Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É S A MEGYEI TANA C S L A P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXII. évf. 185. sz. 1971. augusztus 7.. szombat. Szövetkezés a szövetkezetek között O ** rvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nagyobb gazdasági céljaik megvaló­sítására összefognak, tömörítik erőik egy részét. A termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei is mind töb­bet foglalkoznak a témával. Megfigyelik, elemzik a szövet­kezeti tömörüléseket; hasznos állásfoglalásokkal és ajánlá­sokkal támogatják ezek fejlődését. Többféle változata és típusa alakult ki vagy van kiala­kulóban a szövetkezetek gazdasági társulásainak. Elsősor­ban figyelemre méltóak és számukat tekintve is legkiterjed­tebbek a termelési összefogások. Ez érthető is, hiszen egy­részt az egyre növekvő élelmiszerigények, másrészt a ter­melési eljárások műszaki-technikai fejlődése olyan anyagi erőket követelnek meg, amelyekkel nemcsak a kisebb, ha­nem a nagyobb és erősebb szövetkezetek sem rendelkeznek. Annak idején a szövetkezeti gazdaságok létrejöttekor és megszilárdulásuk korszakában mindenütt örültek már annak is, hogy néhány százas létszámú sertésállományuk részére valamilyen nagyüzemi jellegű épületet tudtak emelni. Ezek a férőhelyek tulajdonképpen már elkészülésükkor is kor­szerűtlenek voltak, s méginkább azok most, amikor eléggé elhasználódtak. A tudományos módszerek a gyakorlatba is igazolták azokat az eljárásokat, amelyekkel sikeresen növel­hető a sertéshús termelés. A korszerű, szakosított sertéste­lepek elemi tartozéka a villanyhálózat, a többféle elektromos berendezés, az automatikusan működő szerkezetek sokasága.' Természetes, hogy ilyen felszereltségű építkezés sok pénzbe kerül. Ezért a termelőszövetkezetek többsége közös erővel építi fel és hasznosítja ezeket a létesítményeket. Hasonló eljárást követnek több helyen a szárnyas jószágok nagy­üzemi férőhelyeinek felépítésében is, mindenekelőtt a nagy­teljesítményű keltetőházak létesítésében. Csak a kezdetén tartanak még a termelőszövetkezetek a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, továbbá a sütőipari társulások rendszerének létrehozásában. Azt már a legtöbb helyen látják, hogy ez utóbbiaknak mily nagy a szövetkezeti és népgazdasági jelentősége. Hiszen egyre világosabb, hogy a korszerű mezőgazdasági nagyüze­mekben érdemes törekedni a teljesen piackész termékek elő­állítására, mert ilymódon kedvezőbben alakul a termelés egész folyamata és ez hasznos a termelőknek és a fogyasz­tóknak egyaránt. A kérdést legjobban ismerő szövetkezeti szakemberek mostanában azt mondják, hogy sokkal több jó ötlet és reális gazdaságossági számításon alapuló elképzelés van, mint amennyit a mai beruházási lehetőségek mellett valóra tud­nak váltani. Kétségtelen, hogy az élelimszeripari üzemek létrehozása még költségesebb, mint például a nagyüzemi szakosított állattartó telepeké. Így azután érthető, hogy minden szövetkezet döntése előtt mérlegel. E mérlegelés eredménye: elsősorban az úgynevezett alaptevékenységhez tartozó közös beruházások valósulnak meg. De kétségtelen, hogy ezeket a létesítményeket rövidesen követni fogják a szervesen hozzájuk illeszkedő feldolgozó és tartósító rész­legek is. Jól láthatjuk ezt a fejlődési folyamatot a nagyobb méretekben kertészkedő közös gazdaságokban, ahol az ész­szerű gazdálkodási számítások kényszerítőig sürgetik a nagy gyümölcs- és zöldségtárolók, a tartósító részlegek megépítését. De nemcsak egymással, hanem állami üzemekkel, gaz­daságokkal is létrehoznak gazdasági társulásokat a tsz-ek. Ezek alapja mindenkor csak a kölcsönös előnyösség és egyen­jogúság lehet. Gyakran nem egyszerű kérdés ez — hiszen minden gazdálkodó egység elsősorban a maga hasznát nézi. Előfordulnak esetek, amikor kényszerhelyzet és kiszolgál­tatottság miatt egyik fél — rendszerint a termelőszövetkezet — rosszul jár. Ez a jelenség figyelmeztet arra, hogy az új helyzetnek megfelelő és annak szolgálatában álló jogi és gazdasági rendezésekre is szükség van. Különösen látni lehet ezt a legelterjedtebb szövetkezeti közös vállalkozások: az építkezési társulások esetében. Csak helyeselhető, hogy — ismerve az általános építőipari kapa­citás-nehézségeket — a termelőszövetkezetek saját építke­zésük lebonyolítására nemcsak egyszerűen építőbrigádokat, hanem nagyobb arányú és valamelyest gépesített építőipari összefogásokat hoznak létre. Így nemcsak az állami építő­ipar helyzetén könnyítenek, hanem saját beruházásaikat is gyorsabban és gazdaságosabban valósíthatják meg. Ám az ilyen vállalkozások jelenlegi pénzügyi helyzete nagyon sok esetben elgondolkodtató. Csak kisebb összegű és rövidle­járatú hitelhez juthatnak, holott egy-egy nagyobb arányú építkezés mindig hosszabb ideig húzódik, s a hozzávaló anyagokat, gépeket, berendezéseket a leszállításkor kell fi­zetni. Olyan rendezetlen kérdés ez, amely sürgős megoldást igényel. M ezőgazdasági termelésünk fejlődésének jő bá2isal a termelőszövetkezeti közös vállalkozások, a tár­sulások egymással és más jellegű vállalatokkal. Az eddiginél több figyelmet érdemelnek, mert az anyagi erők jó összevonása nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész népgazdaság érdekét szolgálja. H. L. Sisco kudarca Gromiko Indiába utazik Apollo-15: Ma este leszállás it&t:Lj?PUTIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2, OLDALON) Augusztus 13—20: jubi’eumi hét az Ápritógépgyárhan 1949-ben fogtak Jászbe­rény első gyárának építésé­hez. Húsz évvel ezelőtt, 1951. augusztus 20-án avatták az Aprítógépgyárat. A húszéves gyárban jelen­leg kilencszáznegyvenegy ember keresi kenyerét. Termékeiket az eltelt két évtized alatt nemcsak ide­haza, külföldön is megis­merték. Az idei BNV-n jó üzleteket kötőt a gyár Len­gyelországgal, Bulgáriával, az NSZK-val és a Szovjet­unióval. Tavaly termékeik felét exportálták. Az idén fogazott hengerműveket ké­Megvénk 53 kisipari ter­melőszövetkezetében most zajlanak az első féléves mérlegzáró közgyűlések. Az OKISZ választmánya felhí­vásának szellemében meg­tárgyalják az ipari szövet­kezetek VI. kongresszusá­nak irányelveit, valamint küldötteket választanak a kongresszust előkészítő te­rületi tanácskozásokra. Ugyancsak ezek a közgyűlé­sek hagyják jóvá a kisipari termelőszövetkezetek negye­dik ötéves tervét is. Mint a KISZÖV tegnapi tájékoztatójából megtud­tuk, a mérlegzáró közgyűlé­sek a finishez érkeztek. szítenek Lengyelországnak, kavicsosztályozó berendezést és vibrátorokat Bulgáriának, különböző berendezéseket és gépsorokat a Szovjetuniónak, az NSZK-nak. A húszéves gyár negyedik ötéves terve elsősorban a hatékonyabb munkát serken­ti. Míg termelőlétszámban mindössze százharminckilenc lesz a növekedés 1975-ben (a tavalyihoz viszonyítva), addig a termelési érték mintegy harmadával nő. A húszéves Aprítógépgyár nemcsak külföldön ismert jó S2olnok megyében eddig 25 ktsz-ben tanácskoztak a tagok. Augusztus 17-ig a KISZÖV választmányának üléséig valamennyi szövet­kezetben megtartják a köz­gyűléseket. A szövetkezetek első fél­éves eredményei minden eddiginél jobbak. Az első félév néhány termelési ada­tát összevettettük a múlt év hasonló időszakával. A megye kisipari szövetkezetei az idén 114,4 százalékra tel­jesítették termelési tervü­ket. Kiemelkedően jók az épí­tőipari és benne a lakás- építési eredmények. Az épí­munkájáról. Gumihengermű­veiken dolgoznak a Tisza Cipőgyár keverőüzemének munkásai, ők csináltak mész­égető kemencét a cukor­gyárnak és különböző be­rendezéseket a megye tégla­gyárainak. A gyáravatás 20. évfordu­lójának megünneplésére ju­bileumi hetet rendeznek az Aprítógépgyárban augusztus 13—20 között. Az ünnepségsorozaton mű­szaki- és ismeretterjesztő előadásokat tartanak, s ki­állításon mutatják be a húszéves gyár történetét. tőipari tevékenységet foly­tató ktsz-ekben 111,3 száza­lék, a lakásépítkezésben pe­dig 134,6 százalékos az idei féléves terv teljesítése. A százalékoknál is többet mond, hogy míg tavaly 57 lakást építettek a szövetke­zetek, addig az idén június 30-ig 116 otthont adtak át a megrendelőknek. Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa minden bizony­nyal elismeréssel nyugtázza majd a Szolnok megyei ktsz- ek jó eredményeit. A kong­resszust az OKISZ választ­mánya október 11—13 napjá­ra hívta össze. Ma: Akad még rövidzárlat Szellők szárnyán az Alföld felett Világgazdasági hírek Az elhízásról Fúrják a Vadászati Világkiállítást Klubtalálkozó a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére A megye és az ország kü­lönböző tájainak ifjúsági klub vezetői, valamint klubtagjai ismét találkoznak Jászberényben, augusztus 13- án, 14-én és 15-én. Az eddi­gieknél ezúttal lényegesen szélesebb körű és gazdagabb tartalmú lesz a találkozó. Még a jelentkezés ideje nem zárult le, de már eddig is hatvankét ifjúsági klub je­lentette be részvételi szán­dékát, közel háromszáz klubtaggal. Az első napon dr. Bőgel Józsefné, a Népművelési In­tézet munkatársának vezeté­sével a klubmozgalom előre- lendítésének lényeges kér­dései kerülnek terítékre — meghívott szakmai korrefe- ~ rensek bevonásával. Szom­baton és vasárnap pedig a kluboké a szó. Előadások, gyakorlati foglalkozások, dal­tanulás és játékok lesznek. Még egyszer annyi családi ház, mint tavaly Mérlegzáró közgyűlések a ktsz-ekben HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TI DŐSÍTÁSOK - HÍREK Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát. Losonczi Pál Finnországba látogat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és felesé­ge, Urho Kekkonen elnök meghívására folyó év augusztus 23. és 26. között hivatalos látogatást tesz Finnországban. Kisköre Mint ismeretes, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Szervezete, a FAO több mint 300 ezer dollár anyagi támogatást nyújt a kiskörei vízlépcső öntözőrendszerének kiépítéséhez. A konzultatív vegyes bizottság a fenti ke­retből készíti el 8 modell- üzem tervét, s később ezek­ben a mintagazdaságokban próbálják ki hogyan lehet az adott területen a leggaz­daságosabban hasznosítani az öntözővizet. A Körösök vidékén a 7000 holdas kon- dorosi Dolgozók Tsz-t jelöl­ték Ki Az üzem modell- üzemmé fejlesztési terve el­készült. A közgyűlés által jóváha­gyott program szerint a nagykunsági 14. öntözőfűrt, s a hozzá kapcsolódó csator­nahálózat megépülése után 3100 holdon rendezkednek be esőztető öntözésre. Két fő.ágazatot fejlesztenek ki: a nagyüzemi zöldségtermesz­tést és a takarmánytermesz­tést. A szántóföldi zöldség­féléket 800. a takarmánynö­vényeket több mint ezer hol­don öntözik, s a főbb takar­mányra alapozva növelik a jószágállományt. Évente 1000 hízott marhát és több mint 11 000 hízottsertést adnak a népgazdaságnak. A modell- üzem tervét tudományos fel­mérések alapján programve­zérléssel készítették, s a munkához külföldi kutatók és a szarvasi öntözési kutató intézet tudományos munka­társai is segítséget nyújtot­tak. Űj cukorszabvány Az idei cukorrépatermés­ből új szabvány alapján ké­szül a cukor. A korábbinál szigorúbb, új szabvány elő­írja a cukor édességét meg­határozó szaharoz-tartalmát, színét, valamint méreteit, tá­rolási, szállítási és vizsgála­ti módszereit. Az új előírás alapján javul a kristálycu­kor minősége, mivel a fino­mított kristálycukoréhoz ha­sonlóbb, vagyis apróbb sze­mű, fehérebb csillogásé lesz. A cukrot csak tiszta, szag-, és beázásmentes, zárható ab­laké vasúti vagy közúti ko­csikon szabad szállítani. Meghatározták, hogy az egy kilogrammos csomagolt cu­kor súlya 0,5—2 dekagram­mal térhet el a jelzett mennyiségtől, s az utóbbi el­térés is csak a darabos cu­kornál fordulhat elő. Rendkívüli olimpiai sorsjegy Az olimpiára való felké­szülés anyagi alapjainak a fedezésére a magyar olim­piai bizottság, a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság, valamint az Országos Taka­rékpénztár szombattól rend­kívüli olimpiai sorsjegyek árusítását kezdi meg a Ba­laton és a Velencei-tó part­ján — jelentették be pénte­ken a három intézmény Szé­kesfehérvárott megtartott közös sajtótájékoztatóján. Az olimpiai sorsjegyeket — összesen 1 millió darabot — három megyében — Fe­jér, Veszprém és Somogy­bán — hozzák forgalomba. A kempingekben, az újság­árusoknál és a strandokon lehet vásárolni. Egy sorsjegy ára 5 forint lesz. A rendkí­vüli olimpiai sorsjeggyel rendkívüli nyerési lehetőség jár. A legnagyobb nyere­mény 100 000 forint lesz, a legkisebb 10 forint. 500 fo­rintig a nyereményösszeget a helyszínen kifizetik az árusok, az 500 forinton fe­lüli összeget pedig a legkö­zelebbi OTP-fiókban vehetik fel a nyertesek. A rendkívüli, olimpiai sorsjegyek formája, hajtoga­tása hasonló lesz a népszerű borítékos sorsjegyekéhez. Nemzetközi tűzoltóverseny A szocialista országok tűzrendészeti szerveinek Bu­dapesten ülésező kilencedik konferenciája alkalmából pénteken délután ünnepé­lyes külsőségek között meg­nyílt a nemzetközi és orszá­gos tűzoltó versehy az épí­tők nénligeti sporttelepén. A Himnusz elhangzása után dr. Farkas György tű2oltó-vezérőrnagy, a Bel­ügyminisztérium tűzrendé­szet országos parancsnoka köszöntötte a zöld gyepen felsorakozott mintegy ezer külföldi és hazai résztvevőt. A nemzetközi vetélkedő négy versenyszámában — a 100 méteres akadályfutásban, a horoglétra gyakorlatban, a 4 x 100 méteres tűzoltó váltóban és a 800-as kismo­torfecskendő szerelésben — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és hazánk nyolc főnyi csapata mérte össze tudását, adott számot felké­szültségéről. Magyar siker A londoni BBC rádió „Énekeljenek a népek” elne­vezésű versenyén szép ma­gyar siker született. A ve­gyeskarok versenyében Veszprém város vegyeskara Zámbó István vezetésével az első helyre került. A mű­kedvelő énekkarok nemzet­közi vetélkedőjén ugyanak­kor két ifjúsági kategóriá­ban is jól szerepeltek ver­senyzőink. A 18 év alattiak kategóriájában a szegedi Tömörkény gimnázium leánykara Mihálka György vezényletével illetve a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara Lantos Rezsővel az élen a második díjat sze­rezte meg. A tévé és a nevelés Nemzetközi szeminárium színhelye lesz október 4. és 9. között Sopron. A Ma­gyar Televízió, a Magyar UNESCO Bizottság és a fel­nőtt nevelésben résztvevő magyar szervezetek együtt­működve a szülők és neve­lők iskoláinak nemzetközi szövetségével, valamint az UNESCO-val — nagyszabású ülésszakon vitatják meg a televízió szerepét a szülők nevelésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom