Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

1971. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mezőgazdasági export — tíz év tükrében A mezőgazdasági export évszázadok óta jelentős he­lyet foglalt el hazánk kivi­telében. Így van ez ma is, a múlthoz képest azzal a különbséggel, hogy a cikk­lista újabban évről évre bővül, s immár huzamos ideje mennyiségileg is re­kordokat dönt számos ter­mék kivitelét tekintve. A népgazdaság egészséges fej­lődése szempontjából rend­kívül fontos ez a körül­mény, amely — amellett, hogy a szocialista nagyüze­mek életképességét bizo­nyítja —, nagy mértékben hozzájárul az iparfejlesztési koncepciók megvalósításá­hoz. Mezőgazdasági termékein­kért, mint köztudott, nélkü­lözhetetlen ipari felszerelé­seket, nyersanyagokat ka­punk cserébe. Egészében a mezőgazdasági export, amely messzi földrészeken hirdeti a magyar áruk di­cséretét, jelentősen javítja az ország fizetőképességét a külföldi piacokon. Ma már természetes ez, s jó, hogy így van, különösen ha tudjuk, hogy nem a belső fogyasz­tás rovására exportálunk, a hazai áruellátás nem sínyli meg a kivitelt. A békeévek természetes velejárójaként, a növekvő árubőség körülményei kö­zött a világpiacon nőnek a minőségi követelmények, élesedik a verseny a mező- gazdasági termékek elhelye­zése terén is. Ezért első­rendű jelentőséggel bir szá­munkra — a tőkés piacon elfoglalt pozíciónk megtar­tása mellett — a szocialista piacokon jelentkező keres­let kielégítése. A termelés biztonságát nagy mértékben erősítik azok az értékesítési lehetőségek, amelyeket a testvéri szocialista országok nyújtanak számunkra. Nemrég látott napvilágot a Központi Statisztikai Hi­vatal összesítése a mezőgaz­dasági export alakulásáról 1960 és 1970 között. Az ösz- szesítés két ötéves időszakra bontja az eltelt 10 évet, s ebben a bontásban még ér­zékelhetőbb a fejlődés dina­mizmusa. E szerint mező- gazdasági exportunk évi át­lagértéke 1961—1965 között 3 milliárd 241,5 millió de— vizaforint volt, 1966—1970 között több mint 5 milliárd devizaforint A százalékos növekedést jól szemlélteti az alábbi táblázat. A mezőgazdasági export alakulása 1961—1970 (száza­lékban.) 1960 = 100 ÉV Növényi Élőállatok Élelmiszer­összesen termékek: állati tér­ipari írré kék: termékek: 1961 147 81 109 111 1962 « 119 91 125 117 1963 158 116 157 149 1964 162 105 172 156 1965 192 155 187 181 1966 173 164 199 187 1967 228 163 209 203 1968 188 152 214 197 1969 322 223 232 247 1970 355 259 252 273 Évi átlagos növekedés 1961—65 14 9 13 13 1966—70 13 11 6 9 A fenti adatokból jól lát­ható az az alaptendencia, hogy kivételünkben mind nagyobb súlyt helyezünk az élelmiszeripari termékekre, arra, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozott ál­lapotban exportáljuk: így gazdaságosabb. Az utóbbi öt évben mezőgazdasági ex­port-bevételünk többségét, kereken 60 százalékát élel­miszeripari termékeink szol­gáltatják. Várható, hogy a legközelebbi években ez az arány tovább javul majd. Ha ázt nézzük, miből mennyit exportálunk, né­hány érdekes következtetés levonására nyílik alkal­munk. Láthatjuk, hogy a tőkés piac konjunktura-hul- lámzásai alkalmazkodásra kényszerítenek bennünket is. Másrészt a hazai fo­gyasztás kielégítése is azt követeli hogy bizonyos idő­szakokban módosítsuk el­képzeléseinket az exporttal kapcsolatban. Az utóbbi években például Nyugaton megnőtt a kereslet a juh­hús iránt. Az NSZK — amely korábban — hazai juhhús-készletét sem fo­gyasztotta el — mostanában jelentősen növelte juhhús behozatalát Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy vágójuh-exportunk az utób­bi öt év során több mint tízezer tonnával nőtt. Más­részről — az ismeretes ser­téshús gondok miatt 1966— 1970 között tizenhatezer tonnáról kilenc és félezer tonnára csökkentettük évi vágósertés exportunkat. A hazai baromfiprogram sikere növelte az exportle­hetőségeket is: az 1961—65 közötti 28 765 tonnáról 1966 —1970 között 44173 tonnára nőtt az évente exportált baromfihús mennyisége, megduplázódott a tojás­export, amely évente meg­közelíti a 340 millió dara­bot, A nagyüzemi gyümölcsö­sök termőre fordulásával nőtt az export friss gyü­mölcsből is: az utóbbi öt évben csaknem elérte a másfélmillió tonnát össz- mennyiségben. Ez alól csak a szőlő kivétel, amelynek exportja a felére csökkent, nem utolsósorban az erős versenytársak — így például Bulgária — előretörése kö­vetkeztében. Még hosszan idézhetnénk azokat a példákat, amelyek a mezőgazdasági export di­namikus fejlődéséről valla­nak. Emellett természetesen nem közömbös a behozatal alakulása sem. Ebben a vo­natkozásban is örvendetes változásról számolhatunk be. Míg ugyanis 1961—1965 között a behozatal — főként a jelentős mennyiségű ab­raktakarmány vásárlás miatt — valamivel túlhaladta a kivitel növekedésének száza­lékarányát, az elmúlt öt év­ben a kivitel javára válto­zott a helyzet: az export növekedési százaléka túlha­ladja az importét. Nagy do­log ez, ha meggondoljuk, hogy ebben az időszakban a mezőgazdaság számos olyan próbatételnek volt ki­téve, mint az aszály, az ár­víz, a pár év előtti száj- és körömfájás. A helyes agrárpolitika, párosulva az élelmiszergaz­daság dolgozóinak szorgal­mával, áldozatkész helytál­lásával, a külkereskedelem munkájának fejlődésével, meghozta a maga gyümöl­csét az export terén is. Elő­nyös ez az egész népgazda­ság számára, s azt bizonyít­ja, hogy a mezőgazdaság kamatostól visszaadja a szükséges és indokolt be­fektetéseket. Kovács Imre Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár nagyszercldéjében szovjet megrendelésre sorozatban készülnek az IKARUS—250-es típusú, 48 ülőhelyes távolsági autóbuszok. Az NDK részére IKARUS—556-os típusú városi autóbuszokat gyártanak. A 100 sze­mélyes, három ajtós járműbe 192 lóerős Rába—MAN motorokat építenek be. (MTI fotó — Bara István felv. — KS) Licenc­vásárlás A KGM-hez tartozó válla­latok az első félévben 19 külföldi licencet vásárolta., vagyis körülbelül annyit, mint 1956 és 1967 között, 18 év alatt összesen. A szer­számgépipari művek az an­gol Ratier-Forest cégtől há­rom licencet vásároltak, amellyel megteremti a számj egy vezérléses sze • számgépek gyártásának alapjait. A Ganz Villamos- sági Művek a 10—24 kilo­voltos villamosforgógépek állórész-tekercselésének meg­bízható szigetelését oldja meg a francia Asthom cég­től vásárolt licenccel. A francia vállalat Isotenax ne­vű szigetelőanyagát a világ számos élvonalbeli vállala­tánál kipróbálták, alkalmaz­zák. Ez a licenc másfél mil­lió francia frankba kerül, de a vállalat nem készpénzzel, hanem egyik nagysikerű szabadalmának átadásával fizet. A magyar szabadal­mak iránt egyébként is nagymértékben nőtt az ér­deklődés. Á KÉSZ ajánlásává! A munkaerő mozgásáról A KSH összesítése szerint a munkások körében az utóbbi hónapokban mérsék­lődött a munkaerő mozgás. Az állami iparban az első félévben 13 642-vel kevesebb volt a munkahelyváltás, mint egy évvel ezelőtt, vagy­is ennyivel kevesebb mun­kahelyen cserélődtek a mun­kások. Kevesebb a ki- és belépés, bár ezeknek a szá­ma némileg eltér a munka­helyváltásokétól, mert nem töltöttek be minden megüresedett helyet, ugyan­akkor új munkahelyekre vettek fel embereket, s a ki­lépők közül nem mindenki helyezkedett el ismét az ál­lami iparban. A munkahelyváltások csökkenése az első negyed­ben még nem volt számot­tevő. Viszont jelentős volt a második negyedben, amikor a tavalyi 82 549 helyett ez­úttal 69 398 helyen cserélőd­tek a munkások. Az állami ipari vállalatok­tól az első félévben a nyug­díjasokkal, a betegekkel együtt 179 863 munkás lépett ki, 21 944-el kevesebb, mint a múlt év azonos időszaká­ban, s ugyanezekhez a vál­lalatokhoz a megüresedett és az újonnan létesített munkahelyekre 163 046 mun­kást vettek fel. A ki- és belépések közötti különbség arra is utal, hogy egyre ne­hezebb munkaerőhöz jutni. Az idei második negyedév­ben például 17 000-el keve­sebb volt a jelentkező, mint egy évvel korábban. A Kossuth Termelőszövet­kezet egyike azoknak a kö­zös gazdaságoknak, ahol a lehető legrosszabb a talaj­adottság. A község termelő- szövetkezeteinek egyesülése után a tsz-vezetőknek alap­vetően változtatni kellett a termelési szerkezet korábbi rendszerén. Horváth János tsz-elnök bevezetőjében el­mondotta, hogy a korábban termesztett tíz árunövény helyett csak öttel foglalkoz­nak. Állattenyésztésben csak a szarvasmarha és a juh­tenyésztés az, amely a Helyi adottságoknak a legmegfe­lelőbb, illetve legjövedelme­zőbb. A jelenlegi szarvasmarha és juhállomány, takarmány­ellátása a legnagyobb prob­Az MSZMP szervezeti sza­bályzata előírja: „Ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ alapszervezet taggyűlése le­het”. Ifjúsági szervezetünk iránti bizalom kifejezője ez. Megtisztelő kötelesség a párt utánpótlásának előkészítése, nevelése. A karcagi párt- és KISZ- szervezetek többsége ered­ményesen hajtja végre a szervezeti szabályzat előírá­sait. Ezt a városi pártbizott­ság tagfelvételről készített statisztikája is mutatja. A párt-végreha j tóbizottság Ismert, hogy pártunk X. kongresszusa módosította a szervezeti szabályzat első pontját: „A Magyar Szocia­lista Munkáspárt tagja le­het az, aki 18. életévét be­töltötte. ..” A párt kinyitotta kapuit az arra érdemes fia­talok előtt. A karcagi párt­ós KISZ-szervezetek egyre jobban élnek a szervezeti szabályzat adta lehetőségek­kel. Ez év első felében fel­vett fiatalok közül tizen­egyen 18—21 közöttiek. A júliusi párttag gyűléseken felvett párttagok között ha­tan 21 éven aluliak. A párt vb legközelebbi ülésén dönt ügyükben. A mezőgazdasági szakkö­zépiskola négy fiataljának emlékezetes marad párttag­lémát jelenti a tsz-nek. Ku­koricából 10 éves átlagban alig termeltek többet hol­danként 10 mázsánál. E nö­vény helyett lucernát telepí­tettek már 1968-ban. így je­lenleg mintegy 2 ezer holdon díszük a lucerna, amelynek termését a legkorszerűbb gépekkel takarítják be. Megépítettek egy forróleve­gős szárítóberendezést, és a megtermelt lucernát ezzel dolgozzák fel, úgy hogy még exportra is tudnak szállítani. A lucernatelepítés mellett különös gondot fordítanak a gveDgazdálkodásra. Ez indo­kolta, hogy a tapasztalatcse­rét ebben a termelőszövet­kezetben rendezzék. Kovács Imre, a MÉM termelés és műszaki fejlesztési főosztály 1970-ben huszonnégy KISZ korosztálybeli (30 éven alu­li) fiatal pártba való felvé­telét hagyta jóvá. Ebből hu­szonhármat az ifjúsági szer­vezetek ajánlásával. Ez év első felében tovább javult a tagfelvételi munka Karcagon. Június 30-ig har­minchárom KISZ korosz­tálybeli, új párttag felvéte­lét fogadta el a végrehajtó bizottság. Szinte valameny- nyiüknek — egy kivételével — egyik ajánlójuk a KISZ alapszervezetek, taggyűlése volt. sági felvételük dátuma. Ez egybeesett az érettségijük Időpontjával. Kovács István, a városi pártbizottság titká­ra így emlékszik vissza a szakközépiskolások felvételé­re: „Mind a négyen komoly, megfontolt, érett emberek. Politikailag felkészültek, meglátszott rajtuk a szülői ház, az iskola, a párt- és KISZ szervezet nevelése. A párt erősödött velük.” Több a fizikai doiqozó A karcagi új párttagok között emelkedett a fizikai dolgozók aránya. A koráb­biakhoz képest több ipari munkatársa vitaindító elő­adásában ismertette az or­szágos gondokat. A fehérje­ellátás egyik fő útja az in­tenzív gyepgazdálkodás megvalósítása. A besenyszö- gi Kossuth Tsz-ben ez már megkezdődött. Gartzl Dénes, a keszthelyi termelésfejleszté­si intézet kutatójának irá­nyításával 1969 óta 610 hold gyepet telepítettek erősen szikes, 2—4 aranykorona ér­tékű területeken. A gyepte­lepítést jelenleg repülőgép­pel végzik. Az új módszer bevált, erről győződhettek meg a szakemberek a hely­színen. .Repülőgépről szórják ki a vetőmagot a műtrágyá­val együtt. Ezt követően ke- lesztő öntözést végeznek. A besenvsznsiek példája bizo­nyítja, hogy intenzív, szálas­takarmány termesztéssel még. a legrosszabb földekről is jó jövedelmet lehet biz- tásítani. V. K. munkás, mezőgazdasági és kereskedelmi dolgozó je­lentkezett a pártba. A párt­ós KISZ-szervezetek a fel­vétel előtt gondosan mérle­gelik a jelentkezők ráter­mettségét. Csak az arra ér­demeseket ajánlják, s veszik fel. A fiataloknál például megvizsgálják, hogyan dol­gozik a KISZ-ben, helytáll-e á munkában, a tanulásban, képezte-e magát a párt- és KISZ oktatásban, s milyen á közösséghez való viszonya, emberi magatartása. A mér­cét tehát hém szállították le, a statisztáké „kedvéért”, nem tesznek elvi-politikai enged­ményeket. A pártépítési munka po­zitív irányban fejlődött Karcag pártszervezeteiben. Egy évvel ezelőtt azonban a helyzet nem Ilyen volt. Akkor alapszerv titkári érte­kezleten értékelték a tágfel­vételi munka tapasztalatait, fogyatékosságait. Ez év ele­jén végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták ugyanezt. A tervszerűség érdekében A város pártszervezeteiben 1967—1970 között csökkent a 26 éven aluliak, s a fizi­kai dolgozók aránya. Az utóbbi években jó néhány pártszervezetben egyetlen új tagot sem vettek fel. To­vábbi fogyatékosság, hogy a pártépítő munka nem volt folyamatos. A hibás szemlé­let ell m is fel kellett lépni: „A párttagok felvételi- ügye a párttitkár, illetve a veze­tőség feladata.” Egyesek azt várták a KISZ-től: kész kommunistákat adjon a párt­nak. Fel kellett lépni a be­felé fordulás ellen is. A városi párt vb több in­tézkedést tett a pártépítési munka megjavítása érdeké­ben. Megfelelő tervet dolgo­zott ki. összevont párfbizal- mi értekezletet tartott, ahol a pártcsoportok sajátos ne­velő, felkészítő munkáját, felelősségét beszélték meg. Külön foglalkoztak a fiata­lok, fizikai dolgozok, s a nők felvételével. Sikerült szót érteni a párt- és KISZ- szervezetek közös tennivalói­ról is. A párt-vb erőfeszítései si­kerrel jártak, fiatalodnak a város pártszervezetei. E munka azonban korántsem fejeződött be. Több alap­szervezetben kell megszün­tetni az évek óta tartó stag­nálást, s folyamatossá ten­ni. a párt énítését. A fiata­lok . ajánlása valamennyi KISZ-szervezetnek megtisz­telő kötelessége. — m. 1. — Takarmány termesztési bemutató Besenyszögön Nagy érdeklődés mellett rendezték meg tegnap Beseny­szögön a Kossuth Termelőszövetkezetben a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Szolnok megyei szervezetének növény- termesztési szakosztálya, az MTVB mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, valamint a területi tsz-szövetségek szer­vezésében a gyakorlati bemutatóval egybekötött fehérje gazdálkodási tanácskozást. Kopogtatnak a 21 éven aluliak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom