Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

* 1971, szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Szeretném, ha az ügyben engem is meghallgatnának és szigorú büntetést szabnának ki a hanyag kézbesítőre. így talán elejét vehetnék hasonló eseteknek. Csontos Dezsőné Szolnok Nem lehet játszani a játszótéren? Tavaly életveszélyessé vált a szolnoki, Ságvári körútj óvoda épülete, amely a Köl­tői úti iskola napközi ott­hona is volt egyben. A napközisek a Tiszaparti Gimnáziumban kaptak he­lyet ideiglenesen. Ez év szeptemberében elfoglalhat­ták az SZTK melletti új napiközijüket, melynek csu­pán az a „szépséghibája”, hogy kicsit távol esik is­kolájuktól. A gyerekek, s velük együtt a napközis nevelők is örültek a közelben lévő játszótérnek, ahol majd futkározhatnak, levegőz­tetnek. örömük nem tartott soká, mert az első alka­lommal, amikor birtokukba vették a teret, megindult el­lenük az ott lakók támadá­sa. Az ablakokból lelocsol­ták a gyerekeket, majd a nevelőket durván sérteget­ték, s fenyegetőztek. Így aztán ott kellett hagyniuk a teret, mert nem tehették ki magukat a tanárnők an­nak, hogy a gyerekek előtt mocskolódjon, szitkozódjon egy-két ember, akiket a játék, a zsibongás idegesít. (A gyerekek egyébként — szomorúságukra — csupán egy—másfél órát játszhat­nának, az ebédelés és a tanulás után.) Minket, szülőket pedig az idegesítene, ha emiatt nyolcvan gyerek egész nap­ra a négy fal közé szo­rulna. Szeretnénk, ha a játszótéren zavartalanul játszhatnának. Cs. M.-né Szolnok Csak így tovább! Nagyon régi olvasójuk vagyok. Mindig érdeklődéssel ve­szem kézbe a Néplapot, hogy mi újságot találok benne. Saj­nos, sokszor olvashatok kirívó esetről. Az ilyen emberek megérdemlik, hogy foglalkozzon velük az újság. Ettől füg­getlenül az a véleményem, vegyük észre a jót, a szépet is. Az emberek nagy része általában a jóra, a szépre hajlamos. Nem nagy esetről akarok Önöknek írni. Az utóbbi idő­ben több panaszos cikk jelent meg a VOLÁN dolgozóiról. Hadd ellensúlyozzam ezek számát — egy dicsérő levéllel. Szeptember 11-én reggel a törökszentmiklósi központi megállóból utaztam feleségemmel Szajolba a 7.40-kor induló tiszafüred—kunhegyes—szdnoki, GC 21—28 rendszámú autó­busszal. Sokan voltunk, ülőhely már nem volt, középen ha­tan—nyolcán álltunk. Pontosan indult a kocsi. A kedves kis kalauznő nagy türelemmel és udvariasan adta a jegyeket. Alig indultunk el, néhány méterre egy középkorú férfi szaladt felénk integetve. A gépkocsivezető megjegyzés nélkül megállt, felvette az utast, aki hálás „köszönöm’’-mel nyug­tázta a figyelmességet. Mintha misem történt volna, indul­tunk tovább. De az utasok között szinte érezni lehetett; jól­eső- érzéssel vették tudomásul a történteket, örömmel kell megállapítanunk, hogy ilyen is van, hogy egyre sűrűbben fordul ilyen elő. Hegedűs László Szajol Krémes helyett whisky? A Zagyva cukrászda Szeptember közepétől presz- szóként fog üzemelni. A sü­teményen és fagylalton kí­vül különböző italok is kap­hatók lesznek” — jelent meg egy híradásban. De nézzük, mi is van mögöt­te? t Eddig a Zagyva cukrász­dának önálló cukrászüzeme volt, saját készítményű sü­teményeit árulta. Ezek job­bak, olcsóbbak, és ennek el­lenére nagyobbak voltak, mint amit a vendéglátó köz­ponti cukrászüzeme állít elő és szállít a küölnböző üzle­tekbe. A környék apraja- nagyja vásárolta is a Zagy­va süteményeit, de sok „za­rándok” kereste fel a cuk­rászdát a városból is. Italt is lehetett eddig kapni, li­kőrféléket, < ahogy ez már cukrászdában lenni szokott. Igaz, az illetékesek szerint nem volt az üzlet gazdasá­gos, legalább is nem any- nyira, ahogy szerették volna. És hogy mit jelent ez a változás? A cukrászüzemet megszüntették, viszont az üzemeit — milyen érdekes véletlen — rögtön megkapja a Toomas-bár, helybővítés céljára. Elvégre hadd férje­nek be minél többen abba a szuper-elsőosztályú helyre. De ha már nincs cukrász­üzem, majd lesz az „új” presszóban bor és sör. Mert eddig keveset ihatott a ked­ves vendég a Bástya kisven­déglőben, amely ugyanazon ház ugyanazon emeletén, egy ajtóval arrébb műkö­dik, és egész nap ugyanúgy nyitva van. Bár erről a kör­nyék lakói azt hiszem, bő­vebben tudnának beszá­molni .: S íme a csattanó: hogyan magyarázzák ezt az illeté­kesek. Tessék jól figyelni! „A profilváltozásra azért került sor, hogy az egyre népesedő környék igényeit az eddiginél jobban, széle­sebb választékkal ki tudják elégíteni.” Hát nem megható ez a gondosság? K. J. Szolnok A távirat nem érkezett meg:: Panasszal és fájdalommal fordulok önökhöz, mert nem lelem nyugalmam. Ameddig élek, kísérni fog a bánat, hogy nem lehettem ott Szegeden egyetlen kedves testvérem temeté­sén. Nem búcsúzhattam el tőle. Nem állhattam koporsója mel­lett. Hiába vártak szülőföldemen nyugtalankodva a rokonok. Testvérem, akinek a végtisztességet nem adhattam meg, 42 évig élt Brazíliában. Súlyos betegségét eltitkolva szállt repülőgépre, hogy itthon, a hazájában legyen szülei mellé temetve. Nem mehettem, mert a szolnoki posta lelkiismeretlen dolgozója nem kézbesítette a mai napig sem (szeptember 8.) az augusztus 29-én, vasárnap délben 14 órakor a nevemre, pontos címemre Szolnokra küldött, halálesetet jelző táviratot. Szeptember 4-én értesültem a halálesetről. Panaszt tet­tem a postán. Majd kivizsgálják — felelték. A kézbesítő­vel is beszéltem. Az ellenőr előtt változtatta meg szavait, átlátszó, felháborító módon. Amit mond, elfogadhatatlan. Augusztus 29-én egész nap otthon voltunk. Miért nem kéz­besítette a táviratotZ Mennyi por lehet a szénben? Bőm Gyula szolnoki olva­sónk személyesen kereste fel szerkesztőségünket, s mond­ta el panaszát. Szeptember 3-án 2o má­zsa borsodi szenet és 29 mázsa fát vásárolt a szol­noki TÜZÉP-telepen. Még aznap haza is szállították a tüzelőt. A szénben körülbe­lül 3,5 mázsa por volt — mondotta —, amit az utcán hagyott. Nyugdíjas ember lévén, nincs pénze újabb fuvarra, hogy elszállíttassa a szénport. Ügy érzi, megkárosították. Sehogyan sem érti, miért adják ilyen mennyiségű szénporral a tüzelőt. Panaszt tett a TÜZÉP központjában, ahol úgy tájékoztatták: eh­hez a mennyiséghez 4 má­zsa por megengedett... ☆ Egyes termékek műszaki, minőségi követelményeit ál­lami szabványok állapítják meg. Az Msz. 17.997—69 szá­mú szabvány előírása sze­rint a borsodi B. kocka szén 10 százalék, a borsodi dió 12 százalék méreten aluli részt tartalmazhat. Méreten aluli szénnek tekinti a szabvány, ha a szemnagyság B. kocká­nál a 40 mm-t, diónál a 15 mm-t nem éri el. A szab­vány előírása szerint tehát sem a borsodi B. kocka, sem a borsodi dip szén nem tar­talmazhat mázsánként 25 kg szénport. Tekintettel arra, hogy a szerződéseket a szabvány ki­adását követően a szabvány előírásainak megfelelően kell teljesíteni, azt tanácsoljuk, hogy panaszával forduljon a TÜZÉP kereskedelmi és áru­forgalmi osztálya vezetőjé­hez. Ha úgy érzi, hogy a vállalat megállapításai a törvényes rendelkezéseknek nem felelnek meg, panaszá­val a vállalat felügyeleti szervéhez fordulhat. Ne csak reklámozzák Három éve, hogy forgalomba hozták a Chemotox rovar­irtót. Az árát sokallta a vásárlóközönség. Ennek ellenére vitték a boltokból, mert az áru jó minősége és haszna ellen­súlyozta a magas árat. Egy hónappal ezelőtt a televízióban láthattuk az igen ügyes reklámot is a Chemotox használ­hatóságáról. Valószínűleg véletlenül, de a reklám megjelenése óta a jászberényi üzletekből eltűnt a Chemotox, és azóta sem le­het kapni. A kereskedelmi dolgozók azzal magyarázzák az áru kifogyását, hogy megszerette a közönség, még a tanyai lakosság is ötösével viszi. Nagyszerű dolog, hogy az emberek az egészségügyi okokból annyira fontos rovarirtást anyagi áldozatok árán is vállalják. Tudjuk, hogy különösen ott, ahol jószág van, mennyi a légy és ez mennyire lehet káros egészségünkre. Chemotox viszont nincs. Véleményem szerint azért, mert a gyártó vállalat nem készült fel a várható keresletre. Vagy talán nem bízott saját gyártmányának népszerűségében? Javaslom: a téli tüzelő reklámozásához hasonlóan hir­dessék, hogy „Szerezze be télen Chemotoxát, mert így nyá­ron nem fog szenvedni a legyektől!" Ennél azonban jobb lenne, ha akkor vásárolhatnánk belőle, amikor éppen a legjobban kell. Például szeptemberben, amikor a legyek kü­lönösképpen szeretnek a lakásokba behúzódni. Oláh János Jászberény Fentiekkel kapcsolatban a Szolnok-Békés megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál érdeklőd­tünk. Szél Ilona áruforgalmi előadó a következőket mondta: — A gyártó cég, a Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Vállalat a harmadik negyedévben nem tudott ebből a cikk­ből időarányosan szállítani Szolnok megyének. Amellett, hogy mi már áprilisban is vásároltunk Chemotoxot, a har­madik negyedévre 50 ezret rendeltünk, ezzel szemben csak 28 600-at kaptunk meg eddig. Legutoljára augusztus 26-án érkezett rovarirtó. Ezért hiánycikk az üzletekben. — Szeptember 14-én telefonon is érdeklődtünk a gyár­tó cégnél. Információjuk szerint szeptember 13-án kezdték ismét gyártani a rovarirtót, és ígérték: hét végén már szállítanak is Szolnok megyébe. Rajtuk kívülálló okok miatt történt gyártáskiesés — magyarázták. — A legtöbb nagykereskel&mi vállalat ugyanis nem adta idejében a megrendelést, amelynek alapján ők is igénylik a szükséges külföldi alapanyagot. ­Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti osztálya, keres Szolnok, Tószegi úti panel-üzemébe kazánfűtő vizsgával rendelkező Jelentkezés: Szolnok, Ady E. u. 117/c. I.em. Kukorica 500 vagonos mennyiségben ELADÓ 290 q MÁJUSI MORZSOLT ÁRON Hódmezővásárhelyi Rákóczi MTSz. Sóshalom Telefon: Kútvölgy 5, [SJJOGI TANÁCSADÓ A gépiárművezeíőképző munkaközösségekről Hazánkban is egyre gyor­suló ütemben nő a gép­kocsik száma, s ez is indo­kolta a gépjárművezetőkép­zés eddigi formáinak a ki­bővítését. A gépjárműveze­tőképzésről szóló hatályban volt szabályozás szerint ugyanis gépjárművezetőkép­ző tanfolyamot csak állami szerv, társadalmi szervezet, vagy egyesület rendezhetett, feltéve, ha erre a közleke­dési és postaügyi miniszter­től engedélyt kapott. A közlekedés és postaügyi miniszter a növekvő igé­nyek fokozott kielégítése céljából a 7/1971. (VIII. 27.) KPM sz. rendeletével lehe­tővé tette, hogy gépjárműve­zetőképző munkaközösségek — legalább négy, legfeljebb húsz taggal — alakuljanak és működjenek. A munkakö­zösség önálló jogi személy. Működése feletti felügyele­tet a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium látja el. A minisztérium működési engedélyével alakult munka- közösségek a gépjárműveze­tőképzésről és vizsgáztatásá­ról szóló 2/1969. (II. 27.) KPM sz. rendeletben felso­rolt tanfolyamok közül az ,A” és „B” járműkategóriá­ba tartozó gépjárművek ve­zetőinek a tanfolyamát ren­dezhetik meg. A munkaközösség összetétele A munkaközösség tagja az a büntetlen előéletű ma­gyar állampolgár lehet, aki­nek érvényes vezetői enge­délye valamint oktatói bi­zonyítványa van, és meg van az 1. számú ellenőrző lapja Is. A munkaközösség tagja az oktatói tevékenységet akár főfoglalkozásként, akár mun­kaviszonya mellett kiegészítő foglalkozásként is elláthat­ja. A munkaközösség leg­főbb szerve a taggyűlés. Ha­táskörébe tartozik többek között a munkaközösségi ta­gok felvétele és kizárása, a munkaközösség vezetőinek és pénztárosának díjazása, valamint a jövedelem fel­osztásának jóváhagyása is. A tag felvétele tárgyában ho­zott taggyűlési határozathoz a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium jóváhagyása szükséges. A tanulók által a munka- közösség pénztárába fize­tendő tandíjakból, illetve a munkaközösség egyéb bevé­teleiből a tartozásokat a kö­vetkező sorrendben kell ki­egyenlíteni: adók és egyéb közterhek, a munkaközösség rendeltetésszerű működésé­vel kapcsolatos dologi kiadá­sok, az alkalmazottak mun­kabére — e kiadással kap­csolatban megjegyezzük, hogy a munkaközösség ok­tatói munkakörben alkalma­zottat nem tarthat — az ok­tatással felmerült üzemi költségek, s a vezető és a pénztárost megillető díjak. Az említett kiadások ki- egyenlítése után a fennma­radó jövedelem legalább 3 százalékából tartalékalapot kell képezni. A jövedelem többi részét pedig a mun­kaközösség tagjai között — végzett munkájuk arányá­ban — kell felosztani. A munkaközösségi tagok a tag­sági viszonyból származó jö­vedelmük után általános jö­vedelemadót kötelesek fizet­ni. A vezetőt, s a pénztárost e tevékenységükért is díja­zás illeti. A működés időtartama A munkaközösség akkor szűnik meg, ha működési engedélyét visszavonják, fel­oszlását a taggyűlés ki­mondja, vagy tagjainak szá­ma a meghatározott legki­sebb szám alá — négy fő alá — csökken. A munkakö­zösségből ki lehet zárni azt a tagot, aki az oktatói te­vékenységre vonatkozó ren­delkezéseket súlyosan, vagy figyelmeztetés ellenére is­mételten megszegi, továbbá, aki oktatói tevékenységével össze nem egyeztethető ma­gatartást tanúsít. Nem szű­nik meg a tagsági viszony, ha a tag vezetői engedélyét kizárólag egészségügyi okok­ból vonják vissza; a tag azonban gyakorlati tárgyat nem oktathat. A munkaközösség nevében a vezető vállalja el a jelent­kező tanuló oktatását és je­löli ki — a tanulók kérel­mének figyelembevételével — a gyakorlati oktatást vég­ző munkaközösségi tagot. A jogszabály elrendeli az* is, hogy a tanulók személy) adatairól s képzésük ered-< ményéről nyilvántartást kel) vezetni. Dr Cs. I, t MISKOLCI MŰANYAGFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Telefon: 17—231. 14—652. Vállal rövid határidővel: poliészter hullámlemez tetőfedést. Hungarocell álmennyezet készítését. Hűtőházak és egyéb hűtőcsővezetékek hő- szigetelését. Műanyaggal történő falburkolást. PVC hegesztést, különféle vákuum termékek készítését. A GANZ VILLAMOSSÁGI MŰVEK szolnoki gyára eladásra felkínálja 96,68 négyzetméter fűtőfelületű, 6 atm. nyomásra engedé­lyezett főjavított mozdony kazánt Érdeklődni leKet: Szolnok,1 Körösi út 34/c.' Telefon: 12-945, 12-962/12 mellék, u.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom