Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
1971. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 „A mi építőink bejárták már országot" — A megalakulás óta 142 családi házat építettek — Szolnokon rövidesen háromemeletes társasházat alapoznak — A huszadik évfordulót sikeres évvel köszöntik Munka bau Hegedűs László lakatos szocialista brigádja: Kartus Pál, Molnár Gyula és Kiss Márton, a kunszentmártoni tisztasági fürdő ablakait készítik Tisztántartott porta, szépen épített ház. Meglátszik, hogy építők szövetkezete, s hogy a saját házukra is gondjuk van. Dehát így illik. Tiszaföldvár rangos nagyközség főútján hirdeti a tábla: itt van a központja az Építőipari Ktsz-nek. Pár hónap, s a megalakulásra emlékeznek. A huszadik évfordulóra. Sajnálják nagyon, alapítót sem most, sem később nem köszönthetnek maguk kozott. Mert ebben a kisipari termelőszövetkezetben kevés ember kezdte 1952. január harmadikén a közös munkát. Mindössze hat kőműves döntött úgy, hogy megalakítja Tiszaföldvár második szövetkezetét. Nagy Elek, Lakos Károly, tHögye Gábor, tTóth Gergely, fÁgos- ton Sándor és Vataí Benjámin. Aki él még közülük, már nyugdíjas — úgy mondják öregnyugdíjas — vagy elpártolt tőlük az évek során. A nehéz évek alatt, amikor sem erejükből, sem lehetőségekből nem futotta sokra. Szegény mesteremberek közössége Valóban csak dolgos kezüket, tudásukat hozták a közösbe. Aztán, akik később, egy-két év után jöttek, azok is csak akaratot hoztak, munkát kerestek. Nem is vállaltak sokáig csak javítást, tatarozást. Az első időkben toldtak-foltoztak iskolát, egy-egy öreg középületet, És nemcsak Földváron,' Már az egy pár lófogatra is úgy emlékeznek: Kengyelig is élvitte a homokot, oltott meszet, festéket Iskolát tettek rendbe a közeli községben. Minderre Kőfalvi János emlékezik. Az alapítás utón nem sokkal kérte felvételei a ktsz-be. A fiatal elnök, Jászapáti István mérnök őt kéri segítségül. Sokat tud a régi időkről, — azt mondja róla. — Olyan mesteremberek Jöttek közénk, akik itt alapítottak családot, s nem akartak tovább csavarogni, minden héten máshol dolgozni. Ezek az emberek később sem a fiatalok közül kerültek ki. Ezért mondogattuk már egy-két' év múlva; ipari tanulók kellenének, nem is kevés belőlük, mert nem lesz, aki folytassa a munkák Hanem munka is nehezen akadt akkor, az ellenforradalom előtt és után is. Emlékeznek egy Bükéi Istvánra, akj műszaki vezetőnek jött a szövetkezetbe, s aki Debrecenig is elvitte az építőbrigádot. Akkor dolgoztak a tiszaföldváriak Karcag- Tilaimason Is. — Az volt a legnagyobb bajunk, hogy szerszám, gép alig. Még állványlétránk sem volt. Így aztán aki rajtunk (segíteni akart, az szerszámot hozhatott volna, aztán nagy megbízást, jó munkára. Féltek a magasban Ezerkilencszázötvenhétben hatvan körüli volt a ta- gqk száma. ötvennyolcban végre elkezdődött az ipari tanulók képzése. Egy év múlva sokan kérték felvételüket. Segédmunkára is volt bőven vállalkozó. Belőlük később különböző tanfolyamokon mégis szakmunkás lett. Itt szerzett szakmát, s itt is dolgozik máig Juhász Antal vízvezeték-szerelő, Varga Lajos kőműves, Trenovszki János kőműves, Csík András villanyszerelő. A tanfolyamokat a KISZOV is segítette, szervezte. Aztán a legjobb régi szakmunkásokat is küldték tanulni. Olyan szakma az építőipar is, amely mindig fejlődik, változik. Kőműves brigádvezetői tanfolyamra mentek néhányan. Később a munkagépek kezelését tanulták Iskolán. És akkor már bizakodóbbak is voltak: lesz még nekik gépük, jó szerszámuk elég. Az első nagy munka? Kőfalvi János már nevetve mondja el. Két „kockaház" építését szerezte meg nekik a KISZÖV a reptéren. Lakóházakat, háromemeletes lakóházakat kellett építeni. Tetszett a feladat, sokan fogadkoztak, most végre megmutatják, nem akármilyen mesteremberek. Aztán rájöttek: nincs létraállvány elég. Gyorsan csinált egy mesterember harmincat. El is vitték — akkor már volt egy roncstelepen vásárolt, ósszejavítgatott teherautójuk — a tetthelyre. Alig állványoztak, már jött is az üzenet. Az elnök menjen azon, nal az építkezésre, nem biztonságos az állvány. Nosza, rohantak is, nehogy valami baj érje az embereket. Ott sült ki, hogy nem az állványban volt a hiba. Féltek a mesterek a magasban. Persze, hogy féltek. Nem csináltak ők még emeletes házat soha. Azóta már másképp járja. A magasépítés nekik természetes dolog. Az első erőpróba utón még az elején legfélénkebb is azt mondta: vállaljunk csak magasházat, nemcsak kenyérhéjat lehet azon keresni. 1970-től működési területük az egész ország A szövetkezet dolgozói egy-két kivételtől eltekintve 1970-ig a környező községekben, s helyben építettek. A hatvanas évek derekától egyre több megrendelést kaptak uj épületekre. Ez akkor már jó volt, mert a szövetkezetnek minden építő- szakipari részlege dolgozhatott. így építettek Homokon, néhány kislakást, családi házat, aztán a homoki úton csemegeboltot, növényvédő szereket árusító szaküzletet, családi házakat Kungyalun, Mesterszálláson. Jószom- szédjuk, a helyi Vegyesipari Ktsz 1965-ben még terven felüli nagy munkát is rájuk: bízott. A közeli Martfűn szolgáltatóházat építettek. Azért gépük, felszerelésük még akkor sem sok volt. Érthető ez, hiszen évi hatvan —hetvenezer forintjuk volt fejlesztésre. A beruházásaik is bankhitelből sikerültek. Volt egy használt betonkeverőjük, egy szállítószalag — ezzel kezdték a hatvanas éveket. Meg az a roncstelepen vásárolt teherautó. Azon a telepen vették a födémdarut is. Aztán honvédségtől, mezőgazdasági termelő- szövetkezettől, kimustrált teherautót. Sokat költöttek a javításokra, tán meg se érte, de a haladáshoz kellett a szállító jármű. A lófogat sokat nem győz, a messzit sem. Míg igyekeztek, szorgoskodtak, kialakult egy nagyobb szövetkezeti család. A férjeket feleségek, majd fi ük követték a műhelyekben, állványokon. Itt van például Sike György. A ktsz-ben tanulta ki a szobafestő szakmát, egy fia már mellette dolgozik, a másik meg rakodómunkás. Kőfalviék is családostul dolgoznak, itt van már a fiú is. Juhász Antal vízvezeték-szerelő brigádjában dolgozik még egy Juhász. Nagy Gábor lóhajtó felesége a mozaiküzemben keresi a kenyérre valót. S közben, 1970 óta a szövetkezet működési területe az egész ország. De már ekkor új, drága gépeik is voltak : hegesztő-dinamó, olyan rakodógép, amely alapozni is tud. Aztán univerzális emelő, töf>b betonkeverő, futómacska, gyorsfelvonó. És még valami, ami most Mezőtúr határában álldogál. Egy Alföld típusú lakókocsi. Asztalosüzemet építenek Fjlezőtúrón s az ott dolgozóknak kényelmes pihenőhelye a szép és drága guruló otthon. Találkozunk építményeikkel Mindig a legújabb munkájukra a legbüszkébbek. Mondják most is, Kengyelen nagyon szép lesz a bisztró. Már rendezgetik, az építők megcsinálták a magukét. Tavaly Tiszaföldvéron élelmiszerboltot építettek, előbb pedig a TITÁSZ székházét. Az utazó emberek meg- megállnak éhüket, szomju- kat oltani Szajolban, a Pety- tyes vendéglőnél. Az ő munkájuk az is. Aztán Balaton- szabadiban üdülő, Gyopáros- fürdőn a másik. Legutóbb a szolnoki Tejipari Vállalatnál volt sok dolguk. Irodaházat, járdát, mást csináltak. Szép megbízásuk rövidesen ismét Szolnokra hívja az építőket. A Hunyadi János utcában nyolclakásos, háromemeletes társasház alapozását kezdik októberben. Míg soroljuk az elkészülteket, a könyvelésen gyors számadást csinálnak. Csodálkoznak is, mert még nem adták Össze soha. A szövetkezet 19 éves működése alatt, többnyire a környéken 142 családi házat épített fel. Jászapáti István, az elnök még' reggel azt mondta: ha valaki sok pénzt áldoz, ösz- szegyűjt egy új otthonra, elvárja, hogy a lehető legjobb legyen. Ezért nagyon vigyáznak, alaposan megdolgoznak ők minden házon. Nem hívták még őket Javításra, nem perelték ä megbízók a szövetkezetét. Ezt ezután is így szeretnék. Jó munkát — jó pénzért. Hatékonyabb munka, nagyobb jövedelem Azt mondják még a hatvanas években is a legtöbb baj a munkafegyelemmel volt a tiszaföldvári építők szövetkezetében. Szó ami szó, régi nyilvántartásokból is igazolható ez. Megjegyezték például, hogy 1964-ben hiányzás, méghozzá igazolatlan mulasztás miatt több mint 1100 munkanap kiesés volt a termelésben. Tán ösz- szesen hatvan napot tudtak ebből utólag igazolni a mulasztók. Szőlősvidék, boros község Földvár. Megesett, hogy egy bevonuló katonát nyolc—tíz dolgozó búcsúztatott. De nem akárhogyan! Egy hétig is eltartott a búcsú. Ez alatt a borospoharat emelgették, a munkahelynek tájára sem mentek. Aztán sokáig úgy voltak vele, ha messze vidéken dolgoznak, ritkábban jár arra vezetőség. Megtörtént, szó szerint, hogy „hasukra sütött a nap" az építőknek. Egyszerűen nem kezdték el a munkát korán reggel, csak későn déltájban. Kevés pénz a műszaki fejlesztésre, a munkafegyelem lazasága miatt csökkent a termelékenység, nyilvánvaló, hogy nem a legjobb gazdasági eredmény következett ebbőL Jászapáti István, az elnök 1968-ban vette át a szövetkezet vezetését. Sok rendbe- tenni való volt, de a legfontosabbnak máig is a munka- fegyelem javítását, a közös munka eredményéért becsületes munkálkodást tartja a legfontosabbnak. A szövetkezet irodájában Íróasztal mögött nem sokat látni az elnököt. De ott van minden építkezésnél, azonnal intézkedik, s még anyag után is elrgegy, ha sürgeti a munka. Nemcsak ennek, a ktsz immár több mint százharminc dolgozója közös megértésének tudható be, hogy a szövetkezet a gazdaságirányítás új rendszerében igen szép eredményeket ért eL Náluk nincs határidő-elhúzódás, „objektív nehézségekre” hivatkozás, amit vállalnak igyekeznek pontosan, határidőre felépíteni. Ez már a harmadik ötéves terv utolsó éveiben is meghozta eredményét. 1968-ban a termelési érték 7 millió 240 ezer forint volt, ebből 412 ezer a nyereség. Kilencvenöt volt akkor a dolgozók száma. Ezerkilencszázhatvanki- léncben a létszám száztizenháromra nőtt, de a termelési érték is növekedett jelentősen. Kereken 11 millió forint volt. Hogyan értek el egy év alatt ilyen „nagy ugrást”? Ügy, hogy olyan új létesítmények felépítésére kaptak megbízást, amely már nemcsak építés, szerelés is. Minden részleg megdolgozta benne a magáét. Ezenkívül szívesen vállaltak ipari-javító szolgáltatást is. A drága gépek megtérültek A gépi beruházások, új gépek beszerzése 1969-ben kezdődött. Természetesen azonnal nem hozott ez eredményt. Azt mondják viszont a ktsz ügyeit jól ismerők, hogy az 1970-es év már ezt is tükrözte. 1970-ben a termelési érték befejezett munkák utón 16 millió 258 ezer forint volt, jóval túlteljesítették a tervezettet. Ennek alapján nagy bizalommal, merész tervet készítettek 1971-re. Most már azt mondják: mi mindent győzünk. Van benne valami. 1971-re ugyanis 18 millió termelési értéket terveztek és az első féléves mérlegnél nagy boldogság volt a szövetkezetben: már 12 milliót megtermeltek. Óvatos becslés szerint is 22 millió lesz év végére a termelési értékük. Azt mondják ebben már a gépek hatása is benne van és az is. hogy jobban szervezik, irányítják a munkát. Ennek a jobb munkaszervezésnek ebben az évben is bizonyítékát adják még. Be akarják fejezni a kunszentmártoni tisztasági fürdő felújítását, átadnak Szolnokon két Patyolat szalont és felépítik a vasipari vállalat fezolgáltatóházát a megye- székhelyen. Olyan bérezést alakítottak ki, amelyben nemcsak a jó munkáért, a gyorsaságért is több pénz jár. És, mert jól és gyorsan dolgoznak, máris 30 százalékkal emelkedett a munka hatékonysága. Ezért van, hogy még tavaly az első félévben egy közepesen dolgozó kőműves havi átlagbére 2083 forint volt, addig az Idén as első félévben már 2498 forint. Sokan csodálkoznak ilyen bérnövekmény hallatán. Van aki azt mondja nincs amö- gött munka. A ktsz-ben vizsgálódtak is a közelmúltban emiatt. Kiderült, olyan munkateljesítmények vannak, amelyek indokolják a béremelkedést. Közeleg a huszadik évforduló Pár hőnap és a tiszaföldvári Építőipari Ktsz megalakulásának 20, évfordulóját ünnepli. Ezt az évfordulót már százharmincán köszöntik. És huszonhat ipari tanuló is. Kilenc szakmában képezik őket, s úgy akarják minden évben legyen legalább ennyi fiataL Mert munka bőven lesz, sok szorgos munkáskézre, észra van szükség. Az ipari szövetkezetek VÉ kongresszusán Tiszaföldvár- ról Jászapáti István, az építőipari ktsz elnöke képviseli s szövetkezeteket. A KISZÖV küldöttválasztó érté-; kezletén vita nélkül egyhangúlag megszavazták, hogy a fiától mérnökember ott Jegyen a szövetkezetek orszá-; gos tanácskozásán. Ott is-* merték el a két szocialista brigád munkavállalását ia.' A két kollektíva ugyanis el«; határozta, hogy önköltség- csökkentéssel, az eddiginél niég jobb munkával köszönti az országos fórumot. ^ Cibakházán dolgoznak az építők. Szép családi ház lesz a tejgy űjtú mellett Tavaly építették fel Tiszaföldvároe a vasútállomás köreiében ezt az új élelmiszer boltot Augusztusban adták át Kengyelen az új bisztró épületét
