Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

1971. Július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pótfelvétel a tanárképző főiskolán Az egri, a nyíregyházi, a pécsi és a szegedi tanárkép­ző főiskolák pótfelvételt hir­detnek a következő szakpá­rokra: matematika—fizika, matematika—kémia, mate­matika—műszaki ismeretek és gyaaorlatok, matematika —rajz. A pécsi tanárképző főiskolára jelentkezni lehet matemati­ka—orosz, matematika—ének, valamint matematika—test­nevelés szakpárok valame­lyikére is. A felvételi kérelmet aug. 14-ig kell megküldeni a Művelődésügyi Miniszté­rium pedagógusképző osz­tályára. Akik 1970-ben vagy 1971- ben felsőfokú intézményben felvételi vizsgát tettek, ké­relmükhöz mellékeljék a felsőoktatási intézménytől kapott — a felvételi bizott­ság határozatát tartalmazó — értesítést. Ha a jelentke­zéseket elbíráló bizottság a más felsőoktatási intézmény­ben tett felvételi vizsga eredményét — megfelelőnek minősíti, a pályázó részben vegy egészben mentesül az újabb vizsgakötelezettség alóL A pótfelvétel során felső­oktatási intézménybe először jelentkezők, — továbbá az 1970-et megelőző években felsőoktatási intézményben már felvételi vizsgát tett, de tanulmányokat nem folytató jelentkezők felvételüket a szabályszerűen kitöltött (tü. 820-as számú) nyomtatvá­nyon kérhetik. A nyomtat­ványt az érdekeltek a buda­pesti (XIII. kerület, Hege­dűs Gyula utca 27), illetve a megyei nyomtatványboltban szerezhetik be. Ezek a je­lentkezők, — továbbá azok, akik felsőoktatási intéz­ményben eltérő felvételi Vizsgatárgyból, illetve vizs­gatárgyakból tettek felvéte­lit, s azok a pályázók, akik­nek felvételi vizsga eredmé­nyét a bizottság nem minő­síti elfogadhatónak vala­mennyi szakpárra vonatko­zóan, sikeres felvételi vizs­ga letétele alapján vehetők fel. A felvételi vizsga tantár­gyait és a vizsgakövetel­ményeket a Tájékoztató a magyar felsőoktatási intéz­ményekről 1971 címfi ki­advány tartalmazza. A felvételi vizsgára kötele­zett jelentkezők augusztus utolsó napjaiban a kijelölt tanárképző főiskolán tesznek felvételi vizsgát. ROMBOLT Á VIHAR • i A hétvégi esős, zivataros, villámcsapásokkal tarkított időjárás sok gondot okozott a közlekedésben, s az áram­ellátásban. A károk anyagi mértéke is jelentős. Az országos villamos te­herelosztó jelentese szerint az orosházi 120/20 kilovoltos alállomást villámcsapás ér­te. A transzformátor olaja meggyulladt. Ezért vasárnap este 18.56 órától hétfőn haj­nali 4.20 óráig szünetelt az áramszolgáltatás ebben az alföldi városban. Az elekt­romos művek szakemberei a szóban forgó transzformá­tor leégését követően tarta­lék áramforrásból biztosítják a város energiaellátást, ezért fennakadás a szolgáltatás­ba! nem lesz. Ezzel egy- időben megkezdték a hiba elhárítását A vihar okozta közleke­dési zavarok közül legjelen­tősebb: a Somogy megyei Tab és Ádánd közfött a fel­hőszakadás mintegy 200 mé­teres szakaszon elmosta a vasúti pályát. Itt vasárnap este 20.40 órától szünetel a személyforgalom, az utasokat Siófok és Tab között autó­busszal szállítják. A MÁV szakemberei azonnal hozzá­láttak a helyreállításhoz, s azt ígérik, hogy hétfőn délig ismét használható lesz a pá­lya. A vasárnap esti vihar miatt egyébként 20—80 per­ces késéssel közlekedtek a balaton-menti vonatok, így az ott vikendezők csak je­lentős késéssel érkezhettek vissza a fővárosba. TISZA TÚRA A vízen Pénteken kora reggel, amikor a Tisza még fázósan lúdbőrözött, a kiskörei épít­kezés tövében már megkez­dődött a berakodás. Egyre mélyebbre merültek a ke­nuk, a sátrak, a kondérok terhe alatt és amikor az if­jú evezősök is beszálltak, a vízijárművekre ki lehetett tenni a megtelt táblát. Fel­berregett a vezető motorcsó­nakja: ez volt a jel az indu­lásra. A partról kíváncsian lesték a tarka vízikaravánt. Vajon kik ezek a modern gályarabok? — találgatták. A vixen jubilálnak Az úttörőmozgalom meg­alakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezte az or­szágos vízi szakbizottság a Tisza túrát. A hét — tizen­egy személyes kenuban le- ninvárosi, dunavarsányi, esztergomi, balsai pajtások húznak.' Július 9-én talál­koztak a víziőrsök Tokaj­ban és másnap járműbe szálltak. Találkozásunkkor már hatnapos víziélet és mintegy 200 folyamkilométer volt a pajtások háta mögött. A kecses hajókban enni­való apróságok, valóságos „vízibolhák” eveznek együtt deltás, barnárá sült közép- iskolás ifivezetőkkel. A víz szigorú, katonás fegyelmet követel. Ezt biztosítják is a vezetők Melegh János túra- parancsnokkal az élen. Az iskolai életre nem sok em­lékeztet, talán csak az, hogy etven percnyi húzás után tíz perc csurgás következik, amikor a gyerekek összeka­paszkodva vitetik magukat az árral. Hát ennyit lehetett elles­ni a kísérő motorcsónakról. A mozgótábor életéről csak a tiszasülyi kikötés után si­került többet megtudni. Tiszaaülyön tökfőzelék Az élelmezésvezető mater? csónakja már rég ott him­bálózott a part mellett, mi­re a kenuhad megérkezett. Amikor a delet harangoz­ták, a vendéglő udvarán fel­állított asztalokon ott paFoi- gett a májgombóc-leves és második fogásként a tökfő­zelék pörkölttel. Nem volt lió a begráe&akat elővenni, mivel az estét már Nagykö­rűben akarták tölteni a tú­rázók, így ebédre nem a sa­ját főztjüket ették az úttö­rők. A beszélgetésre is ott ke­rítettünk sort. A leninvárosi Kajári Edittel társalgott az újságíró, amikor egy férfia­sodó „kajakos” srác megszó­lalt. — A „brazilról” tetszik írni? Hiszen ekkora vízi út­törőt még visszadobnak. A pöttömnyi lány nem maradt adós a válasszal, miként a húzásban is állja a sarat a fiúkkal. — Lány léttemre éppen úgy bírom az iramot, akár a fiúk, semmivel sem lazsá­lunk többet a barátnőmmel, mint ők, mégis állandóan minket biztatnak. A dunaharaszti Helméczy Mátyás talán még szigorúbb ellenőrzés alatt álL — öt víziúttörő van a csa­ládunkban. Most „csak” hár­man vagyunk itt: édesapám és én az egyik testvérem­mel. Bár a nyolcadikat vé­geztem és mint úttqrő már nem túrázom többet, de a víztől nem szakadok el so­ha. A panaszokra „vadász­va" mindössze egy szőke srác sokallta a napi penzu­mot és néhánygn a Duna fövenyes paFtja után a Tisza iszapját találták „sérelmes­nek”. Végry e/gy fanatikus vezetőt — Sajnos a középtiszavi­dékét még nem sikerült mozgósítanunk a túrára — mondta Melegh János. — Pedig a vízi úttörőélet talán még gazdagabb élmények­ben, mint a szárazföldi. Á víziegységek megszervezése sem ördöngösség. A recept valahogy így hangzik: végy egy fanatikus vezetőt, aki imádja a folyót. Szolnok megyében a víz adva van, egy őrs számára pedig egy kenu nem elérhetetlen, hi­szen ha látjuk a szándékot, a felszerelésben mi is segí­tünk. — Milyen programot bo­nyolítanak le a két hét alatt? — Feltérképeztük Tokajt, majd a tiszalöki vízlépcsőt néztük meg. Emlékezetes marad a gyerekek számára az is, amikoF Tiszadobon megkoszorúzták Vásárhelyi Pál szobrát. A parti iszapon keresztül szálltak ki a paj­tások, így mindegyikük tér­dig érő sáresizmát viselt az ünnepi eseményen. $ kis­körei építkezést nem tudni mi okból a beruházási igaz­gató nem engedte megtekin­teni. A párttitkár segített ahhoz bennünket, hogy be­léphessünk az építkezés te­rületére. Szolnokon két na­pot időzünk. Csongrádon horgászversenyt rendezünk, Szegeden pedig már jegyünk van a szabadtéri játékok egyik előadására. Ott elbú­csúzunk és szélnek eresztjük a résztvevőket, akik Tokaj­ban a találkozásnál nem Is­merték egymást, a búcsúzáé­nál azonban már jó barátok­ként, számtalan közös él­ménnyel gazdagon válnak eL ____ - — Palágji — v V asárnap ünnepi küldöttgyűlést tartott a Tisza-kanyar négy községe — Tószeg. Ve- zseny, Tiszajsnű és Tiszavárkony — fogyasztási szövctkeaetének tagsága Tószegen. Negyedszázada alapították meg * környék új gazdái a Tissra-kanyar fmsz-t. — Jaiuji Károly alapító tag emlékezett meg erről. Az ünnepi küldöttgyűlésen résztvevőket köszön­tötte Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke is. A négy községben jubileumi hét kezdődött, — amelynek programjában író-olvasó találkozók, áru- és divatbemutatók. — kiállítások szerepelnek. Képünkön as szövetkezetalapítók egy csoportja. — (Foto: Temesközy) Nem lezárt ügy Százharminc lakás penészedik Szolnokon A tengerikígyóvá nőtt ak­tahalmaz fedőlapján ez áll: penészedések és falelszínező- dések vizsgálata 1970. Mi is gyűlt össze abban a majdnem másfél évvel ez­előtt megnyitott dossziéban? Levelek, válaszok, felhívá­sok és főleg panaszok. Az első panaszos Vári Bá­lint, Szolnok, Várkonyi Ist­ván tér 6. szám alatti la­kos még tavaly év elején egy tanácstagi beszámolón mond­ta el, hogy konyhájának egyik fala nagy darabon pe­nészes lett. Így került az ügy a városi tanács építési és közlekedési osztályára, ahol úgy döntöttek, hogy az említett lakást meg fog­ják vizsgálni. Az Állami Közegészségügyi Felügyelő­ség az Ingatlankezelő Vál­lalat és a városi tanács épí­tési és közelekedési osztá­lyának képvisélőiből alakult vizsgálóbizottság április li­án meg is tekintette a kony­hát. Megállapították, — jegyzőkönyvben is rögzítet­ték —, hogy az ablak felőli felon nagymértékű penésze­dést észleltek, de ennél több­re nem jutottak. Azt, hogy a penészedést mi okozza nem sikerült kideríteni. Volt ugyan olyan álláspont, hogy új lakásról lévén szó, gyak­rabban kellett volna szellőz­tetni, de ez az érv rövidesen megdőlt. Százharmincán tettek bejelentést A vizsgálatot követően sor­ra érkeztek a panaszos leve­lek eleinte csak a Várkonyi téri lakóházakból, később a város különböző részein épült lakásokból. Hadd idéz­zünk néhányból; „1965 óta lakóin a Ságuári körút 47. szám alatti la­kásban, amelyben a fürdő­szoba és a konyha falai olyan nedvesek, hogy éven­ként festetni kell...” ífja Bekényi István. „A Várkonyi István tér 5. szám alatt lakom, kony­hánkban a mennyezet olyan penészes, hogy a penészgom- bát kéthetenként söpörni le­het. .. Kurucz Gyula...” „Közlöm, hogy a Kolozs­vári út 14. szám alatti la­kásomban a fürdőszoba és a konyha falai egyaránt pené­szesek. További szíves in­tézkedésüket várva, Juhász .János.” Oldalakon keresztül foly­tathatnánk még a hasonló jellegű idézeteket, hiszen a Tóth Ferenc utcából, a Vörös Csillag — és a Mátyás király útról is érkeztek ha­sonló panaszok. A lakók levelüket szinte valamennyien ugyanúgy fe­jezték be: „kérem bejelenté­sem tudomásulvételét és mi­előbbi intézkedést várunk.” Az említett 139 levél több mint egy évvel ezelőtt író­dott Azóta tulajdonképpen nem történt semmi Pontosabban fogalmazva nem történt semmi olyan intézkedés, ami a lakókat megnyugtatta volna. Az In­gatlankezelő Vállalat ugyan­is addig amig nem tudja, hogy ezekben az új lakások­ban mi okozza a penészese­óést nem tehet semmit. Mi­vel a tavalyi „bizottság” nem tudta az okot meg­állapítani, a budapesti Mű­szaki Egyetem Építészmér­nöki Karának épületszerke- zettan tanszékéhez fordul­tak még 1970 elején, majd április 15-én egy sürgető le­velet is küdtek. Erre a műszaki egyetemről közölték, hogy a helyszíni szemlére csak a vizsgák után, július végén, kerülhet sor, de vég­leges szakvéleményt csak a téli hideg hatásainak vizs­gálata után tudnak mondani. Közben elmúlt a nyár, de a műszaki egyetemről senki sem jött Szolnokra, ezért az Ingatlankezelő Vállalat ok­tóber 19-én ismét írt egy sürgető levelet. Ezután a szükséges vizsgálatokat el is végezték és levélben értesí­tették a szolnokiakat, horv „a szakvéleményt legkésőbb február 20-ig megküldjük.” Február 20-ig nem küldtek meg semmit, sőt még a mai napig sem. Pedig rég el­múlt már a tél, aminek „ha­tását” márciusban műsze­rekkel is vizsgálták. A legkellemetlenebb hely­zetben az Ingatlankezelő Vállalat van, mert a szak­értői vélemény megérkeztéig nem tehetnek semmit. Köz­ben a lakások penészednek, — egyes helyeken a penész már a bútorokra is átterjedt — a lakók pedig érthetően zúgolódnak. Hogyan és mikor lesz le­zárva- a cikk elején említett dosszié még senki sem tud­ja, de nagyon sokan vár­ják Kíváncsian. Zámbó Kégyszeres produkciót forgatnak a magyar ellenállás hőseiről A következő hónapok egyik rangos vállalkozása: négy — egymással szorosan összefüggő, de önmagában is egész i— film készül a ma­gyar ellenállás hőseiről. Az * egy-egy órás részekből álló sorozat első darabja az el­lenállás hazai tradícióit ele­veníti fel. A második „Ma­gyarok a Szovjetunióban”, címmel ~ az amigráció éve­it idézi. A következő folyta­tás i nyugat-európai ellen­állási mozgalomban résztvett magyarokat, köztük a spa­nyol polgárháború hőseit mutatja be. A befejező rész a környező államok magyar vonatkozású partizánharcai­nak állít emléket. A második világháború antifasiszta megmozdulásai­nak ismertetéséhez több ezer korabeli dokumentu­mot használnak félj Filmhíradókat, fotóanyagot, Újságkivágásokat, röpirato- kat, bírósági és rögtönítélő tárgyalások jegyzőkönyveit, a kivégzett ellenállók bú­csúleveleit. Áttanulmányoz­ták az angliai magyar ta­nács teljes iratanyagát, amely nem csupán az Ang­liában, hanem Nyugat-Euró- pa más országaiban, sőt a tengerentúlon élő magyar antifasiszták életéről és te­vékenységéről is átfogó ké­pet ad. A film stábja szá­mos eredeti helyszint is fel­keres. így a tervek szerint a Szovjetunióba, Lengyelor­szágba, Csehszlovákiába és Jugoszláviába látogatnak el. Az összeállításban megszó­lalnak majd gz ellenállási mozgalmak élé résztvevői, vaigmint a kési halált hal­tak hozzátartozói is, Rendelet a légszennyezési alapjárulék fizetéséről A Magyar Közlönyben je­lent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter közös rendelete a légszennyezési aíapjárulék mértékéről és fizetésérőL Ismeretes, hogy a »levegőt károsító ipari és építőipari üzemeket, szervezeteket a szennyezés veszélyességének megfelelően négy veszélyes­ségi kategóriába sorolták. Az új rendelet szerint azok­nak a vállalatoknak és egyéb gazdálkodó szerveknek, ame­lyek a levegőt szennyezik, visszamenőleg 1971. januái 1-től negyedévenként lég- szenyezési alapjárulékoi kell, fizetniük. Az első két veszélyesség! kategóriába tartozó lég­szennyezőknek az áFbevéte: 0,1 ezrelékét, a harmad» kategóriájú légszennyezői körében 0,8 s a legveszélye sebbeknek, a negyedik ka­tegóriájú szennyezőknek as árbqyptei 1,2 ezrelékét kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom