Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

A MEG Y E I P Á RTBIZO T T S Á G É S A MEGYEI TANÁCS L AP J A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér A tulajdonos jogán A munkás számára a gyár s a vállalat nem csupán a kenyérkereset színhelye. Emberi, szakmai ké­pességeit is itt teszi próbára naponta. A gyárak­ban előállított termékekben pedig — e gyártmányok hasz­nálhatóságában és minőségében — szorgalom és munka, fe­gyelem, rent} és pontosság testesül meg. Egy-egy közösség­re s ezen belül az egyénekre olyannyira jellemző magatar­tásbeli tulajdonságok öltenek itt szüntelenül tárgyi formát. Üzemeink, gyáraink nemcsak termelési, hanem társadal­mi-politikai egységek is. Minden munkahelyen emberi, társadalmi viszonylatok formálódnak (vagy esetleg defor­málódnak) nap, mint nap, attól függően, milyen az üzem, a vállalat légköre, az ott folyó munka szervezettsége és ha­tékonysága. Ezért üzemeinkben a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vállalati élet semmi mással nem helyettesíthető szerves része. A dolgozók — a tulajdonos jogán — ismerni akarják munkahelyüket, üzemük terveit, eredményeit, gondjait és jövőjét Megyénk gazdálkodó egységeiben összesen 116 kollektív szerződést illetve 21 függeléket készítettek. Az idén a vál­lalati igazgatóknak beszámolót kellett tartaniok arról, vég­rehajtották-e a tavaly megkötött kollektív szerződésben fog­laltakat. Ezekhez a beszámolókhoz fűztek azután megjegyzé­seket s tettek kiegészítő észrevételeket a vállalati szakszer­vezeti bizottságok. E beszámolók nyomán megállapítható, hogy a szerződésben foglalt megállapodásokat az üzemek­ben általában megtartották. Néhány helyen fel kellett fi­gyelni azonban arra az egyáltalán nem örvendetes jelen­ségre, hogy az üzemen belüli szervezetlenség következté­ben az állásidők növekedésével együtt nőtt az indokolatlan túlóráztatás. A tavalyi kollekítv szerződésekről s a megkötendő szerződésekre vonatkozó javaslatokról folyó viták­ban a dolgozók 65—70, némely helyen 80 száza­léka szólalt fel, s tett észrevételt vagy javaslatot. Minél jobb, kimunkáltabb és igényesebb beszámoló hangzott el, annál több segítséget adott ez az eszmecsere az új szerződés előkészítéséhez. Legtöbbször éppen azokban az üzemekben sikerült az új szerződés s a vállalat középtávú tervének össz­hangját kimunkálni, s ezzel együtt hatékony munkavédelmi, újítási, szociális és kulturális szabályzatokat is kidolgozni, ahol a körültekintő tájékoztatás már korábban is részeseivé tette a dolgozókat a vállalat örömének, gondjainak. A kollektív szerződések megkötése után az üzemben fo­lyó tájékoztatás új feladatai kerülnek előtérbe. A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek az üzemi élet alkotmá­nyának minden pontjával. Több helyen is az üzemi lap mellékleteként adták közre a szerződés szövegét, máshol pedig füzet alakban kiadva terjesztették. Megyénkben, ahogyan azt az SZMT is megállapította: előrelépés van a kollektív szerződések rendelkezéseinek megalapozottságában, törvényességében, a vezetői jogokat korlátozó szabályok csökkentésében. A dolgozók részére az eddigieknél áttekinthetőbbek és érthetőbbek. Törekednek a munkaerővándorlás ellensúlyozására, egyre rugalmasabb szabályozókat tartalmaznak a helyi viszonyoknak megfelelő változások gyors követésére. Többségükben kifejezik mind a vállalat, mind a dolgozók helyes törekvéseit, s fontos esz­közei a vezetésnek. T öbb vállalatnál levélben közölték a tanácskozáson felszólalókkal, mely javaslatait tudták a szerződés szövegezésekor felhasználni, s mely javaslatok megvalósításának mutatkoznak ma még akadályai, illetve mely javaslatok azok, amelyek teljesíthetetlen igényeket fo­galmaztak meg. Ahol nem sikerül megtalálni az elhangzott javaslatokra történő reagálás módját — beleértve a hasz- nosíthatatlan javaslatokat is — ott kialakulhat a dolgozók körében olyan vélemény: nem érdemes felszólalni, a javas­latokkal úgy sem foglalkozik érdemben senki. Azt minden érdekeltnek meg lehet magyarázni, hogy valamely javaslata megvalósíthatatlan. De azt nem, hogy a jó javaslatok közül akár csak egy is a vállalati s a szakszervezeti vezetők kezén észrevétlen elsikkadhat. A vállalat vezetőjének a jövőben is rendszeresen tájé­koztatni kell a dolgozókat arról, hogy a kollektív szerződés­ben foglaltak miként segítik a vállalati — s a népgazdasági — célok megvalósítását, valamint a dolgozók érdekeinek a védelmét. Most már minden esztendőben, még év elején, számot kell majd adni arról, hogy a kollektív szerződés­ben lefektetett, s e kétoldalú szerződésben kölcsönösen vál­lalt kötelezettségekből a szerződő felek mit valósítottak meg, s mi az, aminek teljesítése meg várat magara. Me­gyénkben például több helyen tervezték a normák karban­tartását. így várható az elmúlt években fellazult normák In­dokolt szabályozása, de csakis úgy, ha a tervezést együttesen valósítják meg. I ly módon — többek között éppenséggel az üzemek­ben folyó rendszeres tájékoztatás meghonosítá­sával — sikerült elérni, hogy az elkövetkező öt eszterő során a dolgozók sokszor, lapozzák majd fel az idén aláírt szerződés szövegét, s így mind jobban megismerjék jogaikat, éljenek a jogokkal, másrészt pedig felelősséggel, teljesítsék, szerződésben, foglalt kötelezettségeiket. Szocialista együttműködés a Pannónia kunszentmártoni gyárának fejlesztésére Több mint 200 milliós beruházás — Héti zás dolgozója less a gyárnak Szocialista szerződést ír­tak alá tegnap délután me­gyénk párt- és állami, vala­mint a beruházó-építtető és a generálkivitelező vállalat gazdasági, mozgalmi vezetői a kunszentmártoni járási pártbizottság nagytermében. Az okmányt kézjegyével lát­ta el Csáki István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a kunszetnmártoni járási pártbizottság első titkára, a járás országgyűlési képvi­selője. Épülő üzemcsarnok A szerződő felek a Pannó­nia Szőrmekikészítő és Szőr­mekonfekció Vállalat Kun- szentmártonban épülő, IV-es számú gyárának létrehozásá­ra, a szocialista együttmű­ködés leghatékonyabb esz­közeivel történő elősegítésé­re vállaltak kötelezettséget Épülő gyárként említettük szándékosan, mert a több mint 3700 négyzetméter alap- területű üzemcsarnokot a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari ' Vállalat munkásai néhány hét múlva a techno­lógiai gépszerelők rendelke­zésére bocsátják. Itt a szőr­mekikészítő gépeket és be­rendezéseket a Pannónia szakemberei állítják és sze­relik . majd be. Ehhez a mun­kához már a Közeljövőben hozzákezdenek. Ez a csarnok egyébként a beruházás má­sodik ütemében tovább épül, b ily módon igen nagymére­tű lesz a szőrmekikészítő üzem. Jelenleg — mint lapunk­ból is közismert — már szőr­mekonfekció gyáregysége van a nagyvállalatnak Kunszent- mártonban. Ezt a volt takar- mányőrlő malom területén hozták létre és dolgozói 1967- ben már 1.8 millió forint termelési értéket állítottak elő. Napjainkban itt csak­nem kétászötven embert fog­lalkoztatnak és száztíz ipari tanulót nevelnek szakmun­kássá. Ok már jórészt az új üzemcsarnokban Kezdik — munkáséletüket. Hetven százalék nődolgozó A több mint 200 milliós fejlesztési program megvaló­sultával hétszáz dolgozója lesz a Pannónia kunszent­mártoni gyárának. Mivel a beruházás teljes befejezése csak az V. ötéves tervben várható, 1975-ig ötszázas létszám foglalkoztatását biz­tosítja a gyár, s ennek 70 százaléka nődolgozó lesz. A IV. ötéves tervben ha­talmas, korszerű szőrmeki­készítő üzem épül, a hozzá tartozó közmű és egyéb léte­sítményekkel — amilyen például a kazán-, transzfor­mátorház, kút, szennyvíztisz­tító stb. Négy ütemben va­lósítják meg. a teljes prog­ramot 1977 végéig. Addig több mint 17 ezer négyzet- méter alapterületű üzem­csarnokot emelnek. Közben felépülnek a bővülő létszám­hoz szükséges, modem szo­ciális és irodai létesítmé­nyek is. A szőrmekikészítő csarnok elkészülése után a Szolnok megyei ÁÉV munkásai a konfekcióüzem építéséhez kezdenek. Nagy erőfeszítése­ket követel tőlük a beruhá­zás valamennyi, de különö­sen az első két ütemben elő­írt feladatok végrehajtása. Ezen belül is főként a mély­építési munkák, a közműve­sítés gondja a legnehezebb. Főképpen azért, mert a vál­lalat elsősorban magasépíté­si feladatok ellátására al­kalmas gépparkkal rendel­kezik. M. I. * Tanácskoztak a vasipari vállalat brigád vezetői Tiszaligeti üdülőjükben ta­nácskoztak tegnap a vasipa­ri vállalat, szocialista bri­gádvezetői és kiváló újítói, ötvenkét brigád vesz részt jelenleg a mozgalomban, — amelyről — az egyéb válla­lati versenyformákkal össze­függésben — Magyar Gyula igazgató tartott beszámolót. Az üzemek és gyáregysé­gek közötti verseny és a bri­gádmozgalom szoros kapcso­latára vall, hogy a szocialis­ta munka gyáregysége címet csak az a kollektíva nyerheti el, amelyben a létszám két­harmada a szocialista címért küzdő brigádok tagja, és csak akkor, ha e brigádok­nak is legalább kétharmada kiérdemli a megtisztelő cí­met. A korábbi években elért teljesítmények alapján a központi szolgáltató gyáregy­ség kétszer, a jászberényi, a törökszentmiklósi, a mező­túri és a kunszentmártoni, pedig egy-egy alkalommal lett a szocialista munka gyáregysége. Az idén nagy eséllyel pályázik e címre a központi gyártóüzem, vala- , mint a szászbereki és a kis­újszállási gyáregység is. A beszámoló és a vitában résztvevők sokoldalúan ele­mezték a versenymozgalom eredményeit és fogyatékossá­gait, és jó néhány javaslatot tettek a fejlődés elősegítésé­re is. A délutáni program­ban négy rövidfilmet tekin­tettek meg a találkozó részt­vevői, akik a más-más hely­ségben dolgozó brigádok gya- j koribb találkozásának lehe­tőségéről folytattak végül eszmecserét. Fogad is a legjobb kombájnosoknak Tegnap délután a nagy­kunsági tsz-szövetség foga­dást adott Karcagon, a nyári betakarítási verseny legjobb­jai tiszteletére. Az ünnepsé­gen Hegyi István, a mező­túri Magyar—Mongol Barát­ság Tsz elnöke, a szövetség versenybizottságának elnöke hirdette ki a nagy verseny eredményét. A táj 58 terme­lőszövetkezetében három- százötven kombájnvezető, 90 ezer hold gabonát tett biz­tonságba ezen a nyáron. A legjobbnak Papp Mihály, az örményesi Üj Élet Tsz kom­bájn vezető je bizonyult, aki 633 holdról 10 724 mázsa ter­mést takarított be. Papp Mi­hály 2500.— forint jutalmat kapott. A második Szalmási Ist­ván, az abádszalóki Lenin Tsz kombájnosa 703 holdas, illetve 11 426 mázsás telje­sítményével. Az ő jutalma 1500 forint. Harmadik Csen­geti Sándor szintén az abád­szalóki Lenin Tsz kombájn­vezetője, 673 holddal és 11166 mázsával. Jutalma ezer forint. Jutalmat kaoott Szollár István és Kecskés János, a kengyeli Dózsa Tsz, Faragó Gábor, a tiszaroffi Aranykalász Tsz kombájno­sa is. A szövetség a napi teljesítményeket is figyelem­be vette az értékeléskor, s ebből adódik, hogy nagyobb összteljesítménnyel is hát­rább került a sorrendben valaki. Ezen az ünnepségen jutal­mazták meg a bálázó gép­vezetők legjobbjait is. Eb­ben a munkában Tarr Imre, a tiszaigarl Petőfi Tsz tag­ja volt a legjobb 794 hold betakarításával, s ezért ezer forint jutalmat kapott. Má­sodik Baranya István, a kis­újszállási Búzakalász, har­madik Szilágyi András, a ti­szafüredi Szabad Föld Tsz bálázó gépvezetője. Az előb­bi 610, az utóbbi 491 holdat tett rendbe. Nekik is jutal­mat adott át Hegyi István. A nagykunsági tsz-szövet­ség fogadásán Suba István, a szövetség titkára köszön­tötte a nagy munka győzte­seit HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK A tragikus repülőgép­szerencsétlenség áldozatai A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest—Kijev közötti MA—110-es számú menetrendszerű repülőgépé­nek szeptember 16-i tragi­kus szerencsétlensége okai­nak tisztázására magyar szakértői bizottság utazott Kijevbe, ahol részt vesz a szerencsétlenség körülmé­nyeinek vizsgálatában. A Közlekedés és Posta- ügyi Minisztérium jelentése szerint a repülőgép-szeren­csétlenség következtében életét vesztette a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság és tanács öttagú küldöttsége, amely Erdősi Józsefnek, a megyei tanács elnökének ve­zetésével utazott Ukrajná­ba. Életét vesztette 28 Bács-Kiskun megyei, három budapesti lekos és az IBUSZ csoport kísérőié, valamint a budapesti kertészeti egyetem két tanára; valamennyien magyar állampolgárok, to­vábbá két amerikai állam­polgár. Életét vesztette Mé­száros Sándor, a gép pa­rancsnoka és hét főnyi sze­mélyzete. Szomszédos me­gyénk küldöttsége a Kiskun­ság életét, fejlődését bemu­tató kiállítás megnyitóján képviselte volna Bács me­gyét Kecskemét testvérváro­sában, Szimferopolban. A tragédia hírét mély megrendüléssel fogadta a MALÉV igazgatósága és kol­lektívája, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, az egész ország közvéleménye. A magyar társadalom oszto­zik az áldozatok hozzátarto­zóinak gyászában. A tragikus repülőgép- szerencsétlenség Bács-Kis­kun megyei áldozatainak tiszteletére a inegyében gyászt tartanak. A megye középületeire kitűzték a fe­kete lobogót és az áldoza­tok temetése-e Mllön bizott­ságot hoztak létre. R»H jósorozat a Jas?««»? r»pnra’zárói A Szolnoki Damjanich Múzeum nagyszabású jász- dózsai nénraizi gyűitőútjá- nak anyagából hatrészes ri­portsorozatot készített a Ma­gyar Rádió Szolnoki Stúdió-; ja. Az első rész a szombati adásban hangzik el s a foly­tatások adására is mindig szombatonként kerül sor. A műsor a Jászság népdalait, meséit, hiedelemvilágát, be­tyár- és boszorkány-histó­riáit, régi népszokásait mu­tatja be. Elutazott a nepáli király Mahendra Bir Bikram Sah Dev Nepál királya, valamint felesége, aki Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének vendégeiként tartóz­kodtak hazánkban, pénteken elutaztak Budapestről. Rendkívüli gyorssegély a VDK-nak az árvíz okozta károk enyhítésére A Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság területén a közelmúlt­ban bekövetkezett árvíz okozta károk enyhítésére rendkívüli gyorssegély nyúj­tását ajánlotta fel a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság kormányának. A magyar nép együttérzését kifejező segélyként főleg gyógysze­reket, élelmiszereket, ruhá­zati cikkeket, valamint ve­tőmagvak szállítására került sor. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság. a Magyar Vöröskereszt, és az Országos Béketanács ugyan­csak anyagi segítséget nyújt az árvízs'Htotta területek la­kosságának. Október 29—30-án országos nőkonferencia A Magyar Nők Országos Tanácsa október 29-re és 30-ra összehívja a magyar nők országos konferenciáját a Parlament kongresszusi termébe — jelentete be Er­dei Lászlóné, az MNOT el­nöke a pénteken megtartott sajtóértekezleten. E fontos belpolitikai ese­ményre 600 nőt hívnak meg az élet legkülönbözőbb te­rületeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom