Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
XXII. évf. 183. sz. 1971. augusztus 3., csütV '5k VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Kánikula Tan, öntözés nincs A Szolnok megyei gazdaságok 117 ezer hold öntözésre alkalmas területéből csupán 55 ezer hold kapott eddig vizet. Abból is halastó és rizs 27 ezer hold, s mindössze 28 ezer hold az egyéb kultúra. Meglepően kevés. Az ember azt hinné, ahol van ott kapva kapnak rajta, s ontják a mesterséges csapadékot a szomjazó növényre. Nem is csupán szomjazóról van már szó. A Szolnok me- gj'ei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának megítélése szerint nagyon sok kukorica „beérik a héten”, ha nem kap esőt, vagy öntözővizet. Magunk is járjuk, látjuk a határt. Elszorul az ember szíve a pipáló kukorica, a fony- nyadt levelű cukorrépa láttán. Mindenki nem juthat ki a földekre. Fogalmat alkothatunk azonban az ottani állapotokról, az adatokból. Eszerint tavaly az első félévi tenyészidőben 293 milliméter csapadék volt a megyében, az idén 145 milliméter. És ehhez jött most a mindent kiszikkasztó kánikula. A palotási körzetben nyert vizsgalati adatok szerint a kukorica vízhiánya 50—60, a cukorrépáé, lucernáé 120—120 milliméter. Szárazság ez már, aszálytünet. A víz még sem kell. A Jászsági Állami Gazdaság 600 hold öntözésre szerződött, megöntözött eddig 65 holdat. A nagykörűi Haladás Tsz-nek 633 holdra van érvényes megállapodása, 136 holdat öntözött. A tiszaszentimrei Aranykalász Tsz-nek 1243 hold öntözhető területéből 612 hold kapott vizet. Ide sorolhatnánk a jászkíséri Táncsics, a be- senyszögi Kossuth Tsz-t s még sok gazdaságot. A Tiszamenti Vízgazdálkodási Vállalat 10 ezer lóerővel készült fel az idényre. ötezer lóerőnyi gép nincsen kihasználva. A megyében az 1 milliárd forintot közelíti az az érték, amelyet öntözőcsatornákba, művekbe, gépekbe ölt az állam, s a termelőgazdaságok is. Mindez kihasználatlan befektetés, ha nem folyik az öntözés. Még egy adat: az öntözővíz köbméteréért 4 fillért fizetnek a gazdaságok. Csupán egyötöde a teljes költségnek, a többit az állam vállalja magára. Azt mondják mégis a tsz-ekben, állami gazdaságokban, drága az öntözés. Elfogadott számítások szerint 1200 forint többletkiadás holdanként. S ha elmarad ? Két és fél, háromezer forint kiesés ugyancsak holdanként. Mi hát akkor az igazán drága? Az 1200 forint durván 4 mázsa kukorica, 20 mázsa cukorrépa, 10 mázsa lucernaszéna ára 300 milliméteres öntözést véve alapul. A többlethozam viszont — feltéve az egyéb feltételeket és a szakszerű öntözést, — legalább 8 mázsa kukorica, 50 mázsa cukorrépa, és 20 mázsa lucerna. A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályát is izgatja, miért nem úgy mégy hát az öntözés, ahogyan kellene? Megnézték több helyen. Sajátságos magyarázatokat kaptak: Nincs munkaerő, nem jó a gép, nincs rendben a csatorna. Dehát kinek kell ezekről gondoskodni? Nyilván a termelőüzemnek, s nyilván, hogy a maga érdekében. A leggyakoribb ellenérv pedig az: most már majd csak jön az eső, s akkor egy fillérbe se kerül az öntözés. Tegyük fel, hogy tényleg jön az eső. S ha lehullik 20 milliméter, már igazán tisztességes mennyiség. De mi az, ahhoz képest amikor a növény vízhiánya immár 120 milliméter? ha mégsem jön az eső? Hazárd számítás ez. Meg- i ^ értjük, s helyénvalónak is tartjuk az okos takarékosságot. Szép dolog, hogy minden elköltött forintot megkocogtatnak a szövetkezeti vezetők mielőtt kiadják. De... Annakidején szóvátettük azt az érthetetlen, a takarékosságra fogott szemléletet is, mikor műtrágyát nem akartak venni a gazdaságok. Mondván, hogy azzal is kevesebb a kiadásuk. Az ilyenfajta elméletről óhatatlanul az egyszeri cigány esete ötlik fel eszünkbe. Az az ismert történet, amikor a cigány le akarta szoktatni a lovát az evésről. Az is köztudott, hogy milyen sikerrel. Nemzetközi földrajzi konferencia Budapesten Augusztus 10-én, kedden délután 3-kor lesz a nemzetközi földrajzi unió első európai konferenciájának, egyben a Magyar Földrajzi Társulat centenáris közgyűlésének ünnepélyes megnyitása a MÉMOSZ székházban. A nemzetközi tudományos élet jelentős eseményét a konferencia fővédnöke, dr. Ajtay Miklós, a kormány elnökhelyettese nyitja meg. Mintegy 600 külföldi kutató érkezik a világ minden tájáról és 200 hazai szakember részvételére számít a rendezőség. Az első vendégek már meg is érkeztek a konferenciát megelőző tudományos eseményekre. Ezek sorát szerdán a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a természeti csapásokról rendezett nemzetközi szeminárium nyitotta meg, amelyen az UNESCO meghívására számos ország mintegy 30 szakembere vesz részt, aki a természeti csapásokkal kapcsolatban kifejtett tudományos tevékenysége folytán elismert szakértőnek számit. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett dr. E. M. Fournier D’Albe, az UNESCO képviselője, az amerikai Gilbert White professzor, a szeminárium szervezője, dr- Maller Sándor, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára és dr. Enye- di György, az akadémia földrajztudományi kutató intézetének igazgatóhelyettese. A szeminárium résztvevői pénteken a Közép-Tisza vidékének ártéri területeit keresik fel. Tanácskozásukat szombaton fejezik be, Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes üléséről ( 3. oldal) „Lehet egy privát embernek telke?" Dán vendégeink második napi programjáról — Hogyan, miképpen készülnek Magyarországon a községek, városok területfejlesztési tervei? Lehet-e Magyarországon egy „privát” embernek telke, vagy csak az államé a föld? Milyen anyagi fedezettel kell rendelkeznie ebben az országban annak, aki házat akar építeni? — ilyeneket és dégek és még sok más egyebet. Nagyon érdekelte őket például, hogy egy ember, ha megvásárol egy telket Magyarországon, az a telek valóban az övé vagy csak béreli? Amikor hallották a választ, hogy nálunk igenis van magántulajdon, csodálkoztak. Méginkább azon, gyarországon a telekárak, van-e kényszerkisajátítás és így tovább. A beszélgetés végén derült ki, miért érdeklődtek vendégeink annyira a magyar- országi telek ügyek iránt. Preben Henriksen mondta: — A kapitalista Dániában óriási méreteket öltött a föld spekuláció. Tizenegy év alatt Jfla: Az első hét után A gátlástalan anyagiasság ellen Hej, helyjegy Tombol a kánikula Zuhanórepülés Bélyegsarok Új csarnok« több munkalehetőség Üj csarnokkal bővítik Jászberényben a Műszerész Ktsz egyik részlegét. Az üzemrész 1969-ben alakult, jelenleg 120 személyt foglalkoztatnak, többségük csökkent munkaképességű. A Ganz- Világítástechnikai Művek megrendelésére részszerelési, finommechanikai munkákat végeznek, a lakásokhoz szükséges VCS—3-as csengőket gyártanak egy részük telefonkészülékek sze-. relési munkáit végzik. Az új csarnok felépítésével és a munkafolyamatok korszerűsítésével javulnak majd a munkafeltételek, kiküszöbölik a szállítással kapcsolatos nehéz fizikai munkát és a IV. ötéves terv végéig újabb hatvan csökkent munkaképességűnek biztosítanak munkalehetőséget Dán vendégeink egy csoportja a megyei tanácsi beszélgetésen, Váczi Sándor társanálunk tízszeresére nőttek a telekárak, de van olyan terület, ahol még ennél is nagyobbra. Pártunk azért harcol, hogy az államtól a szövetkezetek vásárolják fel a földeket és parcellázzanak, hogy a munkások is tudjanak vásárolni maguknak. Hasonlóan szeretnék megoldani a lakásgondokat is, hogy ne legyen olyan nagy lakásmanipuláció Dániában. A hasznos beszélgetés után a tanácstól a Tisza-partra vitt a vendégek útja, ott hajóra szálltak és sétahajózást tettek a folyón, majd délután a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság szenttamási kerületébe látogattak. V. V. ezekhez hasonlókat kérdeztek többek között a Szolnok megyei tanács vezetőitől tegnap délelőtt a Dán Kommunista Párt megyénkben tartózkodó delegációjának tagjai. A programnak megfelelően a dán testvérpárt tagjait tegnap délelőtt a megyei tanács épületében Váczi Sándor, a megyei párt- bizottság titkára, Szentesi László, a megyei tanács elnökhelyettese és a megyei tanács több vezetője fogadta. Az ott elhangzott tapasztalatcsere beszélgetésen kérdezték az idézetteket a venságában amikor kérdésükre miért adja el az állam a saját tulajdonát? — a válasz így szólt: így is segíteni akarunk a nagy lakásproblémán. És ugyancsak a lakásgondok megoldását enyhíti, hogy azoknak, akik házat építenek családjuknak, 15 évig nem kell adót fizetniök és azután is évenként aránylag kis összeget. A delegáció legidősebb tagja, Richarc Jorgensen főként aziránt érdeklődött, mekkora az a telek, amelyet az egyének megvásárolhatnak; Öle Vil- ladsen gépkocsi dukkózó munkás pedig, hogy 10 év alatt mennyit nőttek MaHÍREK— TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK TUDÓSÍTÁSOK HÍREK S. O. S. a tiszafüredi gázlónál A kánikulában a Tisza vize is erőteljesen apad, a napról napra csökkenő vízállás mind nehezebb feladat elé állítja a MAHART vízijárműveit. Szerdán Tiszafürednél csupán mínusz 76 centiméteres vízállást mértek, de Szolnoknál sem emelkedett a vízszint mínusz kilencvenháromnál magasabbra. Jelenleg a Tiszafüred felett levő úgynevezett valki- gázló, a hajózás régi ellensége okoz nagyobb nehézséget, Ezen a részen ugyanis már akkor megbénul a víziközlekedés, ha a folyó egyéb részein még zavartalan az út. Szolnok és Tiszafüred között szerdán még teljes rakománnyal közlekedett a vontató, hat uszálya, amely homokot továbbít az építkezésekhez. Ha azonban a vízállás továbbra is ilyen intenzíven csökken, akkor várható, hogy az egész vonalon nehézségek támadnak. Zichy Egy grúz magángyűjteményben Zichy Mihály eddig ismeretlen akvarelljére bukkantak. Zichy járt Grúziában és Sota Rusztaveli, a nagy grúz költő „A tigrisbőrös lovag” című elbeszélő költeményének egyik első illusztrátora volt. (A költő a 12. században élt.) Grúziában ápolják a híres magyar festőművész emlékét. Tbilisziben utcát neveztek el róla. Zichy Mihály életéről és munkásságáról közös magyar—grúz televíziós dokumentumfilmet forgattak. A művész alkotásait grúz múzeumok és képtárak őrzik. Szőrmék a kánikulában Ezerszámra készülnek a drága bundák, kucsmák szőrmegallérok a kunszentmártoni Pannónia Szőrmekonfekció Gyárban. Terveik, megrendeléseik az üzleti tárgyalásokon elhangzott elismerő vélemények bizonyítják a Pannónia márka lett, Keleten és Nyugaton egyaránt. Az 1967-ben létrehozott kis gyár kapacitása évről évre nehezebben tudja kielégíteni az igényeket. A malomból átalakított szűk műhelyeket gyorsan kinőtték, de szomszédságukban hatalmas oszlopokon már elénk tárulnak az új szőrmekikészítő csarnok körvonalai. I# nemesítik majd a nyers báránybőrt. Európa egyik legkorszerűbb gyárának még csak egy részlege, ez az 56 millió forint költséggel épülő csarnok, amely a tervek szerint jövőre készül el. A komplett — szőrmekonfekció egységet is magába foglaló — gyárat a IV. ötéves terv végén adják át rendeltetésének. Csongrádi Napok Az idén hatodszor rendezik meg a Csongrádi Napokat. Az augusztus 14—21, közötti héten lezajló ünnepségsorozat műsorán néhány különlegesség is szerepel. Az egyik „tájjelegű” sajátosság a kubikos öttusa, amikor a kubikosélet legfontosabb mozzanatait elevenítik fel. A régi autók találkozójára az ország különböző részeiből harmincán jelentkeztek múzeális értékű gépjárműveikkel. Augusztus 14-én látványos felvonulás után koruk és küllemük alapján zsűrizik a régi autókat, majd 15-én a modern gépkocsik versenye után — a „vének” is megrendezik ügyességi .versenyüket.
