Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-19 / 221. szám
IS7I. !5zjcptcriiDcr n. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 U Brandt második félideie Miközben a világ örömmel és elégedetten vette tudomásul a Nyugat-Berlin helyzetére vonatkozó négyhatalmi megállapodást, — ez a nagyjelentőségű esemény az NSZK belpolitikai küzdelmeinek középpontjába került. Ä nyugatnémet belpolitikai harc szempontjából az ügy jelentősége kézenfekvő. Brandt kancellár és a vezetése alatt álló szociáldemokrata—szabad demokratapárti koalíció éppen félidőben van két választás között. Az 1973-ra esedékes új választásokon a kormány sorsa elsősorban attól függ hogy a mostani megegyezés adta lehetőségekből kiindulva milyen * eredményeket tud felmutatni keleti politikájában. Még világosabban: hozzá tud-e alkotó módon járulni a Brandt-kabinet az európai biztonsági rendszer létrehozásához. A második tényező, amely az 1973-as választásokon nagy súllyal esik latba: a gazdasági helyzet. Az események eddigi fejlődése és különösen a legutóbbi dollárválság lefolyása arra enged következtetni, hogy hosszabb távlatban a tőkés gazdasági kapcsolatok eddigi keretein belül rendkívül nehéz lesz a konjunktúra és a teljes foglalkoztatottság fenntartása. A nyugatnémet gazdaság szempontjából óhatatlanul egyre nagyobb szerephez jutnak a szocialista országokhoz fűződő kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok. Mindez természetesen nem független az Európában kialakuló politikai légkörtől. Hymodon végső elemzésképpen a választásokon nagy szerepet játszó gazdasági problematika is a legszorosabb összefüggésben van az NSZK keleti politikájának, Illetve az európai biztonság ügyének további alakulásával. Az adott pillanatban megállapítható, hogy a Brandt-kabinet pozitív eredménynyel zárta az „első félidőt”. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek illúzióink a nyugatnémet szociáldemokrata politikai arculatával és társadalmi törekvéseivel kapcsolatban. Az adott helyzetben azonban nem is ez volt az elsőrendű kérdés — hanem az, hogy Brandtnak és kormányának sikerül-e végrehajtania a kereszténydemokrata kormányok negatív külpolitikai vonalának módosítását'— úgy, hogy az NSZK-ban óriási erőtartalékokkal rendelkező reakció ki ne vesse a na- talombóL rA jelek szerint Brandt és kormánya belpolitikai pozícióit is jelentősen meg tudta erősíteni a létrejött megállapodások sorozatával. A leglényegesebb belpolitikai következmény az, hogy a CDU—• CSU (tehát a kereszténydemokrata ellenzék) soraiban zavar és az ingadozás jelei mutatkoznak Már a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött megállapodás után és a négy nagyhatalom nyugat-berlini tárgyalásainak sikere előtt is kemény személyi harc bontakozott ki az ellenzék soraiban. Ez a személyi harc már akkor összekapcsolódott az NSZK keleti politikájának megítéléséveL Nyilvánvaló például hogy Schröder, a volt hadügyminiszter, a CDU helyettes elnöke realisztikusabban ítélte meg a helyzetet, mint a hatalomért folytatott vetélkedés szélsőjobboldali hangadója Strauss. Az ugyancsak vezető szerepre pályázó Barzel a párt parlamenti csoportjának vezetője Schröder realizmusa \ és Strauss uszító „ellendruk- kersége” között ingadozott. Megállapítható, hogy a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás az ellenzék pozícióit rendkívüli mértékben meggyengítette. A megállapodás belpolitikai vetülete ugyanis az, hogy a nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok a megegyezésben való résztvétel tényével Brandt pozícióit erősítették. A kereszténydemokrata ellenzék ezzel egyik legfontosabb nemzetközi bázisát veszítette el. Hiszen az adott helyzetben a négyhatalmi megállapodással való szembefordulás egyben a nyugati hatalmak és ezen belül Washington magatartásának bírálatát jelentené. Erre pedig vezető szerepre törekvő kereszténydemokrata politikus igen nehezen vállalkozhat. Nem csoda, hogy Barzel a párt belső helyzetéről adott legutóbbi nyilatkozatában azt mondotta: „Pártunkban az intézményesített kételkedés és vetélkedés jelei mutatkoznak, amint azt az utóbbi napok szomorú egyértelműséggel aláhúzták”. Az „utóbbi napokra“ való célzás világos beismerése annak, hogy az új helyzetben kiéleződött az egyes ellenzéki frakciók közötti súrlódás. Strauss merev tagadásával szemben Schröder „elfogadható rendezésről” beszélt, maga Barzel pedig „pozitív elemeket” fedezett fel a megállapodásban. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék zavara és megosztottsága Brandt számára igen kedvező helyzetet teremtett. A leglényegesebb kérdés — ami egyben az 1973-as választások sorsát is eldöntheti majd — hogy a most kialakult kedvező helyzetből- a Brandt-kormány milyen gyakorlati következtetéseket von le. Az egyik, pozitív lehetőség az, hogy a -jobboldal zavarát és megosztottságát kihasználva, a kedvező nemzetközi konstellációt megfelelően értékelve gyorsan és határozottan megállapodnak a Német Demokratikus Köztársasággal a még függőben levő részlet- kérdésekben, ratifikálják a szovjet—NSZK és lengyel—NSZK egyezményt, majd aktívan közreműködnek az európai biztonsági rendszer létrehozásában. Ez megteremtheti azokat a politikai és gazdasági biztosítékokat, amelyek 1973-ban Brandtot Ismét a kancellári székbe emelhetik. Nemzetközi szempontból széles távlatokat nyit meg a lehetőségek kihasználására Brandt moszkvai utazása is. A második negatív változat az, hogy az elért eredményeknek hátat fordítva, ideiglenes taktikai kompromisz- szumra törekszenek a megosztott ellenzék egyes osztagaival. Nem kétséges, hogy a CDU—CSU és voltaképpen az egész nyugatnémet reakció most az NSZK— NDK tárgyalásokra irányítja majd a soviniszta „össztüzet” és így kerülő úton kísérli majd meg késleltetni a megegyezést. Ha Brandt és kormánya ebben a helyzetben határozatlanságot és ingadozást mutat — óhatatlanul megindul a választási vereség felé vezető lejtőn. ~ „ ’ — ie — A világ legmagasabb épülete WmWwMm m " A felhőkarcolóiról híres New York-i Manhattanon új világrekord születik: két, több, mint 400 méter magas toronyház építésének befejezéséhez közelednek. Mindkét építmény 110 emeletes lesz, alapozásuk 20 méter mély. Az építési módnak az az érdekessége, hogy a külső faiak hordozzák az összterhelést, s az épületek belsejében csupán a felvonóaknák szolgálnak oszlopként. Több expresszlíft és néhány lassúbb járatú „helyi” felvonó fog közlekedni a két épületóriásban, melyek magasan kiemelkednek majd felhő karcoló-társaik közüL Acélból és vasbetonból már ennél jóval magasabb tornyokat is építettek, de a masszív, lakható építmények sorában ez a két felhőkarcoló lesz a legmagasabb. Lengyeloiszág a kelet—nyugati tranzitforgalom országa Lengyelország Európa szívében helyezkedik el. Áthaladnak rajta a nyugat-európai oszágokból a délkeleteurópai országokba s a Szovjetunióba vezető útvonalak, (itt érdemes hozzátenni, hogy a Szovjetunió részvétele a világ külkereskedelmében igen gyorsan növekedik, s elmúlt évi értéke meghaladta a 24 milliárd dollárt.) Másrészt Lengyelország összekötő szerepet tölt be Skandinávia, valamint a Földközi-tenger medencéjének középső és keleti részén fekvő országok között. Érthető, ha Lengyelország fontos szerepet tölt be az európai tranzitforgalom lebonyolításában, ideértve nemcsak az áruszállítást, hanem a turizmus fejlődésével rohamosan növekedő vasúti és gépkocsis turistaforgalmat is. A kelet—nyugati átmenő áruforgalom zömét mindmáig a vasutak bonyolítják le. Lengyelország megfelelő vagonparkkal ellátott, igen jól kiépített vasúthálózattal rendelkezik. Az ország területének 100 km2-ére 8,6 km kihasznált vasútvonal jut, — ez a mutatószám magasabb, mint Ausztriában, Francia- országban, Jugoszláviában vagy Olaszországban. A nyugati'és a keleti lengyel országhatárt összekötő vasútvonalak úgyszólván egyenes vonalban haladnak és teljesen, illetve legnagyobb részben villamosítva vannak. Teljesen villamosították a vasútvonalat a csehszlovák határnál lévő Zebrzydowicé- től a szovjet határmenti Zu- rawicáig, s zömében elektri- fikálták az NDK—Szovjetunió tranzit-vasútvonalat is Slubicétől Malaszewiczéig. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a lengyel kormány nemrégiben határozatot hozott az áruátrakó határállomások korszerűsítéséről és fejlesztéséről. Tegyük hozzá, Átlag 27 év Lengyelország lakosainak fele még nem lépte túl a 27. életévet A 29 év alatti lakosok az össznépesség 51,9 százalékát alkotják (szám- szerint 16,9 millió fő). E tekintetben döntő fordulatot fog hozni az 1975-ös év, amikor a 29 év alatti lengyelek mindegyike már a háború után született évfolyamokat fogja képviselni. Varázsjelek a labdán Kenya legnagyobb labdarúgó egyesülete, a Gór Ma- hia nyilvánosságra hozta, hogy a múlt évben 1100 kenyai fontot (1,276 angol fontot) költött varázslatra. Az összeget főleg arra költötték, hogy varázslóktól tanácsokat és jóslatokat kapjanak a labdarúgómérkőzések előtt. Egy ilyen „konzultáció” — a sportesemény jelentőségétől függően — 5—25 fontba kerül. A kenyai sportélet vezetői ellenzik e csodadoktorokkal való kapcsolatot, de tehetetlenek, mert a társadalmi és kulturális változások még nem hatottak olyan mélyre, hogy a tömegek ne higyjenek a varázslókban. Hivatalos tilalom még rontana is a helyzeten. Kenya két legjobb labdarúgó csapata, a Gór Mahia és az Abaluhya közötti kupamérkőzés előtt mindkét csapat vezetői ellenőrizték a stadionban, nin- csenek-e yarázsjelek a labdán. A legtöbb kenyai csapat máig is állandó varázslót tart, aki tanácsot ad taktikai kérdésekben és megjósolja, milyen kilátásaik vannak a győzelemre. Ezek állandó fizetést kapnak és úgyszólván nélkülözhetetlenek. Nagy mérkőzések előtt „őrség” áll a stadion előtt, nehogy valaki varázslattal megrontsa a labdát. Ezen okok miatt nem közük előre az összeálütást sem: félnek, hogy játékosaikat valamilyen gonosz varázsló „szemmel veri”, sőt ezek a játékosok gyakran nem is az öltözőben veszik fel a sportruhájukat és titkos kapukon mennek be, nehogy az ellenfél varázslója megronthassa őket. Ha egy csapat huzamosabb ideig „pechszériában” játszik, — elbocsátják a csodadoktort. Ennek az a következménye, hogy a sikeres csapatok csodadoktorai nagv fizetéssel változtatnak helyet, illetve csapatot. Á csehszlovák külpolitika elvei Azok a feladatok és elvek, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa szabott meg a párt és az állam tevékenységének minden területén, világosan mutatják, hogy a csehszlovák külpolitika fő célja a szociaüzmus és a béke szolgálata. E feladatnak sikeres megoldása meg- követeü a szoros együttműködés állandó fejlesztését a többi szocialista állammal, elsősorban a Szovjetunióval. A cseszlovák külpolitika abból a tényből indul ki, hogy Csehszlovákia szabadságának, függetlenségének és szocialista fejlődésének fő biztosítéka a Szovjetunióhoz és a többi szociaüsta országhoz fűződő barátság, szövetség és a velük való együttműködés. Az elért eredményeknél nem lehet megállni; még nagy lehetőség és sok kihasználásra váró tartalék áll rendelkezésre, különösen gazdasági, tudományos és kulturális területen. Csehszlovákia továbbra is sokoldalú támogatást és segítséget biztosít a harcoló Vietnam íépének, Indokína nemzeteinek. Ugyanígy támogatja az Egyesült Arab Köztársaság harcát az agresszív politika ellen. Folytatni akarja a kölcsönösen előnyös együttműködést a fejlett kapitalista országokkal az egyenjogúság, a függetlenség teljes elismerése alapján. Ebben a vonatkozásban a különböző társadalmi berendezésű országok békés egymás mellett élésének és együttműködésének elvéből indul ki és azt tartja szem előtt, hogy a maga tevékenységével hozzájáruljon a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Ez azonban nem jelenti, hogy ne támogatná feltétlenül minden nép harcát a világ-imperializmus agressziós erői és támadásai ellen. Ebből logikusan következik a nemzeti felszabadító mozgalmak iránti ro- konszenve és e mozgalmak támogatása. Ebbe a keretbe illeszkedik az az együttműködés is, amelyet Csehszlovákia a fiatal, fejlődő országokkal fejlesztett ki. A csehszlovák külpolitika abból indul ki, hogy az európai légkört a Szovjetunió és az NSZK. Lengyelország és az NSZK közötti szerződések aláírása kedvezően befolyásolta. E szerződések pozitív hatása még erősebb lenne, ha megtörtént: volna már a ratifikálás. Á Nyugat-Berlinnel kapcsolatos megbeszélések sikeres befejezése megköveteli, hogy az érdekelt felek tiszteletben tartsák a szövetségesek megegyezéseit, amelyek Nyugat-Berlinnek különleges statútumot biztosítanak és tiszteletben tartsák az NDK e szuverén, szocialista állam felségjogát. Ezen túlmenően fontos több nyitott kérdés megoldása. A legfontosabb kérdések egyike a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az NSZK közötti nem kielégítő kapcsolat ténye. A helyzet megoldásának legfőbb akadálya az NSZK eddigi állásfoglalása a müncheni egyezménnyel kapcsolatban, amelyet a szövetségi kormány nem tekint eleve érvénytelennek. Ennek az álláspontnak tarthatatlanságát az a tény_is aláhúzza, hogy maga az NSZK is elismeri: ez az úgynevezett megegyezés kezdettől fogva igazságtalan volt és csak az erő alkalmazásának fenyegetésével csikartak ki. hogy a vasútvonalakkal szinte párhuzamosan futnak a nemzetközi tehergépkocsi- i forgalom .’lebonyolítására alkalmas, kemény burkolatú országutak. 1970-ben a Lengyel Államvasutak átmenő áruforgalma 16,6 millió tonnát tett ki s a legutóbbi évtizedben több mint 2 millió tonnával gyarapodott. A szárazföldi közlekedésen túlmenően emelkedik a lengyel kikötők tranzitforgalma is, amely 1970-ben 4,5 millió tonna körül mozgott. A tengeri tranzit elsősorban a tengerrel nem rendelkező közép-európai országokba irányuló, illetve innen származó szállítmányokat öleli fel (Csehszlovákia, Magyar- ország, Ausztria). Lengyelország jelenleg legnagyobb tranzitkikötője Szczecin. A lengyelországi tranzit- szállítás nemcsak Nyugat- és Észak-Európa, valamint a Szovjetunió és Délkelet-Eu- rópa országai számára előnyös, hanem egyes ázsiai országok számára is. Nem mindenki tudja, hogy Lengyelországon át vezet a legrövidebb szárazföldi út, amely Nyugat-Európát ösz- szeköti Iránnal, s Iránon át Afganisztánnal és a távolabbi országokkal. , ’ / , . S
