Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-26 / 200. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. augusztus 26. . nagyítóval figyelik a gyémántot — csiszolás közben, Gyémántból — briliáns Magyarországon három éve honosították meg az ipari gyémántcsiszolást. Azóta az Állami Pénzverde bérmunká­ban is dolgozik a belga Dióra cégnek. A dél-afrikai gyé­mántból Pesten havonta 11—12 ezer ékszer készítéséhez alkalmas briliánst csiszolnak. Képünkön: szépen csiszolt briliáns —* arany foglalatban. (MTI foto: Kunkovács László felv. — KS) Kis történetek nagy muzsikusokról Johann Sebastian Bach so­kat mérgelődött egy fiatal külföldi miatt, aki igen gyengén játszott, de rette­netesen hencegett. Amikor az idegen egyszer a mester legkedvesebb tanítványáról kijelentette: „Az én hazám­ban minden gyerek játszik úgy, mint ez”, Bach elhatá­rozta, hogy bosszút áll. Ko­csis ruhába bújtatta Johann Ludwig Krebs híres orgo­nistát. őt küldte el a kül­földiért, és azután felszólí­totta a „kocsist”, hogy ül­jön a zongorához és játsszék néhány szonátát. Az idegen eltátotta a száját a csodál­kozástól. Bach azonban fö­lényesen nevetett „Igen, kedvesem, minden kocsis így játszik nálunk.” Giacomo Puccininek lágy szíve volt. Akár méltó volt rá, akár nem, senki sem ko­pogott hiába ajtaján, min­denkinek segítőkészen hóna alá nyúlt. Különösen bőke­zűen bánt a mester az aján­lólevelekkel, ezeket nagy számban írta anélkül, hogy bíráló szemmel megnézte volna, kit támogat. Felhábo­rodottan vonta egyszer fe­lelősségre a mestert egy brüsszeli gyáros. A zeneszer­ző különösen szívhez szóló ajánló sorokkal hozzá kül­dött egy embert, ö el Is járt az érdekében. „És hálá­ból — mondta a gyáros — ez a gazember ellopta a pénztárcámat.” A mester er­re ártatlanul megkérdezte: „Hogyan? önnek is?” Leoncavallo olasz kompo­nista egyszer Manchesterben inkognitóban megnézte a Bajazzók című operájának előadását. A mellette ülő úr minden pillanatban lelkesen tapsolt. Az előadás után Leoncavallo tréfából igye­kezett meggyőzni szomszéd­ját arról, hogy az opera plágium, a kavatina Berli­oztól származik, az első fel­vonás duettje Gounod-tól, a finale Verditől. A lelkes operarajongó megköszönte a felvilágosí­tást. Másnap Leoncavallo a Manchester Guardienben a következő címet olvasta: „Le­oncavallo hiteles véleménye a Bajazzókról. — Nyíltan el­ismeri a plágiumot. — A zeneszerzőnek nincs saját ötlete.” A lelkes néző a lap zene­kritikusa volt. Azonnal fel­ismerte Leoncavallót. Újságírók A Magyar Posta szeptem­berben 1 forint névértékű bélyeggel köszönti a Nem­zetközi Üjságíró Szervezet 25 éves jubileumát. A bé­lyeg a Magyar Sajtó c. új­ság ünnepi megemlékezését mutatja be, kicsinyítve. A bélyeg közepére a szervezet emblémáját nyomtatják, amely töltőtollat és az új­ságírók egyesülése francia elnevezésének kezdőbetűit ábrázolja. Az új kiadás tervrajzát Bokros Ferenc grafikusművész készítette, az Állami Nyomda mélynyo­mással állítja elő, A jubile­um alkalmából Balaton- széplakon az újságírók üdü­lőjében ünnepi ülés lesz, itt az eseményre ut-ló el­sőnapi borítékon és emlék­bélyegzővel lebélyegezve is kapható lesz majd az új bé­lyeg. Kevesen tudják, hogy eddig 187 ezer bélyeg je­lent meg a világon — a ki­sebb változatokat nem te­kintve. Európa 68 ezer da­rabbal vezet, azután Ázsia és az amerikai kontinens holtversenyben 40 ezer bé­lyeggel következik. Afrika 32 ezer darab kiadásával az utolsó előtti, míg Ausztrália (beleértve Óceániát) 7 ezer példánnyal zárja a sort. Július 1-től csaknem min­den európai országban meg­változott a posta díjszabás, pedig ez a filatelistákon kí­vül a külföldre utazó turis­táknak is fontos. A gyűjtemény felépítésé­nél célszerű először a kü­lönlegességeket, a drágább sorokat megszerezni. A gyak­rabban előforduló kiadáso­kat (ezek ugyanis nagyobb példányszámuk miatt for­dulnak elő többször) később is könnyen megvásárolhat­juk. Svájc szeptemberben öt hí­res orvosról ad ki bélyeget A sorozat befejező címletén Frederik G. Banting arcké­pét látjuk, aki az inzulin felfedezésével szerzett hal­hatatlan érdemeket. A ka­nadai tudós munkásságáról korábban hazája és Belgium ís bélyeggel emlékezett meg. Az Egyesült Államok pos­tája a legutóbb ki­adott 8 cent névér­tékű légiposta bélyeg for- galombahoza tálakor díjtala­nul adott minden vásárlónak egy elsőnapi borítékot (ter­mészetesen bélyeg nélkül). A Világegészségügyi Szer­vezet a jövő évet a szívbe­tegségek gyógyítására szol­gáló kutatások népszerűsíté­sének szenteli. Máris számos állam jelentkezett, hogy bélyeg kiadásával támogatja az akciót. Jamaika a helyi posta történetének három száza­dát ábrázolja bélyegen. A hatértékű sorozaton az első korszak leveleit, a postahi­vatal épületét látjuk, ami bélyeget modern bélyegző­vel, egykorú borítékot az el­ső angol bélyegekkel — amelyeket a gyarmatokon is használtak — mutat be. A befejező címleten az 1919. évi fordított kerettel nyom­tatott 1 dolláros bélyeg sze­rez örömet a gyűjtőknek. — Malaysia három összefüggő bélyege a távolkeleti álla­mok meglátogatására külön­leges rajzzal csábít. — A Pápua és New Guinea szi­getek a benmzülött lakosság ősi foglalkozásait négy bé­lyegen mutatja be. — A berlini postaigazgatóság blokk kiadásával emlékezik meg az ottani autó-verseny­pálya 50 éves jubileumáról. A magyar színjátszás édes mostohája Egy világhírű színtársulat teljes évadját a legeldugot­tabb helyeken, kultúrottho- nokban, klubokban játszotta végig. A legmostohább kö­rülmények között. Az Álla­mi Bábszínház átmenetileg hontalanná vált. Mint isme­retes, a volt Medgyaszay- Kabarét, a Népköztársaság útján lévő állandó otthonu­kat teljes egészében korsze­rűsítik, s átmeneti „hajlé­kul” a Jókai téri Kis Szín­padot jelölték ki. Ezt azon­ban alkalmassá kellett ten­ni bábjátszásra. Tizenegy hónap alatt sikerült is, s a nyolcmilliós tatarozás ered­ményeként a szó szoros ér­telmében megszületett a fő­város második korszerű bábszínházi épülete, amely szeptember 12-én megnyit­hatja kapuit. (Az állandó, „első” bábszínházi épület — ha minden igaz — 1973-ban lesz ismét a társulaté.) A több, mint 20 esztendős múltra visszatekintő báb­színházunk művészeti felté­telei így valóban hazai és nemzetközi rangjához mél­tóvá válnak. Az eddigi szám­vetésből kiderült, horz az eltelt évtizedek során majd félezer helységben játszott a társulat, közelednek szá­zadik premierjükhöz. Éven­te, a tizennyolc—húsz re­pertoárdarabból és öt-hat új műsorból majd másfél ezer előadást tartanak — a fővárosban és vidéken, va­lamint külföldön. Mert az Állami Bábszínház az egyetlen színházunk, amely 1960 óta rendszeresen — és igen eredményesen — sze­repel profiljának megfelelő nemzetközi fesztiválokon. Ma már ott tartunk, hogy ha „exportképes” magyar színházról beszélünk, min­denekelőtt a bábszínház ne­ve kerül említésre az elsők között. Megfordultak Pá­rizsban. Londonban, Varsó­ban. Bécsben és Bukar ;t- ben, Moszkvában és Mün­chenben, a világvárosok mellett persze számos más határontúli városban is ját­szottak. Ami a játékstílus nemzeti jellegét illeti a kül­földi kritikák általában elő­adásaik telítettségét, dina­mizmusát, a magyar tempe­ramentumot emelik ki. Gye­rekdarabjaik a legjobb ma­gyar ifjúsági írók műhelyé­ből kerültek ki: játszották Tersánszky Józsi Jenő, Jé- kely Zoltán, Szabó Magda, Kardos G. György meséit. Tejközpont az NSZK-ban 1971. január 14-én, a nem­zetközi sajtó, valamint a bel- és külföldi szakemberek jelenlétében kezdték meg a termelést az NSZK új közr ponti tejgazdaságában Bo­chum és Dortmund közelé­ben. Az új tejgazdaság építési terveivel már évekkel ez­előtt foglalkoztak, amikor felvetődött a kérdés, vajon célszerű-e a meglevő tej­üzemeket külön-külön fog­lalkoztatni. Mélyreható ta­nácskozások arra a döntés­re vezettek, hogy a bochu- mi és a dortmundi nagy tejgazdaságoknak nincs le­hetőségük arra, hogy ész­szerűen oldják meg a jövő­ben felmerülő nagyobb fel­adatokat. Sürgetően szükség volt vi­szont egy korszerű, évi 150 millió kilogramm tejet fel­dolgozó nagy tej központra, valamint arra, hogy köz­ponti és közlekedésileg is kedvező helyről szállítsák a tejgazdaság termékeit, a nagy- és kiskereskedelem­nek. Az új tejgazdaságnak kedvező technikai és szer­vezeti feltételeket kellett megteremtenie ahhoz, hogy a friss tejtermékeket lehe­tőleg minél gyorsabban piacra vigye és a fogyasz­tók minden kívánságát ki­elégítse. Végül 107 000 négyzetmé­ter területet bocsátottak a tejgazdaság építéséhez ren­delkezésre. Az új tejközpont öt kilométerre fekszik Bo­chum központjától és 15 ki­lométerre Dortmund köz­pontjától. Ez a kedvező helyzete megkönyíti a tej és az egyéb termékek szállítá­sát. A tejközpont tervezésekor nagy súlyt helyeztek arra, hogy az egyes épületrésze­ket és az összes technikai felszerelést egy szinten he­lyezzék el, hogy a lehető legésszerűbben és legfolya­matosabban biztosítsák a termelést a lehető legcseké­lyebb személyi és tárgyi ki­adások mellett A technikai berendezése­ket automatzált és elektro­nikus irányító elemekkel szerelték fel, szem előtt tartva a tejgazdálkodási technológia legújabb eljárá­sait. Az üzem minden munka-, folyamatát egy központból irányítják., A felállított tv- kamerák lehetővé teszik a termelés teljes menetének gyors áttekintését. Az üze­mi laboratórium, amelyet csőpostával és rádióberende­zéssel kapcsoltak össze min­den termelőrészleggel, fo­lyamatosan ellenőrző próbá­kat hajt végre. Az üzemi laboratóriumhoz kutató részleget csatoltak új tejtermékek kidolgozásá­ra, hogy az újonnan jelent­kező fogyasztói igényeket minél gyorsabban teljesít­hessék. A fogyasztó gyors ellátását szolgálja a vállalat 32 hűtőkocsija. A központ­ból ezek a kocsik rádión bármikor elérhetők és a különböző vevőkhöz irányít­hatók. Új talajgyalu Régen fáradságos kézi­munkával, ma nagyteljesít­ményű talajgyalukkal és más földmunkagépekkel végzik a tereprendezési feladatokat. A szovjet D—511 típusú talajgyalut viszonylag puha talajok „megmunkálására” készítik^ Vágóéle (lapátja) maximálisan 350 milliméter mélyre hatolhat a földbe, miközben elsimítja, mintegy „lefejezi” a buckákat, kis dombokat, feltölti a mélye­déseket, fellazítja a talajt, s a földfelesleget félretolja. A 300 lóerős traktorral von­tatott, hidraulikus „izmok­kal” ellátott talajgyalu (szkréper) egy menetben 3 méter széles sávot tud át­fogni. Nő a világ fehérjekereslete A szójabab egyre növekvő szerepét hangsúlyozták a vi­lág fehérje- és növényolaj­ellátásában a nemzetközi szakszövetség koppenhágai kongresszusán. 1952-ben összesen 39 mil­lió tonna olajosmagvat saj­toltak az egész világon. 1970-ben ez a mennyiség valamivel meghaladta a 84 millió tonnát, s a 45 millió tonna többletből a szójabab 30 millió tonna volt A szó­jabab jelenleg a világ ki­sajtolt olajmagvainak majd­nem a felét teszik ki és kis mennyiségek kivételével majdnem az egészet az Egyesült Államokban ter­melik. A szójababnak ez az uralkodó helyzete még vilá­gosabban tükröződik a vi­lág exportpiacain. 1952-ben a szójabab 20 százalékát képezte az olajosmagvak exportjának, de 1970-re, a 17,6 millió tonna az össz­forgalom 71 százalékát tet­te ki. A legfőbb ösztönző első­sorban a fehérje, és nem annyira az olaj irántt ke­reslet volt. Az elmúlt nyolc év alatt a Világ olajpogá­csával való fehérjeellátásá­nak növekedési üteme átla­gosan 5,5 százalék volt, míg az étolaj termelés évi növe­kedése mindössze 3.5 száza­lékot tett ki. Ilyenformán annak ellenére,, hogy a vi­lág 7.5 millió tonna szója­olajtermelése az étolajak legnagyobb egyedi forrásá­ból, a szójababból készük helyzete a világ olaj- és zsírgazdálkodásában nem felel meg annak a kiemel­kedő szerepnek, amelyet a szója-olajpogácsa jelent a fehérjeszektorban. A többi fehérjeforrásnál a helyzet a következő. A hallisztellátás egyre körül­határoltabb és e téren na­gyon csekély a termelés nö­vekedése 1967—68 óta. A gya­potmag tiszta és egyszerű melléktermék, teljesen füg­getlenül attól, hogy a gya­pot az ember készítette mű­szállal nagy versenyt foly­tat A földimogyoróból ké­szült olajpogácsa termelése csak kis mértékben növeke-j dett az elmúlt években^

Next

/
Oldalképek
Tartalom