Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

ö SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. júHus 23. 60 és 90 lakás építésével Megalakulásának huszadik évfordulójára készül Hatvan családi házat épí­tett az elmúlt öt év alatt, és újabb 90 lakás építésére vállalt kötelezettséget az 1971—75-ös esztendőkre a nagykörűi Építő és Szolgál­tató Szövetkezet. Most ké­szül 20 éves fennállásának ünneplésére, és ez alkalom­ból aligha illetheti másért nagyobb elismerés, mint épp a lakásépítésben elért eredményeiért s tervezett fejlődéséért. Iroda a fodrász­üzlet sarkában A krónika szavaival élve, tíz bátor ember 1951. augusz­tus 24-én a szövetkezést választotta. Ekkor és ennyien tartották az alakuló közgyű­lést, amelyen Vegyesipari Ktsz néven mondták ki el­határozásukat az együttes boldogulásra. Sok szükség­gel kellett azonhan az első időkben megküzdeniük. Leg­inkább az anyagiaknak és a tárgyi feltételeknek voltak szűkében. Az utóbbira jel­lemző, hogy a ktsz első „iro­dája” a fodrászüzlet egy sarki asztala volt. Az alakulás után jő két és fél hónappal kezdték csak meg a közös munkát, ami­hez addigra már tizennégy­re gyarapodott a létszám. A második évben pedig har­mincra kerekedett ki, s jó­részt érmék tulajdonítható, hogy az 1951-es utolsó más­fél havi produktumot is szá­molva, 1952 végéig elég ma­gas, 680 ezer forint össz­termelést értek el. Jóllehet később néhány ember — sajnos, egy-két alapító is — megvált a szö­vetkezettől, a közös teljesít­mény nőttön nőtt, s az 1956. évi termelés értéke már fe­lülmúlta az egymillió forin­tot. A szövetkezeti nyereség viszont ekkor süllyedt a mélypontra: mindössze négy darab százassal volt egyenlő. Ez időben már a dolgozók átlagosan 700 forinttal ke­restek többet személyenként annál, amennyi 1952-ben jutott egy-egy embernek. Mivel 53—54-ben a kereseti lehetőség átmenetileg rosz- szabbodott, minden bizony­nyal emiatt is eltántorodott egy-két ember a szövetke­zettől. Akik kitartottak, azok a személyes jövedelmük alakulásában is értelmét lát­ták már az ötvenes évek közepétől az összefogásnak. Attól kezdve ugyanis mind több lett az éves átlagkere­set, amely például 1957-ről 58-ra kétezerkétszáz, majd 1959-ről 60-ra évi három­ezer forinttal nőtt szemé­lyenként. A szövetkezet első elnöke, Kiss Ferenc 1956 őszének nehéz napjaiban lemondott, s november elejétől a tagság Simon Bélát bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Ö addig műszaki adminiszt­rátor volt; 1956 óta mind­végig rászolgált a közösség bizalmára, amely az ez év februárjában tartott vezető­ségválasztáskor is — továb­bi négy esztendőre — az elnöki tisztséggel ruházta fel. Ki ugró teljesítmény ). Kiugró teljesítménnyel mu­' tatta meg erejét a nagy­körűi Vegyes Ktsz 1959-ben. A termelés jóval több mint három és félszeresre nőtt az előző évihez képest, miköz­ben a létszáma — kis híján — megduplázódott. S ami a létszámról, ugyanaz mond­ható el a termelékenységről is: 1959-ben az előző évinek csaknem kétszeresére nőtt, míg a szövetkezet nyeresége — a termeléssel arányban — majdnem négyszeresére. A bravúros siker magya­rázata elsősorban az, hogy 1959 a kétfajta szövetkeze­tek: a kisipariak és a me­zőgazdaságiak egymásra ta­lálásának az esztendeje már. S hogy ez a találkozás Nagykörűn igen szerencsés volt, azt elősegítette a Ve­gyes Ktsz létszámgyarapo­dása is, amely által az épí­tőipari jellege megerősödött. Az akkor kiteljesedett me­zőgazdasági tsz-ek üzemi lé­tesítményeinek nagyarányú építkezéseihez pedig éppen erre volt szükség — nélkü­lözhetetlenül. Egymást segí­tette tehát a kétféle szövet­kezet: a kisipari nagyban hozzájárult — természetesen a későbbi években is — a környékbeli mezőgazdasági tsz-ek megerősödéséhez. Az akkor elért termelési érték 3 millió forint körül mozgott négy esztendeig. 1963-ban már megközelítet­te, majd felülmúlta a négy-, 1965-ben pedig a négy és fél milliót. Közben már a ktsz nyeresége is több mint negyedmillió forintra ala­kult 1963-ban. Ugyanakkor az 59 dolgozónak kifizetett összes évi bér is meghaladta már az egymilliót, amelyből egy embernek évi átlagban 18 ezer forint jutott. Érdemes az 1963-as évnél elidőzni még más szempont­ból is. Az egy tagra eső ter­melési érték a kezdetinek mintegy háromszorosára nőtt. Vajon mi által? Egy pillan­tás az adatokat tartalmazó másik számoszlopra, amely azt mutatja, hogy a gépek, berendezések, egyéb álló­eszközök értéke a kezdeti­nek 164-szerese lett 1963-ra! A ktsz dolgozóinak szorgal­mát, munkateljesítményét tehát már jelentős technikai, gépi eszközök hatványozták Nagykörűn az Építő és meg, miközben a fizikai erő­kifejtésüket is számottevőén megkönnyítették. „Igazi fejlődésünk kora“ Szolnok megye kisipari szövetkezeteinek a harmadik ötéves terv időszakában el­ért fejlődéséről a KISZÖV tekintélyes kiadványt adott közre. Ennek készítéséhez a nagykörüiek is írásbeli szám­adást csináltak, amelyből idézzük az alábbi néhány sort: „ ... az ellenforradalom nem ingatta meg szövetke­zetünket. A 60-as években építőipari jelleget öltöttünk, kiváló szakembereink van­nak, minőségi munkánkról híresek vagyunk. 1959-ben elnyertük a megye kiváló kisipari szövetkezet címet 1951—1965-ig 30 millió fo­rintot termeltünk, 1966— 1970-ig 36 milliót. Saját va­gyonunk 1965-ben 419 ezer forint, 1970. december 31-én kétmillió 421 ezer forint”, mintegy hatszorosa az öt év előttinek. „Igazi fejlődésünk kora a harmadik ötéves tervidő­szak!” — állapítja meg jo­gos büszkeséggel ez a szám­adás. Nagyon sok adattal jellemeztük már eddig is a nagykörűi ktsz gazdasági növekedését. A legfőbb mu­tatók jellemzésére továbbra is _ csak az összehasonlító számokat idézhetjük. Azt például, hogy a legutóbbi ötéves tervben előállított 36 millió forintos érték hat­millióval meghaladta a ktsz fennállása óta 1965-ig ter­melt összes értéket, csak a számok nyelvén fejezhetjük ki. Ahol — mint Nagykörűn is — jól dolgoztak és jól gazdálkodtak, azoknál a ktsz-eknél általában az utób­bi évtized hozta meg az ad­dig példa néküli fellendü­lést. Ennek az útján már az ellenforradalmat követő kon­szolidáció idején elindultak, s a haladás üteme gyorsult, kiteljesedett a 60-as évek második felében. Ehhez a szövetkezésnek a mezőgazda­ságban történt általános ki­bontakozása adta az első lendületet, majd az újabb lehetőséget a párt szövetke­zetpolitikájával összhangban, a gazdaságirányítás reform­ja teremtette meg. A nagykörüiek példáján mindkét ösztönzés fölismer­hető. Valójában ezek hatá­sára váltak szövetkezeti üzemmé, amelynek keretei között meghatározott tech­nológiákkal jellemzett, s technikailag is többé—ke­vésbé korszerűen megalapo­zott termelés, javítás-szol­gáltatás folyik. Ezen belül ma a legjelentősebb hánya­dot az építőrészleg és a hoz­zá kapcsolódó szakipar kép­viseli. E területeken a mun­ka gépesítettsége is viszony­lag előrehaladott. Az építéshez kapcsolódó szakmákban dolgozók a III. Szolgáltató Szövetkezet ötéves tervidőszakban hat­van új családi házat — köz­tük Szolnokon egy kétszin­teset — emeltek, orvosi ren­delőt és lakást építettek Nagykörűn és Tiszabőn, szolgáltatóházat Besenyszö- gön, majd Nagykörűn, gyógy­szertárat és gyógyszerész­lakást Kőtelken, postás-szál­lót Szolnokon, emeletes ta­nácsházat építenek Nagy­körűben, ahol — valamint Tiszabőn — több kilométer­nyi járda is készült a kezük munkájával. E létesítmények megalkotásához az asztalo­sok, lakatosok és bádogosok, hideg—melegburkolók is hozzájárultak különféle kel­lékek, beépített bútorok, vas- szerkezeti elemek, nyílás­zárók stb. készítésével. Mi van a név­változás mögött? Mivel az összmunkában már korábban vezetőszere­pet kapott az építőipar, s mint látjuk, a vasas és fa­munkásoknak is ez ad je­lentős munkaprogramot, a Vegyesipari Ktsz helyett a múlt év novemberében Épí­tő és Szolgáltató Szövetkezet nevet vett fel a száz dolgo­zót foglalkoztató üzem. A névváltozásban kifeje­zésre jutott szolgáltató tévé- kenységi körét nagymérték­ben kitérj esztettte az utóbbi öt évben a szövetkezet. Ci­pész, kovács, asztalos, fod­rász (férfi—női), szabó (férfi —női), festő, villanyszerelő és építőipari szakmában a székhelyén már hosszabb ideje a lakosság rendelke­zésére áll. Újabb keletű szol­gáltatásait tévé—rádió- és háztartásigép-javító, vízve­zeték- és központifűtés- szerelő, hideg—melegburko­ló szakmákban és vándor- fürészes alkalmazásával nyújtja meg rendelőméit, részint Nagykörű vonzás- körzetében is. A székhelyén kívül nőd— férfi fodrászatot hozott lét­re Besenyszögön, Hunyad- falván és Csataszögön, ci­pész-részleget működtet Hu- nyadfalván és a fodrászat mellett még szabó-, asztalos- és szobafestő-részlege is van Besenyszögön. Itt egyébként 450 ezer forint beruházással a ktsz 1966-ban szolgáltató­házat épített, amelyet 66 százalékos érdekeltséggel tart fenn dolgozóinak. Nincs híján ez a létesít­mény az elvárható szociális normáknak sem, amennyiben öltözője és állandó hideg— melegvizes zuhanyozója egy­aránt a szükséges mértékben használóinak rendelkezésére áll. Építésének költségeihez kétszázezer forint hozzájá­rulást kaptak — vissza nem térítendő támogatásként — szövetkezetfejlesztési alap­ból a nagykörüiek. A hasonló rendeltetésű — OKISZ-kezelésben lévő — KTA-alapból ugyancsak je­lentős összeget, 650 ezer fo­rintot kaptak a csaknem másfél milliós beruházással 1969—70-ben épült nagy­körűi szolgáltatóházuk léte­sítéséhez is. Kijutott tehát a támogatásból — erre pa­naszuk nem lehet. De igye­keztek, s a jövőben is igyek­szenek rászolgálni a segít­ségre. Hogy mennyire, azt megintcsak számadattal ér­zékeltetjük: a negyedik öt­éves tervük szerint kétszere­sére növelik 1975-ig a la­kosságnak nyújtott szolgál­tatásaikat. A közjó és az új fejezet A közjó szolgálatára más törekvésük is dicsérendő — annál is inkább, mert már a megvalósulás stádiumában körvonalazható. Röviden szólva, községükben a női munkaerő foglalkoztatási gondjának enyhítésében vál­lalnak részt, öt nődolgozót már az év első felében ke­resethez juttattak, s mivel a rendszeres foglalkoztatá­suk módja immár tisztázó­dott, a napokban kétszere­sére növelték létszámukat. Példás együttműködés va­lósul meg e célból a nagy- körüiek és a jászberényi Általános Műszerész Ktsz között. Az utóbbi olyan mű­szerszerelési feladatokat en­ged át a községbelieknek, amelyek megtanulása vi­szonylag egyszerű, s kellő begyakorlás után huszonöt nagykörűi asszonynak, lány­nak biztosítanak munka- lehetőséget. Az ehhez szük­séges szerelőműhely kiala­kítását a ktsz két — egy udvarban lévő — épületé­ben már megkezdték. Ugyan­ott: megteremtik a szociális feltételeket is, megfelelő öl­tözők, mosdók létesítéséveL Ezek egyébként az újabb, nagykörűi szolgáltatóházban is mintegy negyven dolgo­zónak állnak rendelkezésé­re. S, hogy ismét adattal jellemezzük e vívmányokat: eddig mintegy száznyocvan négyzetméter alapterületű szociális létesítménye van a szövetkezetnek. Ide kívánkozik, hogy a ktsz társadalmi-közösségi ar­culata is sok új vonással gazdagodott. Ennek megha­tározója elsősorban az ön­álló pártszervezet, amely 1968 óta működik, s az egy évvel később alakult üzemi KISZ-szervezet is mind többrétegű munkát fejt ki a szövetkezet fiataljai kö­zött Hatásuk, tudatformáló tevékenységük eredménye­ként izmosodik a szocialista brigádmozgalom, amelynek úttörői az asztalosok Tornai Szilveszter vezette Béke­brigádja és a vasasoknál Agárdi Géza vezetésével szo­cialista címet nyert Novem­ber 7 brigád. Az idén már teljes 12 havi munkával tö­rekszik a cím elnyerésére az adminisztratív dolgozók kol­lektívája is, amely a múlt év közben alakult ezzel a céllal Az új fejezetet gazdasági­lag természetesen ennek a szövetkezetnek is a közép­távú terve tartalmazza. Ilyen — ötéves távlatban meg­határozott — feladatokat itt is először tűztek most ma* guk elé. Anélkül, hogy sor­ra vennénk a valamennyi területen megjelölt célokat, a legfontosabbra utalunk az­zal, hogy lakásépítési telje­sítményét az előző tervidő­szakhoz képest másfélszere­sére növeli a ktsz. 1975-ig összesen kilencven lakást kíván felépíteni, évről évre növekvő arányban, többszin­tes lakóépületek átadásá­val A 90-ből mintegy 30 lakás többszintes lesz. összességében a termelési értékét a múlt évi 8,32 mil­lióval szemben 15 millió fo­rintra (187,5 százalék) eme­li 1975-ben a szövetkezet, s ennek megalapozására a termelékenység növelésében 141 százalékos fejlődést ter­vez. A múlt évi létszámát százról százhuszonnyolcra bővíti, miközben az egy dol­gozóra átlagosan előirány­zott évi bérmennyiséget a tavalyi 25 030 forintról 30 400 forintra emeli 1975-ig. Ennek módja elsősorban az évközi bérfejlesztés, de a tekinté­lyes összegekben az év végi részesedés is szerepel. „Kiváló szakembereink vannak, minőségi munkánk­ról híresek vagyunk” — idéztük korábban a szövet­kezet egyik számadásából. Nos, ehhez azt is hozzá­tehetjük, hogy a jó munka kellő megbecsüléséről is hí­resek lehetnek a nagy­körüiek. (X) A harmadik ötéves tervben épített hatvan családi ház közül ez — Szabó János tsz-tagó Nagykörűben A besenyszögi szolgáltatóház 1966-ban épült fel Befejezés előtt a nagykörűi kétszintes tanácsháza építése Majzik Dezső fodrász, Majzik Borbála szabó és Szarnák Imre cipész, — akik az alapítók közül ma is dolgoznak. A múlt évben — csaknem másfél millió forintos beru­házással — felépült szolgáltatóház Nagykörűben

Next

/
Oldalképek
Tartalom