Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

1970. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nem kapnak újságot... Vendég voltam Cserkeszöllőn Kézbesítési gondok Jászalsószentgyörgyön — Nekünk olyan megszo­kott az újság, hogy ha egy nap nem jutunk hozzá, na­gyon hiányzik. Rendszeresen előfizettünk a Népszabadság­ra, a Néplapra, a Tanácsok Lapjára, a Képes Üjságra, de egyéb lapokat is vásároltunk. Most még a pénzünkért sem mindig kapunk újságot —so­rolta Ronyecz Sándorné. — Amikor megtörtént a baj, vagyis kézbesítő nélkül maradt a falunak ez a része, — Mi a debreceni posta- igazgatóságnak is írtunk — amiatt, hogy nem kapjuk meg az előfizetett újságokat — kapcsolódott a beszélge­tésbe Oláh Lászlóné. — A válasz az volt, hogy a hírlap­kézbesítés — munkaerőhiány miatt ideiglenesen szünetel, s hogy a lapokat átmenetileg a postahivatalban kapjuk meg. — Csakhogy nem kaptuk — tromfolt egy idős asszony, — amikor bementem a pos­tára, hogy elkérjem a Szol­nok megyei Néplapot, ami­nek évek óta előfizetői vol­Ez az amit nagyon fájlal­nak Jászalsószentgyörgyön az úgynevezett alvég lakói. A postahivatal gondja, tehetet­lensége miatt kimaradtak a különböző újságok előfizetői közül. Áruspéldányként se mindig tudják megvenni ked­velt lapjukat. — Egy hónap alatt' például a Népszabadság 138-ról 99-re, a Néplap- 156- ról 110-re, a Szabad Föld 353- ról 295-re csökkent. S mind­ez azért, mert egyszerre két kézbesítő is elment a pos­tától. Amikor ennek okát tuda­koltam Sas Tamástól, a hi­vatal vezetőjétől, a követke­zőket mondta: nagyon sérelmesnek tartot­ták az alvég lakói, hogy nem kapták meg az előfizetett új­ságokat, esetenként még a leveleket sem. Panaszkodtak nekem, s mint tanácstagtól várták a segítséget. Én a ta­nácselnökhöz fordultam, — majd a tanácsülésen is el­mondtam, valamit tenni kell, mert ez az állapot így tart­hatatlan, — folytatta a tör­téntek ismertetését - Ro- nyeczné. . tunk, ilyeneket mondtak: mi nem érünk rá az újsággal is foglalkozni. Jöjjön be három nap múlva, altkor oda adjuk. Nagyon mérges lettem, hi­szen nem azért járatunk na­pilapot, hogy több napos ké­séssel jussunk hozzá. El is panaszoltam a párttitkámak, micsoda bánásmód az ilyen. Nem tudom aztán, hogy az ő szavára-e, de még aznap dél­után kiküldték az újságot a szomszédasszonyommal. Az előfizetési díjakat viszont senki nem szedte be ezen a részen. — Rajnodli Lórántné gyen­ge fizikumú, kimerült asz- szony. Egészségi állapota miatt mondott fel. — Kerekes Istvánná szerződéses dolgozó volt a szülési szabadságon lévő Tugyi Istvánná helyett vettük fel. Nem is voltam itthon, amikor bejelentette, hogy nem marad itt tovább. Így történt, hogy az egész községre két kézbesítő ma­radt. Emiatt keletkeztek za­varok a hírlap kézbesítésben és július 1-től 15-ig a postai kézbesítésben is. Ebben az időben a munkaerő nélkül maradt körzetekbe, csak a táviratot és az expressz leve­leket tudtuk kijuttatni. Most már az egész községben meg­oldjuk a postai kézbesítést, három körzetben az előfize­tett, újságokat is házhoz vi­szik dolgozóink. — Az egyik kézbesítőnk iskoláskorú fiát vettük fel kisegítőnek, 'A válasz nem megnyugtató A hivatalvezető válasza nem megnyugtató. Az iskolás fiú alkalmazása csak átme­netileg, s némileg enyhített a helyzeten. Szeptembertől — ha addig sem jelentkezik senki kézbesítőnek — újból a két asszonynak kellene el­látnia a csaknem 5 ezer la­kosú községben a postai kéz­besítést. Ez pedig nem tör­ténhet zökkenők nélkül, s fé­lő, hogy elsősorban a hírlap kézbesítést nem tudják meg­oldani és tovább csökken az előfizetők száma. A hiva­talvezető szerint az 1400— 1500 forintos kereseti lehető­ség miatt nem kapnak mun­kaerőt. De valóban csak ez az ok? Rajnódliné nem a fizetését kevesellte, s nem is a sok munka miatt panaszkodott, hanem személyi ellentétek késztették arra, hogy fel­mondjon. Elgondolkoztató az is. amit Tugyi Lajos, a köz­ség párttitkára mondott: már legalább tizenkét olyan sze­méllyel beszéltek, aki mun­kát keres, de senki sem vál­lalja a Kézbesítést. Volt aki azt mondta, nagyon kellene a kereset, de a postára nem megy dolgozni. Miért? En­nek kiderítése elsősorban nem az újságíró feladata. — Illetékesebbek erre a helyi vezetők, és a postaigazgató­ság, amely mint felettes szerv hivatott arra, hogy rendet te­gyen a jászalsószentgyörgyi postahivatalban. N. K. Újság három nap múlva Áruspéldány sincs Döntött a Legfelsőbb Bíróság Ki igényelje as ártámogatást? — Fizetni kell a ssupssal- máért — Mikor felel a tss a családtagot ért balesetért? Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet az egyik gép­gyártól MNBC típusú zöld­borsó-cséplőgépet vásárolt, 470 ezer forintért. A gép után ártámogatás járt és így a gyár — ennek az összeg­nek a levonásával — 272 ezer forintot számlázott. A termelőszövetkezet a számla összegét nem fizette ki és az ártámogatás megszerzéséről sem gondoskodott. Ezért a gyár a gép teljes értéke: 470 ezer forint megfizetéséért pert indított ellene. A tár­gyaláson kiderült, hogy a tsz a gépet időközben egy másik szövetkezetnek eladta. A borsó-cséplőgép új tulaj­donosa bejelentette, hogy a 272 ezer forint vételárat a gyárnak átutalta. Ezekután a gyár ezt az összeget az ere­deti követeléséből levonta és a fennmaradó 198 ezer forint megfizetését követelte csak. A megyei bíróság a kereset­nek helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy az ár­támogatást a vevőnek kell igényelnie. Az adásvételi szerződés teljesítéséhez az ártámogatás megszerzése is' hozzá tartozik és mindaddig, amíg a vevő nem gondosko­dik annak kiutalásáról, az eladónak a teljes vételárral tartozik. A megyei bíróság ítélete ellen a legfőbb ügyész és a tsz is fellebbezést jelentett be. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésnek helyt adott és az elsőfokú ítéletet meg­semmisítve. a keresetet el­utasította. Az ítélet indoko­lásában a Legfelsőbb Bíró­ság a következőket mondta ki: — Közvetlen értékesítés esetén a gyár kiszámítja az ártámogatás összegét és er­ről a Pénzügyminisztérium­nak jelentést tesz. Ebből következik, hogy a kimenő számla alapján az ártámoga­tást maga igényelheti. Ezért a szövetkezettel szemben a követelése indokolatlan. Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet egy üveggyár­nak, — szerződés alapján — csomagolási célokra, éveken át nagy mennyiségű zsup- szalmát szállított. Ezért a múlt esztendőben is nagy te­rületet vetett be rozzsal. Ezekután érthető volt a megdöbbenésük, amikor a gyár értesítette őket: más csomagolási módra tértek át és több szalmát nem vesz­nek át. Nem csekély meny- nyiségről: 4000 mázsa szal­máról volt szó. A tsz vála­szában közölte, az árut alomszalmának fogja fel­használni és a kétféle szal­ma ára közötti különböze- tért pert indít. Most dőlt el az ügy a Legfelsőbb Bírósá­gon, amely a gyárat 334 ezer forint megfizetésére kö­telezte.-V A szövetkezet az árut felajánlotta, ezért az ellen­értéket jogosan követelte, a kifizetést viszont a gyár jogtalanul tagadta meg — hangzik az ítélet. Egyedül tehát a gyár magatartásán múlott, hogy a felek közötti szerződés nem teliesült, te­hát a gyár szerződésszegést követett el. Az a körülmény, hogv a vállalat zsunszalma helyett más csomagolóanyag használatára tért át. számá­ra nem biztosít vétlenséget. • Egy váiár a takarmány­répa kiásásánál és elszállítá­sánál segédkezett tsz-tag fe­leségének. Amikor a répát a traktor által vontatott pót­kocsiba felrakták, a váiár feleségével és a munkában résztvevő másik asszonnyal együtt, felült a rakomány tetejére. A traktort — a brigádvezető utasítására — egy 17 éves szakmunkás ta­nuló vezette, akinek vezetői jogosítványa nem volt és aki a három embert nem figyelmeztette, hogy a rako­mány tetejére nem szabad felülni. Útközben a vontató és a pótkocsi felborult, uta­sai a földre zuhantak és megsérültek. Legsúlyosab­ban a vájár, akinek egyik veséjét el kellett távolítani. A járásbíróság a traktor ve­zetőiét, súlyos testi sértést okoro gondatlan veszélyezte­tés miatt, 7 hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélte. Ilyen előzmények után a vájár a tsz ellen 10 ezer forint kártérítés és havi 1 300 forint járadék fizetésé­ért pert indított. Törvényes­ségi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely határozatában a következőket mondta ki: — Termelőszövetkezeti tag családja, a taggal egyenlő feltételek mellett, a közös munkában részt vehet. Ez a közreműködése vagy alka­lomszerű, vagy rendszeres lehet. Mindkét esetben szük­ség van a szövetkezet veze­tőségének hozzájárulására. Enélkül a családtag a közös munkában még alkalomsze­rűen sem vehet részt. Rend­szeres munka esetén pedig a vezetőség és a családtag írásos munkamegállaoodást köteles kötni. A per adatai­ból. nem állapítható meg. hogy a tsz és a vájár között milyen jogviszony van. En­nek tisztázása nélkül pedig a pert nem lehet eldönteni. Ezért ennek megállapítására a járásbíróság új eliárást köteles lefolytatni és ennek alapján új határozatot hoz­ni. Nagybetűs, piros, jelzőnyi­las tábla a műút mellett: Cserkeszöllő, fürdő, 100 mé­ter. A tábla alatt Volkswa­gen gépkocsi, osztrák utasok­kal. Hol a fürdő? — kérde­zik. Csodálkozva mutatjuk a táblát: a következő utcán jobbra, 100 méterre. — Ott nincs, mondják, a következő utca egy földút. Most már még jobban csodálkozunk; Körbe járjuk a táblát. A má­sik, Szolnok felőli oldalán, ugyanaz a felirat. Ha innen nézzük, akkor rendben van: balra az első utca a fürdő. De ha Békéscsaba felől jön az utas, túlszalad a fürdőhöz vezető úton, ugyanis, — nem tudni miért, — a táblát az út mögé tették. Az osztrákok csak néznek, hogy nálunk ez a módi? Hát nem, csak... Fejtse meg valaki, hogy Cser- keszöllőn miért van így. 1. Száraz falevél-szőnyeg zö­rög a lábunk alatt. A fű ki­égett, barna, kopár... Ne higgyék, hogy a ripor­ternek megártott a hőség, és valami „őszi” riporthoz ír tájfestő mondatokat. Szó sincs róla: a cserkeszöllői fürdőbe* zörög az avar. Mi­kor gereblyézték össze utol­jára az elszáradt falevele­ket? — Mikor ápolták utol­jára a pázsitot, amely már régen nem üde zöld csaloga­tó pázsit, hanem elpusztult torzsokos, faluvégi legelő. Az első két medencébe alig-alig lehet bejutni. Em­ber ember hátán. A nagy­medence partján tiltó tábla: „A medence partjáról beug­rani tilos!” Halálos ugrás lenne, mert a nagymedencé­ben, — ahogy az ott üdülők elmondták — hétfő óta nincs víz. A pénztárostól érdeklőd­tünk: „•••hát leengedték, teg­nap takarították (kedd), má­ma fertőtlenítik, majd hol­nap megkezdik engedni...” A vizet... 2. A IV-es számú kismeden- cébe apró gyerkőcök rohan­nak be. Sírva, jajgatva ug­rálnak ki... A víz forró. Be­leléptünk, nagyot ugrottunk. Kopasztó víz! Megnéztük, ki van-e írva, hogy hány fokos? A tábla ott van a medence szélén, de nincs rá felírva a víz hőfoka. Es ha kiírják is, mit nézik ezt a viháncoló gyerekek? Amíg a víz le nem hűlt, miért nem zárják el a me­dence bejáratát akár egy lánccal is, amelyen ott lóg a tábla: Vigyázat, forró víz! 3. A pénztártól balra műkö­dik a. kunszentmártoni Búza­kalász Tsz önkiszolgáló csár­dája. Hosszú sor áll a pult előtt: finom birka- és marha- pörköltet „mérnek”. A házi­kó előtt tágas térség, hat asztallal. Egy-egy asztal mel­lett tíz-tizenkét ember szo­rong. A többi állva kanalaz­za a pörköltet a „tenyeréből”, vagy ülnek a földön... Nem állna módjában a Bú­zakalász Tsz-neK akár még tíz-tizenöt kerti asztalt is ideszállítani? 41 • Délidő. van, megyünk a másik étterembe. A parkok­ban zúgolódó, káromkodó emberek. Az Ezerjó vendéglő önkiszolgáló étterme zárva. Az udvarán asztalok, székek egymásra rakva, nagy he­gyekbe. Egy Kiskapun megyünk át az Ezerjó kerthelyiségébe. A fal mellett, a fák alatt áll­nak az emberek,» várnak az ebédelőkre: hátha jut majd nekik is egy üres asztal. Hordja a szél a bokáig érő port, söröskupakokon, csik­keken taposgálunk, asztalok között. Sehol egy hamutartó, piszok, por mindenfelé. Izzadó, kiabáló pincérek szaladgálnak, rendre utasít­ják a türelmetlenkedő ven­dégeket. Egy közjáték: „Né­niké: Drága pincér úr, utaz­nánk... Pincér: Örüljenek neKi, de szeretnék én is utaz­ni...”, — s elrohan. Az 1-es számú büfé „Lel­tár miatt zárva”. Soha jobb­kor, 30 fok melegben, csúcs- forgalomban. 5. Az összegezés úgy hiszem fölösleges. A következtetések levonása annál inkább fon­tos. Tiszai Lajos Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál *71 pillantást nt rájuk s már menne to- •ább, ám hirtelen mintha gyökeret vart volna a lába. A többiek között maglátta Emőkét A lány is észravosxi őt Mindegyt Adósod nem lehetek. Milyen jutalmat kívánsz a szolgálatért? Rabszolga I Te a minap virágot hintettél az utamba . ..­Semmit. De ha a köntösöd szegélyét ha a kezedet megcsókolhatnám.. Nem vagyok rabszolgaS Igaz: úr sem vagyok. Zéta a nevem. Gazdá­mat szeretetből szolgá­lom. Priszkosz rétor apóm helyett apám. A lány haragosan elvágtat Am hamarosan ki' engesitelődve léptet visssa a liúhos. Orcátlan ebi Tála, te jó fiú vagy s nem tehetsz arról, hogy az eszed kevés. Meg az­tán hazádban bizonyára mások a szokások. Itt ez e fátyol, kösd be az ar­codat... Es... cs a kezemet is megcsókol - hatod. r Köszönöm. .Már nem kívánom I Hajdú Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom