Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

XXIL évf. 199. sz. 1971. augusztus 25., szerda'. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Ara: 80 fillér Konzuli egyezmény Magyarország és Finnország között Losonczi Pál Heis nkivel ismerkedett Kedvezően alakultak az átlagbérek - Havonta több mint egymillió forinttal kapnak többet az egészségügy dolgozói Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérrende­zésének végrehajtásáról tájékozódott többek között tegnap délelőtt a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Emellett természetesen több jelentésről, előterjesztésről tárgyalt és döntött a testület. A tájékoztatót a bérrende­zésekről a megyei tanács vb két illetékes szakosztálya — a művelődésügyi és az egészségügyi — együttesen terjesz­tette a végrehajtó bizottság elé. Közös megállapításuk volt: mind a pedagógusok, mind az egészségügyi dolgozók álta­lában elégedettek a végrehajtott bérrendezéssel. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Kísérete kedden reggel a hietaniemi temetőben megkoszorúzta — Paasikivi elnök sírját. A sír­nál katonai díszőrség állt, amikor Losonczi Pál elhe­lyezte koszorúját. A magyar küldöttség ez­után a Parlament épületébe hajtatott, amelynek lépcsőin Rafael Paasio, a parlament elnöke és Johannes Virolai- nen, a parlament alelnöke köszöntötte a magyar ál­lamfőt. A magasrangú ven­dégeket a Parlament állam­termébe vezették, ahol Paa­sio elnök beszámolt a finn parlament tevékenységéről. Ezután átmentek az üléster­men keresztül a parlament elnökének szobájába, ahol az Elnöki Tanács elnöke beírta b nevét a parlament vendég­könyvébe. Paasio átadta Lo­sonczi Pálnak a finn Parla­mentet ismertető könyvet. A finn Parlament modern vonalú épület, 1927 és 1931 között épült. Külső és belső ornamentikája Gunnar Finne munkája. Az oszlopos hom­lokzati rész, valamint az épület külső burkolata vörös gránitból készült. Az épület Középontjában helyezkedik el az alaprajzában köralakú ülésterem, az ülésteremben 199 képviselő számára van hely. A parlamentnek 200 tagja van, az elnök az elnöki emelvényen foglal helyet. Helyi idő szerint 11 órakor a magyar államfő és kísérete a Strömberg RT. Pitaajaan- maaki gépgyárában tett láto­gatást. A gyár bejáratánál az üzem vezetői fogadták a magyar küldöttséget. Ezután a magyar küldött­ség gépkocsisora a Helsinki környékén levő Akseli Gal­len-Kallela múzeumba láto­gatott. 12.30 órakor Került sor a finn elnöki palotában a ko­rábban parafáit magyar— finn konzuli egyezmény alá­írására. Az egyezményt ma­gyar részről Nagy János kül­ügyminiszterhelyettes, finn részről Mattila megbízott külügyminiszter írta alá. Az aláíráson jelen volt Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Rónai Ru­dolf, a Magyar Népköztársa­ság helsinki nagykövete, —• valamint több magasrangú finn diplomata. Az aláírás alkalmával a két küldöttség vezetői beszédben méltatták annak jelentőségét. A most aláírt konzuli egyezmény egységes jogi ke­retbe foglalja össze a kon­zuli képviseletek létesítésével kapcsolatos, az ezek haté­kony működésének elősegí­tését célzó összes szabályo­kat, a konzuli képviseletek személyzetét megillető jogo­kat és mentességeket, a kon­zuli feladatok körét, az egy­más állampolgárainak a má­sik állam területén nyújtan­dó jogsegély kereteit. Ezzel a Magyarország és Finnor­szág közötti szerződéses kap­csolatok egy újabb jelentős egyezménnyel bővültek. Helyi idő szerint 13 órakor Karjalaipen finn miniszter- elnök ebédet adott a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnöke és Losonczi Pálné tiszteletére. Az ebéden megjelent Kekkonen finn köztársasági elnök és felesé­ge Is. Karjalainen minisz­terelnök rövid pohárköszön­tőjében méltatta a magyar Kül­döttség látogatásának jelen­tőségét. Losonczi Pál Közvet­len szavakkal mondott kö­szönetét a finn házigazdák­nak vendégszeretetükért. Losonczi Pál és kísérete kedden délután látogatást tett Helsinki új városnegye­dében, a fenyőerdőben elhe­lyezkedő, festői szépségű Ta- violában, majd Helsinki „Vá­ci utcájában”, az Alexander utcán tett hosszabb sétát. A látogatók közül igen sokan felismerték a magyar állam­főt és üdvözölték. Losonczi Pál és felesége a délutáni órákban a helsinki magyar nagykövetségen ta­lálkozott a finn fővárosban élő magyar kolóniával. El­beszélgetett a Helsinkiben élő magyarokkal. Ezt követően Helsinki vá­ros vezetői fogadást adtak a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnöke és fe­lesége tiszteletére. A fogadá­son jelen volt Kekkonen finn köztársasági elnök is. A fő­polgármester fogadótermében a magasrangú magyar ven­dégek mintegy negyedórát elbeszélgettek a vendéglá­tókkal, majd a díszteremben a helsinki városi tanács el­nöke rövid beszédben üdvö­zölte Losonczi Pált és kísé­retét. Ezután átadta az El­nöki Tanács elnökének Hel­sinki város díszjelvényét. Losonczi Pál meghatott sza­vakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége kedden fogadást adott Kekkonen finn köztár­sasági elnök és felesége tiszteletére, a fogadáson je­len volt a Helsinkiben akk­reditált diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja, a finn kormány több tagja, a finn politikai, tár­sadalmi és művészeti élet igen sok ismert személyisége. Megyénkben 4419 pedagó­gus, 2126 egyéb oktatási dolgozó, 384 közművelődési intézményi dolgozó bérren­dezésére került sor, erre évente 27 millió 368 ezer fo­rint áll rendelkezésre. Az átsorolások az előírásoknak megfelelően július 10-ig be­fejeződtek, s azok ellen mindössze két panaszos le­vél és egy észrevételezés ér­kezett a művelődésügyi osz­tályhoz. A pedagógusoknál a törzsfizetést, a vezetői és működési pótlékot differen­ciáltan kellett felemelni. E határozattal mindenki egyet­értett. „Sokan arról is meg­győződhettek, — olvashat­tuk az írásos tájékoztató­ban —, hogy lehet megfe­lelő mércét találni és azt jól alkalmazni. Valóban azok­nak juttatni többet, akik azt kiérdemelték. Mind egyér­telműbb az a megállapítás, hogy ez a béremelés nemcsak fizetésemelést jelent, ha­nem új bérrendszert is, jobb lehetőségeket nyújt a szocialista bérezés elvei­nek megvalósításához.” Kedvezően alakultak a pedagógusok körében az át­lagbérek. Egyetemi végzett­ségűeknél 2281 forintról 2727 forintra; főiskolai végzett­ségűeknél 2160 forintról 2596 forintra. A tanítók fi­zetése csaknem 400 forint­tal, az óvónőké több mint 300 forinttal növekedett. Be­vezették az osztályfőnöki pótlékot is. Szolnokon a kö­zépiskolai igazgatók átlag­bére 4100, az általános isko­lai igazgatóké 4000 forint. A szolnoki járásban az általá­nos iskolai igazgatók fize­tése átlagban 3600 forint. Kedvezően hatott, hogy a pedagógusok fizetésrendezé­sével egyidőben került sor az adminisztratív és techni­kai dolgozók 10 százalékos fizetésemelésére is. Mindez­zel egyidőben bérkorrekció­ban lehetett részesíteni a közművelődési intézmények dolgozóit is: a szakalkalma­zottakat, a szakképesítéssel rendelkezőket, a kezdő szak­embereket. Így a szakalkal­mazottak bérét 14 százalék­kal, az egyéb dolgozókét át­lagosan 10 százalékkal le­hetett emelni. Kedvezően alakultak a közművelődésben dolgozó fiatal szakemberek fizetései is. A vb elé beterjesztett jelentés szerint: ,„A műve­lődésügyi dolgozók megelé­gedéssel fogadták, hogy a párt és a kormány, ami­kor arra első lehetőség adódott, azonnal segített, hogy nemcsak a saját ügyükként jelentkezett a bérrendezés szükségessége, hanem annak jogossága-' ra a társadalom ~ is igent mondott.” Tulajdonképpen hasonló­an vélekednek az egészség­ügyben dolgozók is, akiknek új bérrendszere alapelvei­ben a Munkaügyi Miniszté­rium által kialakított bér­rendszerhez igazodik, de fi­gyelembe veszi az egészség­ügy sajátosságait. Így a ve­zetők munkaköri bértételei figyelembe veszik az intéz­mények nagyságát, jelentő­ségét, szervezeti összetétel lét. funkcióját. A beosztott orvosoknál elsődlegesen a szakmában eltöltött időt és a szakképzettséget kell fi­gyelembe venni. Az orvosok­nál egyes kiemelt munkahe­lyeken a munkahelyi pótlék további differenciáltabb el­bírálásra nyújt lehetőséget, segíti a munkaerőgazdálko­dás területi, intézeti problé­máinak megoldását. Szolnok megyében össze­sen 5440 egészségügyi dol­gozó részesült béremelés­ben, valamint 314 gyógy­szertári alkalmazott. Bérrendezésre összesen ha­vonta 1 millió 252 ezer fo­rintot használnak fel. A rendelkezések szerint az első munkaköri csoportban — amelyhez az orvosok és egyéb egyetemi végzettségű­ek tartoznak — az egy sze­mélyre jutó legmagasabb átlagbéremelkedés 524, a legalacsonyabb 323 forint. A második munkaköri cso­portban a szakképzett egész­ségügyi munkakörökben dolgozóknál egyetlen dol­gozó sem részesült 100 fo­rinton aluli béremelésben. Kivételt képeznek a rész­foglalkozásúak. E csoportban az egy személyre jutó leg­magasabb átlagbéremelkedés 310. a legalacsonyabb 183 forint. A gazdasági, műsza­ki, ügyviteli munkakörök­ben dolgozók átlagosan 175—134 forint, a szakmun­kások. kisegítők 212—110 fo­rint átlagbéremelést kap­tak. Valamennyi állami köz­egészségügyi, járványügyi felügyelő és a megyei KÖJÁL pótlékra jogosult orvosai megkapták az 1500 forint munkahelyi pótlékot. A gyógyszerészeknél a fi­zetés mintegy 500, az asz- szisztenseknél .200 forinttal emelkedett. A tájékoztatót a vb tudo­másul vette. Az előterjesz­tések között hagyta jóvá a végrehajtó bizottság, hogy a tiszakürti arborétumot vé­detté nyilvánítják. V. V. Tüntetés, bombázás Bolíviában Davis nyilatkozata (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) OK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­Speciális berendezések a bányamentőknek Világviszonylatban is a legkorszerűbb, új típusú bányamentő készülékekkel szerelték fel a tatabányai központi bányamentő állo­mást. Ay. NSZK-ból vásárolt speciális mentőberendezé­sek konstruktőrei az újfajta készülékekben az összes előbbi típusok jótulajdonsá­gait egyesítették. Védőhatá­sa 4 óra — kétszerese a ko­rábbinál használtaknak —. ami azt jelenti, hogy a bá­nyamentők 4 óráig dolgoz­hatnak teljes biztonságban, füstben, gázban, tűzben, stb. A berendezés súlya mind­össze 12,8 kilogramm, 4,5 kilóval könnyebb az eddig alkalmazott készülékeknél. Az új típusú mentőkészü­lékeken kívül újfajta védő­álarcokkal is ellátták a ta­tabányai bányamentőket. A most vásárolt úgynevezett Panoráma álarcok tökélete­sen védik a mentők arcfelüle­tét. ugyanakkor a, régebben használt védőszemüvegeknél nagyobb látószögűek. zavar­talanabb tájékozódást bizto­sítanak, ____ D iplomáciai hírek Uruguay dél-amerikai köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Jomge Pacheco Areco köztársasági elnököt. Péter János kül- ügyminszter dr. Jose Móra Otero külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot. ☆ Félix Houphouet-Boigny köztársasági elnök távirat­ban fejezte ki köszönetét Losonczi Pálnak az Elefánt­csontpart Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából kül­dött jókívánságait. Egyre több vasúti munkát gépesítenek Francia tapasztalatok alap­ján a mozdonyirányítás au­tomatizálására tettek javas­latot a szombathelyi vasút- kibernetikai tanácskozás keddi záróülésén. Ez, mint rámutattak, tíz százalékos megtakarítást jelent a ma­nuális mozdonyirányításhoz képest. E fontos vasúti mű­velet gépesítésére lényegé­ben már hazánkban is meg­történtek az első lépések, a folyamatot azonban meg kellene gyorsítani. Annál inkább indokolt ez, mivel Európa szívében lévő ha­zánk rendkívül élénk és sokirányú nemzetközi vasúti személy- és áruszállítás színtere. Ennek a pontos, gyors lebonyolítása egyre nagyobb feladatokat ró a hagyományos mozdonyirá­nyító apparátusra, s eseten­ként nehézségek merülnek fel. A gépi irányítással fel­számolhatók a forgalmi egyenlőtlenségek. Megoldha­tó a vonatok rangsorolása, a megbízható vonattervezés, a szerelvények pontos foga- gadása, indítása és kezelése az állomásokon, továbbá a zavartalan személyzetellátás. A franciáknál használt automata mozdonyirányító gépcsglád szinte a pillanat­nyi helyzetnek megfelelően munkálja ki a legsürgősebb tennivalók „menetrendjét”. Az áruszállításban kulcs- fontosságú rendezőpályaud­varok számítógép hálózatra támaszkodó automatikus ve­zérlése is napirendre került. A guritási műveleteket, a fékezést, a kocsiméréseket, a váltóállítást, a különféle nyilvántartásokat gépekre bízzák. Ehhez speciális hír­közlő hálózatot és rádióösz- szeköt/tetéseket teremtenek. Heves megyei küldött­ség utazott Csuvasiába Egerből 62 tagú szövetke­zeti küldöttség utazott ked­den a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztár­saságba. A Heves megyei Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek dolgozói a csuvas szövetkezetiek mun­káját, terveit és eredmé­nyeit tanulmányozzák, meg­ismerkednek a csuvas nép életévek szokásaikkal. A delegációt dr. Havellant Ferenc a MÉSZÖV elnöke vezeti. Veres Péter emlék­múzeum Balmazúj­városban A Hajdu-Bihar megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga keddi ülésén megtárgyal­ta és jóváhagyta a megye múzeumhálózatának negye­dik ötéves tervét. Az elfo­gadott program szerint a legfontosabb feladat a deb­receni Déry Múzeum épü­letének teljes felújítása, Az ötven éves épületet az átépítés idejére — két eszr tendőre — bezárják. A mun­kálatok 1972-ben kezdőd­nek meg. Hajdúböszörmény­ben a jövő esztendő tava­szán állandó képzőművészeti kiállítást nyitnak a Hajdú­sági Múzeumban a Magyar Nemzeti Galéria segítségé­vel. Hajdúszoboszlón a vá­rosi tanács házat vásárol a múzeum számára. Ebben XIX. századvégi parasztla­kást rendeznek be. Berettyó­újfaluban most szervezik a Bihari Múzeumot. A bihari tájegység történelmi, gazda­sági. néprajzi vonatkozású tárgyi dokumentumainak ad majd otthont. Balmazújvá­rosban, Veres Péter szülő­házában, amelyet az író a Déry Múzeumra hagyott, „Veres Péter Emlékmúze­um” nyílik 1972-ben, Hajdú- böszörményben, Káplár Mik­lós festőművész szülőházá­ban pedig 1973-ban nyílik meg a „Káplár Miklós em­lékkiállítás”. Filológus könyvtárosok konferenciája Debre­cenben A hazai egyetemi könyv­tárak kezdeményezésére és több nagy tudományos könyvtár közreműködésével kedden háromnapos konfe­rencia kezdődött Debrecen­ben a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, filológus könyvtárosok részvételével. A tudományos tanácskozá­son a modern filológiai tu­dományos irodalom és a szépirodalom gyűjtését és információs feltárását végző, illetve a tudományokban ak­tív kutatómunkát folytató könyvtárosok vesznek részt. A konferencia célja á mo­dern filológiai kutatások né­hány időszerű problémájá­nak tanulmányozása, külö­nös tekintettel azok könyv­tári és információs össze­függéseire. A megnyitó elő­adást dr. Mátrai László akadémikus, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem könyvtárának főigazgatója tartotta. Előadásában az al­kotó és a kommunikativ tudományos feladatok viszo­nyát vizsgálta. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom