Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

1971. auguszus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Pillantás az első félévre Kedvezően ólakul a termelékenység Rövidesen megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai értékelésé a nép­gazdaság 1971. I. félévi fej­lődéséről. Egyebek között a munka termelékenységének alakulásáról. Az év első öt hónapjának végleges, vala­mint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő képet adhatunk a termelé­kenység féléves fejlődéséről. Az elmúlt félévben a ter­melékenység gyorsabban nö­vekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi átlagos termelése kb. 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvél korábban, miközben a foglalkoztatott létszám csök­kent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest kb. 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra szá­mított termelékenység az iparban mintegy 5 száza­lékkal emelkedett féléves át­lagban. A termelés emelke­désének üteme megfelel a sok év átlagának, feltűnő vi­szont a létszámcsökkenés. Erre hosszú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott, igen kedvező, ugyanakkor a termelés növe­kedésének ütemével nem lí- hetünk megelégedettek. Az 1971. évi népgazdasági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével számolt, en­nek teljesítéséhez a II. fél­évben az eddiginél gyorsabb ütemere, 7 százalékos ter­melésnövekedésre lesz szük­ség. Ismeretes, hogy 1968—69. években az ipari munkater­melékenysége stagnált, sőt bizonyos időszakokban csök­kent. 1970-ben e téren ked­vező fordulat állt be, az idei évben is kielégítő a termelé­kenység fejlődése. Azt mond­hatjuk, hogy a termelékeny­ség kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy vé­letlen jelenség, hanem a központi és vállalati intézke­dések szükségszerű eredmé­nye. Kétségtelen tény, hogy az eddigiekhez hasonló erő­feszítésekre van szükség e tendencia tartóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv idő­szaka alatt a termelésnöve­kedés döntő többségét a ter­melékenység emelkedése fe­dezze. A termelékenység kedve­zőbb fejlődésének okait ke­resve, mindenekelőtt érde­mes megemlíteni kedvező átalakulását. Az MSZMP legutóbbi kongresz- szusán, a közelmúltban le­zajlott szakszervezeti kong­resszuson, több országgyűlé­si ülésszakon nagy intenzi­tással vizsgálták a termelé­kenység problémáját. Az üze­mi gyűlésektől felsőbb szintű gazdasági vezetők ál­tal tartott aktívákig, a fontos teendők meghatározásakor rendszeresen szóba került a termelékenység gyorsabb nö­velésének szinte valameny- nyi tényezője, ezek eredmé­nyeként a társadalmi kör­nyezet kedvezőbbé vált a termelékenység emelését szolgáló intézkedések szá­mára. Ismeretes módon megvál­tozott a vállalati jövedelem­éi bérszabályozás rendszere. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vál­lalati eredmény érzékenyeb­bé vált az élő munkával va­ló gazdálkodásra. A módo­sított szabályzók hatáséra a vállalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mérték­ben részesülhessenek az ú. n. kedvezményezett bér­színvonal emelésében, ennek viszont feltétele az egy fő­re jutó nyereség gyors nö­velése. Távolról sem állít­hatjuk, hogy a jövedelem­szabályozás egésze hibátlan és a gazdálkodási modellben megfelelő arányok alakultak ki az élő munka igénybevé­tele és a technika iránti ér­deklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változását a munkaerővándorlás mérséklődése Bizonyos mértékű munkaerő mozgása az egészségesen fej­lődő gazdaság szükségszerű velejárója. Az utóbbi évek­ben azonban a fejlődést gát­ló úgynevezett káros fluktu­áció növekedett elsősorban. A munkahely változtatások síiórna az elmúlt 2-—3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az ez évben tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükség­let enyhülésével és különfé­le gazdasági és jogi intézke­désekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazdasági kategória. Alakulását szám­talan gazdasági és tár­sadalmi tényező moti­válja. Ha a termelé­kenység tartósan kedvezően alakul, ez segítséget nyújt a népgazdaság legfontosabb időszerű problémáinak meg­oldáséhoz is, így többek kö­zött a beruházási piac fe­szültségeinek csökkentéséhez és az ország külkereskedel­mi mérlegének javításához. Dr. Rózsa József Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője Uj iskola épül Jászfcnyszaruban. a tervek, szerint szcu- ‘emberbcn adják át A gátlástalan anyagiasság ellen Visszaélések a jászából Kokat Húsz trófea Szolnok megyéből Nemzeti kincs a szajoli agancs Az első Vadászati Világki­állításra húsz trófeát küld­tek fel Szolnok megyéből. Ebből tizenhárom aranyér­mes, hat ezüstérmes. A megyéből kiállított tró­feák közül a legnagyobb el­ismerésre a szajoli számít­hat. Ez 686 grammot nyom, s a martonvásári világre­korder agancs után második a nemzetközi ranglistán. 1969. május 1-én ejtette el Ernst Tibull, nyugatnémet vadász, a szajoli társaság területén. Az országos tró­feabíráló bizottság 198 pon­tot adott rá. Nemzeti kinccsé nyilvánították, tilos az or­szághatáron túlvinni, őrzője a Mezőgazdasági Múzeum. Ugyancsak nyugatnémet vadász lőtte a törökszent­miklósi Dózsa vadásztársa­ság területén a 187 ponttal jutalmazott 681 grammos trófeát Ez is világszenzáció, ezért megtiltották, hogy tu­lajdonosa a világkiállításig kivigye az országból. Szolnok megye gazdag termőföldje az aranyérmes agancsoknak. Ilyen trófeát küldött a kiállításra az abádszalóki Szabó Gyula, a mezőtúri Láposi László és Szilágyi Lajos, a rákóczifal- vi dr. Bereczki László. — Aranyérmes agancs képvise­li a világkiállításon a szász- bereki Hunor, a kunszent­mártoni Zalka Máté, a kis­újszállási Petőfi, a mezőtúri ÁFÉSZ, a tiszasülyi Lenin és a jászfényszarui tanács vadásztársaságot is. müvésztelep A makói városi tanács Végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy ez évben megnyitják a Maros menti mflvésztelepet. Régi hagyo­mányokat újítanak ezzel fel. Rudnav Gyula ugyanis 1925- től több éven át ebbe a vá­rosba látogatott el nyaran­ta növendékeivel. Az egy­kori Rudnay festőiskola ta­pasztalatait hasznosítva, a művésztelepet augusztus 8- án nyitják meg. A rendező­ség meghívását az ország különböző vidékeiről eddig csaknem 40 művész fogad­ta el. A makói tartózkodás alatt készített művekből augusz­tus 20-án kiállítás nyílik a városban. A Budapestről kitelepítés­re ítélt fénymásolópapír gyártása ugyanis ide kerül, az emeleten már ez év őszén megkezdik az új gyártmányt előállító gépek beépítését. Negyven munkás kell majd ezek működteté­séhez és kiszolgálásához. A földszinten üzleti, áru­házi csomagolópapírokat és falvédő szőnyegpapírt fog­nak gyártani öz oda telepí­tendő gépeken. Itt további harmincöt embert foglal­koztathatnak, tehát mind a hetvenöt Volt cellgyári dol­gozó kenyérkeresetét bizto­sítják. Szilágyi Ferenc fő­művezető úgy véli. száznál is több munkás kell majd oda később — csak legyen honnan verbuválni uk! A szalmacellulóz gyártás Szolnokon ráfizetéses volt. Tíz évig, több-kevesebb si­kerrel, közepes eredménnyel gazdálkodott a jászágói Kó- kai Termelőszövetkezet. 1969 decemberében a közgyűlés azt javasolta az elnöknek, hogy nézzenek nagyobb tu­dású, jobb képességű veze­tők — főagronómus, főköny­velő — után. Petrányi József, az elnök hamarosan talált diplomáso­kat. Méghozzá két dupla ok­leveles embert. Serester Kál­mán agronómust és dr. Szűcs János főkönyvelő — jogi doktort. A járási veze­tők és mások is különösen Serester Kálmán alkalmazásá­tól óvták az elnököt. Nem tartották egészen tiszta kezű embernek. Hallottak viselt dolgairól. Az elnök hitte is, nem is. Így rövidesen Se­rester Kálmán lett a szövet­kezet főagronómusá, dr, Szűcs János pedig a főköny­velő. Történt mindez 1970 ele­jén.' A két szakemeber nagy ambícióvul és különös szak­értelemmel kezdett munká­hoz. — Okszerű gazdálkodás kell — mondták, s bejelen­tették, megtervezték: cellu­lóznyárfa erdőt telepítenek a homokon, csibenevelőt, új bekötő utakat építenek. A térvek jónak lát­szottak. a termelőszövetke­zet gazdagodását, tagjainak nagyobb jövedelmet Ígértek. A tervek kivitelezéséhez a termelőszövetkezet állami tá­mogatást kapott. Talán töb­bet és többször, mint más gazdaságok a környéken. Akadtak, akik suttogták, va­lami nincs rendben. Kívül­álló gáncsoskodók, mondták a tsz vezetői, s jártak to­vább a megkezdett úton. Furcsa módszerekkel. És a módszerek ellen az elnök — aki pedig mindent tudott — nem tett ellenvetést. Jo­gában állt volna, hiszen 5 volt a termelőszövetkezet­nek — közel tíz éve — el­sőszámú felelős vezetője. A termelőszövetkezet 1970. január 1. — 1971. április 15. között huszonhét em­Eddig 20 millió forint álla­mi dotációt kaptak a vesz­teség ellensúlyozására. E támogatás megvonása egy­szeriben 6 milliós vesztesé­get „ugratott ki” a cellgyár- nál. Az intenzív búzafajták térhódításával csökkent a szalmatermés, ezáltal akado­zott az alapanyag-ellátás Is. A közben felépült új, évi 22 ezer tonna teljesítményű dunaújvárosi szaimacellulóz- gyár egymaga is képes fel­dolgozni a teljes szalma­mennyiséget. A szolnoki üzem voltaképpen kísérleti jelleggel épült annak ide­jén és termelt ez év május 23-íg. Akkor szalmahiány miatt állt le, s azóta teljes volt a bizonytalanság, egy­másnak ellentmondó értesd. bért alkalmazott másod-, il­letve mellékfoglalkozásban. Nem kértek mindenkitől en­gedélyt, a munkahelyek vé­leményét, jóváhagyását sem. A szakértő — másodállásn­ak — két ember kivételével — az ország legkülönbözőbb részeibe valók. A legtöbb­nek nem a munkájára volt szükség. Egy-egy másodál­lás egy-egy üzlet fedezésére szolgált, valami olyanra, amit tisztességgel nem értek volna el. Háromnak az al­kalmazása eredetileg is ösz- szeférhetelen volt, mert fő­állásukból eredően már eleve kötelességük lett vol­na a tsz feletti törvényessé­gi felügyelet. Ketten a járási tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi, illetve építés­ügyi osztályán dolgoztak, s ma is a járási hivatal a munkahelyük. Melyik másodállás meny­nyit ér? Tudta azt jól a ter­melőszövetkezet vezetősége. Megfizették a szakértők ne­vét. Hogyan? Építettek egy 487 ezer fo­rint értékű bekötőutat. Száz százalékos állami támogatás­sal. A járási ellenőr, aki másodállással el volt köte­lezve a tsz-nek, megállapí­totta: elkészült mégegyszer akkora, s elszámoltak az államnak 812 ezer forintot. Az AGROKER műtrágyát tárolt á tsz területén. Ide­gen tulajdon — mégis elad­tak belőle jócskán a Csányi Állami gazdaságnak. Épült a csibenevelő — nem a tervek szerint, hanem a rosszabb, olcsóbb anyagból. Az ellen­őr jóváhagyta, mint az utat. A sor hosszan tart. A lé­nyeg: A beruházásra engedé­lyezett és elszámolt állami támogatás összege 1 676 003 forinttal több, mint a tény­leges teljesítmények szerint elszámolható. Miért? Ahogy a vizsgálat megállapította: „A személyes jövedelem növelése érdekében csalás, sikkasztás, gazdasági ellen­őrzés és adatgyűjtés akadá­lések, találgatások keltek szárnyra a jövőjérőL Alap* és végtermék egy helyen A cellgyár körvonalazott jövője nemcsak a hatmilliós ráfizetéstől mentesíti a pa­pírgyárat. Mintegy tízmillió­val növeli a vállalati ered­ményt az, hogy itt, az I. szá­mú papírgépen gyártják majd a fénymásoló-alap- papírt is. Eddig ez Fűzfőn készült, Budapestre szállítót* ták feldolgozásra, majd on­nan a megrendelőkhöz. Si­keres kísérlet eredményeként a jövőben mind az alap-; mint a végterméket a szol­noki papírgyár készíti. Mindezen felül még mint­egy 14 millióra becsülik azt a nyereséget, amelyhez a szolnoki gyár jut a fény- másolópapír gyártásának ide telepítésével, meghonosítá­sával. Számítások szerint a jövő év végéig befejezik a fény- másolópapír gyártásának le­telepítését, azt követőén több eredménnyel, nagyobb haszonnal dolgozhat maid a jóhírű szolnoki papírgyár. Tsz-bem lyoZása, béfúházási- és pétpi~ ügyi fegyelmet sértő bűn­tett, adócsalás, okirathamisí­tás, vesztegetés elkövetésé­nek alapos gyanúja merült fel.” Petrányi József, a terme­lőszövetkezet elnökének ta­valyi jövedelme 127 ezer fo­rint volt. Nem sokkal keve­sebbet mutatnak a jegyzé­kek a főagronómus, a fő­könyvelő és mások bevéte­leiről sem. Sokat megengedtek ma­guknak a termelőszövetkezet vezetői. Egy példát még: Reprezentációnak elszá­moltak 120 New Hampshire (de jászágói) tyúkot. Karri­ert csináltak szegény tojók. Budapestre utaztak, a főag­ronómus jegyzetfüzete sze­rint a Vörös Csillag traktor­gyár egyik csoportvezetőjé­hez. Tyúkhájjal kentek meg három jó traktort... A termelőszövetkezet tisz­tességes, kétkezi dolgozóinak figyelmeztetései nyomán a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság szakembereket kért meg, nézzenek utána, mi van Jászjágón? A napokban er­ről tárgyalt a megyei NEB. Megdöbbentő a vizsgálat eredménye. Akkor történtek ezek a dolgok, amikor a köz­élet tisztaságáért, az er­kölcstelen harácsolás, a pénz­hajszolás, a jogtalan anyagi előnyük szerzése ellen egysé­gesen fellép a társadalom. Lapunkban egyre több mun­kásember mondja el, elég volt a visszaélésekből, üs­sünk az orrukra az igazta­lan úton járóknak. A jászágói példa azért is nyugtalanító, mert a Kókai Termelőszövetkezet hatszáz tagja most saját kárán ta­nulja meg, mivel jár, ha a vezetők rossz útra térnek, s ezt Sokáig elnézik nekik a szövetkezet gazdái. Van más tanulság is: Erkölcstelen és törvénysértő dolog mellékfoglalkozást, má­sodállást vállalni ott, ahol főállásban is érdekelt az em­ber. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság bűncselekmények alapos gyanúja miatt java­solja a KNEB Elnökének: jelentse fel a termelőszövet­kezet vétkes vezetőit. Sóskúti Júlia Gyorsított kárrendezés Az Állami Biztosító a gépjárműkárok rendezésének meggyorsítására, az ötezer forint alatti károknál beve­zette a költségszámla bevá­rása nélküli készpénzes gyorsított kárrendezést. En­nek lényege: mind a magán gépjárműtulajdónösok, mind a jogi személyek felelősségi vagy casco biztosítása alap­ján az ÁB szakértője a gép­járműben keletkezett kárt megállapítja, annak tényét jegyzőkönyvben rögzíti és a tulajdonos, vagy a jogosult személy részére az egyez­ségi nyilatkozat aláírása után az ÁB azonnal kifizeti a kártérítési Összeget. 1 pár jó állapotban lévő nagyméretű igás LÓSZERSZÁMOT sürgősen megvásárolnánk. GABONA TÁRHÁZ SZOLNOK __________ •' M ost már bizonyos : megszűnik a cellulóz-üzem, fénymásolópapírt gyártanak majd az épületében Ráfizetés helyett nyereséget hoz a szolnokiaknak íz új gyártmány meghonosítása Pénteken kapta a szolnoki papírgyár az értesítést a vál­lalat vezérigazgatójától: végleg leállították a szalmacellulóz- üzemet, le kell szerelni- a berendezéseit. Nyomban termelési tanácskozásra hívták az ott dolgozókat, hogy ismertessék a döntéssel kapcsolatos tudnivalókat. Mindenekelőtt azt, hogy a cellgyár épületében — így nevezik házon belül az üzemet — továbbra is legalább annyi munkáskézre lesz szükség, mint eddig. Hatmilliós vesztesége volt a társadalmi közszellem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom