is, mint a garázs­építő-, vagy a kiskert-szö­vetkezetek. Ami a tevékenységet ille­ti, igen lényeges, hogy nap­jainkban ismét mind na­gyobb szükség van kis- és középüzemekre. Ebben a vo­natkozásban pedig — Rad­nóti László, ktsz-elnök, So­mogy megyei képviselő be­szélt erről — különösen nagy feladat hárul a szövetkezeti iparra. Az új törvényjavaslatot természetesen alapjában vé­ve mégiscsak a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja, valamint a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésé­nek követelménye készítette elő. Az igazságügyminiszter részletesen elemezte ezt a folyamatot, amelynek során a szövetkezetek mind job­ban, és intézményesebben il­leszkednek be a népgazda­ság rendszerébe és szolgál­ják az általános szocialista fejlődést. Ezzel kapcsolat­ban természetesen a párt szövetkezeti politikájának el­vei ösztönöztek elsősorban, amennyiben nyilvánvalóvá tették, hogy a szövetkezetek nálunk nem átmeneti társa­dalmi-gazdasági alakulatok, hanem hosszútávon, a szo­cializmus teljes felépítésé­nek folyamán át látják el hasznos szolgálatukat. Erre épült a jogi szabá­lyozás is, amelyet ugyancsak körvonalazott dr. Korom Mihály. Különösen lényeges ilyen értelemben, hogy a szövetkezeteket az állami vállalatokkal azonos feltéte­lek mellett működő egysé­geknek kell tekinteni, vala­mint, hogy a két tulajdon- forma, mármint az állami és a szövetkezeti, azonos jogi megítélés alá essék. ■ Nem véletlen tehát, hogy a felszólalásokban mind töb­bet lehetett hallani olyan megfogalmazást: a szövetke­zetek, mint vállalatok, ami meg is felel a törvény szel­lemének. * Mélyrehatóan elemezte ezeket az összefüggéseket Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Külö­nösen hangsúlyozva az ön- kormányzat és a belső de­mokrácia szoros összetarto­zását. Az önállóság azon­ban alapos ellenőrző mun­kát feltételez, belső erőkkel és külsőkkel, a szövetségek által létrehozott revizori iro­(Folytatás a 3. oldalon.) Tfla: A világ mezőgazdasága Bélyegsarok Világjáró diákok Besorozzák a legények elejét A halhatatlan légiós Randevú a Kopasz Oroszlánban Losonczi Pál Moszkvában Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szerdán moszkvai idő szerint 12 óra után néhány perccel KNDK- beli látogatásából hazatérő­ben Moszkvába érkezett. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke szerdán délután fogadta Lo- sinczi Pált, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, aki a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban tett látogatásáról hazatérőben érkezett a szov­jet fővárosba. Losonczi Pál kíséretének tagjai közül részt vett a ta­lálkozón Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, Marjai József külügyminiszterhe­lyettes, valamint Oláh Ist­ván vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyettes. A szívélyes légkörben el­telt találkozón Nyikolaj Pod­gornij és Losonczi Pál hosz- szas báráti eszmecserét foly­tatott egymással. Az esti órákban az Elnöki Tanács elnöke és kíséreté­nek tagjai a moszkvai Lenin stadionban megtekintették a Szovjetunió—Észak-lrország - Európa-bajnoki lrbdarúgó válogatott selejtező mérkő­zést. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön koradélelőtt tér vissza különrepülőgéppel Bu­dapestre. IIfI!Kk - TI IH».'[TÁSOK — IIÍREK —TEDÚSÍTÁSOK HÍRÉK Természetes, í>ogy az ilyen helyzetekben a családra némiképp több otthoni feladat elvégzése hárul. Ezen kár lenne fönnakadni, hiszen a korszerű életforma térhódításé, val ez elkerülhetetlen. Azon kívül így a becsületes. Nyu­godtan állíthatjuk: igen kevés ma már az olyan házimunka, amit kizárólag a feleség végezhet. Nem fogadhatjuk el ter­mészetes állapotnak, ha családfő és gyerekek egyaránt min­dennel az édesanyára várnak. M anapság sokat beszélünk a társadalmi demokratizmus fejlődéséről. A több mint tizenötezer női tanácstag jelenléte, szépen bontakozó tevékenysége is ezt a fej­lődést igazolja. Közülük azonban többeknek szükségük van az „otthoniak”, elsősorban a férjük nagyobb megértésére, cselekvő segítségére. Ne bánjunk hát szűkmarkúan ezzel a segítséggel. Ismerjük el, amire mostan) éveink tanítanak. A közéleti szereplés nem a férfiak privilégiuma többé, és nagyon jó, hogy társadalmi méretekben elmondhatjuk ezt. (K. I.) Küldöttség utazott Várnába Szerdán délben Horn De­zső közlekedés és postaügyi miniszter-helyettes, a Posta vezérigazgatója vezetésével küldöttség utazott Várnába. A magyar postai delegáció résztvesz a szocialista orszá­gok postaügyi minisztereinek az OSZSZ tagállamok postai és távközlési együttműködé­sével, a kapcsolatok erősíté­sének kérdéseivel foglalkozó értekezletén. Koszijain Marokkóim ké§ziil Békélle ő tárgyalások Egyiptomiján Brezsnyev Belgrádiban Megreformált ünnepségek (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALOl) A KJSZ-kongresszus tiszteletére A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére a győri KISZ- a lapszervezetek tagjai már eddig több mint 40 ezer óra társadalmi munkát végeztek: parkokat, játszótereket hoz­tak rendbe, bekapcsolódtak az üzemen belüli terepren­dezésbe és a hulladékgyűj­tésbe. Egyetemi előkészítő A TIT Győr-Sopron me­gyei szervezete szerdai ülé­sén határozatot hozott egye­temi előkészítő tanfolyamok szervezéséről. Ennek értel­mében a közép- és szakmun- káskénző iskolák korábban végzett hallgatói heti két alkalommal újíthatják fel matematikából, fizikából, biológiából ismereteiket. Elő­adásokat hallhatnak politikai és világnézeti kérdésekről. Havonta a különböző egyete­mek tanszékvezető tanárai összefoglaló előadásokat tar­tanak á tanfolyamokat veze­tő tanárok és hallgatók ré­szére. Tanulmányút Szerdán a szovjet v.entro- szojuz, a szovjet szövetke­zeti központ meghívására huszonegy tagú Fejér megyei fogyasztási szövetkezeti kül­döttség utazott a Szovjet­unióba. Kijevben és Jaltán töltenek tíz napot. A szovjet fogyasztási szövetkezetek munkájával ismerkednek, f a lakosság érdekében teendő terveiket tanulmányozzak. A tapasztalatcsere jellegű ta­nulmányúton valamennyi Fejér megyei fogyasztási szö­vetkezet képviselteti magát. Tesztvizsga a Szovjetunióban Az űj Ikarusz családnak a székesfehérvári Ikarusz gyárra profilírozott két tag­ja: az Ikarusz 255. és az Ika­rusz 266. típusú autóbuszok egy-egy példánya huszonöt— huszonöt ezer kilométeres tesztvizsgára a Szovjetunió­ba indult. A 255-ös kocsi vá­rosközi, a 266-os kocsi váro­si közlekedésre alkalmas. Hat—hét hónapos idő alatt téli üzemeltetési próbákat is végeznek. A motor, a sebes­ségváltó, és a hátsóhíd ola­jozása hőmérsékletének mé­résére műszereket szerelnek be. A tesztelés során teljes terheléssel közlekedtetik az új Ikaruszokat és szilárdsági vizsgálatokat is végeznek. Német szakszervezeti küldöttség Az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének meghívására Budapestre érkezett a Német Demokratikus Köztársaság élelmezésipari és kereskedel­mi dolgozói szakszervezeté­nek küldöttsége, Grunert Siegfried vezetésével. A kül­döttség magyarországi láto­gatása során tanulmányozza a szocialista munkaverseny szervezésének és Irányításá­nak tapasztalatait, a tudo­mányos-technikai haladás helyzetét, valamint az élei-; miszeripari dolgozók munta- és életkörülményei*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom