Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
Akézmitsem ér... E Ívben a szervezet minden alkotórészének ritmikusan egymással összhangban kell működnie. Elvben. A gyakorlatban azonban nem ritkák a ritmus-zavarok, az összhang hiányából következő bajok. Az ember ilyenkor orvoshoz megy, s elpanaszolja, hogy szíve, gyomra, vérnyomása, idegei... Az orvos gyógyszert ír, életmód változtatást javasol, esetleg kórházi kezelést. A szervezet alkotórészeinek egyensúlya — a beavatkozás eredményeként — legtöbbször helyreáll. Igaz, az emberi és a társadalmi szervezet nem azonos, de a hasonlat példaként használható. Elvben a társadalom minden alkotórészének is ritmikusan, egymással összhangban kell — kellene — működnie. Tehát az alkotórészek nagyon fontos csoportjának is, a gyáraknak, vállalatoknak. A gyakorlat azonban, akárcsak az emberi szervezet ^esetében, azt mutatja, hogy keletkezhetnek — keletkeznek is — ritmuszavarok, ellentmondások, ’.últerhelésből vagy éppen „túltápláltságból” származó feszültségek. Gyakorlati példával élve: a társadalomnak és a vállalatnak egyaránt érdeke, hogy a vállalat dolgozói alkotta kollektíva jövedelme növekedjék, életkörülményei javuljanak, munkavégzése könnyebb legyen. Ezt az érdeket azonban sokféle módon lettet képviselni, s ilyenkor teremtődhetnek — teremtődnek is — ellentmondások. A vállalat emeli termékei árát, holott ezek a termékek nem jobbak, mint korábban. Több jövedelmet ad dolgozóinak, ám e többet a társadalom más tagjaitól vette el, jogtalanul. A vállalat fejlesztési alapja terhére — amire most már módja van — nagyösszegű hozzájárulást ad lakást építő dolgozóinak. Igenám, de az így összezsugorodott fejlesztési alapból esetleg nem vásárolhat termelékenyebb berendezéseket, nem tökéletesítheti technológiáját... elmarad, korszerűtlen és drága termékeket visz piacra, azaz szembekerül a társadalmi akarattal és érdekkel. Pedig jót akart, sőt, a lakáshoz jutott dolgozók szemszögéből, jót is cselekedett. Tegyen tehát fordítva? A társadalmi igények, érdekek szolgálatára ügyeljen csak, s dolgozói sorsát bízza a véletlenre? papjaink egyik, morálisan és gazdaságilag egyaránt fontos kérdéscsoportja ez. Miként teremtődjék meg vállalat és társadalom „összeműködésének” módja, hogyan egyengessék az utat társadalmi és vállalati érdekek találkozásához a gazdasági szabályozók éppúgy, mint a közgondolkozást formáló eszközök? Lehet-e egyáltalán összhang a két érdek között? S ha igen, ki milyen mértékben feleljen az összhang megbomlásáért? Nem szükséges különösebben bizonygatni: az alkotóelemeknek a szervezet egészéhez kell igazodniuk, s nem fordítva. A szervezet működése érdekeken alapul, s ezért az alkotórészeknek ezeket az érdekeket szükséges szolgálniuk. Ahol azonban csak a jelent látják, vélekedhetnek úgy: némi ügyeskedéssel előnyhöz jutnak, hátha a szervezet nem veszi észre... Igenám, de a szervezet kerek egész, ha tehát itt elvesznek valamit, az ott, a másik helyen hiányzik. Azaz a szervezet — ha nem is azonnal — észreveszi a bajt, s a maga védelmében ellenintézkedéseket tesz. Joggal. Mert csakis így tarthatja fenn a legfontosabbat: az egész szervezet működését. Ezért, hogy sokféle vállalati panaszt — de vigyázzunk: nem minden panaszt! — aligha lehet komolyan venni. Például: minden vállalat szeretne hitelhez jutni, több bért fizetni, s így tovább. Ám „nem engedi az állam”, mert.. mert ügyel az egyensúlyra, arra, hogy mindennek fedezete legyen. Ilyen helyzetben hogyan lehet összhang rész és egész között? Éppen úgy, hogy a rész ott keresi az egész szolgálatát, ahol arra igény, szükség van, ahol az egészért a legtöbbet, s a leggazdaságosabban teheti. Hosszú távra tervezi tehát dolgát, nem kizsigereli, hanem edzi a. szervezetet, ritmuszavarok helyett tetteivel a jobb, az egészségesebb ritmus lehetőségét teremti meg. O tt cselekednek helyesen, ahol nem a vállalati érdekekhez és kívánalmakhoz próbálják igazgatni a társadalom szabta kötelmeket, hanem az utóbbiak alapos megismerése nyomán alakítják ki terveiket, formálják holnapjukat. Mert egyetlen alkotórész sem függetlenítheti magát a szervezettől; a kéz mitsem ér, ha a szem nem lát, ha az agy nem dirigálja az idegeket, ha a szív nem tartja fenn a vér ‘áramlását... A társadalom és a vállalat viszonya is ilyen. Csak ilyen lehet! Uj szifon patron üzem épül Répcelakon Az egyik legkeresettebb cikk napjainkban a ^ifon- patron. A répcelaki szénsavtermelő vállalatnál mindent elkövetnek a termelés növelésére, az igényeket azonban mégsem tudják kielégíteni. A patronnal készített szikvízből jelenleg csaknem háromszor annyit fogyasztunk mint üveges szikvízből, ásványvízből és üdítőitalokból együttvéve. 1961-ben még- csak húszmillió. 1985-ben 120 millió tavaly pedig 360 millió patront töltött az üzem. Az idei évre több mint négyszázmillió patront rendelt a kereskedelem, ami áprilisban már 480 millióra módosult A jelenlegi patronüzemet Évi 200 millió patron tóitól sére tervezték. A múlt év őszétől egy sor műszaki intézkedést hajtottak végre, minden helyet töltőgépekkel telepítettek be, hogy növelni tudják a termelést, s az üzem munkásai szabadszombaton és vasárnap is dolgoznak. « A végső megoldást egy most megindult beruházás jelenti: új patronüzemet építenek. Az üzemrész kiszolgálására épül már az új tisztító sor is, amely fogyasztásra alkalmassá teszi a föld mélyéből kitermelt széndioxidot. Az idén • elkészül a gyár új kazánháza és a mihályj üzemben is rekonstrukciót hajtanak végre, ______ • O t premier Szegeden Szombaton megkezdődött Szegeden az immár negyven éves szabadtéri játékok idei programja, a négy évtizedes múlt természetesen csak az 1931-es nyitányra igazít el, a háborúval megszakadt hagyományt 1959-ben újították fel, azóta viszont nyaranta. rendszeresen. A legfrissebb adatok szerint áltatában négyszázezren fordulnak meg a városban ilyenkor, nyolcvanezren tekintik tmeg a játékokat, melyeknek idei öt premierjén, előadásain várják az egymilliomo- dik nézőt. Jutalma öt évre szóló kétszemélyes bérlet. A Szegedi Szabadtéri Játékok történelme az ország legnagyobb népszínházának történelme. Szombat este Hacsaturján Spartacus című historikus témájú balettjét mutatta be az Állami Operaház együttese annak a Seregi Lászlónak koreográfiájával — rendezésével, akinek 1968 májusában Budapesten ez az első nagyszabású munkája hozta meg az^ Igazi nagy sikert. „Sokat tanultam Howard Fast regényéből, mely az ókori rabszolgalázadás mindmáig *— legjelentősebb művészi megfogalmazása — nyilatkozott a rendező. — Az én szövegkönyvemben másképpen heroikus Spartacus, mint az eredetiben: csupán egy a névtelen ezrek közül, akinek hősiessége is azoké, akik példáját »azóta követték.” A díszletező Forral Gábor elhagyta az operaházi bemutató kellékeit, s a festett falak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrengetegéhez, színhatásához alkalmazkodó mértani ábrákat komponált. A Spartacus megérdemelt szegedi sikere nincs előzmények nélkül, hiszen eddigi hetven bemutatója között szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baal- becki romváros „természetes” környezetében rendkívül hasznos tapasztalatokkal gazdagodott. A szegedi pre-- mier főszereplői Pülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Havas Ferenc és Sipeki Levente voltak, a fesztiválzenekart Pál Tamás dirigálta. Legközelebb július 23-án a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be az Ecseri lakodalmas című műsorát — Másnap, szombaton Muszorgszkij Borisz Godunovja kerül a közönség elé a bolgár Nikolai Gyuszelev címszerepével, — Vaszy Viktor vezényletével, Ezinetár Miklós rendezésében. Farkas Ferenc daljáté- kának, a Csínom Palkónak augusztus 6-án, Illyés Gyula Dózsa György című drámájának szabadtéri premierje augusztus 15-én lesz, A Szegedi Ünnepi Hetek augusztus végén záródó programjában a szabadtéri játékok mellett természetesen tudományos, zenei, ifjúsági, sport és más rendezvények is szerepelnek köztük a már megnyílt ipari vásár, a le- zájlott szakszervezeti néptáncfesztivál, maratoni verseny és a július 11-én megnyitott pedagógiai nyári egyetem. ’ N. L * Az OKP küldöttei Budapesten Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkár- helyettese és Rodolfo Mec- chini, a párt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. 1fla: Nem lezárt ügy Tisza túra Rombolt a vihar Bírósági tárgyalással végződött Döntött a Legfelsőbb Bíróság A tiszaugi klubkönytár Matematika a vízparton Pakisztáni szakadék A tudomány világából Egy község diagnózisa A képen: Jelenet a Spartácus-ból HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Fock Jenő interjúja az II Giornonak Fock Jenő, a Minisztertanács elnökg hétfőn hivatalában fogadta Italo Pietrát, az II Giorno című olasz napilap főszerkesztőjét és válaszolt kérdéseire. Az interjúnál jelen volt dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A 45. debreceni nyári egyetem Hétfőn délben ünnepélyesen nyitották meg a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában a 45. debreceni nyári egyetemet. Ördög László,, a debreceni városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a három hetes tartózkodásra Debrecenbe érkezett vendégeket, majd Kálmán Béla egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója mondott megnyitót Az idei debreceni nyári egyetemre 25 országból több mint kétszáz hallgató érkezett. A szocialista országok képviselőin kívül egyebek között Japánból, az USA- ból, sőt a Kanári szigetekről is érkeztek hallgatók. A legnépesebb az olasz küldöttség: több mint negyvenen hallgatják majd a2 előadásokat A finn, a francia, valamint a lengyel hallgatók közül számosán már több alkalommal résztvet-. tek a debreceni nyári egyetemen. A tanulmányok mellett számos egyéb rendezvény, kulturális műsor élénkíti a háromhetes programot, köztük népdaltanulás, összejövetelek, s ismerkedési estek, kirándulások a Hortobágyra és Debrecen környékére. A tokaji művésztelep A hétfőtől kezdődő két hétre az ország minden részéből érkezett tehetséges képzőművész-szakköri tagok vették birtokukba a tokaji művésztelepet. A szakköri tagok napközben képzőművészek irányítása mellett gyakorolják a festészet és grafika mesterfogásait, esténként pedig szakmai megbeszéléseken vesznek részt. Alkotótábor Siklóson Siklóson hétfőn megnyílt a fiatal kerámikusművészek nyári alkotótábora. Hazánkban ez az egyetlen társadalmi alapon működő művésztelep, amelynek résztvevői kifejezetten kerámiával foglalkoznak. A művészek a tanács vendégei: az gondoskodik a szállásukról, étkezésükről, s biztosítja a szükséges anyagokat, munkaeszközöket A várban rendezett ünnepségen — a tábort alapító és fenntartó szervek nevében — Bernics Ferenc, a Baranya megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője köszöntötte az ország minden részéből összesereglett vendégművészeket. A kerámikusok a középkori vár szállodai szobáiban laknak, műhelyeiket pedig a vár alatti XVII. századból származó hajdani kolostorban rendezték be. Az alkotótáborban készült művekből kiállítást rendeznek majd. Európa énekel Veszprémben, a vegyipari egyetem aulájában hétfő reggel megkezdődött az európai körusmozgalom kiemelkedő eseménye, a nemzetközi éneklő hét. A kórusok éneklő köszöntésével, több mint ezer dalos többnyelvű énekével kezdődött meg az egyhetes eseménysorozat gazdag programja. A bakonyi város már másodszor hívta meg Európa neves kórusait Ez alkalommal angol, belga, NSZK- beli, olasz és svájci énekkarok, köztük nemzetközileg elismert kórusok érkeztek Veszprémbe. A hazai kórusmozgalmat hét kiváló fővárosi és vidéki énekkar képviseli. Az éneklő hetek mottója — Európa énekel — a veszprémi programban is érvényre jut: a kórusok minden reggel összkari hangversenyt rendeznek. A napközi próbákat este a veszprémi várban újabb együttes koncertek, közösen, több nyelven előadott szabadtéri hangversenyek követik. Az éneklő hét hangversenyeit, szombaton és vasárnap fesztivál koncerttel fejezi be a találkozó 12 ven- dégkórusáhak több, mint ezerötszáz dalosa. Tudományos expedíció Hétfőn az év egyik legnagyobb szabású barlang-kutató expedíciója kezdődött Borsod megyében, az Eszt- ramos hegyen. A Bódva folyó fölé magasodó hegyoldalban a tatai művelődési központ biológusai és barlang- kutatói, valamint az MHSZ tatabányai könnyűbúvárai vertek tábort. A nagylétszámú kutató csoport két héten át „vallatja" majd Európa egyik leglátványosabb és legrejtélyesebb hévizes barlangrendszerét, az Esztra- mos-hegy gyomrában. A páratlan szépségű kristályképződményekkel borított barlang mélyén ugyanis több eddig ismeretlen mélységű tó található. Az eddigi vizsgálatok és a feltételezések szerint a tavak szintje alatt újabb ismeretlen barlang- rendszerek közelíthetők meg. A könnyűbúvárok megkísérlik átúszni a víz alatti szi ionokat, felmérik, feltérképezik a barlang víznlvó alatti világát. —^
