Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-13 / 190. szám
líra. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Ha húszéves a Tószegi Vegyesipari Ktsz A nagy ugrás éré 1969 volt — Atya«*, Kovács meg a tizennyolc éves elnök — Húsz évig hitel nélkül gazdálkodtak Nem lesz ünnepség, semmi dínom-dánom. Ez a péntek is olyan munkanap, mint a többi. Pedig talán éppen ma lenne ok az ünneplésre. De a múlt héten volt az első félév eredményeit ismertető közgyűlés, ahol Tóth Albert, az elnök mondta: — Majd ősszel, ha csendesedik az idő, megünnepeljük a huszadik évfordulót. Most ki kell használni a meleget, jól szárad a friss fal. Aztán nekünk az építők és festő szakmában szövetkezünk. Persze először csak a cipészek dolgoztak. ■*— Nagyék műhelyében kezdődött először a munka, annak az évnek októberében. Négyen javítottak cipót, csizmát. Idős Nagy Lajos, ifjabb Nagy Lajos, S. Kovács Béla és Pinviczki József. Ha kérték, rendelték, csináltak új cipőt is. Dehát akkor még nem jártak olyan jó napok mot. Van mit, mihez hasonlítani: 1955-ben 756 ezer forint értéket termelt tizenhat dolgozó ember. Egy év alatt 13 ezer forintot , kerestek az iparosok. 1965-ben már 3 millió 534 ezer forint volt a termelési érték, harmincnyolc ember dolgozott — évi 16 ezer forint volt a fizetség. Három kiváló szövetkezeti ember: Mészáros Mihály, az építők nyugdíjas alapítója. Kovács László, aki 20 éve a$ asztalosok vezetője és Tóth Albert, aki egyfolytában 18 éve elnök hozzák, hozták a legtöbb pénzt. Meg az Is igazság, hogy hiába huszodik az évforduló, akik tehetik, ilyenkör mennek szabadságra. Hát most hívjuk őket el a Balatontól, a hegyekből ? Ősszel egy ütt lesz a nagy család. A nagy család. Milyen kicsi is volt, ezelőtt húsz évveL. Atyus, — aki mint 500-as nyugdíjas ügy hívják a havi ötszáz forintért dolgozgató öreg kőművest) még mindig itt van közöttük —, nevetősre húzza a száját: — Legalább olyan jó legyen a fényképem, mint amilyen fiatal voltam az alakuláskor. Jót nevet mindenki. Atyus a legöregebb alapitó, aki még dolgozgat. — Ügylehet, az első elnök sem él már. Másfél évig ő vezette a kátéeszt. Aztán elment nyugdíjba a jó első elnökünk, Fekete György. — Tóth Albert azóta, 1953 júniusa óta - az elnök, ö nem felejti a kezdő vezetőt. Cipészek, asztalosok, építők Furcsa kis falu ez a Tószeg. Szerényen meghúzódik a megyeszékhely mellett. Emberei sem hűségesek hozzá. Otthonukat tudják csak benne jónak, a kis kerteket, a falusi csendet. Munkára sokan, a legtöbben mindig máshol találtak. Pedig sok jó iparos ember nőtt fel a „világ közepén”, Csakhát várta őket a MÁV, a Volán, az állami építőipar. Jóég tudná merre, hová indulnak máig reggelente, vagy hetente. Otthon csak az asszonyok, gyerekek meg néhány öreg marad. Napközben férfiembert alig látni. Ezért volt, hogy a szövetkezés hódításakor néhány idős, a munkát egyedül már nehezen bíró ember tanácskozott a jövőről az ipartestületben. Esténként ott vitatták a világ dolgát, meg a magukét. Így történt, hogy 1961. augusztus 13-án este nyolc órakor — tanúk előtt — kitöltöttek egy jelenléti ívet. Id's Nagy Lajos eipész, meg a fia volt az első Utánuk még tíz ember. Komoly szavak, öreges reszkető kéz a jegyzőkönyvön: fodrász, cipész, asztalos, kőműves, ács a kis falu polgárai felett így aztán az öregek kisütötték: ha kisiparral mehettek piacozni, miért ne mehetnének a ktsz-szel is. Szép cipőket csináltak, aztán járták a piacokat vásárokat, búcsúkat. Mihály napokon nagy búcsúk vóltak Tószegen is. 1952 első napján munkához kezdett az asztalos részleg is. Részleg volt az akkor is, ha csak másodmagával dolgozott Kovács László asztalos mester. Szép idő — az asztalosoknak most is ő a vezetője. És nem sokkal később Mészáros Mihály irányításéval munkába álltak az építők. Atyus — Mészáros Mihály — büszke rá nagyon. Ez a szakma azóta Is mindig fejlődött Erre mindig szükség volt Szeretnek építeni a tószegiek, építtetni is.^ Fodrászok nemesak Tószegen, környékén is 1961-ig a három első szakma, a cipészek, a kőművesek és az asztalosok alkották a ktsz-t. Abban az évben már fodrászok is jelentkeztek felvételre, aztán villany- szerelők, szobafestők, vízvezetékhez értő emberek, gyors fejlődés évét: 1969, a nagy ugrás éve ... 1969-ig a kislétszámú építési részleg évente 14—15 családi házat, kislakást épített a községben, vagy a szomszédos falvakban. Akkor fogtak ‘ új vállalkozásba. A tószegiek sok szép új háza után kicsit megcsappant az építők kedve. Főleg az anyag miatt. Kellene most is új családi ház, de egy kálvária, amíg anyaghoz jut a megrendelő, vagy a ktsz. Így kevesebb lett a magánépítők száma. A megyeszékhely azonrtel jelentkezett. Nagy iparvállalatok jöttek. Karbantartást, tatarozást rendelnek azóta is sokat. Csak az idei példák közül néhány: — a járműjavítónak évi 3—4 millió forint értékben tataroznak, felújítanak épületeket ; — a vágóhídon 3 milliós munkavállalásuk van; — szakipari munkákat rendelt náluk a Lenin Tsz, a papírgyár, a bútorgyár. A harmadik ötéves tervben 25 milliós termelési értéket szabtak meg maguknak. Majdnem duplájára teljesítették. A negyedik ötéves terv már 100 rnilliós termelési értékkel számol. Honnan a fejlődés? Szolnokon dolgozott 1969- ig a kunmadarasi ktsz nagy épitőcsoportja. Harmincnyolc szakmát, munkát szerető ember. Hanem távol volt a ktsz központja, raktára, messzire kellett menni minden hivatalos ügyben. Mert A nyolcadik paragrafus Lapozom a pesti nyomdában készült szövetkezeti alapszabályt Imitt-amott kézzel egészítették ki az általános szövetkezeti elveket. Itt van mindjárt a nyolcadik paragrafus: „A belépő tag köteles legalább egy üzletrészt jegyezni, amelynek névértéke 206 forint.” Ez 1952-ben volt határozat. Az indulásnál. Szerszáma. egy kis műhelye — az volt a szövetkezetnek, amit az alapítók vittek. A munkaszeretet, a mesterség »lapos tudása pedig nem volt elég a boldoguláshozTóth Albert azt mondja, nem egyszer kérték » részjegyet, üzletrész fizetést. Másodszor is a tagokhoz menték. ötéves volt akkor s ktsz, 1956 végén. Az ellenforradalom sok bajt csinált fiáid k. Néhány kilépő is volt — pénz meg semmi. i*y aztán a tagok -«-mit tehettek, otthon Is szűkében voltak a pénzmagnak — összeadták az államnak adott köjegönei- ket. a békekölcsön kötvényeket. Arra adott egy kis pénzt a bank. Ipdylní kellett, újra kezdeni. Alakuláskor Összesen tíz dolgozó volt. Még őt év múlva sem voltak- húszán. Az öregek egymás után nyug- dfiba vonultak, fiatal kevés dolgozott itthon. Nézzünk csak néhány száA község főterén áll bent dolgozókat a szolgáltatóban. Eléje hívtuk a Jöttek lakatosok, bádogosok, műszerészek. — Komoly szakipar volt már az — Tóth Albertnek nem nagyon kell papírok között keresgélnie. Fejből tudja a történetet. Igaz is, tizennyolc éven át vezetni egy közösséget felelősség, de nagy tudást feltételező is. — A? asztalosok ts bérelt helyiségben dolgoztak, a kis iroda is. A fodrászoknak először Tószegen, aztán Ve- zsenyen, Tiszavárkonvban és Tiszajenón is béreltünk üzletet. — Addig fizetgettüuk jobbra-balrs bérletet, míg kimondtuk, építünk mi magunknak egy telepet. Lesz ■ ott hely irodának, műhelyének bőven. Sokba kerüli, szó se fóla, de azért nem rövidült meg nálunk senki. Ügy nézze meg ezt » kis szövetkezetét, hogy mi húsz év alatt egy forint hitelt 6em kértünk. Most, a huszadik évben már szeretnénk kapni. Éppen most lesz a legnehezebb. Mert az utóbbi két évben „nagyot ugróit” » vegyesipari ktsz. Ügy hívják maguk között a hirtelen jött, a munka már évek óta Szolnokhoz kötöte őket. Az első épületeik a Bálvány utcában magasodnak. Az épitőesoport 1969-ben ismerkedett a megyeszékhely lehetőségeivel. Aztán jelentkeztek Tószegen. Mégiscsak közelebb van az sokkai, mint Kunmadaras. Még most is ott dolgozik java a csoportnak. Es nemcsak épületeket csinálnak jóL, minden szakipari munkához értő részleget alkottak a tószegiekkel. ' Szolgálni a falu népét A falu közepén, a tanácsháza mellett szép kis egyemeletes szolgáltatóházuk magasodik. Félkészen vették, aztán berendezték, műhelynek. fodrász- és cipész szalonnak. A szalon már csak becézés. A szolnoki bőrös ktsz környékbeli fejlesztése után csak javítás folyik ott, inkább csak a három ktsz- nyugdíjas kis pénzét biztosítandó. A szolgáltató házban van műhely is: műszerészek dolgoznak benne. Jelenleg építőipari kisgépeket javítanak az állami építőiparnak Szegedre, Szolnokra. Rövidesen fejlesztik ezt a részleget. Háztartási gépeket is Vállalnak majd benne javításra. Amikor nem lesz igénye a lakosságnak, javítanak az építőiparnak. Nem lesz holt idő, munkanélküliség. Egy pályázat és néhány biztató Ígéret > Az építési és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki építőipari kisgépek javítására. ők is jelentkeztek. Űj épület, modem gépek kellettek hozzá, s hiatszáz négyzetméter alapterületű műhely. Mindösszesen hat és félmillió forint.. Kértek a KISZŐV-től a kölcsönös támogatási alapból, meg a minisztériumtól is pénzt. Nem ők nyerték a pályázatot. Azért a terv a megyének jó. 1975-re a megyei tanács 300 ezer, a KÍSZÖV pedig 500 ezer forint juttatást ígért. Nagyon reménykednek, hogy meg is kapják, s ha nem is sokat, de valamit építhetnek, új gépeket vehetnek a műszerészeknek belőle. A huszadik év eredményessége Gazdagodik a ktsz, s ezt néhéy a^t is bizonyítja. 1965-ben a szövetkezet vagyona — az álló és forgóeszköz együttes értéke — 438 ezer forint volt. Tavaly már 7 millié 499 ezer forint volt a vagyon. Büszkék a megyében ktsz-horgáía csapatra ' Az emberek is gyarapodtak, gazdagodtak. 1969-ben 122 dolgozój'a volt mar a ktsz-nek. es évi 23 ezer forint az átlagkereset. 'Tavaly 128 dolgozó, 25 500 forint körüli eves bért kapott. Hozzá kell tenni, hogy 1962 óta nem volt olyan esztendő, amikor a ktsz ne fizetett volna legalább kéthavi fizetésnek megfelelő részesedést dolgozóinak. Néhány éve az utánpótlásról is gondoskodnak. Tíz —tizenkét . tószegi gyereket várnak most is építőipari tanulónak. Saját nevelésű szakmunkásokat szeretnének, s meg is akarják tartani őket önálló pártszervezet, jó brigádmozgalom Nagy Lajos is kunmada- rasi ember, 1969-ben jött a ktsz-be. Vele jöttek a mada- rasi építők. Akkor határoztak úgy a ktsz kommunistái, hogy megalakítják az önálló pártszervezetet. Szükség volt rá, hiszen a párt ellenőrző, irányító feladatát nehezen tudta már megoldani a községi szervezet. — Azóta jobb a pártélet llálunk, sokan úgy érezzük, ■— bár ezt nem nekünk kell eldönteni. Valahogy családiasabb, bensőségesebb a hangulat is. Jó pklátási köröket is szerveztünk, ahova sok pártonkivüli jelentkezett. A brigádmozgalom is szép Sikereket hozott. Három nagyon jól dolgozó kollektívánk volt már évek óta. Mppt is ők dolgoznak az éves munkaverseny vállalásáért. A szövetkezet meg is becsüli, jutalmazza a legjobbakat. Minden évben négy-öt ember külföldi ju- talomüdüiéfSre mehet. — 1966-ban kiváló szövetkezet lett a tószegi. Van más kitüntetésük is. Atyus — Mészáros Mihály — a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója. A másik alapító, Kovács László is. Jómagam is — az elnök hátrahagyta magát a felsorolásban —• megkaptam már ezt a kitüntetést kétszer. — Mit adnak a fiataloknak? — Sajnos, kevés a fiatal. Fiatalodunk, cfe az átlagéletkor mégis inkább harminc- . pt, mint harminc év. Jó sportolóink vannak. Természetesen üzemi csapatok, nem rangos osztályokban játszók. De a sport erő, egészség. 4 birkózóink a KISZÖV megyei versenyén első helyezést vívtak ki maguknak. A sport horgászok ugyancsak elsők lettek. A kispályás labdarúgó csapatunk is elmegy sok bajnokságra. s 69-ben a második volt a ktsz csapatok versenyében. 1951. augusztus 13-án, este nyolc órakor a tószegi ipartestületben 12 ember aláírta a jelenléti ívet, jegyzőkönyvben mondta ki: megalakult a Tószegi Vegyesipari Ktsz. Húsz évvel később ezen a napon száznegyven ember gondol az alapítókra. Ki építő munkája, ki szerelés, ki meg hosszú számsorok összeadása közben A számvetés azt mutatta, jövője van a kis szövetkezetnek. Érdemes a megkezdett úton tovább járni. Maguknak építették ezt a szép központi telepet. Itt vannak műhelyek, irodák. A képen a dolgozó tagok