Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

Ara: 80 fillér XXII. évi. 188. sz. 1971. augusztus 11., szerda. Vadász-e a vadász? A z idei év legnagyobb szabású nemzetközi rendez­vénye hazánkban minden bizonnyal a vadászati világkiállítás lesz, amelyet augusztus 27. és szep­tember 30. között rendeznek meg. Bár nem ez az első világ- kiállítás a vadászat történetében, de az első olyan, amely nem csupán egy szakma ügyeként mutatja be az embernek ezt a talán legősibb foglalkozását. Egyáltalán: kérdéses lehet-e ez az ősiség? A történelem előtti idők barlangrajz- zain már megjelent a vad és űzője, a vadász. Elődeink a monda szerint a csodaszarvas nyomában indultak útnak. A vadászat vezette el az emberiséget az állatok háziasí­tásához. Ami korábban létszükség volt, az idők folyamán kedvteléssé, sporttá vélt, a táplálék biztosításában csak mellékes szerepe lett. De vajon ma, amikor már a lét- fenntartáshoz nem feltétlenül szükséges vadat ejtenünk, csu­pán sport, nemes kedvtelés lenne ez az ősi tevékenység? Szó szerint: csupán vadász-e a vadász? A napirenden levő világkiállítás nemmel felel erre a kérdésre. Hiszen ha csupán az állat elejtésével foglalkozna 8 vadász, ha a mai vadászat csak erre gondolna, akkor önmagát szüntetné meg. A vadak kipusztulóban vannak, nemcsak az ember sokévezredes vadászata következtében, hanem főként a történelem következményeként. A törté­nelem, az emberiség fejlődésének folyamata változtatta meg a környezetet, tette kultúrtájakká a vadon természetet, és — valljuk be — nem egyszer az ember számára is immár kietlen, sivár ipari vidékeket, kő- és aszfaltmezőket alakí­tott ki. A vadászat jövője, sőt a világ nagy részén jelene is immár az, hogy ha az ember ősrégi foglalatosságát foly­tatni kívánja, ha vadászni akar, neki kell gondoskodnia a vadak fennmaradásáról. A vadászat vadgondozás lett. Am a vad csak addig vad, amíg természetes környezetében élhet. így a vadászat feltétele a természetvédelem. Az ipa­rosodó, városiasodó világban az embernek az általa meg­művelt és beépített, valamint a természetes tájak egyen­súlyáról kell gondoskodnia. Köznapi példákra fordítva a gondolatot, elmondhatjuk, hogy Magyarországon voltaképpen a vadászat ezt a vad­gondozást valósítja meg. Van is érre megfelelő kifejezésünk, amely magába foglalja a gondozást és a vad kilövését egyaránt, sőt még a vad életterének fenntartását is: az erdő- és vadgazdálkodás, — kifejezve a kettős tevékenység szer­ves egységét. E gazdálkodásra jellemző erejű néhány szám­adat. A háborút követő években, Í947-bén mintegy két­ezerre becsülték az ország szarvasállományát, tízezerre az őzek, négyszázezerre a fácánok számát. A szarvas- és az őzállomány ma mintegy tizenháromszorosa az akkorinak, a fácánok számát egymillió és százezerre becsülik. Ezek a számok azonban korántsem fejezik ki a vadgazdálkodás valóságos eredményét. A cél nem egyszerűen az állományok növelése, hanem a minőségi állomány, a legkedvezőbb arány a nemek között, az életkor szerint. S a minőség olyan osz­tályozható bizonyítékai, mint a páratlan fejlettségű és szép­ségű trófeák. Ezek nemcsak holmi vadászbüszkeséget elé­gítenek ki, hanem gazdasági jelentőségük van. Külföldi pénzt hoznak, részben mint az idelátogató külföldi vadászok zsákmányai, részben mint élő vagy fogyasztásra lőtt kiviteli cikkek. A jeles szarvasagancsok értéke több százezer forint. A vadhús drágább a világpiacon a háziállatok húsánál. Csak az élő nyúl kivitele mintegy másfél millió dollárt hoz évente. Ezek az anyagias gondolatok sem illetlenek a vadászati világkiállítás kapcsán, hiszen az egykori bar­langrajzok vadásza nagyon is anyagias okból űzte a vadat. A tőle örökölt foglalkozás ma sem lehet idegen ettől a természetes emberi érdektől. J ó alkalom a nagy esemény arra, hogy vissza­tekintsünk a vadászó ember által megtett útra, és felismerve az ősi foglalatosság szerepét mai életünkben, céltudatosan törekedjünk a magunk környeze­tében és hatókörében betölteni a szó általános, jelképes értelmében vett vadászfeladatot: a természet gazdájának feladatát. Védeni a természetes környezetet mesterséges létesítményeink közepette saját egészségünkre, pihenésünk­re, nyugalmunkra 1 Visszhang a szovjet-indiai szerződésről 4 leszere!