Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

1971. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az első csehszlovák atomerőmű j Rende’et a gép­járművezető k munka- feltételeiről és munkabéréről A Magyar Közlöny szerdai száma közli a munkaügyi miniszter, valamint a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter együttes rendeletét a gépjárművezetők munkafel­tételeiről és munkabéréről. Az új szabályozás értel­mében módosul a gépjár­művezetők túl munkaideje. A törvényes munkaidővel együtt a tehergépkocsiveze­tők munkaideje eddig ha­vonta legfeljebb a 300, a személygépkocsi vezetőké pe­dig a 310 órát érhette el. A 210 órás törvényes munka­idő változatlan, a túlmun­kaidő azonban ezentúl nem haladhatja meg ennek 40 százalékát vagyis a gépko­csivezetők havi munkaidejé­nek felső határa 294 óra. A cél ugyanis az, hogy a dol­gozók e rétegének a munka­ideje is csökkenjen. Ugyanakkor a miniszteri rendelet lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy ha mód- Felépült Csehszlovákia első atomerőműve. Képünkön: a juk van rá, felemeljék a reaktor látható, (Foto: CTK—KS) gépkocsivezetők bérét. Á Várta-lak es a Emlékeznek azokra a több r Állategészségügy, közegészségügy Ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága A város állategészségügyi helyzetéről tárgyalt tegnap Szolnokon a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az írásos jelentés részletes tá­jékoztatást adott a város Kevesebb a fertőző betegség Az utóbbi két évben mind a nagyüzemi, mind a háztáji gazdaságokban javult az állategészségügyi helyzet Az évente kétszer alkalma­zott preventív védőoltások eredményeként minimálisra csökkentek a fertőző beteg­ségek. Különösen jó ered­ményeket értek el a szarvas­marhaállománynál a száj- és körömfájás, a lépfene, ser­téseknél az orbánc, baromfi­nál a baromfi pestis megbe­tegedések megelőzésében. Jelentős előrehaladás tör­tént az utóbbi két évben az ma. Egymástól eltérő feltételek Az elért eredmények mel­lett sok gond nehezíti még az állategészségügy munká­ját. Egészségügyi szempont­ból meglepően eltérőek a szolnoki tsz-ekben és az ál­lami gazdaságban az állat- tenyésztés feltételei. Amíg például á Damja­nich Tsz saját erejéből ki­alakította a tbc-mentes szarvasmarhaállományát, addig a Vörös Mező Tsz te­heneinek 100 százaléka gü- mőkór fertőzött, s ez lassan exporttervük teljesítését ve­szélyezteti. A Damjanich Tsz-ben az utóbbi két évben a sertés- állomány elhelyezési felté­teleinek, -takarmányozási körülményeinek javításával elérték, hogy alig fordult elő súlyosabb sertés meg­betegedés vagy elhullás. Ez­zel szemben az állami gazdaságban a bel- és kül­földi piacokról vásárolt ma­lacok 80 százaléka — ép­pen az egészségtelen elhe­lyezés miatt — hurutos, Mit kell tudni a mezőgazdasági termények tűzvédelméről? három termelőszövetkezeté­nél, állami gazdaságánál, va­lamint az egyéni állattartók­nál tapasztalt állategészség­ügyi helyzetről. állati eredetű nyers, félkész és késztermékek ellenőrzésé­ben. A személyi feltételek megteremtésével — négy ál­latorvos, egy szaktechnikus —rendszeres ellenőrzést tar­tanak a piacon, a húsboltok­ban, és a hústerméket elő­állító és feldolgozó üzemek­ben. Az elért eredményekhez nagy segítséget nyújtott a felépített új állategészségügyi állomás és az új állatorvosi rendelő korszerű laboratóriu­gennyes tüdő-mellhártya- gyulladásban betegedett meg. Az így legyengült álla­tó’., között kunzendor para- tyfus fertőzés lépett fel és 1969-ben 50 százalékuk, 1970- ben pedig 20 százalékuk el­hullott. Gondokkal küzdenek a Lenin Tsz tehenészetében is, ahol a téli időszakban, ellé- sek után coli baktérium ál­tal okozott bélfertőzés lép fel, ennek következménye, hogy 5—10 százalékos a bor­jú elhullás. Javulás nem várható A vita során több, felszó­laló tette szóvá, hogy az állategészségügy munkájá­ban jelenleg az állatife­hérje feldolgozó vállalattal (ATEV) van a legtöbb baj. A vállalat eddigi gondjait növeli az is. hogy a budapesti Illatos úti állatifehérje fel­dolgozó üzemet Tökölre tele­pítették ki. Az új üzem mint 50 éves filmkockákra, amelyek a Balatonhoz induló sápadt, vékony munkásgye­rekeket örökítették meg? És azokra a pillanatokra, ami­kor először találkoznak a tó vizével, s mint elszabadult kiscsikók vágtatnak keresztül a hullámokon? ^Köszöni az egész tábor!“ Ezek a képek idéződtek fel bennem, amíg a deszka illatú, nyers sárga faházak előtt álltunk, s a tsz-elnök jelképesen átadta az ünnep­lőbe feszítő gyerekeknek a tábor kulcsait A puszi után pedig a napbarnított tábor­lakók a maguk költötte csasztuskával harsogtak kó­rusban köszönetét: „Fekete, fehér, igen, nem, jobb a jaház, mint a sátor, köszöni az egész tábor! Hur­rá, hurrá, hurrá!” A gyerekek úgy látszik nem változnak, éppúgy tud­nak örülni, mindenről meg­feledkezve lubickolni és si- valkodni, mint az 50 évvel ezelőttiek. Alföldi, hegyet és nagy vizet még sose látott kis palánták, a balatoni nyá­ri tábor számukra is feled­hetetlen élmény. Bereczki László, a rákóczifalvi Rákó­czi Tsz elnöke hiába paran­csolt rám, hogy őrizkedjek a nagy szavaktól, a körül­mények rákényszerítenek használatukra Az országban eddig ugyanis példa nélkül áll, hogy egy termelőszövet­kezet üdülőtábort építsen a falu gyerekeinek, s autó­busszal szállítsa háztól-házig a hetenként váltakozó cso­portokat Amikor még elszökött a disznó De a hogyan, miért, mi­ből kérdést nemcsak az új­ságírók kérdezték a roman­tikus kömyezetben felállí­tott kényelmes íaházak lát­Kapta-lak tán, hanem a KISZ KB mun_ katársaj is. A Várta-lak és a Kapta-lak eszmei értékét a hasonló táborhelyek fölé emeli, hogy a termelőszövet­kezet jelentős — több mint százezer forintos — anyagi támogatásán kívül szinte az egész falu ténykedett létre­hozásában. A kiszesek irtot­ták ki a bozótot és adták oda a televíziós készülékü­ket, a tanács szervezte a társadalmi munkát, a vas­ágyakat a pedagógus szak- szervezettől kapták, a szü­lők közül pedig nem egy a szállításnál és a házak ösz- szeállításánál serénykedett. A pedagógusok, akik már ll éve járnak nyaranként Balatonzánkára táborozni a gyerekekkel, alig hittek a szemüknek, úgy megváltozott a rég ismert környezet. — A táborozás eddig is érdekes volt és ha fáradtsá­gosán is, de minden évben megszerveztük, mert jóné- hány gyerekünknek az orvos levegőváltozást írt elő. A drágább nyaraltatást sok szülő nem bírja. Érkezés után három napig mindig csak aludnának, aztán far­kasétvágyuk lesz és renge­teg tejet isznak. Öröm látni, hogy napról napra barnáb­bak, s mire hazaindulunk még az arcuk is kigömbö- lyödik — mondja dr. Varga Ferencné csapatvezető. — Eddig sátorban laktunk, töm­tük a szalmazsákot, árkot ástunk, de ha nagyobb esőt kaptunk, bizony jól megáz­tunk. Olyankor főztük a for­ró teát, átöltöztettük a gye­rekeket, nehogy meghűlés legyen a nyaralás vége. Egy- időben saját konyhánk is volt, s a szövetkezettől kap­tunk egy disznót meg egy juhot A disznóölés, a hurka, a kolbász érdekes színfoltja volt a táborozásnak. Egyszer előfordult, hogy megszökött a disznónk, eltévedt a sűrű­lakói ben és egész éjjé} kereshet­tük a heti „kosztunkat”. Jövőre zuhanyozó is lesz A házakban huszonkettőn laknak. A szobákat ügyes ötletekkel varázsolták ottho­nossá. Dunsztos üvegben mezei virág, a falon maguk festette képek, függönyök, a padlón szőnyegnek „kineve­zett” takarók. A fiúk szobá­jában jöttünkre lázasan rá­molni kezdtek, de még a rendcsinálás végen is egy- egy „haszontalan” zokni, kis_ ing még kardigán is előkan­dikált a bőröndökből. A villanyt már bevezették, a vizet még úgy kell kan­nákban felhordani. — Jövőre fürdőbarakot építünk, mosdóval, zuhanyo­zóval. A következő évben pedig még egy házat, — so­rolja a terveket Bereczki László. — De nagyon kérem — fordul a pedagógusokhoz — ne vegyék úgy a gyere­kek, hogy mindezt valakitől kapták, s úgy érezzék, há­lálkodniuk kell. Ez nem tsz- tábor, hanem úttörőtábor, a gyerekeinké. Hiszen vala­mennyien azt akarjuk, hogy a Rákóczifalván felcsepere­dő kisiskolások ne csak hír­ből tudJák, milyen a balatoni nyaralás, hogy minél többet lássanak, ismerjenek meg a világbóL Legjobb a fürdés Az ebéd után — a strand vendéglőjébe járnak étkezni, ami ugyancsak érdekes és új a gyerekeknek — a vacso­ráig fürdéssel, labdázással, fagyizással telik az idő. — Cseh Zsuzsi, Hellenpach Er­zsi és Kóvács Misi életük­ben először jöttek a Bala­tonhoz. „Nagyon szép és leg­jobb benne fürödni” — mondják. „A koszt is finom, főleg a zacskós tej” — böki közbe egy apró fekete kis­lány. Durkó Erzsi és Bognár Ilonka pedig, akik először töltenek hosszabb időt a szülői háztól távol, azt üze­nik az édesanyjuknak: „Ne izguljatok, nagyon jól va­gyunk, csak rövid az egy hét”. Bármilyen kedvesen is fo­gadtak érkezésünkkor, észre­vettük, hogy délután már feltartjuk őket. Hiszen ami igaz, az igaz, drága perceket raboltunk el a fürdéstől, a hintázástól, meg a tollaslab- dázástól. S még elérzéke- nyülve integettünk a busz­ból, amikor ők már ruhát ledobálva egymást kergetve futottak be a vízbe. . *—« borváth ■—< Több helyütt még mindig figyelmen kívül hagyták a kalászos mezőgazdasági ter­mények betakarítására vo­natkozó tűzrendészeti elő­írásokat. Az elmúlt hetek­ben az ország különböző részein többször is kérték a tűzoltók segítségét a terme­lőszövetkezetek. Legutóbb például a fertőnémeti Ápri­lis 4. mezőgazdasági terme­lőszövetkezet: a tsz vasút mellett mintegy száz ka­taszteri holdas búzatáblája a mozdony szikrájától lángra­Szombaton fesztivál Szombaton Szegeden meg­kezdődik a szakszervezeti együttesek népitánc feszti­válja amely két év óta nem­zetközi jelleggel kerül meg­rendezésre a Tisza-parti vá­rosban. A rendező szervek, a SZOT és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa meghívása alapján 6 neves hazai és 6 szocialista orzág- ból érkező külföldi együt­tes vesz részt a versenysze­rű, értékes díjakkal Jutal­mazott műsorokon. Bemuta­tó jelleggel fellép a feszti­válon az ÉDOSZ Szeged együttese is. A találkozón résztvevő együttesek szombaton dél­után népviseletbe öltözve a megyei állami gazdaságok és tsz-ek lovasfogatain fel­vonulnak a város egyes út­kapott, s a búzatáblának csaknem egynegyede telje­sen leégett. A kár összege meghaladta a százezer forin­tot. Ugyancsak a mozdonyból kipattanó szikra gyújtotta fel a ceglédi Alkotmány Tsz 1,5 kataszteri holdas szal­máját, valamint a zala me­gyei zalabéri tsz 40 holdas árpatábláját is. Ilyen és hasonló tűzese­tek megelőzése érdekében a Belügyminisztéium tűzren­dészeti országos parancsnok­sága felhívja a mezőgazda­szakaszain. Fúvószenekarok kíséretében érkeznek a Széchenyi térre, ahol a vá­rosi tanács épülete előtt 18 órakor felvonják a népi- táncfesztivál lobogóját. Tim- mer József a SZOT titkára nyitja meg a július 15-ig tartó eseménysorozatot, majd Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese a vendéglá­tók nevében köszönti a részt­vevőket. Ezután színpompás­nak Ígérkező folklór prog­ram következik a Széchenyi téren. Minden külföldi együttes rövid műsort ad program­jából. A magyar csoportok tagjai közösen körcsárdást mutatnak be, majd táncba viszik a külföldről érkezett táncosokat, őket is megtar még nem működik teljes kapacitással, így a budapesti volt üzem munkájának egy jelentős részét a szolnoki ATEV vette át. Szinte min­dennapos jelenség mostaná­ban, hogy korszerűtlen szál­lítási eszközökkel — néha nyitott kocsikban — állati hullákat visznek át Szolnok utcáin bűzt árasztva, növel­ve a fertőzés veszélyét, ront­va a város amúgyis szennye­zett levegőjét. Sajnos a vállalat az ál­lategészségügyi állomás igaz­gatóságának figyelmeztetése ellenére sem változtat az ál­datlan állapotokon. A közel­jövőben nem tei’vezi sem a szállító eszközök korszerű­sítését, sem az elavult üzemrészeknek a felújítását. Arra hivatkozik, hogy köz­pontjuk minden oénzt a tö­köli üzem létrehozására használ fel. Az állatifehérje korszerűtlen feldolgozása pe­dig éppúgy veszélyezteti az emberek egészségét Szol­nokon, mint Budapesten. A végrehajtó bizottság vé­gül a következő határozati javaslatokkal kiegészítve fo­gadta el a jelentést. A vég­rehajtó bizottság elismerését fejezi ki a városi főállator­vosnak és munkatársainak a túl rkulózis és az aktív bru­cellózis felszámolásában el­ért eredményekért. Felhívja a tsz-ek figyelmét, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot az állat-férőhelyek korszerűsítésére, az egészség- ügyi követelmények betartá­sára. . Utasítja a vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tály vezetőjét, hogy segítse az újonnan létesített városi állatorvosi rendelő jobb ki­használását. A városi főál- late-vossal együttműködve adjon segítséget a Vörösmező Tsz-nek a tuberkulózis fel­számolásához. Végül, hogy adjon jelentést a város ál­lategészségügyi helyzetében bekövetkezett változásokról. sági létesítményvezetők fi­gyelmét,' hogy a kalászos termény aratását a vasútvo­nalhoz közelebb eső részen kezdjék meg: a learatott terményt, szalmát a vasút­vonaltól legalább 60 méter távolságra helyezzék el; az aratással egyidőben a kalá­szos termény és a vasútvo­nal között legalább négy ba­rázda szélességű, az egész tarlón végighúzódó védő­szántást végezzenek. nítva erre a hagyományos magyar táncra. A színpompásnak ígérke­ző megnyitó ünnepség után este az új-szegedi liget szabadtért színpadán meg­kezdődik a versenyszerű a zsűri által már értékelésre kerülő program. Az első es­te négy együttes lép szín­padra. 11-én, vasárnap 13- án kedden ugyancsak itt folytadódik a fesztivál, amely a 15-i gálaesttel, a díjak kiosztásával zárul. A népitáncfesztivállal meg­kezdődik az 1971. évi sze­gedi ünnepi hetek gazdag programja, amely augusztus 21-ig szinte minden nap sok­fajta szórakozási lehetőséget ígér a szabadtéri játékok előadásaira és más esemé­nyekre érkező vendégeknek. Gépipari mérnök vagy felsőfokú technikumi végzettséggel rendelkező, legalább 10 éves gyakor­lattal és termelésirányításra való fel- készültséggel biró dolgozót, vegyes profilú kisipari szövetkezethez műszaki vezetői beosztásba» felveszünk. Tempó Ksz. Szolnok, Gábor Áron tér 1/a. nniiiiiim —~i a nemzetközi népitáne megnyitója Szegeden

Next

/
Oldalképek
Tartalom