Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

toft, augusztu» 5. SZOLNOK HEGYEI NEFLÄi» 5 Exportra kerül a jászfényszarui görögdinnye Befejeznék az aratást az ország állami gazdaságai Szolnokon is szerveznek nyári egyetemet Keszthelyen szerdán dr. Bélák Sándor az Agrártudományi Egye­tem rektora ünnepélyesen megnyitotta a Georgikon nyá­ri egyetemet. — A rektor utalt a világ első felsőfokú mezőgazdasági tanintézménye, az 1972-ben 175 éves fennállását ün­neplő Georgikon haladó hagyo­mányaira, s hangoztatta, hogy a keszthelyi agrártudományi egye­tem az oktatómunka és a kuta­tók közötti információcsere szer­ves részének tekinti a nyári egyetemet. Az immár hét esz­tendeje életre hívott Georgikon nyári egyetem — amelynek prog­ramja mezőgazdasági és agronó­miái témákra épül —, az idén főleg a szaktanácsadást tűzte napirendjére. A nyári egyetem befejező eseményeként augusz­tus IS—20-án a témakör megvi­tatására rendezik meg a nem­zetközi rangú Georgikon tudo­mányos napokat. A Georgikon nyári egyetem 11 országból érkezett több mint 200 hallgatója előtt dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tartott bevezető előWSst hazánk társa­dalmi, gazdasági fejlődéséről. — Előadásában kitért az ismeret- terjesztés feladataira és méltatta a nyári egyetemek jelentőségét, amelyek nagy szerepet töltenek be a nemzetközi információcse­rében. Hazánk 10—12 nyári egye­temén évente 30 ország mintegy 1500 hallgatója gazdagítja isme­reteit. A nyári egyetemek amel­lett. hogy idegenforgalmi érté­kük Is számottevő, gazdagítják a magyar szellemi életet és elő­segítik az azonos tevékenységi körben dolgozó külföldi és ha­zai szakemberek tapasztalatcse­réjét. Ennek felismerése ösztö­nözte eddig is a Tudományos Is­meretterjesztő Társulatot a nyá­ri egyetemek nemzetközileg is mind szélesebb körű szervezésé­re. A társulat tervbe vette, hogy a nyári egyetemek szervezését kiterjeszti hazánk 19 megyéjére. A Georgikon nyári egyetem hallgatói ma szabad program­mal kezdték meg a kéthetes kurzust. Az Állami Gazdaságok Országos Központjában szer­dán összegezték a legfonto­sabb nyári munka, a gabo­nabetakarítás eredményeit. E szerint a több mint 150 állami gazdaságban ország­szerte befejeződött a gabona aratása. Tavaly ilyenkor a vetésterületnek mindössze 58 százalékáról vágták le a ter­mést. Az ország legnagyobb me­zőgazdasági üzemei megkö­zelítőleg 350 000 holdon arat­tak kenyérgabonát, mintegy 45 000 katasztrális holdon ta­karmánygabonát, s ezzel egyidőben mintegy 65 000 hold borsó, repce és egyéb növény betakarítása tetézte munkájukat, amelyet zökke­nőmentesen végeztek el. Az állami gazdaságok ter­méseredményei igen jók. A kenyérgabona minősége, hektoliter súlya jobb, mint az előző években. Az eső azonban valamit rontott a minőségen, s ez arra figyel­meztet, hogy még tovább kell csökkenteni az aratás idejét. Az állami gazdaságok együttesen a tavalyinál 20 000 vagonnal több ke­nyérgabonát takarítottak be. Az első hét után Kilencen voltunk akkor otthon a családban Kisúj­szálláson. Negyvennégynek a vége felé. Nyolcán léptünk be a pártba. Egy kisebb alap- szervezetet adtunk. Tizenkét gyerek szalado- zott D. Varga kerékgyártó kis műhelye körül. Álldogálunk a barack- a körtefa előtt Szolnokon, a Vöröscsillag út 59. udvarán. Varga ülés leteszi az ásót Múlt már a tegnap is. Az is, hogy MESZÖV-elnök volt 1949-től 23 évig. Szép idő — mondom neki. — Volt abban minden for­ma. Majd egy évig nem volt lakás, amikor bekerültem. A család otthon maradt ad­dig. Megtörtént, hogy két hét után Mezőtúrra mentem el gyűlésre. Vonattal. Akkor még este kezdődtek a szö­vetkezeti, meg a pártgyűlé­sek is. Soká eltartottak. Mi- kor vége lett, vonat indult Túrkevére. Onnan már az­tán gyalog haza Kisújszál­lásra. Felmelegszik a szeme. — Járt út volt ez nekem. Negyvennégytől a mi párt- szervezetünk segítette a túr- kevei, a dévaványai kom­munistákat. Ványára hogy jártunk.. Biciklin. Túr kévé­ről gyalog haza. Éjszaka mindig. Nappal dolgoztunk, este meg jött a pártmunka. Eszünkbe se jutott, hogy so­kallják. Kilenc gyereket nevelt fel. öt már a saját lábán áll. A kétszobás lakásban, telerak­ták a konyhát is fekhellyel. „Bizony sokan voltunk. Ezt a lakást kaptuk még 49 no­vemberében. Soha nem kér­tem nagyobbat. Ne mondhas­sa én rám senki: na már ez is cserélgeti. Mindig azon igyekeztem, szégyent ne hoz­zak a pártra”. Komoly lesz, már keser­nyés is kicsit „Volt már ab­ból elég baj, ha valaki nem tudta, hol tart. Egy-két em­berrel elszalad a ló, ha gyorsan emelkedik a jöve­delme”. Pénz, jövedelem, futás a (guruló forintok után. Nap­ijaink témája. — Soha én a fizetésem nem kevesellettem. Nem is jutott volna eszembe, hogy többet kérjek. Mégis emel­ték többször. A MÉSZÖV elnöki fezetése elég csekély volt, amikor jött a békeköl­csön jegyzés. Nekünk veze­tőknek illet példát mutatni. Erről beszélgettünk, mikor az egyik ember kifakad: Varga elvtárs könnyen je­gyez abból a fizetésből. Gye­re komám, számoljunk. Szétdobtuk a fizetésem a gyerekekre. Nem sokkal több jutott 200 forintnál egyre- egyre. Volt MOSZK titkár, a SZŐ VOSZ megyei titkára, a MÉSZÖV elnöke. Mind ugyanaz: a földművesszövet­kezetek megyei vezetője. Negyvenkilenc február else­jén vette át. „Sosem felej­tem el, az elődöm azzal fo­gadott, csak mindig a szépet meg a jót jelentsem fölfelé, különben nem sok sót eszek meg a háznál.” Az ellenkezője lett igaz. A sófogyasztásnak is, a szé­pet mondásnak is. „Sose nyelt el érte senki. Még ab­ban az időben sem, mikor divat volt a nagy dicsekvés”. A becsületesség hajthatat­lan emebere volt a kisúj­szállási kerékgyártó. „Divat most a vezetők ajándékozá­sa. Még dinnyét se fogadtam el soha. Egyszer Tiszaföld- váron beakarták tenni a ko­csimba. Emberek, — mon­dom — én ezt se nem ültet­tem, se nem kapáltam. Az volt a szavam járása: van ebből Szolnokon is annyi, hogy még el is adják”. Urbán Ernő a Népszabad­ságban megírta az ebéd be­fizetésének történetét. „Nem az ebéd mérgesített engem. Ügy szokás az, ha valami ünnepség van. Csakhogy eb­ben a tsz-ben bennünket ün­nepelni hívtak, a község a járás vezetőivel, a tsz-tagok meg a cukorrépát egyelték. Ha a tagok is off vannak velünk, nem is csinálok én ebből ügyet”. Mikor a szövetkezetek me­gyei küldöttgyűlésén elbú­csúztak a nyugdíjba menő Varga Illéstől, azt mondta Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára: „Szolnok megye tiszta közéleti embe­rének kívánunk hosszú, jó pihenést.” Addigi helyettesét válasz­tották utódának. Ennek na­gyon örült. — Mindig az volt a felfo­gásom, hogy egy vezető ne a maga boldogulását keres­se. Hagyja úgy kinőni a munkatársait, hogy bármi­kor a helyére lépjenek. Nem kell az, hogy valaki úgy tün­tesse fel magát, mintha ott más nem is tudná a dolgot intézni. Ha rend van egy munkahelyen, ha dolgozik a kollektíva, úgy is észre ve­szik. Akkor a vezető élisme­réséről se feledkeznek meg. Mindig sokat dolgozott. A párt megyei bizottságának tagja 1949-től. Fegyelmi bi­zottságának 1950-tőL Elnöke is volt tavalyig Országgyű­lési képviselő is. „A család­nak volt ez sok. Most már többször velük vagyok.” Mondogatja, kivágja majd a beteg barackfát, felfuttatja a szőlőt Van már idő. Meg­kérdezem, hogy telt az első hét — Tegnap elnökségi ülé­sen voltam a MESZÖV-né l. Azt kérték maradjak tagja. Meg a SZÖVOSZ elnökségé­nek is, az Országos Szövet­kezeti Tanácsnak is. Azelőtt egy hétig pártfegyelmi ügy­ben jártam Mezőtúron. Nevetünk. Elkezdődött a kommunista ember pihenése. Borzák Lajos A gátlástalan anyagiasság ellen Jogtalan juttatás sehol sem engedhető meg A Néplap június 4-i és jú­lius 16-i számához kapcso­lódva a megyei TS részéről helyeselni és támogatni tud­juk az elburjánzó anyagias­ság, a kispolgári gondolko­dás elleni harcot, jelentkez­zen az társadalmi életünk bármely területén is. Nem volt és jelenleg sincs olyan véleményünk, hogy a sport ez alól kivétel, hiszen ez is társadalmi életünk fontos te­rülete. Az általánosnál e té­ren sem kedvezőtlenebb a helyzet. Megemlítem, hogy a megyei-, járási-, városi TS apparátusainak dolgozói kö­zül négy év óta egyetlen személynek sincs sem mel­lékfoglalkozása, sem másod­állása. A Néplap július 16-i cikke a megyei TS álláspont­ját illetően félreértésre ad­hat alkalmat s ezért az aláb­biakat tartom szükségesnek leírni: A Szolnoki MÁV labdarú­gó csapatának edzője a sport- egyesülettől a törvényesen biztosítható főfoglalkozású edzői bért kapja. Viszont an­nak elbírálása, hogy egy-egy vállalat kinek ad másodál­lást, vagy mellékfoglalkozást nem a megyei TS feladata. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy a jogtalan, törvényeink­kel ellentétes engedmények­kel és juttatásokkal nem tu­dunk egyetérteni, s ezt az el­vet az elmúlt években is igyekeztünk érvényesíteni. A népi ellenőrzés vizsgálata és a Néplap cikkének megjele­nése előtt hónapokkal a fen­ti konkrét ügyben a követ­kező intézkedés történt: — 1971. február 26-án résztvet- tem az egyesület elnökségi ülésén, ahol több kérdésben — edzők foglalkoztatása, munkaidő kedvezmény, spor­tolók nevelése — tapasztal­ható helytelen gyakorlatra igyekeztem az egyesület ve­zetésének figyelmét felhívni. Ezt követően 1971. március 1-én az egyesület elnökét egyértelműen kértem, hogy az edző helyzetét rendezze, mert a megyei TS részéről a jogtalan és törvénytelen jö­vedelem kiegészítéssel egyet­len területen sem értünk egyet. A megyei TS március 15- én hozzáfogott az egyesüle­teknél foglalkoztatott edzők bérezésének vizsgálatához, hogy azok az érvényben lé­vő rendelkezéseknek megfe­lelnek-e. Sajnos több egye­A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Igazgatósága a vá­rosközponttól mintegy 12 kilométerre lévő kedvelt ki­rándulóhelyen — a kiskun­dorozsmai Széksós tónál — rendezett kisállattenyésztő és kertészeti kiállítást. A szer­sületnél a lehetőséget meg­haladó összeget fizetnek ki. A rendezés érdekében a TS- ek részéről történtek lépések, az eredmény azonban nem kielégítő. Ezért a megyei *TS szükségesnek tartja, hogy valamennyi egyesületet kö­telezzen arra, hogy szep­tember 1-ig az edzői bérezé­seket és az egyéb juttatáso­kat vizsgálják felül és a ren­delettel ellentétes túlfizeté­seket szüntessék meg, füg­getlenül attól, hogy az egye­sület részére ki biztosítja a pénzt. Ugyanakkor kérjük a vállalatokat, hogy ennek rendezését segítsék elő. A megyei TS ezeken kívül évek óta s ez évben is több olyan intézkedést tett, ami az egyesületekben a pénz­ügyi fegyelem megszilárdítá­sát, a jelentkező jogtalan juttatások megszüntetését, a nevelőmunka javítását hiva­tott szolgálni. A megyei sportvezetésnek nincs szándékában a hibákat takargatni. Azok megszünte­téséhez a nyilvánosság ere­jét is szükséges igénybeven­ni. Ezért úgy gondolom — s ez is hangot kapott a sport- aktiván — hogy a népi ellen­őrzés széleskörű vizsgálata után a vitaindító cikkben ír­ni kellett volna a sport terü­letén meglévő és a sporttal összefüggő hiányosságokról is. Nem vitatom a lapnak azt a jogát, hogy külön is bírálhat egyedi eseteket. — Azonban az a tapasztalat, hogy a sportmozgalomban lévő hibák egyik oka éppen az, hogy többen a sportot társadalmi életünk egész kü­lönálló területének tekintik, s azt hiszik, hogy ott más törvények és erkölcsök ér­vényesek. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a testne­velés és sport a mi társadal­munk egyik fontos területe, amit politikailag, erkölcsileg és anyagilag kötelességük a vállalatoknak, — társadalmi szerveknek segíteni s az ilyen módon rendelkezésre álló anyagiakat tisztességesen a sport fejlesztése érdekében kell felhasználni. Csak ár­tunk a sportmozgalomnak, ha ezzel az elvvel ellentétes módon próbálunk bármely területen „segíteni”. A támo­gatás mértéke igen sok he­lyen jelenleg nem kielégítő s a sportfejlesztési célkitűzé­sek szükségessé teszik azok növelését. A sportvezetők, a sportolók dán délben nyílt bemutatón mintegy 20 vállalat, szövet­kezeti társulás és sok egyéni tenyésztő, illetve termelő vesz részt. A pavilonokat, illetve a kiállítási anyagot 1,2 hektár területen helyez­ték el. számára a törvény munkaidő kedvezményt tesz lehetővé. Erre a sportmozgalomnak szüksége is van. Lényeges azonban, hogy ezt és egyéb kedvezményeket is csak azok élvezzék, akik munkájukkal, magatartásukkal, sportered­ményeikkel arra rászolgál­tak, s akik számára azt a kormány határozata lehetővé teszi. Ma helyenként olyan csapatok tagjai is részesülnek munkaidő kedvezményben, főleg a labdarúgásban, (még megyei I. oszt.. NB III csa­patok is), akiket az nem illet meg. Viszont előfordul, hogy egyéb sportágakban még a jogos kedvezmények biztosí­tása is nehézségekbe ütkö­zik. A közvélemény a sporto­lóktól, különösen a labda­rúgó csapatoktól eredményt vár. Ezt figyelmen kívül hagyni hiba volna. Sok száz társadalmi munkás tisztes­séggel, lelkesedéssel, minden ellenszolgáltatás nélkül en­nek biztosítása érdekében fá­radozik. A megfelelő szintű sportoláshoz a feltételeket viszont meg kell teremteni, s ez nem könnyű feladat. Az elmúlt négy évben például több mint egy csapatra való labdarúgó ment el a megyé­ből NB I és NB I/B-s csapa­tokhoz. A közelmúltban is több sportoló foglalkozott a távozás gondolatával. Ennek valószínű a nevelőmunka hiá­nyossága is oka, de alapve­tően az, hogy több helyen az itteninél kedvezőbb feltétele­ket ígérnek számukra. Ha a megyéből a labdarúgók és egyéb sportág sportolói el­távoznak, nehezen lehet a színvonal emelését biztosí­tani. Keresni kell tehát a reális rendezés lehetőségeit, s ezt a sportvezetők egyedül megoldani nem tudják. A sportoló fiatalok az élet­re való felkészítése, a meg­felelő szakmai képzettség és általános műveltség megszer­zése, ezek alapján a megfe­lelő munka és életkörülmény kialakítása nagyfokú össze­fogást. támogatást követel. Mindezekhez a Szolnok megyei Néplap is sok segít­séget tud adni azzal, hogy a sportpolitikai elveink na­gyobb nyilvánosságot kap­nak. Ez elősegíti a helyes szemlélet és gyakorlat kiala­kítását. hozzájárul a hibák megelőzéséhez. Sárkány Géza> az MTS Szolnok megyei Tanácsának elnöke Fehérje­program Tárcaközi bizottság ala­kult az országos fehérje­program megvalósításához szükséges ipari fejlesztési terv kidolgozására. A fehérjeprogram iroda irányításával 15 évre üte­mezik azon ipari termékek fejlesztését, termelésének bővítését, amelyek döntően befolyásolják a fehérjeter­melést. Foglalkozik majd ez a program többek között a magas nitrogéntartalmú kar- bámid előállításával, a ta­karmánytápok gyártásával, valamint a szintetikus fe­hérjetermeléssel is. A kő­olaj és cellulóz alapú fehér­jegyártás mellett jelentős szerepet kap majd a fer­mentációs iparhoz tartozó, magas fehérjetartalmú ta­karmányélesztő és a fehérje koncentrátum előállítása is. Hazánk nem tartozik a fehérjével rosszul ellátott országok közé, a felhasznált mennyiség összességét te­kintve. Szükséges azonban az arányok gyors megváltozta­tása. J Kiállítás Sséksóson Sok a gyümölcs, szép zöldféle. Jó a kínálat reggel a f egy verne ki piacon

Next

/
Oldalképek
Tartalom