ési konferencia Kommentár az észak-írországi eseményekről (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Napirenden a tömegpolitikai munka és as úttöi őmos'*alom Ülést tartolt a Szolnok megyei KISZ Bizottság Ma: A légvárak nem épülnek fel Húsmérgezés Kenyérméreg Tragédia — viharban A Szerkesztőség Postájából Üzemi konyhák orvosi szemmel Jogi tanácsadó H.jpr •mnHHnHKS! Korszerű pályaudvar épül Veszprémben A KPM, a szombathelyi MÁV-igazgatóság és Veszp­rém megye vezetői kedden Veszprém és a Balaton-vidék közlekedési beruházásait ta­nulmányozták. Ez alkalom­mal Veszprém megyébe uta­zott dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter, aki felkereste Veszp­rém külső pályaudvart, amelynek rekonstrukciójára és bővítésére az idén 56 millió forintot költenek. A pályaudvarra, amely Dunán­túlon egyike lesz a legmo­dernebbeknek, 560 millió fo­rintot fordítanak a negyedik ötéves tervben. Tegnap délelőtt Szolnokon, a tiszaligeti KISZ vezető­képző táborban ülést tar­tott a megyei KISZ bizott­ság. A tanácskozáson többek között megjelent és felszó­lalt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődésügyi osz­tályának vezetője. A megyei bizottság ülését Fehér József első titkár nyitotta meg. Az ifjúsági szövetség leg­Ezúttal harmadszor kerül sor a katonai főiskolák és a katonai kollégium végzett hallgatóinak nyilvános tiszt­té avatására, s egyidejűleg a fiatal tisztek ünnepélyes fogadalomtételére a Parla­ment előtt — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Honvédelmi Mi­nisztérium és az MHSZ bu­dapesti vezetősége rendezett kedden, a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A kato­nai főiskolák — a négyéves képzés eredményeként — az idén bocsátanak ki először olyan fiatalokat, akik már végig az új főiskolai prog­ram szerint tanultak. A hagyományos vizi- és légiparádé pontosan 11 óra­kor kezdődik és több mint másfél óráig tárt a Margit híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon, illetve a a légtérben. A Budapesti felsőbb megyei fórumán két fontos napirendi pont sze­repelt. 1. A KISZ négyéves agitációs és tömegpolitikai munkájának fejlődése és je­lenlegi helyzete Szolnok me­gyében. Az írásos jelentéshez és határozattervezethez Már­ton Ernő, a megyei bizottság titkára adott szóbeli kiegészí­tést. 2. Jelentés a megyében Honvédelmi Nap keretében zajló vizi- és légiparádé so­rán a nézők megismerked­hetnek a Magyar Néphadse­reg és az MHSZ technikai eszközeinek egy részével. Először mutatják be a vizi- parádén az MHSZ klubjai­nak szakági jelvényeit. Szín­pompás látványnak ígérke­zik a zászlós motorcsóna­kok, az élőképek, a vizi sportolók felvonulása. Az előző évekhez képest gazda­gabb lesz a repülő és ejtő­ernyős program. Ebben bi­zonyára szenzációként hat majd egy vitorlázó repülő­gép vízreszállása a Parla­ment előtt, amelyet Kovács József, MHSZ-oktató vezet. MI—8-as helikopterekből 5—6 méter magasságból könnyűbúvárok ugranak a Dunába. Sor kerül például könnyű búváröltözékben gép­pisztollyal, gumicsónakkal, füstölőkkel, zászlóval törté­nő ugrásra, négy AN-2-es tí­működő úttörő csapatok ne­velő tevékenységéről, ta­pasztalatairól, a KISZ Köz­ponti Bizottsága 1967 de­cemberi irányelvei végrehaj­tásának helyzetéről. E napi­rend előadója Futaki Piros­ka, a KISZ megyei bizott­ság munkatársa volt. A KISZ bizottság a fel­szólalások, s a vita utón megfelelő határozatot ho­zott. pusú repülőgép szállítja az ejtőernyősöket, akiknek so­raiban ott lesz a szolnoki Hüse Károly, aki már 3002 ugrást hajtott végre. A re­pülőgép vezetők és az ejtő­ernyősök bemutatóin több női sportoló is helyet kap. Szerepelnek a vizi- és légi­parádén á Magyar Néphad­sereg különböző harci jár­művei is, köztük a legkor­szerűbb vadászgépek. Az alkotmány-ünnepi bu­dapesti események záró­akkordja ez évben is a köz­kedvelt gellérthegyi tűzijá­ték lesz. Figyelembe véve a külső kerületekben lakók kérését, valamint azt, hogy a kisgyerekek közül is sokan kíváncsiak erre a látványos produkcióra, a tűzijáték kez­detét előre hozták 21 órára. A műsor a korábbiakhoz ké­pest újabb motívumokkal gazdagodik, s mintegy 30 percig tart Ünnepélyes tisztavatás — vizi és légiparádé Áz alkotmány ünnepének fővárosi programja llllíl k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Milyen a kínálat A Központi Népj Ellenőr­zési Bizottságnál kedden be­jelen tették, hogy a fővá­rosra és hat megyére kiter­jedő vizsgálatot indítanak a lakosság áruellátásáról. Az érdekelt területi Népi Ellen­őrzési Bizottságok képvise­lőinek munkaértekezletén a vizsgálat lebonyolítására alapított társadalmi munka- bizottság részéről dr. Sebők Éva, a KPVDSZ közgazda- sági osztályának vezetője közölte, hogy szeptemberben kezdődik a részletes tájé­kozódás. Arra keresnek vá­laszt a népi ellenőrök: mi­lyen az árukínálat élelmi­szerekből és iparcikkekből, a kereskedelem megrende­lései mennyire megalapozot­tak, hogyan tudják kielégí­teni a keresletet A boltokban például az­után érdeklődnek majd: a rendeléseket az előző idő­szak vagy szezon áruforgal­mi tapasztalataira alapoz­zák-e, idejekorán adják-e fel a megrendeléseket s az új cikkeket hogyan ismerik meg az üzletekben — az el­adók is? A kiskereskedelmi vállalatoknál (ÁFÉSZ-ekrél) megnézik: a vállalatok be­szerzési politikáját össze­hangol iák-e a lakossági ér­dekekkel, a forgalmi terv milyen információk alanián készül és a beszerzési terv reálisan tükrözi-e a boltok­ban mutatkozó keresletet Megkérdezik majd: a vár­ható keresletről mikor és milyen információt kapnak a naevkereskedelmi vállala­tok, Illetőleg ezek mely idő­pontban és milyen tájékoz­tatást adnak a várható áru- kínálatróL Új rizshántoló Szarvason Az ország első állami gaz­dasági rizshántoló és feldol­gozó üzemét Szarvason épí­tik fel. Az ottani 22 ezer holdas állami gazdaság a je­lenlegi 3500 holdról fokoza­tosan 5 ezer holdra növeli a rizsvetés területét. A ter­més feldolgozására hozzák létre az ötszáz vagonos „mi­ni üzemet”. A beruházási költsége 3,5 millió forint Az építkezést megkezdték. Vándorgyűlés Győrben Győr várossá nyilvánítá­sának 700. és az északdu­nántúli áramszolgáltató vál­lalat fennállásának 75. évfor­dulója alkalmából aug. 12— 14-ig a Rába-parti városban tartja meg a Magvar Elekt­rotechnikai Egyesület XIX. vándorgvűlését. A vándor- gyűlésre mintegy 380 hazai és külfö'dj szakembert vár­nak. Napirendre kerülnek eevebek között a lakáskul­túra hazai és nemzetközi fejlődésével összefüetré'ben a magas lakóépületek villa- mosenereia ellátásával, a háztartási fogyasztók telje­sítményigényeivel és a lakó­házak villamos berendezé­seinek kialakításával kap­csolatos kérdések. Atomenergia Bizottság Budapesten megkezdte munkáját az atomenergia békés felhasználásával fog­lalkozó KGST állandó bi­zottság szakértői értekezle­te. A tanácskozást, amelyet dr. Farády László, az egész­ségügyi miniszter első he­lyettese, az Országos Atom­energia Bizottság tagja nyi­tott meg, a nukleáris gyó­gyászati eszközök kidolgo­zásának és alkalmazási módszereinek kérdéseivel foglalkozik. Új múzeumok Heves megyében Heves megyében kedden két múzeumi intézményt avattak. Bélapátfalván ál­landó múzeumi kiállító he­lyet létesítettek. A XIII. századból származó román stílusú apátsági templomot restaurálták az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei s a templom mellett feltárt középkori kolostor maradványait is konzerválták. A bélapátfalvi múzeumi tárlaton kapott helyet egy későbbi kor ipari emlékei­nek gyűjteménye is. A ti­zenkilencedik században hí­ressé vált és 1927-ig üze­melt bélaoátfalvai kemény- cser“n«vár történetét ismer­tetik a megmaradt termé­kek és egyéb dokumentu­mok. Mikófalván falu-múzeumot avattak kedden. Egy — a XIX. század közepén épült — ház szobáiban a palóc népélet emlékeit helyezték el. Az épület pincéjében egy régi kovácsműhely teljes be­rendezése látható. Nemzetközi tér­képészeti kiállítás Kedden délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem aulájában nagyszámú magyar és kül­földi közönség jelenlétében ünnepélyesen megnyitották az országos földügyi és tér­képészeti hivatal, a nemzet­közi földrajzi unió magyar nemzeti bizottsága és a ma­gyar földrajzi társaság által, a nemzetközi unió európai regionális konferenciája és a földrajzi társaság fennál­lásának 100. évfordulója al­kalmából rendezett nemzet­közi térképészeti kállítást. Halász Péter, az országos földügyi és térképészeti hi­vatal vezetője megnyitó be­szédében utalt arra, hogy 1962. óta minden évben — ezúttal már tizedik alka­lommal — rendeznek Bu­dapesten nemzetközi kiállí­tást a tematikus térképészei egy-egy területéről. A mos­tani kiállítás a térképészéi egvik gyorsan fejlődő ágát a komplex nemzeti és regio­nális atlaszokat és egyéb térképeket mutatja be. A kiállításon 59 ország —. köztük a Szovjetunió és aa Egyesült Államok — 280 at­lasszal, illetőleg térképpel vesz részt1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom