Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! forint 5EXII. évi. 203. sz. 1911. augusztus 29., vasárnap. MEGYEI PA R TBIZ O T T S Á G MEG YEI TANÁC S Í| Á P J A Vallomás a munkáról S ok riportot, beszámolót, vallomást olvastam már a munkáról. Ügy tűnik azonban, a leghitelesebb vallomás — maga a cselekvés. Azoknál; akik kenyerük javát már megették, tapasztalható legérzékletesebben, mennyire lételeme az embernek a munka. Akit kora, vagy éppen a korai erő vesztés a sorból félreállít, szinte kétségbeesetten, kapaszkodik a munkához, a cselekvéshez, akkor is, ha nem közhasznú, akkor is, ha már-már értelmetlen, de — emberi tett. S hogy éppen ilyen helyzetben bukik elénk a legszemléletesebben a problémakör, attól még nem kell azt hinnünk, hogy korábban, életerejük teljében mindez hiányzik az emberekből. Szerencsére csak kevesekre áll valóban az a mondás, miszerint „szívesen elmenne a munka temetésére”. Számolatlanul sorakoznak előttem azok a példák, melyek nemcsak a munkára, hanem a munkáról szóló vallomás megtételére is ösztönöznek. A nyugtalan nyugdíjas típusát látom P. ismerősömben, akinek idegei és egészsége meggyöngült, a bányamélyi munkában, ám a saját gyártmányú vikendháztól a vízcsapszerelésig, a fürdőszoba átalakítástól a kisplasztikák faragásáig minden az ő praktikus gondolkodásából eredő munkaszerelmét hirdeti. Haláláig ilyen lesz már. Ez tartja meg az életnek, ez tartja meg emberségében. M. aránytalanul sok feladatot vett szinte énzrevétlen a •Vállára. Ügy is történik tehát, hogy rátermettsége, képességei folytán azt mondják neki: ezt is, azt is meg kellene csinálni, talán még amazt is, s ő lobogva áll a dolgok sűrűjében; féltem, talán idő előtt elkopik. V.-nek éppen ellenkezőleg, azért rossz a közérzete, mert másokkal együtt maga is tudja, hogy többre képes, de alkotó energiáit — figyelmetlenségből, közönyből — igénybe sem veszik, ' s ez a kihasználatlan energia megrontja életérzését, elöbb-utóbb a munkával való szerelmetes kapcsolatát is. M |i is hát ez a munka a mi számunkra? A dologkerülőt még nem szoktuk meg erkölcstelennek nevezni. Hallani nem egyszer a morál, az erkölcs köznapi emlegetésekor a beszűkített jelentéstartalmú szó- használatot. Családi baráti, szerelmi viszonylatban — s főként az utóbbiban — emlegetjük a legtöbbet az erkölcs, az erkölcsös szavakat, persze legkivált fosztóképzős alakjában; erkölcstelen. Mint határozott és gyors ítélkezésű formát — mások felett. Bizonyos, hogy e tekintetben a mindennapi élet sodrásában elsőként ilyenfajta morális gyengeségek tűnnek a szemünkbe. A morál értelmezése azonban e szűk keretek közül eleve kikívánkozik tágabb terekre. S mi több: a közösség megszabta erkölcsi normák rendszer-építményében első helyre az ember és munkája viszonyát, morális kapcsolatát kell tennünk. Következik ez többek között abból is, hogy a munka és erkölcs kapcsolatáról, összefüggéséről ma már másképp kell szólnunk, új hangon, mint tették azt a korábbi társadalmi formációkban, amelyek lényegéből következett az ember és munkája elidegenedésének hangsúlyozása, a tényleges munkavégzés és a haszonszerzés, gazdagodás, gyarapodás különválása. E gy idevágó témájú tanulmányban olvasom: „Általában véve az egyénről akkor mondhatjuk, hogy elsajátította valamely közösség erkölcsi normáit, ha az adott közösség érdekeit kifejező normákat önmaga belső szükségletévé tette. Ilyen esetben az egyén tulajdonképpen a saját erkölcsi szükségletét elégíti ki, habár az ugyanakkor a rajta kívül létező közösség érdeke is”. Ezek a normatívák ösztönösen és tudatosan, akarva-akaratlanul, mélyen belénk rögződnek. Ezt példázza az életük értelmének elvesztését féltő nyugdíjasok életérzése. Keveseknek adatik meg az a többlet-erő, hogy egyéni érdekeikről, céljaikról tartósan, aszketikusan lemondva önmaguk ellenében kizárólag a közérdek szolgálatában leljék a boldogság-érzet forrását. Társadalmunk célja egyébként sem a mindenről lemondó ember formázása. Kétségtelen: adódnak helyzetek, amikor magunk felett mondunk ítéletet, ha nem vállaljuk a közösség érdekében az egyéni érdek feláldozását. A rendkívüli helyzetekben egyébként az ember legkiválóbb „rendhagyó” tulajdonságai is megnyilvánulnak: tűzesetnél, vízből mentésnél, s máskor is nem egyszer mondjuk tehát: „élete kockáztatásával”. Hazánkban ma már a legtermészetesebb lehet, hogy nem nézzük minden mozdulatunknál: mennyit fizet ez nekem?, mi a hasznom ebből? — az ideált közelítő sokasodó példa az, amikor az embernek lételeme a cselekvés. Ebben a természetes cselekvés-közegben kell egyeztetnünk bizonyos határok között az egyéni és a közérdeket. Tartós feszültség esetén, ha nem becsülik meg munkámat, elpárolog az addig szilárdnak látszott kapcsolat megtartó ereje. A „vándormadár” kifejezés az embernek a munkához fűződő többé-kevésbé negatív viszonyára utal. Ez nem azonos azzal, amikor a munkásember vágyait, céljait, követve helyét keresi a Nap alatt — a cselekvés szabadságának közhasznú értelmezésében. Természetes vágyunk: megtalálni a számításunkat, de abban is, hogy egy egész közösség legyen elégedett tevékenységünkkel, mert akkor érezzük igazán létünk értelmét, a cselekvés humánus megtartó erejét. J. J. Miért az országos átlag' alatt ? Szolnokon Tolt a legnagyobb, Jászberényben a legkisebb a búzatermés — A megspórolt 60 ezer ionná műtrágya bumerángja Aratás utáni besxélgetés Csorna János . megyei osztályvezetővel A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elkészültek a felméréssel, valójában mit is adott az idei nyár? Erről beszélgettünk Csorna János osztályvezetővel. Munkatársunk: — Máskor Szolnok megye mindig az elsők között aratott le, most meg az utolsókkal együtt. Mi ennek az oka? Csorna János: Én úgy mondanám, hogy az idén is kellő időben betakarítottunk. Hogy nem lettünk elsők? Nem biztos, hogy az számít. Békés után mi vagyunk az ország legnagyobb gabonatermesztő megyéje. Egyébként mi úgy terveztük, két hét alatt aratunk le. nem is sokkal léptük túl. Munkatársunk: A legnagyobbak között vagyunk — említette, mit jelent ez számokban? Csorna János: Azt, hogy búzát 185 és fél ezer holdon arattunk, őszi árpát 20 ezer, tavaszi árpát 17 ezer holdról. Rozs említésre sem méltó, mindössze 1200 holdnyi volt. Munkatársunk: Mi termett e hatalmas területen? (Folytatás a 3. oldalon.) Kedvezményt várhat a Tiszamenti Vegyiművek — 500 lakás utazik Szolnokról Szegedre — Járda épül az ideiglenes A héten Szolnokra látogatott Tóth János, a MÁV Budapesti Igazgatóságának ve- ' zetője. Megszokott már az igazgató látogatása, különösen az őszi szállítási csúcs- forgalom előtt szokta megkeresni a megyeszékhely nagyvállalatait. Mostani látogatása a BVM szolnoki gyárának és a Tiszamenti Vegyiműveknek szólt. Az idén sok nagyvállalat szállítási vezetője elégedett a MÁV munkájával. Legutóbb két héttel ezelőtt jelentették ezt be a szolnoki csomópont pártbizottságának a vállalati szakemberek. Tóth János most azért jött hogy elismerje: a szolnoki vállalatok meggyorsították a vasúti kocsik, szerelvények ki- és berakását, a kocsifordulókat. pályaudvaron Ezért vált lehetővé, hogy a MÁV idejében, s megfelelő számú tehervonattal jól kiszolgálja a gyárakat. A budapesti igazgatóságon különösen annak örülnek, hogy a Tiszamenti Vegyiművek — amely tavaly rengeteg bírságot fizetett a késedelmes kocsikirakások miatt — erre az évre úgy megszervezte a szállítást hogy nem késedelmi kötbért és bírságot, hanem rövidesen kedvezményt, engedményt várhat, nem is keveset a szállítási díjakból. A szolnoki házgyárban az igazgató megígérte: nem a szokásos két, hanem három szerelvényt ad a panelek szállítására. Egy panel-te hervonat hat házgyári lakást szállít Szegedre. Az újabb szerelvény lehetővé teszi, hogy év 'végéig 500 házgyári lakást szállítsanak a Tisza szegedi partján dolgozó építőknek. A MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője járt a Város központjában nemrég megnyílt munkásfelvételi irodában is. Ezzel különben más terve is van a vasútnak. Rövidesen a város központjában vásárolhatják meg a szolnokiak a vasúti jegyeket s ott minden vasúti utazási és szállítási ügyben felvilágosítást is kaphatnak. Tóth János szemlét, tartott az ideiglenes személy- pályaudvaron is. Megígérte, hogy az esős időjárás beálltára járdákat csinálnak ott. Ma: Cifra istálló Cibakházi kenyérszegés Baleseti főszezon X 3. oldal Barangolás spanyol földön Zárnak az úttörőtáborok 4. oldal Megkezdik a felnőttek is Amíg a gyerek óvodás lesz 5. oldal Háztetőn 6. oldal A költő és a lövészteknő Humoristák vakációja Korszerű társadalom 7. oldal Jászkun Kakas 9—10. oldal • * • A száguldó zsámolyok bajnokai Doktor úr a pályán 11. oldal HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Magyar—szovjet tudományos és kulturális kapcsolatok V. I. Gorskov a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének első elnökhelyettese vezetésével szovjet küldöttség tartózkodott Budapesten. A delegáció a magyar—szovjet kulturális és tudományos kapcsolatok aktuális kérdéseiről tárgyalt Rosta Endrével, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökével. A delegációt fogadta Óvári Miklós, az MSZMp KB titkára, a találkozón jelen volt Nagy Miklós, a KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A delegáció megbeszélést folytatott OrForr adat mi ellenállási front Bolíviában — A Csád Köztársaság megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3. OLDALON) bán Lászlóval, a KB tagjával.. a művelődésügyi miniszter első helyettesével is. Hazánkban tölti szabadsága egy részét J. Cedenbal Szombaton Budapestre érkezett Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának■ elnöke, aki családjával együtt — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására — szabadsága egy részét hazánkban tölti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese -fogadta. Jelen volt Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Jól iött az eső Az utóbbi napokban hullott csapadék kedvező feltételeket teremtett a talajmunkákhoz. A hétvégi vidéki jelentések szerint állami- és szövetkezet) gazdaságaink alaposan ki is használják a lehetőséget, hogy a kapások betakarításának kezdetéig a lehető leena- gyobb arányban letudják ezt a tennivalójukat. Somogybán, ahol helyenként 15—20 milliméter csapadék áztatta a földeket, az egyéb időszerű munkák mellett szombaton már sok termelő- szövetkezet határában szórták a gépek a földbe a repce, a bíborhere és az őszi lucerna magját. Borsodban, ahol a hét végéig a gabonatarlók mintegy 80 százalékát fordították alá, s megközelítőleg 20 ezer holdnyi vetőszántást is elvégeztek, hozzáláttak az őszi árpa vetéséhez. Új halfajta a Balatonban Üj. a tapasztalt horgászok előtt is ismeretlen halfajta néhány példányát fogták ki a közelmúltban a Balatonból, A halról a tihanyi biológusok megállapították, hogy ez a fajta neogobins fluviatilis néven ismert és jobbára az Aldunán és a Fekete-tengef kevésbé sós- vizű öbleiben található. Az új halfajta, amely a Sió csatornán át került a Balatonba, a jelek szerint megtelepszik és szaporodik a magyar tenger vizében. Az új halfajta megjelenése a Balatonban, megerősíti azt a megfigyelést, amely szerint 30—40 éve a Fekete-tenger környékéről megkezdődött egyes víziállatok észak felé vándorlása. A Fekete-tengert környező vizek élővilágából más fajok is megtelepedtek a Balatonban. A vándorkagylón kívül számos rák, így a többi között pontusi boharák jelzi a vándorlási folyamatot. Az új halfajtát a tihanyi intézet tudományos munkatársai megtalálták a fogassüllő gyomrában is. A feltevések szerint a, viszonylag lassan úszó hal gazdagíthatja a fogas-süllő eddig meglehetősen szegényes táplálékkészletét. Még mindig fürödnek a Balatonban A pénteki esőzés a Balaton déli partjának kempingjeiből sok vendéget elriasztott. Ennek ellenére még mindig sokan tartózkodnak a tó déli partján, bízva abban, hogy az időjárás jobbra fordul. Élénk lett a hétvégi forgalom is. A nyara- lótelepeken — a balaton- szemesi és fonyód-bélatelepi faházakban — a fizetővendégszolgálatnál csaknem telt ház volt szombaton. A déli part szállodái, moteljei, változatlanul száz százalékosan telítettek.
