Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

4 StZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I97Í, július 7. BARÁTOKNÁL JÁRTUNK Uj városrészek 2. a régiek mellett Az Alsó város áramló for­gatagát magazinjainak, ká­vézóinak,' éttermeinek, szó­rakozóhelyeinek köszönheti. Míg a Felső városban csak tudományos és egyéb intéz­mények kaptak helyet, ad­dig az Alsó városban bonyo­lódik a tulajdonképpeni bel­városi élet. Első nevezetessé­ge a Niguliste templom (tornyát most restaurálják), melyet a tengeri hajósok védőszentje, Szent Miklós tiszteletére emeltek. Kezdet­ben háromhajós, nyitott fe­délszékes templom volt, de az 1433-as tűzvész után át­építették, s végső formája gótikus stílusú bazilika lett. Értékes kincse a fara­gott fa oltár, amelyet Her­man Rode lübecki művész készített 1482-ben. Innen ke­rült a Művészeti Múzeumba a szintén lübecki Berndt Notke Haláltánc című képe, amely a legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegek képviselőit ábrázolja, amint kisded élet­táncukat lejtik a kiekrülhe- tetlen és rájuk váró halál figyelő árnyékában. A Nigu­liste utca a Régi piacra (Va- na turg) vezet, amely öt ut­ca találkozásánál fekszik. A 16. században a lakosság megnövekedett igényei miatt a piacot áthelyezték a város­háza előtti térre. A Régi piacról továbbhaladva a Ni- koláj orosz pravoszláv templomhoz jutunk, ame­lyet 1827-ben emeltek késő­klasszicista stílusban. A ré­gi piac környékének közép­kori házai közül kiemelke­dik a tallinni Városháza épülete. Egyike Észak-Eu- rc a legrégibb és legnagyobb hasonló építményeinek. A 14. században épült, s a mai napig hasonló funkciót tölt be. Mai képét 1401— 1404-ben nyerte, építészetileg több stílus keveredését mu­tatja. Keskeny, ráccsal bo­rított ablakai, a fogazott fa­lak, a lőrések az erődítmény jellegű építészet emlékeit őr­zik. Monumentális hatását az árkádok, valamint a 62 mé­ter magas, nyolcemeletes to­rony biztosítja. A Nagy Hon­védő Háború alatt leégett, s csak 1952-ben állították helyre. A tornyot 1530-tól díszítő „Vana Tomas” (öreg Tamás) megrongáló­dott figurája bekerült a Vá­rosi Múzeumba, s helyette Salme Raunam ötvösművész másolata jelzi a tallinniak számára a széljárást. A Vá­rosháza nyugati oldalán a 17. századig egyéb széljelző figurák és ördög-sárkányfej formájú vízköpők is voltak. A Városháza téren vég­zett ásatások tanúsága sze­rint ezen a területen valaha nemcsak élénk kereskede­lem folyt, de itt készítették a különféle mesterek, iparo­sok eladásra szánt termé­keiket is. A tér legérdeke­sebb épülete a Városi pati­ka, amelyet még 1422-ben alapítottak és a mai napig működik. Nemcsak a Bal­tikumon, de Európában is az egyik legrégibb patika. Ér­dekessége, hogy 1583-tól egé­szen 1910-ig egyetlen csar Iád, a Burkhardt familia tu­lajdonában volt. Belső dí­szítményeinek, eredeti falai­nak kibontása és restaurá­lása folyamatban ván. A patikától nyílik a Pikk ut­cába vezető Saikang, azaz a „Pékek utcája”, amely a kö­zépkori kenyérsütő meste­rek műhelyeiről kapta a ne­vét. Az utca végén ötlik sze­münkbe a Szentlélek temp­loma. A gótikus épület mun­kálatait a 14. század második felében fejezték be, a barokk tornyot pedig a 17. század­ban építették hozzá. Az 1433- ban öntött harang szintén egyike Tallinn legrégibb em­lékeinek. A templom belse­jének legértékesebb munká­ja Berndt Notke által 1483- ban készített díszes, faragott faoltár. Tallinnban kezdettől fog­va nagy szerepet játszott a kereskedelem. A hansa-váro- sok jellegzetes kereskedőhá­zai ismétlődnek a tallinni kes­keny utcákban; fakapus emeleti raktárajtajukkal, csúcsíves keskeny homlokza­tukkal, keskeny kőkeretes ablakaikkal, kapujukkal. Ilyen a szorosan egymáshoz Simuló három szűk épület- együttesből álló „Három nővér”, s a másik utcában a hasonló építésű „Három fi­vér” háza. A középkori Pikk utca egyik nevezetes épüle­te a gótikus stílusban épített „Nagykereskedő céh háza”, amelyben ma az Észt SZSZK Állami Történeti Múzeuma kapott helyet'. Az épület homlokzati kiképzéséhez jól illeszkedik a kőportál és a hatalmas kapu, valamint az 14 j-ból származó réz ko­pogtató. Eredeti formájában megmaradt az épület kétha- jós terme, amelyben különö­sen . figyelemre méltó a három hatszögletű, gazdagon díszített kőpilaszter. Vala­mivel feljebb az utcában áll a „Feketefejű testvérek há­za”. Ez a rend L399-ben szer­veződött, s tagjai csak nőt­len kereskedők, illetve azok nősülés előtt álló fiai lehet­tek. Nevüket a címerükben ábrázolt mór fej (Szent Mauritius) után kapták. A testület 1940-ig működött, s egyike volt a német nagy- birtokos burzsoázia reakciós szervezeteinek. Ebbe az épületbe 1495-ben költöztek a rpnd tagjai. A reneszánsz stílusú homlokzatot 1597-ben képezték ki, s mai napig ép­ségben megmaradt. A XVI. századi kaput reneszánsz stílusú faragványok, díszítet­ték. A kapu felett látható a testület címere. Az Oleviste templom ha­talmas tornyával Tallinn egyik ékessége., A krónikák már 1267-ben említik. Je­lenlegi gótikus formáját a XVI. században nyerte. A templom több ízben leégett, melynek során belső értékei közül sok odaveszett. Mai belső terét a XIX. század közepe táján alakították ki. Az Oleviste templom mellett a Pikk utcában kaptak he­lyet a Tallinnban kiadott napilapok és folyóiratok szerkesztőségei. Egyik régi, keskenykapas épület oldalán olvashatjuk a Néplap test- vtrlapjának az öhtuleht- nek nevét is. A Pikk utcát a Nagy Tengeri Kapu zárja le. A régi tallinni városfa­lon hat kapu volt. Mind­egyik kapubástyát lebocsát- ható vasráccsal zárták le, — az erődöt öve­ző vizesárok felett pedig a kapukhoz felvonóhíd veze­tett. A vizesárok átellenes oldalán álltak a külső vé­delmi kapuk. A hat kapu­bástya közül csak a Nagy Tengeri Kapu maradt meg, illetve a Viru Kapu két sarokbástyája. A Nagy Tengeri Kapu mel­lett áll egy alacsony, kerek védelmi bástya, a „Kövér Margit”, melyet 1518-ban kezdtek építeni; Egri—Szabó (Folytatjuk) •*" Avo Keerend: TALLINN A Mongol Népköztársaságban az elmúlt években iga­zi szocialista kulturális forradalmi átalakulás és fejlő­dés ment végbe. Az 1950-es évek kezdetére teljesen fel­számolták az analfabétizmust, a 12—49 év közötti la­kosság 66 százaléka jelenleg elvégezte az általános isko­la negyedik osztályát. Minden negyedik ember valami­ben tanintézményben tanul. Papagáj- gyűjtemény Vlagyimir Kadukov mur- manszki műkedvelő ornitoló­gus a helyi természetbarát klubnak ajándékozta papa­gáj gyű j teményét. A kollekcióban — amely­nek összeszedésén sok éven át fáradozott — 260, külön­böző országokból származó madárfajta van. Akadnak már fogságban tartott példá­nyok keresztezése révén ki­alakult, új fajták is. Mivel a papagájok között jóné- hány „külföldi” is van. kö­vetkezésképpen különböző nyelveken beszélnek. képernyője ELŐTT A MODERN TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA LEXIKONA Prog­ramozás Az elektronikus számító­gépek működését a program vezérli. Ez a program nem más, mint a feladatot meg­oldó ún. algoritmusnak, szi­gorúan meghatározott műve. letek egymásutánjának olyan alakja, amelyet a számító­gép „megért”. A programo­zás tehát hasonlít a fordítás­hoz: az algoritmusok nyel­véről a gép nyelvére. A szigorúan vett progra­mozást tehát meg kell előz­nie a feladatot megoldó al­goritmus kiválasztásának. — Ezt többnyire olyan mate­matikus végzi, aki ismeri a matematikai szaknyelv fi­nomságait, de ismernie kell azt a területet is, amelyen a megoldandó probléma fel­merült. A programozó mindig törekszik arra, hogy a fel­adatot visszavezesse már ismert és megoldott felada­tokra. Ez legtöbbször ' úgy ' történik, hogy kisebb rész- * feladatokra bontják a kiin- i dűlőt. Ez a törekvés aztán kialakított néhány általános programozási „fogást”. Ilyen például a ciklusos progra­mozás, amely azon alapszik, bogy a számítógép könnyen ismételni tud megadott mű­veletsorokat. — Sokszor ugyanis fokozatosan közelít­ve (iterálva, approximálva) oldja meg a számítási fel­adatot: minden ciklus után megvizsgálja az eredményt, mennyi az eltérés egy rög­zített értéktől? az ered­ménynek megfelelően azután módosítanak a kiinduló ada­tokon mindaddig, amíg az eltérés nullává válik. Kialakultak különböző programrészek, (szubrutinok) is, amelyeket a gép memo- rikájába tárolnak és egyet­len utasítással be lehet hív­ni őket. Vagyis, nincs szük­ség arra, hogy minden eset­ben leírják a szorzás vagy a gyökvonás stb. algoritmusát lépésről-lépésre, elegendő, ha a szorzás, vagy a gyök­vonás szubrutinjának nevét írják le, mert hisz a gép ennek alapján már „tud” szorozni is. A programozás mindig valamilyen programnyelven történik. Bizonyos értelem­ben ezek valamennyien uni­verzálisak, (Algol, Cobol, stb.) de tulajdonképpen csak egy-egy problémacsoport — (pl. közgazdasági) megoldá­sára készültek, ugyanakkor az ilyen úgynevezett magas­szintű összeállító program­nyelven írt utasításokat a gép még nem tudja végre­hajtani. Először le kell for­dítania (egy beépített fordí­tóprogrammal) saját gépi nyelvére a programot. Vi­szont mégis érdemes ilyen géptől független programo­zási nyelveket használni, mert így nincs probléma megol­dása egy meghatározott szá­mítógéphez kötve (már sok helyen vannak is program- könyvtárak. ahonnét kölcsön lehet venni egy-egy problé­ma megoldó programot), — másrészt alkalmasak rá. hogy a számítógéptől függet­lenül is, mint nyelvet hasz­nálják őket, természetesen szakkérdések vizsgálatára. 320 milliárd köbméter földgáz A Szovjetunió fűtőanyagá­nak túlnyomó részét a föld­gáz és az olaj szolgáltatja. A felhasználók között első helyen áll a kohászat, a vegyipar és az energetika. 1966-ban a szovjet népgaz­daságban 128 milliárd. 1970. ben 200 milliárd köbméter földgázt haszáltak fel. A háztartásokban egyre gyak­rabban találkozunk gázfű­téssel. — évente 3 millió új fogyasztót kapcsolnak be a hálózatba. — egyharmaduk vidéken van. Családok mennek, csalá­dok jönnek: az utóbbi idő­ben nagy a családjárás a képernyőn. A Forsyte-ok még kj sem húzták a lábu­kat a képernyőről, egy újabb família, az artista Doria-család máris megje­lent a folytatás igényével. Csütörtök esti bemutatkozá­Országos visszhanggal bú­csúzott vasárnap este Gál. sworthy regény beli családja. Mi tagadás a már említett szereplők és a többiek, a terebélyes család tagjai foly­tatásról folytatásra egyre közelebb kerültek hozzánk. S a sorozat befejeztével már állíthatjuk: Forsyte-ék győ­zelme kétségtelen a képer­nyőn. Erről villanyszavazásos eredmény is tanúskodott, megawattokban kifejezve. A közönség rokonszenve 79 megawattnyi villamosener- gia-fogyasztásban realizáló­dott. Feltehetően 790 ezer 100 voltos égő gyulladt ki az elismerés fényeiként. Mi lehet a titka e párat­lant sikernek? Annak, hogy a „nagy dekadens” üzenete ilyen mértékben talált el a né­zők szívéhez; hogy az a re­gény, amelyről nem oly rég még csak egy-két irodalom- kedvelő ismert, most milliók „kezébe került”. Hogy az író, akiről irodalomértők kö­rében már a két világhábo­rú közötti időben is jogosan esett bíráló szó, olykor in­gerült formában is, most egyszeriben előlépett a leg­olvasottabb írók közé. Sőt, már televíziós szakmai kö­rökben is egyre több szó esik a Forsyte sikeréről. Arról tudniillik, hogy az irodalmi művekből készült tv-sorozatok, hogyan gyúr­ják meg, és kitartó munká­val végül is hogyan szelídí­tik magukhoz a nézőt, ép­pen azáltal, hogy a folytatá­sokban a néző hétről hétre ismerőseit köszöntheti a kép­ernyőn. Hogy ezáltal a néző számára megadatik a bele- olvasás, az „előveszem is­mét a regényt” olvasói örö­me, hogy a folytatások ré­vén a kérdéses mű ott van állandóan a „polcunkon”. S kényünkre, kedvünkre „be- le-beleolvashatunk”. Két­ségtelen ez is a filmsorozat sikerének titka. De ezenkí­A Telitalálatban a játék­vezető Vitray Tamás mellett most már hetek óta a leg­biztosabb résztvevő Morvái László. (Esetenként még a zsűri is változik). S mint láthattuk játékosi trónjától szinte lehetetlen megfoszta­ni. Legutóbb sem sikerült. Pedig a zsűriben lett volna éppen hajlandóság, hogy esetleg megszakítsa e való­ban páratlan sikersorozatot. De mit tesz isten, amikor a zsűri jó indulata — talán taktikai okokból — ellene fordult, még mindig ott volt a szerencse istenasszonya, aki végül is Morvái torpe­dóit egytől egyik célba irá­nyította. S hozzáteszem rög­Több menetes küzdelem­ben végül országos szava­zással eldőlt, hogy a ripor­teri munkára vágyat érző fiatalok közül ld az első. A villanygyújtogatás eredmé­nyeképpen a közönség ked­vence, dr. Feledy Péter nyerte el a csillogó, ragyo­gó aranymikrofont. Azt hi­szem jogosan. Elsőségéhez csupán egyetlen adalék: a Balaton partján készített ri­portok között csupán az övé volt az, amelyben a ripor­ter kritikai magatartása is megnyilvánult. Aki nemcsak érdekes alanyokat derített fel. de az alanyok kissé kü­lönös (számomra érthetet­len) életmódjának fonáksá­gaira is felhívta a figyelmet. Ilyen értelemben minden; sukról egyelőre csupán any- nyit, hogy akkor vált élve­zetessé, amikor legfőbb att­rakciójukat, a lélegzetelállí­tó- trapéz-számukat bemu­tatták. Egyébként a családi toborzás bizony eléggé hosz- szadalmas időtöltésnek szá­mító üres járattal párosult. vül még sok más. Szerintem alighanem ügyesen csoma­golt érzelmessége, szenti- mentalizmusa is. Elegendő, ha ezúttal a könnyfakasztó utolsó részre, a hattyúdalra' utalok. Gondoljunk csak Jón és Fleur operettbe illő nagy szerelmi jelenetére, ahol ilyenek hangzanak el az érzelemtől kicsorduló nagy pillanatokban: „Szere­tem az aszály szagát”, „Én meg az esőét; Csókolj meg, hét évig vártam erre; Min­dig az enyém voltál; Hát nem csodálatos, hogy semmi sem változott.” Ez utóbbi­ról nem nehéz megállapíta­ni, hogy nem esik messze a közismert Megáll az idő sláger fájától, a közhelysze­rű frázisok világától. De hasonló hangulatot áraszt és gondolatot ébreszt Fleur re­ménytelennek tűnő nagy szerelme is, amely szerin­tem már-már az érzelmes ponyva határát súrolja. To­vábbá az is, ahogyan halá­los ágyán Soames feje köré glória fonódik. Hogy siker lehetett a 26 részes tv-film, abban sze_ rintem nagy része van — és ezt nem győzzük hang­súlyozni — a rendkívül ma­gas színvonalú, az eredeti alkotással egyenértékű ma­gyar szinkronnak is, amely még az eredeti változat egyenetlenségeit és már-már elbirhatatlan érzelmességét is feledtetni tudta helyen­ként, már amennyire tehet- ',nj3n\ te. Eric Porter színészi já­téka és Tomanek Nándor zseniális hangja házasságá­val tökéletes egység szüle­tett. Bravúros teljesítmény, ami a sorozat egyik fő vonzerejét Jelentette. Aki a film után sem akar búcsút venni a Forsyte- családtól, annak maradt egy lehetősége: a könyvtár, ahol Galsworthy „szeretettel vár­ja”. tön, bizonyára sokak örömé­re. Mert valahogy azt érez­hettük, hogy ezzel Fortuna valójában igazságot tett. És ha már itt tartunk, égyet- ien megjegyzést: a játék tisztasága szent dolog. Meg­sérteni — semmilyen for­mában — nem ildomos. — Mint ahogy ez legutóbb majdnem sikerült Épp ezért, amikor játék közben tudomást szereztem, hogy van hely e széles hazában, ahol a mi piszkénket szőrös fügének titulálják, menten egy másik képzet társult bennem a szőrös gyümölcs képéhez: a szőrös szívű zsűri képzete. (Tisztelet a kivételnek.) képpen ő bizonyult verseny­társai közül a legérettebb­nek. Akadt riporter-jelölt, akinek egyetlen szava sem volt pl. ahhoz, hogy két nap alatt hová lett az a 800 fo­rint, amivel az egyik meg­kérdezett érkezett a felelőt­len kikapcsolódás balatoni paradicsomába. Egyébként sok tanulsággal szolgáló, új színeket felmu­tató és friss hangulatot árasztó riport-füzért készí­tett a négy döntőbe jutott versenyző. És jól sikerült az esti ünneplés, illetve búcsúz­kodás megtűzdelve a ki- mit-tudosak mai bemutatko­zásával. Csupán Angyal Já­nos paródiái nem illettek a természetes hangulatú est keretébe, ^ ■ • -híéL uA Soames, Fleur, Jon.., Isten veletek Még mindig Morvái Riporterek találtattak

Next

/
Oldalképek
Tartalom