Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

1971. szeptember Í2. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 Jászkiséren több mint százhúsz nőnek nyújt helyi mun­ka- és kereseti lehetőséget az ÁFÉSZ kivarró üzeme. Az Újpesti Gyapjúszövö Gyárnak dolgozó üzem az elmúlt évben 205 ezer forint nyereséget biztosított a szövetke­zetnek, havi termelése jelenleg meghaladja a 240 ezer forintot (Fotó; Temesközy) 86 millió forint szociális ellátásra „A vb nincs megelégedve"... Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat munkája a megyei tanács vb napirendjén A termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetéről, a termelőszövetkezeti tagság szociális ellátottságáról tár­gyalt kedden Debrecenben a Hojdú-Bihar mgeyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Mint rámutattak, a munka- körülmények javulása te­rén különösen figyelemre­méltó, hogy a már megépült és az épülőben lévő szakosí­Balatonfűreden, a SZOT szanatórium dísztermében kedden megnyitották a szo­cialista országok- rehabilitá­ciós szakértői állandó bizott­ságának 3. nemzetközi szflnpozionját. A megnyitó ülésen részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter, Nagy Imre, munkaügyi miniszter-helyettes, Jean Regnieres, az ENSZ mellett működő nemzetközi rehabi­litációs társaság elnöke. A rtiintegy 300 főnyi hall­gatóság előtt dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter A folyók mentén mindig van ok az aggodalomra. Mind túl magas, mind a túl alacsony vízállás gondot okoz a szakembereknek. Az ujjnyi vékonyan csörgedező folyókba ömlik a szennyvíz a gyárak, üzemek kifolyói­ból. Tudja-e a jelenlegi ala­csony vízhozam mellett kö­zömbösíteni a mérgező, szennyező anyagokat a Tisza, a Zagyva? Ez foglalkoztatja a Középtiszavidéki Vízminő­ségi Felügyelet szakembere­it. A múlthéten végig autóz­tunk a Zagyva mentén Kon­koly Bélával, a felügyelet vezetőjével. A látottak ak­kor azt igazolták: nem kell nagyobb veszélytől tartani. Szentmártonkátánál ugyan szürke volt a víz — felte­hetően a hatvani cukor- és konzervgyár szennyvizétől — Jászteleknél azonban már viszonylag tiszta vízben áz­tathatták a zsineget a hor­gászok. — Ilyen alacsony vízállás mellett különös gonddal ügyelünk a folyók tisztasá­gára — mondta Konkoly Bé­la. — Az idén szerencsére nem volt különösebb problé­mánk. A határfolyókon vi­szonylag kevés szennyvíz ér­kezik az utóbbi időben. A sely- pi cukorgyár megépítette víz­tisztító berendezését és ez is jótékonyan érezteti hatá­sát. A legutóbbi mérési ada­taink azt bizonyítják, hogy a Zagyva tisztább, mint az elmúlt években volt tott állattartó telepeken az ott dolgozók részére pihenő­ket, öltözőket és melege­dőket alakítanak ki. A mun­kakörülmények javulására, a szociális ellátottság fej­lesztésére a negyedik ötéves terv időszakában a megye közös gazdaságai együttesen mintegy 86 millió forintot szándékoznak költeni. mondott beszédet. Bevezető­ben hangoztatta: szocialista társadalom lényegéből faka­dóan az egészségügyi Szer­vezetek is, mind behatóbban foglalkoznak a csökkent munkaképességűek rehabili­tációjával. Az Egyesült Nem­zetek Szövetségének rehabi­litációs tanácsadó szerve is javasolta, hogy 1970. és 1980. között a világszervezet is ki­emelt feladatként foglalkoz­zék a csökkent munkaképes­ségű emberek élet- és mun­kakörülményeivel. — Mi a helyzet a többi folyón? — A Tisza vize sem „sző­kébb” az elmúlt évek átla­gánál. A Körös is tisztább lett, mivel az egyik szeny- nyezője, a mezőtúri Fémfel­dolgozó Ktsz megépítette a tisztítóberendezést. Nagy se­gítséget jelent a szennyezők megrendszabályozásában a 40/1969-es kormányrendelet, amely egyértelműen előírja; „A vizeket fertőző, vagy ká­rosan szennyező üzemet, szennyvízbírság fizetésre kell kötelezni”. — Kinek kellett eddig emiatt a „zsebbe nyúlni”? — A Zagyva nagy szeny- nyezője a jászberényi Hűtő­gépgyár. Tavaly 1 millió 300 ezer forintnyi bírság megfize­tésére köteleztük az üzemet. A jászfényszarui tejüzem 29 ezer forintot fizetett, de a Ti- sza-mentén is kellett büntetni. A Tiszamenti Vegyiművek több mint negyedmillió fo­rintról kapta meg a számlát, a papírgyár pedig mintegy másfél milliót fizet. — Mi a megoldás, hogyan lehetne megszüntetni a fo­lyók szennyezését? — A kormánvrendelet elő­írja. hogy új üzemek már csak szennyvíztisztítóval épül­hetnek. Ahol pedig nincs ilyen, ott pótolni kell a hi­ányt. A büntetés is erre ser­kent, mivel a pénzbírságok összege évente progresszíven növekszik. A jelentős bünte­tések kiszabásával szeret­nénk serkenteni az üzemed KGST­fanácskozás Keszthelyen Keszthelyen, a Helikon szálló különtermében ked­den megkezdte ötnapos ülé­sét a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának erdé­szeti állandó munkacsoport­ja. Az ülésen, amelyen H. Nicolescu, a román delegá­ció vezetője elnökölt, meg­vitatták „Az erdőgazdasági fejlesztés irányai” című té­makört. A munkacsoport ülésén dr. Gergely Istvánt, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter-helyettes köszöntötte a tagországok delegációit. A miniszter-helyettes bevezető szavaiban vázolta a magyar erdőgazdálkodás fejlődését. Elmondotta, hogy a magyar erdők területe a felszabadu­lás óta 30 százalékkal nőtt és mintegy 70 százalékkal fokozódott a fakitermelés is. Erdőinkkel együtt — han­goztatta a miniszter-helyet­tes — fejlődik a fafeldolgo­zó iparág is. Most épül a mohácsi forgácslemezgyár új feldolgozó üzeme. Évi kapa­citása eléri majd a 60 000 tonnát. Ezzel a hazai farost­lemez termelés több mint megkétszereződik és mód lesz 110 000 köbméter farost­lemez előállítására. A megnyitóülés után a KGST-munkacsoport beszá­molót hallgatott meg a tag­országok 1945 óta elért ered­ményeiről és megvitatja a perspektivikus elképzelése­ket. Szóba kerül az ülésen az erdők szennyezettsége el­leni védekezés módja is. Egészségügyi napok Egészségügyi napokat tar­tanak október 6—10-ig Szol­nokon. A megyei egészség- nevelési csoport a kereske­delmi szervekkel közösen ki­állítást rendez a Damjanich Múzeumban. A kiállítás cí­me: Korszerű háztartás, kor­szerű táplálkozás, több sza­badidő. egészséges életmód. Az egészségügyi napok alatt a TIT nagytermében orvosi előadások hangzanak el és egészségügyi kisfilmeket mu­tatnak be. két arra, hogy törődjenek azzal, milyen minőségű víz hagyja el a gyárat. Környezetünk szennyező­dését a civilizálódás szám­lájára írják. A vadászati vi­lágkiállítás megnyitóján hangzott el az alábbi mon­dat; „Szemünk láttára vívja élet-halálharcát a fizika, a kémia, a biológiával.” Vala­mennyiünk érdeke, hogy en­nek a küzdelemnek ne a bi­ológia legyen a vesztese. ☆ Az élet mintha csak a bi­ológiáért aggódókat kívánná igazolni: tegnap midőn e cikk elkészült többen telefo­náltak szerkesztőségünkbe, hogy a Zagyván ismét dög­lött halakat vetett fel a víz. A vízminőségi felügyelet ko­csija Hatvanig követte a halhullákat. A város térsé­gében a Zagyva jelenlegi vízhozamának kétszerese ömlött szennyvíz formájában a folyóba. A halak oxigén­hiány miatt pusztulnak egé­szen a Tisza torkolatáig. Az ügyben vizsgálat indult és a szennyezőt természetesen megbírságolják. A sajnála­tos esettel kapcsolatban mégegyszer fel kell hívni az üzemek figyelmét: óvják a folyók tisztaságát! Az ala­csony vízállásnál, az egyéb­ként szokásos mennyiségű szennyvíz kibocsátása is veszélyezteti a folyók élő­világát Palágyi Béla Szolnok megyében a bolti élelmiszerforgalom negyede a megyei kiskereskedelmi vállalat kezében van. Ebből következően sok embernek szerezhetnek örömet, vagy okozhatnak bosszúságot. Ahogy a Szolnok megyei Tanács V. B. tegnapi ülé­sén kitűnt, mindkettőből részt is kér a cég. Az is igaz, hogy a vásárlók örömére az utóbbi években sokat tettek, történetesen az üzletek hűtőberendezésekkel való el­látásáért. De az is igaz, hogy az utolsó három esz­tendőben e vállalat élelmi­szerforgalma jóval a megyei átlag alatt van. És ennek nemcsak az az oka, hogy a fogyasztási szövetkezetek, a csemege vállalat, az állami gazdaságok versenytársak lettek. A megyei tanács vb a visszaesést azzal is magya­rázta, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat adós a jó üzletpolitikával, az új forgalmazási lehetősé­gek felkutatásával. A ver­senyben felkészültebbnek tartott vitaindító előadást. — Sem a nagy városok, de a legkisebb község sem él­het, fejlődhet politikai, álla­mi, társadalmi szervei és termelőegységei összefogása, összehangolt tevékenysége nélkül, — hangsúlyozta be­vezető szavaiban az előadó. — Ezt a koordinációt pedig mindig a helyi szükségletek­hez, a lakosság igényeihez, az adott lehetőségekhez iga­zodva kell kialakítani. — A régi lehetőségeket ré­gen túlhaladta az élet. A tanácsok kibővült hatáskö­révet s az újtípusú tanácsi munkával párhuzamosan létrejöttek a tartalmas, új­szerű koordináció alapjai. A gyakorlat azonban ma még messze utána baktat a lehetőségeknek. Természete­sen vannak jó kezdeménye­zések, követendő példák or­szágszerte a gyümölcsöző koordinációra. A kezdet kez­detén tartunk igaz, de mégis most ken összefogni a helyi társadalmak minden cso­portjának. Mert ha a koor­dinációban elégtelenség, vagy zavar keletkezik, ha annak hatása azonnal nem is jelentkezik, később szem­betűnő nehézségeket tá­maszthat. Például ha az in­frastruktúra egy-egy ága le­látszanak más cégek. A vál­lalat árukínálata különösen a peremkerületekben nem kielégítő. A főképpen Szol­nokon, Jászberényben, Tö- rökszentmiklóson és Mart­fűn érdekelt cég 145 boltjá­nak kétharmada 30—70 éves. S a harmadik ötéves terv hálózatfejlesztési program­jának is csupán 41 százalé­kát valósították meg. A mostani ötéves tervben azonban sok mindent pótolni szeretnének. A vállalati öt­éves program tartalmazza a szolnoki Mátyás király úti, Abonyi úti, tabáni ÁBC áru­ház felépítését. A Mátyás ki­rály úti új áruház majd­nem 7 millió forintból épül. Jászberényben a Pelyhes­parton épül ÁBC üzlet. Ugyanilyen áruházat tervez­nek Martfűre és Törökszent- miklósra is. Szolnokon fel­épül még az olajos lakótele­pen is egy ÁBC áruház. A hálózatfejlesztési program­ban szerepel Karcagon, Túr- kevén és Rákóczifalván élel­miszerbolt korszerűsítése is. Mindehhez azonban a vál­marad — elhanyagolják az egészségügyi ellátást, vagy a csatornázást — az egyenlőt­lenség később behozhatatlan és azt mindig a lakosság sínyli meg. A helyi tanácsok a felelő­sek a jó kapcsolatok, az ösz- szehangolt tevékenység meg­teremtéséért. Ebben azonban minden szervnek segítenie kell: a pártnak, a népfront­nak, a vállalatoknak, a ter­melőszövetkezeteknek, a leg­kisebb termelőegységeknek is. Ha jó a koordináció, el­kerülhetők az átfedések. Nem maradnak ki a jó le­hetőségek, mert minden szervezet ismeri egymás kö­zeli és távlati terveit. Nyéki József vitaindító előadásából csak ízelítőt ad­hatnak ezek a sorok. A vá­ros- és községpolitika aktuá­lis kérdéseinek, köztük a koordinációnak elméleti és gyakorlati ismerője számta­lan érdekes és hasznos gon­dolatot; mondott el, egyúttal tanácsot adva az ülésre meghívott városi és községi vezetőknek. A tájékoztató után a résztvevők hozzászólásaik­ban őszintén beszéltek prob­lémáikról, elmondták eddigi tapasztalataikat. Haraszti lalat vezetőinek az eddigi­nél jobb üzlet- és beruhá­záspolitikája szükséges. Szó- vátették a vb-tagok, hogy jelenleg sem megfelelő a vállalati árukészlet alakulá­sa. Tavaly 19 millió forint volt a készletük, az idén 17 millió. Érthetetlennek tar­tották a vb tagjai, hogy olyan alapvető élelmiszer- cikkek, mint a tej, a barom­fi, a hal nem kapható min­dig boltjaikban, holott ezek­ből az árukból bőség van, csupán be kell szerezni. Nagy vita után — különö­sen a megyeszékhely ellátá­sáért bírálták a vb-tagok a vállalatot — a testület úgy határozott, kötelezi a cég igazgatóját üzletpolitikai program készítésére. Ennek tartalmaznia kell az értéke­sítés, a beszerzés, a hálózat- fejlesztés pontos menetrend­jét is. „A vb nincs megelé­gedve a fejlődéssel” — tar­talmazza a határozat. Külön elismerését fejezte ki viszont a testület a pult mögött ál­lók, elsősorban a női kollek­tívák áldozatos munkájáért. Károly, a megyei tanács vb tervosztálya munkatársának véleménye szerint: ahol már kialakult a kooperáció, a tanács pénzügyi alapja a duplájára emelkedett. Az összefogás eredményességét bizonyítja például Jászbe­rényben a 9 millió forint beruházással, közös összefo­gással épülő belgyógyászati pavilon. Rente Ferenc, a tiszafüre­di nagyközségi tanács elnö­ke településük életéből em­lített példákkal erősítette meg az elhangzottakat, de ugyanakkor hozzátette: — A gazdálkodó egységek jelentős pénzösszeggel támo­gatják azokat a beruházáso­kat, amelyek közvetlenül ne­kik is nélkülözhetetlenek: például egy vízmű létesíté­sét, amit ha csak saját szük­ségletre hoznának léire jó­val költségesebb lenne, mint amennyi a hozzájárulás ösz- szege. Ha azonban olyan építkezéshez kérjük segítsé­güket, amelyek csak közvet­ve szükségesek számukra, már nem olyan egyértelmű a segíteni akarásuk. Pedig ha nem járulnak hozzá egy óvoda, vagy bölcsőde létesí­téséhez, azt eredményezheti, hogy rövid idő múlva mun­kaerőhiánnyal küzdenek majd. Az asszonyok nem tudnak munkát vállalni, ha gyerekeiket nem tudják ar­ra az időre hol elhelyezni. K. K. Ilyen lesz az autóbusz-pályaudvar Szolnokon Ez a makettfotó — a rendkívül kis méretarányok miatt — nem túl sokat „mond” az új szolnoki autóbusz-pályaudvarrók A Volán 7-es Vállalat igazgatójától tudtuk meg, bogy a jövő év elején kezdik építeni — 18 millió forint beruházással — az Ady Endre, a Kolozsvári út és a Gárdonyi Géza utca közötti területen. A megye- székhelyről induló távolsági buszok pályaudvaraként országosan az első olyan autó- közlekedési létesítmény lesz, amely 18 teljesen fedett buszálláshelyet és további 18 parkírozó állást, valamint egy köralakban, különlegesen kiképzett személyzeti épüle­tet foglal magában Szocialista országok rehabilitációs szakértőinek szimpozionja Milliós bírságok Halpusztulás a Zagyván NEM CSODASZER Napirenden a kooperáció Tegnap délelőtt Szolnokon tanácskozott a Hazafias Nép­front megyei elnöksége mellett működő város- és község­politikai társadalmi bizottság. Az ülésen Nyéki József, az országos elnökség mellett működő város- és községpolitikai bizottság titkára a koordinációs tevékenység tapasztalatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom