Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-23 / 172. szám
ö SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. júHus 23. 60 és 90 lakás építésével Megalakulásának huszadik évfordulójára készül Hatvan családi házat épített az elmúlt öt év alatt, és újabb 90 lakás építésére vállalt kötelezettséget az 1971—75-ös esztendőkre a nagykörűi Építő és Szolgáltató Szövetkezet. Most készül 20 éves fennállásának ünneplésére, és ez alkalomból aligha illetheti másért nagyobb elismerés, mint épp a lakásépítésben elért eredményeiért s tervezett fejlődéséért. Iroda a fodrászüzlet sarkában A krónika szavaival élve, tíz bátor ember 1951. augusztus 24-én a szövetkezést választotta. Ekkor és ennyien tartották az alakuló közgyűlést, amelyen Vegyesipari Ktsz néven mondták ki elhatározásukat az együttes boldogulásra. Sok szükséggel kellett azonhan az első időkben megküzdeniük. Leginkább az anyagiaknak és a tárgyi feltételeknek voltak szűkében. Az utóbbira jellemző, hogy a ktsz első „irodája” a fodrászüzlet egy sarki asztala volt. Az alakulás után jő két és fél hónappal kezdték csak meg a közös munkát, amihez addigra már tizennégyre gyarapodott a létszám. A második évben pedig harmincra kerekedett ki, s jórészt érmék tulajdonítható, hogy az 1951-es utolsó másfél havi produktumot is számolva, 1952 végéig elég magas, 680 ezer forint össztermelést értek el. Jóllehet később néhány ember — sajnos, egy-két alapító is — megvált a szövetkezettől, a közös teljesítmény nőttön nőtt, s az 1956. évi termelés értéke már felülmúlta az egymillió forintot. A szövetkezeti nyereség viszont ekkor süllyedt a mélypontra: mindössze négy darab százassal volt egyenlő. Ez időben már a dolgozók átlagosan 700 forinttal kerestek többet személyenként annál, amennyi 1952-ben jutott egy-egy embernek. Mivel 53—54-ben a kereseti lehetőség átmenetileg rosz- szabbodott, minden bizonynyal emiatt is eltántorodott egy-két ember a szövetkezettől. Akik kitartottak, azok a személyes jövedelmük alakulásában is értelmét látták már az ötvenes évek közepétől az összefogásnak. Attól kezdve ugyanis mind több lett az éves átlagkereset, amely például 1957-ről 58-ra kétezerkétszáz, majd 1959-ről 60-ra évi háromezer forinttal nőtt személyenként. A szövetkezet első elnöke, Kiss Ferenc 1956 őszének nehéz napjaiban lemondott, s november elejétől a tagság Simon Bélát bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Ö addig műszaki adminisztrátor volt; 1956 óta mindvégig rászolgált a közösség bizalmára, amely az ez év februárjában tartott vezetőségválasztáskor is — további négy esztendőre — az elnöki tisztséggel ruházta fel. Ki ugró teljesítmény ). Kiugró teljesítménnyel mu' tatta meg erejét a nagykörűi Vegyes Ktsz 1959-ben. A termelés jóval több mint három és félszeresre nőtt az előző évihez képest, miközben a létszáma — kis híján — megduplázódott. S ami a létszámról, ugyanaz mondható el a termelékenységről is: 1959-ben az előző évinek csaknem kétszeresére nőtt, míg a szövetkezet nyeresége — a termeléssel arányban — majdnem négyszeresére. A bravúros siker magyarázata elsősorban az, hogy 1959 a kétfajta szövetkezetek: a kisipariak és a mezőgazdaságiak egymásra találásának az esztendeje már. S hogy ez a találkozás Nagykörűn igen szerencsés volt, azt elősegítette a Vegyes Ktsz létszámgyarapodása is, amely által az építőipari jellege megerősödött. Az akkor kiteljesedett mezőgazdasági tsz-ek üzemi létesítményeinek nagyarányú építkezéseihez pedig éppen erre volt szükség — nélkülözhetetlenül. Egymást segítette tehát a kétféle szövetkezet: a kisipari nagyban hozzájárult — természetesen a későbbi években is — a környékbeli mezőgazdasági tsz-ek megerősödéséhez. Az akkor elért termelési érték 3 millió forint körül mozgott négy esztendeig. 1963-ban már megközelítette, majd felülmúlta a négy-, 1965-ben pedig a négy és fél milliót. Közben már a ktsz nyeresége is több mint negyedmillió forintra alakult 1963-ban. Ugyanakkor az 59 dolgozónak kifizetett összes évi bér is meghaladta már az egymilliót, amelyből egy embernek évi átlagban 18 ezer forint jutott. Érdemes az 1963-as évnél elidőzni még más szempontból is. Az egy tagra eső termelési érték a kezdetinek mintegy háromszorosára nőtt. Vajon mi által? Egy pillantás az adatokat tartalmazó másik számoszlopra, amely azt mutatja, hogy a gépek, berendezések, egyéb állóeszközök értéke a kezdetinek 164-szerese lett 1963-ra! A ktsz dolgozóinak szorgalmát, munkateljesítményét tehát már jelentős technikai, gépi eszközök hatványozták Nagykörűn az Építő és meg, miközben a fizikai erőkifejtésüket is számottevőén megkönnyítették. „Igazi fejlődésünk kora“ Szolnok megye kisipari szövetkezeteinek a harmadik ötéves terv időszakában elért fejlődéséről a KISZÖV tekintélyes kiadványt adott közre. Ennek készítéséhez a nagykörüiek is írásbeli számadást csináltak, amelyből idézzük az alábbi néhány sort: „ ... az ellenforradalom nem ingatta meg szövetkezetünket. A 60-as években építőipari jelleget öltöttünk, kiváló szakembereink vannak, minőségi munkánkról híresek vagyunk. 1959-ben elnyertük a megye kiváló kisipari szövetkezet címet 1951—1965-ig 30 millió forintot termeltünk, 1966— 1970-ig 36 milliót. Saját vagyonunk 1965-ben 419 ezer forint, 1970. december 31-én kétmillió 421 ezer forint”, mintegy hatszorosa az öt év előttinek. „Igazi fejlődésünk kora a harmadik ötéves tervidőszak!” — állapítja meg jogos büszkeséggel ez a számadás. Nagyon sok adattal jellemeztük már eddig is a nagykörűi ktsz gazdasági növekedését. A legfőbb mutatók jellemzésére továbbra is _ csak az összehasonlító számokat idézhetjük. Azt például, hogy a legutóbbi ötéves tervben előállított 36 millió forintos érték hatmillióval meghaladta a ktsz fennállása óta 1965-ig termelt összes értéket, csak a számok nyelvén fejezhetjük ki. Ahol — mint Nagykörűn is — jól dolgoztak és jól gazdálkodtak, azoknál a ktsz-eknél általában az utóbbi évtized hozta meg az addig példa néküli fellendülést. Ennek az útján már az ellenforradalmat követő konszolidáció idején elindultak, s a haladás üteme gyorsult, kiteljesedett a 60-as évek második felében. Ehhez a szövetkezésnek a mezőgazdaságban történt általános kibontakozása adta az első lendületet, majd az újabb lehetőséget a párt szövetkezetpolitikájával összhangban, a gazdaságirányítás reformja teremtette meg. A nagykörüiek példáján mindkét ösztönzés fölismerhető. Valójában ezek hatására váltak szövetkezeti üzemmé, amelynek keretei között meghatározott technológiákkal jellemzett, s technikailag is többé—kevésbé korszerűen megalapozott termelés, javítás-szolgáltatás folyik. Ezen belül ma a legjelentősebb hányadot az építőrészleg és a hozzá kapcsolódó szakipar képviseli. E területeken a munka gépesítettsége is viszonylag előrehaladott. Az építéshez kapcsolódó szakmákban dolgozók a III. Szolgáltató Szövetkezet ötéves tervidőszakban hatvan új családi házat — köztük Szolnokon egy kétszinteset — emeltek, orvosi rendelőt és lakást építettek Nagykörűn és Tiszabőn, szolgáltatóházat Besenyszö- gön, majd Nagykörűn, gyógyszertárat és gyógyszerészlakást Kőtelken, postás-szállót Szolnokon, emeletes tanácsházat építenek Nagykörűben, ahol — valamint Tiszabőn — több kilométernyi járda is készült a kezük munkájával. E létesítmények megalkotásához az asztalosok, lakatosok és bádogosok, hideg—melegburkolók is hozzájárultak különféle kellékek, beépített bútorok, vas- szerkezeti elemek, nyílászárók stb. készítésével. Mi van a névváltozás mögött? Mivel az összmunkában már korábban vezetőszerepet kapott az építőipar, s mint látjuk, a vasas és famunkásoknak is ez ad jelentős munkaprogramot, a Vegyesipari Ktsz helyett a múlt év novemberében Építő és Szolgáltató Szövetkezet nevet vett fel a száz dolgozót foglalkoztató üzem. A névváltozásban kifejezésre jutott szolgáltató tévé- kenységi körét nagymértékben kitérj esztettte az utóbbi öt évben a szövetkezet. Cipész, kovács, asztalos, fodrász (férfi—női), szabó (férfi —női), festő, villanyszerelő és építőipari szakmában a székhelyén már hosszabb ideje a lakosság rendelkezésére áll. Újabb keletű szolgáltatásait tévé—rádió- és háztartásigép-javító, vízvezeték- és központifűtés- szerelő, hideg—melegburkoló szakmákban és vándor- fürészes alkalmazásával nyújtja meg rendelőméit, részint Nagykörű vonzás- körzetében is. A székhelyén kívül nőd— férfi fodrászatot hozott létre Besenyszögön, Hunyad- falván és Csataszögön, cipész-részleget működtet Hu- nyadfalván és a fodrászat mellett még szabó-, asztalos- és szobafestő-részlege is van Besenyszögön. Itt egyébként 450 ezer forint beruházással a ktsz 1966-ban szolgáltatóházat épített, amelyet 66 százalékos érdekeltséggel tart fenn dolgozóinak. Nincs híján ez a létesítmény az elvárható szociális normáknak sem, amennyiben öltözője és állandó hideg— melegvizes zuhanyozója egyaránt a szükséges mértékben használóinak rendelkezésére áll. Építésének költségeihez kétszázezer forint hozzájárulást kaptak — vissza nem térítendő támogatásként — szövetkezetfejlesztési alapból a nagykörüiek. A hasonló rendeltetésű — OKISZ-kezelésben lévő — KTA-alapból ugyancsak jelentős összeget, 650 ezer forintot kaptak a csaknem másfél milliós beruházással 1969—70-ben épült nagykörűi szolgáltatóházuk létesítéséhez is. Kijutott tehát a támogatásból — erre panaszuk nem lehet. De igyekeztek, s a jövőben is igyekszenek rászolgálni a segítségre. Hogy mennyire, azt megintcsak számadattal érzékeltetjük: a negyedik ötéves tervük szerint kétszeresére növelik 1975-ig a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaikat. A közjó és az új fejezet A közjó szolgálatára más törekvésük is dicsérendő — annál is inkább, mert már a megvalósulás stádiumában körvonalazható. Röviden szólva, községükben a női munkaerő foglalkoztatási gondjának enyhítésében vállalnak részt, öt nődolgozót már az év első felében keresethez juttattak, s mivel a rendszeres foglalkoztatásuk módja immár tisztázódott, a napokban kétszeresére növelték létszámukat. Példás együttműködés valósul meg e célból a nagy- körüiek és a jászberényi Általános Műszerész Ktsz között. Az utóbbi olyan műszerszerelési feladatokat enged át a községbelieknek, amelyek megtanulása viszonylag egyszerű, s kellő begyakorlás után huszonöt nagykörűi asszonynak, lánynak biztosítanak munka- lehetőséget. Az ehhez szükséges szerelőműhely kialakítását a ktsz két — egy udvarban lévő — épületében már megkezdték. Ugyanott: megteremtik a szociális feltételeket is, megfelelő öltözők, mosdók létesítéséveL Ezek egyébként az újabb, nagykörűi szolgáltatóházban is mintegy negyven dolgozónak állnak rendelkezésére. S, hogy ismét adattal jellemezzük e vívmányokat: eddig mintegy száznyocvan négyzetméter alapterületű szociális létesítménye van a szövetkezetnek. Ide kívánkozik, hogy a ktsz társadalmi-közösségi arculata is sok új vonással gazdagodott. Ennek meghatározója elsősorban az önálló pártszervezet, amely 1968 óta működik, s az egy évvel később alakult üzemi KISZ-szervezet is mind többrétegű munkát fejt ki a szövetkezet fiataljai között Hatásuk, tudatformáló tevékenységük eredményeként izmosodik a szocialista brigádmozgalom, amelynek úttörői az asztalosok Tornai Szilveszter vezette Békebrigádja és a vasasoknál Agárdi Géza vezetésével szocialista címet nyert November 7 brigád. Az idén már teljes 12 havi munkával törekszik a cím elnyerésére az adminisztratív dolgozók kollektívája is, amely a múlt év közben alakult ezzel a céllal Az új fejezetet gazdaságilag természetesen ennek a szövetkezetnek is a középtávú terve tartalmazza. Ilyen — ötéves távlatban meghatározott — feladatokat itt is először tűztek most ma* guk elé. Anélkül, hogy sorra vennénk a valamennyi területen megjelölt célokat, a legfontosabbra utalunk azzal, hogy lakásépítési teljesítményét az előző tervidőszakhoz képest másfélszeresére növeli a ktsz. 1975-ig összesen kilencven lakást kíván felépíteni, évről évre növekvő arányban, többszintes lakóépületek átadásával A 90-ből mintegy 30 lakás többszintes lesz. összességében a termelési értékét a múlt évi 8,32 millióval szemben 15 millió forintra (187,5 százalék) emeli 1975-ben a szövetkezet, s ennek megalapozására a termelékenység növelésében 141 százalékos fejlődést tervez. A múlt évi létszámát százról százhuszonnyolcra bővíti, miközben az egy dolgozóra átlagosan előirányzott évi bérmennyiséget a tavalyi 25 030 forintról 30 400 forintra emeli 1975-ig. Ennek módja elsősorban az évközi bérfejlesztés, de a tekintélyes összegekben az év végi részesedés is szerepel. „Kiváló szakembereink vannak, minőségi munkánkról híresek vagyunk” — idéztük korábban a szövetkezet egyik számadásából. Nos, ehhez azt is hozzátehetjük, hogy a jó munka kellő megbecsüléséről is híresek lehetnek a nagykörüiek. (X) A harmadik ötéves tervben épített hatvan családi ház közül ez — Szabó János tsz-tagó Nagykörűben A besenyszögi szolgáltatóház 1966-ban épült fel Befejezés előtt a nagykörűi kétszintes tanácsháza építése Majzik Dezső fodrász, Majzik Borbála szabó és Szarnák Imre cipész, — akik az alapítók közül ma is dolgoznak. A múlt évben — csaknem másfél millió forintos beruházással — felépült szolgáltatóház Nagykörűben
