Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
1971. auguszus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elárult gépekkel, alapanyag-ellátási gondokkal Naponta 9 exer kilogramm kenyér Szombati szemle a piacon Jó felhozatal, mégis magas árak jellemezték tegnap is a szolnoki piacot Ügy látszik, a rántanivaló csirkét egyre többen szeretik és keresik, mert a magánosoknál 34. a tsz-eknél pedig 27 forintért adták kilóját. A tyúk valamivel olcsóbb. Kevés felhozatal volt, de 23 forintnál nem mérték többért kilóját A tejföl ára a szokásos 28—30, a tehéntúróé 18— 20 forint volt Hatezer darab tojást hoztak az eladók ezen a szombaton piacra. A termelőszövetkezetek tartják magukat a múlt heti 1.30-as árhoz, de többségében már 1.40-ért vásárolható a tojás darabja. Egyre több a burgonya, 3—4 forint kilója. A sárgarépa és a petrezselyem 6.30, illetve 6.90-ért Kelt. a paradicsom kilóját magánosok 3—4 forintért, a termelőszövetkezetek 2—2.50-ért adták. A paprika ára és minősége is változó, 4—10 forint között vásárolható kilónként. Jó nyári gyümölcsökből bőven terített volt a szolnoki piac. A nyári piros alma kilója 3—8 forintba került. Végre négyezer kilónál is több őszibarackot hoztak a piacra és nagyságától, minőségétől függően 4—9 forint között kínálták. Szőlőből csak mutatóban volt, mindössze 16 kiló és az ára is 16 forint. A főtt kukorica kedvelőinek egy jó hír; 3 és fél ezer cső Kínálta magát a piacon, 0.80—1.20 forint közötti áron. A sárgadinnye kilója 4 forint. Meglepő, hogy míg a város összes zöldséges boltjában 4 forintért kínálják a görögdinnye kilóját, addig a szolnoki piacon áruló mező- gazdásági termelőszövetkezetek csak 5 forintért mértéK. Igaz ugyan, hogy mindösz- aze 900 kiló tsz-dinnye volt a piacon. És ennyin akkor sem lehet meggazdagodni, ha I forinttal drágábban mérik, mint az állami és földművesszövetkezeti kereskedelem, de a szövetKezeti jóhírnév többre kötelez. A sütőipari vállalat tisza- földvári telepének két termelő részlege van, az egyik két a másik négy kemencével. A két üzemben naponta kilencezer kilogramm, a hét végén pedig 11—12 ezer kilogramm kenyeret sütnek, s ezzel gondoskodnak Tisza- földvár, Kengyel, Mezőhék, Cibakháza és Martfű lakóinak kenyérellátásáról. A jelenleginél több szakmunkásra lenne szükség, a szakmunkásképző iskolában azonban kevesen jelentkezA tiszaföldvári üzem folyamatos munkáját nehezítette, hogy az idén gyakran akadozott a liszt ellátás. A kunszentmártoni malomüzemi vállalat hónapokon át késve küldte a sütéshez szükséges lisztet, június végén pedig bejelentette, hogy az őrölni való alapanyag hiánya miatt bizonytalan a további szállítás. Az idei új búza megjelenése csökkentette ugyan a „lisztes” gondokat, de nem szüntette meg. A malomüzem rendszerint az aznap beérkezett búzát őrli meg, s mivel a sütőüzemnek nincs tartaléka, nem várhatja meg a szükséges biológiai utóérést, kénytelen a frissen örölt lisztből sütni. Természetesen ez rontja a kenyér minőségét. Javítana a kenyér minő. ségén, ha a korábban beérkezett — két-három hetes — búzát őrölnék, a malom azonban a költséges anyag- mozgatásra hivatkozva mindég az újonnan beérkezett — még le sem rakott kenyérgabonát őrli. Sok bosszúságot — olykor fennakadást — okoz, az is, hogy nincs mindig élesztő. A gyár sokszor késik a szállítással, a sütőüzem ilyenkor kénytelen bekocsizni az üzleteket, hogy kölcsön kérjen. Ez nemcsak időveszteséget jelent, de gyakran veszélyezteti a másnapi kenyérellátást. A javításokra sokat kell várni A sütőüzem berendezései is elavultak. Az évekkel eznek erre a szakmára. A vállalat igyekszik biztosítani a szakember utánpótlást, az idén célprémiumot tűzött ki az iskola nevelői között sütőipari tanulók szerződtetésére. Tavaly egyik üzembe új gépsort szereltek fel, hogy könnyítsenek a megerőltető fizikai munkán. Mivel azonban a gépsoron gyártott kenyér minőségére a vásárlók gyakran panaszkodtak, leszerelték a gépeket. előtt még korszerűnek számító olajfűtő berendezés is megkopott. Pénz hiányában nem tudtak gondoskodni felújításáról, egyre gyakrabban meghibásodik. Sok bajt okoz — olykor jelentős anyagi károkat is — az előrejelzés nélküli áramszünet. Különösen viharok esetén — az idén elég sokszor anélkül is — kikapcsolják az áramot, s az üzem teljesen leáll. Ilyenkor a kovászok, tészták túlérnek, a Július közepén alakult meg Szolnokon a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett a Megyei Pedagógiai Társadalmi Bizottság, amelyben pedagógusok, a tanácsok művelődési osztályainak munkatársai, a Pedagógusok Szakszervezete, az SZMT, a TIT, valamint a pályaválasztási tanácsadó képviselői vesznek részt. Elnöke Szur- gyi Istvánná iskolaigazgató, országgyűlési képviselő. — Mi késztette a Hazafias Népfront megyei elnökségét e bizottság létrehozására? — A bizottságot a párt ifjúságpolitikai és a nők helyzetéről szóló határozatai alapján, illetve e határozatok eredményes megvalósítása érdekében hoztuk létre — mondotta Szurgyi Istvánná. bevetett kenyerek nyersek vagy félig sültek maradnak. Késik a kiszállítás és veszélyben van az üzem körzetéhez tartozó lakók másnapi kenyérellátása. Mindenhez pénz kell Eredmények és gondok a sütőipari vállalat tiszaföldvári telepén. Az eredmények kevésbé látványosak, mivel ma már természtes, hogy az emberek asztalán naponta ott van a jó minőségű, friss kenyér. A gondok annál inkább felszínre törnek. Különösen, amikor romlik a kenyér minősége vagy késik a szállítás. Sajnos az üzem gondjai nem újak, megszüntetésük sem csupán akaraton múlik. Olyan intézkedésekre lenne szükség, mint az üzem berendezéseinek felújítása, a szállítókapacitás növelése, a malomüzemi vállalattal a kapcsolatok javítása, a szakember utánpótlás meggyorsítása. — Milyen konkrét célok megvalósítása szerepel a bizottság munkatervében? — Alapvető célunk, hogy hatékonyabb pedagógiai ismeretterjesztő munkát végezzünk a szülői munkaközösségekben. Ebben számítunk a TIT segítségére. Megszervezzük a Szülők Akadémiáját az iskolákban és segítséget nyújtunk eredményes működéséhez. Ilyesfajta kezdeményezések eddig is voltak ugyan, de elszigetelten. Létrehozzuk az Apák Fórumát is. Tervünkben szerepel a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése is. Külön munkabizottságot hozunk létre e téma tanulmányozására. . ii Az új búza csak enyhít a gondokon Pedagógiai társadalmi bizottság alakult Lázár Ervin t Zuhanórepülés Csapó meg Huszár össze- néztek, Huszár elhúzta a száját, ha ebből valami nem jó sül ki. Pálinkás — őrajta látszott legjobban az ital — fölkapta a poharát: — Ha bax-átilag, akkor először igyunk egyet! Megkérdezték a kopaszt, mit iszik, mondta, hogy nem nagyon szokott inni, de ha már itt van, fröccsöt kér. — Nem ital — mondta Pálinkás — ez az igazi nedű — és elhuzigálta az orra alatt a konyakját, mélyeket szippantva az illatából. — Éppen erről lenne szó mondta a kopasz és igyekezett barátságosan mosolyogni. Nem nagyon sikerült — Sokat iszunk, mi? — kérdezte némi ellenséges éllel Bíró. — Hát igen, valahogy így. Bár az elvtársról nincs szó. Inkább magukról. — Pálinkásra meg Csapóra mutatott és megint megpróbálta egy kierőszakolt mosollyal enyhíteni a helyzetet. — A gazdaságban elég sokat beszélnek magukról. — A nőket nem említették? «— kérdzete kedv^sss Csapó. —- Kéremszépen... — dadogott a kopasz. — Ne hülyéskedj! —mondta szemrehányóan Csapónak Bíró. A kopasz most már kimért és hivatalos lett, az elé j erakott fröccshöz sem nyúlt, pedig Bíró odakoccintotta a poharát. — Nem hiszem, hogy a munkájuknak jót tenne. — Csináltunk valamit rosszul? — kérdezte Csapó. — Kérem én azt nem tudom, nem értek a repüléshez, de kérem, ahogy a gépkocsivezetők és a traktorosok ... — Mi pilóták vagyunk, ha eddig nem tűnt volna fel magának — mondta Csapó. — Nem szoktunk részegen dolgozni. Nem tudom, ki mondta magának ezt a marhaságot. — Senki és ez különben is a maguk dolga, meg a feletteseiké. De ami a pusztán történik, abba nekünk is van beleszólásunk. — És mi történik a pusztán, amibe ilyen nagy bele- szólnivalója akadt. — Az önök viselkedése. Önök műveltebbek az itteni átlagnál, műszaki emberek, h jól tudom, városiak, s akkor az ember azt hallja állandóan, hogy a pilóták már megint a kocsmában van-, nak, ésatöbbi, ésatöbbi., J — Mi az, hogy ésatöbbi? — Nehogy azt higgye, hogy a maguk szőllősi viselkedésének nem jutott el a híre hozzánk. — Könnyen meglehet, éppen az előbb meséltük. — Más úton is eljutott, nyugodjon meg! — Jók van, eljutott. És?! — Én csak azt mondom, hogy gondolkozzanak. — Bármennyire furcsának tűnik önnek, néha szoktunk — mondta ingerülten Csapó és föl akart kelni az asztaltól, Bíró megfogta a karját és visszahúzta. — Ülj csak le. Mit ugrálsz? — Ezt nem ellenségesen mondta, inkább úgy, hogy kutyába sem kell venni ezt a kopaszt. A férfi érezte, hogy hiába papol itt, dühös is volt, fel akart állni. — A borát itthagyja? — kérdezte tőle Huszár. A hang kicsit megijesztette a kopaszt, visszaült. — Mondja, repült már maga? — kérdezte ekkor Csapó. — Utasszállítón — mondta a kopasz. — Nem félt' — Nem. Miért féltem volna?! — Értem — mondta gúnyosan Csapó, Á kopasz megint ingerült lett. — Azt akarja mondani, hogy a pilóták azért isznak, mert félnek? A brigád valamennyi tagja felnevetett, a kopasz nem is értette ezt a hirtelen vidámságot. — Először is a pilóták nemigen isznak — mondta csendesen Bíró —, másrészt, ha szeles időben meg esőben, amikor nem tudunk repülni, ideköltözteti a Nemzeti Színházat, szívesen megyünk oda a kocsma helyett. — Vagy lehozhatja a Podmaniczky utca hármat is, Kőbányáról — -zólalt meg Kocsis —, szívesen sakkozok a fiammal. — Egyszer eljöhetne velem repülni — fintorgott Csapó a kopaszra — meglátja onnan, milyen picikének látszik minden. — Ezt most miért mondja?. Kezeket fel, nénik, b Néhány héttel ezelőtt szóvátettem a lap hasábjain, hogy pedagógiai meggondolásokból mennyire kifogásolható o játék gumibot, amelyet rágógumival töltve forgalmaz a kereskedelem. 1 A cikket — nem az újságírói önelégültség, hanem a tények megállapítása jegyezteti fel — megelégedéssel fogadták a pedagógusok és a gyermekeik nevelésére igényesebb szülök. Sajnos, sajnos, úgy látszik tovább terjedt a gyermekek fejlődését helytelen irányba befolyásoló játékok „divatja’. Megjelent az üzletekben a. csokoládé Colt-pisztoly is, valódi hatlövetű. Gondolom az édességipar úgy három-öt éves gyermekek kezébe szánja, hogy a bölcsőből kilépő apróságok rögtön megismerkedhessenek az emberpusztító, banditazsebbé való fegyverrel. Vagy talán az a cél, hogy amikorra a cowboy-filmekei nézik a felnövő generációk, amikorra olvasni kezdik könyvkiadásunk új kötésbe bújtatott ponyvaregényeit, már legyen valami előiskolájuk. Ezzel párhuzamosan aztán majd össze-összehívunk egy- egy országos, vagy megyei tanácskozást, hogy mi a teendő az ifjúság szocialista, humanista szellemben történő nevelése érdekében. Növelhetik jó szándékú erőfeszítéseiket a pedagógusok, a szülők, próbálgathatják ellensúlyozni a gyermekeinket érő, károsan befolyásoló tényezők romboló hatását. Köztudott, hogy a kisgyereknél a játék és a valóság határmezsgyéje igen elmosódó, így az említett játékszerek hatása — megfejelve ezt a rossz kalandfilmek, regények „jellemformáló'’ következményeivel, — nem kétséges. Sok kicsi sokra megy, az apró élményimpulzusok később szemlélet alakító tényezőként állnak össze. Ügy látszik nincs mit tenni, csak egyet lehet: a szülőknek bojkottálniuk kell ezeket a játékokat. A gyermekeik érdekében nem szabad megvenniük! A gumibot, a csokoládé-pisztoly és más hasonló „játék” gyártását nyilvánvalóan üzleti érdek szülte. lgy^ joggal remélhetjük, hogy a kereslet teljes hiánya megszünteti a gyártásukat. Bár mielőbb így lenne! — ti — cA OltfdafL fakói él (ji/l tájékeztutója Válaszok > olyasóink kérdéseire N. K. jászberényi lakos a következő kérdéssel fordult hozzánk: kétszoba komfortos tanácsi bérlakásban lakunk, amit szeretnénk elcserélni egyszobás hasonló komfortfokozatúra. Megfelelő cserepartnert már találtunk. Szeretnénk választ kapni arra, mi az eljárása a cserének; kell-e fizetnünk lakáshasználatbavételi díjat és megkapjuk-e a két lakás közötti értékkülönbözetet? — Hát csak. Hogy mondjak valamit. Mikor a kopasz elment, Bíró azt mondta: — Valami igaza van. Kevesebbet kellene ide járnunk. Nem válaszolt rá senki, akkor már álltak. Huszár a kopasz félig kiivott poharát nézegette, felemelte az asztalról és lassú, megfontolt mozdulattal a padlóra löty- tyentette a benne maradt bort. £ ^ Kovács Ági hozta a hírt — sietősen biciklizett, nem törődött vele, hogy közben kilötyög a víz. Csapó Gyula gépét éppen rakták, hát kiszállt kicsit meglazítani az izmait. A műtrágyás zsákokkal bíbelődő lányok mindig belekötöttek Csapóba, érdekes módon úgy udvaroltak neki, hogy vaskos disznósá- gokat röpítettek feléje. Talán azért, mert „uras” külsejű volt, akit sértenek a durva szavak, vagy legalábbis kibillentik ebből a napszemüveg mögé bújtatott arisztokratikus egykedvűségből. Csapó csak mosolygott ilyenkor, ha jókedve volt, vissza-vissza szólt a lányoknak, ha meg szemrevalóbbat talált köztük, majd minden leszállásnál kikecmergett a gépbkezdeményező lett, kibújt a fensőbbségesnek tetsző közöny mögül. Ezek a lányok nem nagyon érdekelték — hát csak mosolygott, nem is igen beszélt itt senkivel, csak bolondozott néhá. (Folytatjuk.) Válasz: Az egybehangzá cserekérelmüket ahhoz a lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, ahol On lakik. Amennyiben egy városbail van mind a két lakás, úgy mindkettőjük vonatkozásában a szerződést ugyanaz a lakásügyi hatóság hagyja jóvá. Ha a két lakás különböző városokban van, úgy av ön lakóhelye szerinti tanács előzetes, majd ahová utoljára kerülnek az iratok, végleges jóváhagyást ad. Az általános szabályoknak megfelelően a csere csak a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján hajtható végre. Kérdésének második részé- r" a válaszunk: egyik bérlőnek sem kell a tanács részére csere esetén lakáshasználatbavételi díjat fizetni. A jogszabály ebben az esetben lehetőséget ad arra, hogy a bérlők a minőségi vagy alapterületi különbségből adódó értékkülönbözet megtérítésében egymással mer, ’ Uapod janak. P. L. mezőtúri olvasónk kérdezi: Magántulajdonban lévő lakásba költözünk be, mint főbérlők. A tulajdonos megállapíthat-e részünkre lakáshasználatbavételi dijat? Válasz: A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a nem állami tulajdonban lévő lakások bérbeadói a lakás- bérleti szerződésben a bérlőkkel lakáshasználatbavételi díj fizetésében állapodjanak meg. A szerződésben — minden kötöttség nélkül — megegyezhetnek a fizetés módjában és feltételeiben. A megállapodást a jogszabály csak annyiban korlátozza, hogy a használatbavételi díj összege nem lehet magasabb a hasonló tanácsi bérlakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjnál. A fentiek alapján a tulajdonos kikötése tehát jogos. A lakáshasználatbavételi díj összegéről a heh ingatlankezelő vállalat megfelelő felvilágosítást ad
