Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

tim. augusztus 11, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tragédia — viharban 126 000 új elsőosztályos „startol" az általános iskolákban Több mint 1600 elsőo«ztályt nyitnak a középiskolákban Tudnivalók az 1971—72-es oktatási év rendjéről Nem végleges adatok sze­rin az 1971—72-es oktatási évben az általános iskolai tanulmányaikat kezdő kis­diákok száma az országban 126 000 lesz. A különböző tí­pusú középiskolák első év­folyamaiba az általános is­kolát idén végzettek közül 55 800 fiatal iratkozott be nappali tagozatra. Előzetes számítások alapján — amint a Művelődésügyi Miniszté­rium illetékesei elmondották, — a Középiskolákban nyíló első osztályok száma 1600 —1700 között alakul. Ebből a szakközépiskolákban 830, a gimnáziumokban 800 osz­tály nyílik. A gimnáziumi első évfolyamokból 360 sza­kosított, a többi általános tantervű lesz. Osztály létszám Az általános iskolai tanu­lócsoportok létszámának ki­alakításánál már figyelembe veszik a művelődésügyi mi­niszter utasítását, — amely Bővül a Chinoin Befejeződött a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára rekonstruk­ciójának első üteme. Az ed­digi beruházás — a csarno­kok és üzemegységek felépí­tése — több mint félmilliárd forintba került. (MTI Foto— Balassa Ferenc felv.—KS) egyebek között kimondja: — egy osztályon belül vidéken 15—40, Budapesten 20—40 tanulóból álló csoport szer­vezhető. a_ létszám ennél alacsonyabb, illetve maga­sabb nem lehet. Ettől csak ott térhetnek el, ahol a felső tagozat egyes évfolyamainak tanulóit — szakrendszerű ok­tatás fenntartása érdekében — egy-egy tanulócsoportban oktatják. Azokban az osztott, vagy részben osztott iskolák­ban, ahol a felső tagozatos gyerekeket már szakrend­szerben tanítják és közben a tanulók létszáma átmene­tileg csökken, — a szakrend­szerű oktatás fenntartása cél­jából — akkor sem szabad a csoportokat összevonni, ha a létszám 15, illetve 20 alatt van, de a tízet meghaladja. A szakrendszerű oktatás továbbfejlesztése érdekében a miniszteri utasítás kimond­ja. hogy a Körzetesítés kifej­lesztésével fokozatosan meg kell szüntetni az alsó és fel­ső tagozatos tanulókból ala­kított összevont csoportokat (osztályokat). A rendelkezés célja, hogy a szétszórt tele­püléseken működő kis isko­lák tanulói számára is biz­tosítsák a korszerű oktató­nevelő munka feltételeit. Mikor lesz a téli szünet ? A 1971—72-es tanév rend­jéről kiadott miniszteri uta­sítás alapián a szorgalmi idő az iskolákban változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első mun­kanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napián ér vé­get. A második félév a téli szünetet követő első munka­napon kezdődik és a rend­tartásokban előírt napon zá­rul. a téli szünet 1971. de­cember 22-től 1972. január 8-ig, a tavaszi szünet 1972. április 2-től 14-ig tart. A tanévnyitó értekezletre az általános és a középisko­lákban egyaránt augusztus utolsó hetében kerül sor. Csupán kettőt dördült az ég, de az is elég volt ahhoz, hogy porig sújtsa Kereke­séket. Nem is volt olyan nagy vihar, sőt mindenki örült, hogy a nagy szárazság kö­zepette végre egy kicsit esik az eső. A két nagy dördü- lésre a tanácsháza tisztvise­lői összerezzentek és be­csukták az ablakot. Néhány pillanat múlva megcsörrent Papp Károly elnök asztalán a telefon. Izgatott női hang szólt a kagylóba: — Itt a posta. Elnök elv­társ velünk szemben, Kere­kes Sándorék házába be­csapott a villám Lángra- lobbant az egész nádtető. A vihar amilyen gyorsan jött hétfőn délután Tisza- kürtre, oly gyorsan távozott. Százágra sütött a Nap, de eltörpült melege a lángok­ban álló ház forrósága mel­lett. A református pap fél­reverte a harangot, az elnök tűzoltókért telefonált. Pilla­natok alatt talpon volt az egész falu. Aki csak tehette melegítőben, úszónadrágban, rohant a tűzhöz. A helyi ön­kéntes tűzoltók, fiatalok, akik a nyári szabadságukat töltik ott, férfiak, akik a munka mellől siettek men­teni, amit lehetett... mert az nem volt sok. Az udvar­Dr. Kanyó Mártával, a Szolnok megyei KÖJÁL élelmezés-egészscgügyi cso­portvezetőjével három üze­mi konyhába látogattunk el, hogy megnézzük be­tartják-e az egészségügyi előírásokat? □ Utunk első állomása a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat konyhája. A szárazáru raktárban mind­járt apróbb szabálytalansá­ra kevés ágyneműt, egy szekrényt, kanapét, függö­nyöket tudtak kirakni. És sikerült kimenekülniök az égő házból a háziaknak: Kerekes Sándornak, felesé­gének, meg a 93 éves nagy­mamának. Kerekesnét — aki súlyos szívbeteg és el­múlt már 64 esztendős — az utcán egy hirtelenjében előkapott székre ültették le. A nagymamát — aki olyan vékonyka, törékeny mint egy madárfióka — az egyik szomszédhoz vitték. A Tán­csics utcát sírás töltötte be. — Mindenünk oda, semmi élelem nem maradt. — Nincs vígasztalásunk erre. — Nem lehet újrakezdeni. A férfiak a lángokkal, az égigtörő füsttel viaskodtak. A házigazda tehetetlenül magába fojtott férfi zoko­gással állt az égő ház mel­lett: egész élete munkáját vitte el a vihar. Megérkeztek a tűzoltók, a kunszentmártoniak, a tisza- földváriak, a kecskemétiek, a félegyháziak. Előkerültek a fecskendők, a csáklyák. A tömeg zúgott, mint a méhkas: fönt volt a padlá­son a 400 kilós disznó son­kája, szalonnája, kolbásza... A liszt is, ahogy lenni szo­kott... öreg ház volt, több got fedezett fel a KÖJÁL- ellenőr. Itt tárolják ugyanis a tojást, amit külön raktár­ban, vagy ha nincs akkor a földesáru raktárban kellene tartani. — Erre azért van szükség, mert a tojás héja többnyire salmonellával fertőzött — magyarázza szakszerűen a doktornő. — Felhsználni is csak akkor szabad, ha előtte fertőtlenítették. Az ablakokon nincs szú­nyogháló. A konyha vezető­műit száz esztendős... Csak a szomszéd házakba bele ne kapjon a láng... Ott van ni, locsolják már... Biztosítva volt a ház, megtérítik ne­kik a kárt... Motoros érkezett: tűz van a Nagy Gerzson tanyánál is, belecsapott a villám a szal­makazalba, ég 500 mázsa szalma... Még el sem oltot­ták az egyik tüzet, ott volt a másik. Tegnap délelőtt a bizto­sító szakemberei felmérték a kárt: Kerekes Sándor há­zánál 50 ezer, a Hunyadi Tsz kazlában 20 ezer forint. Forint! Mit mond a pénz? Idegenek elkönyvelhetik, 50 ezer forint, ezt kifizeti a biztosító. De a kárt szen­vedett család nem tud csak pénzben számolni. A hamu­vá lett gerendák, az öreg nádtető emlékeket is őrzött. Kerekesék a lányuknál töl­tötték az éjszakát. Nem aludtak. Azt latolgatták, hogyan lesz tovább. Üjra kell kezdeni. Pénz­zel, amit a biztosító térít, összefogással, amire csak egy család és egy falu képes. Kell, hogy legyen új ottho­na a mai égett, üszkös fa­lak helyén Kerekes Sándor tsz-tagnak, élete párjának, meg a csöppnyi kis nagy­mamának. V. V. nője Ígéri, hogy legközelebb már ilyen apróbb szabály­talanságokat sem találnak az ellenőrök. A betonelemgyár konyhá­ján — amelyet a vendéglátó­ipari vállalat üzemeltet — naponta több mint kétezer adag ebédet főznek és ezt 11 különböző helyre hordják ki. A raktárban rend van, de rengeteg a légy, mert az ab­lakokon itt sincs szúnyogháló. Üzemi konyhák orvosi szemmel f 7 r Utón a KÖJÁL ellenőrével Lázár Ervin: Zuhanórepülés A lány nevetett, mintha valami nagy gyerekséget hallott volna. — Mit nevet? Azt, hogy elvinném? — Dehogy — mondta Krisztina és engesztelőén megsimogatta Csapó karját. — Képzelje, ha én a gyere­keimet csak akkor taníta­nám, amikor kedvem kere­kedne rá, és fittyet hányva a tantervnek, éppen arról beszélnék, ami eszembe jut. — Ez más. Az iskola nél­kül talán nem tudna élni? — Azt hiszem, nem na­gyon. — Mese! Ha hirtelen ki­derülne, hogy egy milliomos lánya azonnal itthagyná ezt a kócerájt, és ki se szállna őszig a luxusjachtjábóL — A milliomos lányoknak is megvan a maguk iskolá­ja meg műtrágyaszóró repü­lőgépe. Csapó elgondolkodott. — Az lehet. Hosszú ideig nem szólt, a lány kutatva nézte: — Mi az, elszomorítottam? Csapó szomorúan mosoly­gott: — Magában van erő — mondta —, bizonyos mérté­kig olyan, mint Bíró. Az a medveszerű, emlékszik rá? — Igen. És nagyon jól­esett, hogy ezt mondta, hogy hasonlítok rá. És őbenne is vaft valami rejtegetett, va­lami rossz? — Nem, nincsen — mond­ta Csapó —, és lehet, hogy magában sincs. Most már nem is érzem úgy. Éjfél felé búcsúzott el. Időhúzásként megivott még egy féldeci konyakot, aztán elment. Nagyot került, jólesett jár­nia a csillagos, világos éj­szakában. Reggel három fe­lé ért haza, szeretettel vé­gignézett az alvókon és ész­re sem vette, halkan fütyö- részett. Bíró nem aludt. Mikor Csapó megjött, görcsbe rán- dult a teste, beleharapott a pokrócba. De nem szólt, hogy ne fütyüljön. Kicsis szólt rá: — Az istenit annak a sár­garigó pofádnak, nem hagy­nád aludni az embert? Akkor szólalt meg Bíró. Szárazán csengett a hangja. — Hány óra? — Három — mondta Ko­csis. Aztán csend lett. ötkor keltek, Csapó ká­romkodott, jólesett volna még aludni, de azért kiug­rott az ágyból, kettőt hár­mat rugózott, lengette a ke­zét, hogy felfrissüljön. — Te csak feküdj vissza — mondta neki Bíró. Csapó nevetett. ;— Hát durmolnék még egyet, elhiheted. — Na, ne hülyéskedj! Hu­szár, ugrás vízért, te vagy a soros! — Nem hülyéskedem — mondta dühösen Bíró. Álmosan, bambán néztek rá valamennyien, Huszár vö­dörrel a kezében megállt a félig nyitott ajtóban. — Mi bajod? — Semmi bajom sincs. Háromkor jöttél haza része­gen, nem szállhatsz föl. Kész. Ennyi az egész. Vagy talán mindig én vállaljam érted a felelősséget? Ilyen még sohasem fordult elő. Bírónak máskor is lett volna alkalma bri­gádvezetői jogánál fogva el­rendelni, hogy Csapó nem szállhat fel. Hiszen adott rá különb okot is. De sohasem csinálta meg, legfeljebb csak morgott. Most azonban hajthatatlan maradt — a szeme sötét volt .szinte g> űiölet sugár­zott belőle. — Na jó, teszekrád..— mondta Csapó és visszafe­küdt, a fal felé fordult. A többiek mind Csapó pártján voltak — a végefe- lé hallgattak ugyan — de Bíró is tudhatta, hogy Csapó pártján állnak. Még talán Kocsis is, aki legjobban ra­gaszkodik a rendhez, de a keresetcsökkenés neki is fájt. Ettől a naptól kezdve fel­borult a brigád szokásos éle­te. A haragoskodás vala­mennyiükre nyomasztó súly­ként nehezedett, most már szinte sohasem jártak vala­mennyien együtt, mind töb­ben mentek szabadidőben külön utakra, s kevesebbet tudtak egymásról. Csapó el­járt a verebesi iskolába, Krisztina egy időre teljesen lekötötte. Tényleg, valami erő sugárzott ebből a lány­ból. Rábeszélte Csapót, hogy jelentkezzen agrár­egyetemre. —- Repülhetsz te, ameddig bírod — mondta neki —, csak a tanulás miatt tanulj, meglátod milyen csodálatos dolog. Meg ha akármilyen munkát végeztek tudod, hogy mit, miért. Elhiszed, sokkal jobb lesz? — Van már egy-két srác más brigádokból, aki beirat­kozott — mondta Csapó. — Na látod, neked sem törik le a koronád. Pestre most ritkábban járt — csak akkor ment haza, amikor Krisztina is haza utazott a szüleihez, mert szerette a két öreget, és egyetlen lányuk volt. Egy­szer Csapó elment vele, ha­zavitte a Fiattal, de nagyon rosszul érezte magát. Azért, persze, varázslatosan visel­kedett — a két öreg szere­tettel nézett rá. De a láto­gatás után Csapó megfogad­ta, hogy nem megy többet Krisztináékhoz. Inkább föl­hajt vasárnaponként Pestre, bár nem nagyon tudott mit kezdeni fönt. Egyízben a Luxorban Etussal is össze­akadt. Nagyon letört volt a lány, szinte öregnek tűnt. Csapó azonban úgy fogadta, mint régen. Örömmel, és természetesen nem kérdezte, hol volt ilyen sokáig. Csapó sokáig faggatta, mi baja van — először azt hitte, őmiatta szomorú a lány _, a ztán, bár nagyon nem akar­ta bevallani, mégis meglát­szott, hogy másról van szó. Csapó végül kiszedte belőle, hogy pénz zavarban van. sürgősen szüksége lenne öt­ezer forintra. •— Nem vagy normális — mondta a férfi. — miért nem ezzel kezdted? — Tőled nem akartam. Valahogy nem fair dolog. És megadni sem tudnám egyhamar. (Folytajuk.) — Pedig már tavaly kér­tünk a vállalattól, de még csak választ sem kaptunk — mentegetőzik a konyhaveze­tő. — Akik itt ebédelnek, hol tudnak kezet mosni? —kér­dezi kísérőm. — Itt, — mutat az ebédlő végében lévő hat mosdó­kagylóra a konyhavezető. A kagylók rettentően ko­szosak. Mint kiderül ez már nem a konyhához tar­tozik, hanem a betonelem- gyárhoz. Mindegy, valakinek kötelessége lenne azt is ta­karítani. A Tisza Bútoripari Válla­lat 4-es számú gyáregységé­nek konyhája naponta 350— 400 ember számára főznek. A konyhában rettenetes a hőség, nem irigylésreméltó körülmények között dolgozik a négy asszony. Hány ada­got szabadna főzni? Azt nem tudja a konyhavezető sem, mert a működési engedélyt talán az Alföldi Üzemi Ven­déglátóipari Vállalatnál le­hetne megtalálni. Azt sem sikerült kideríteni, hogy az ablakokra a bútorgyárnak, vagy a vendéglátóipari vál­lalatnak kellene szúnyoghá­lót felszereltetni. Egyébként minden rendben van és vég­eredményben az ellenőrzött három konyha mindegyike megfelel az egészségügyi elő­írásoknak. Így is természe­tes, hiszen sok ezer dolgozó egészségéről van szó. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom