Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

1971. július 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Részlet a lábatlan! papírgy árból

Klub

a könyvek között

Látogatás a kunszentmártoni járási könyvtárban

Az egykori kocsma most merőben más választékot kínál. Könyvek, újságok, folyóiratok sorakoznak a polcokon — néhány éve itt van a kunszentmártoni járási könyvtár, és itt nyílt váratlan látogatásunk — legfőbb „okozója”, a könyvtár KISZ ifjúsági klubja.

Az irodába valódi labirintus vezet Kétoldalt zsúfolt raktár, szinte megfordulni sincs hely. Végre egy tágasabb terem! Sűrűn teleírt papírlapok hevernek szanaszét. Beszélgetőpartnereink, Csík Mihály igazgató és Szatmári József könyvtáros, a klub vezetője mintha megérezték volna érkezésünket: nagy munkába fogtak. Klubjuk egy eszetendős tevékenységét értékelik, s egyben megpróbálják a jövő legfontosabb feladatait meghatározni.

Nem ingyenes könyvesbolt

Érdeklődésünk először természetesen az indulásnak, a klubalapítás körülményeinek szól. A gyakorlatban meglehetősen kevés könyvtári keretek között működő klubot tart számon a közvélemény...

— Valóban így van, különösen a felnőtt könyvtárak területén — kezdi Csík Mihály. — Elfeledkeznek arról, hogy valamennyi köz- művelődési könyvtár alapvető feladatai közé kell, hogy tartozzon az ifjúsággal való kiscsoportos foglalkozás. — Magyarázat persze könnyen adódik: legtöbb helyen égető a helyhiány, és bizony a művelődési házak gyakran jóval előnyösebb helyzetben vannak a mi könyvtárainknál. A kettő együtt már nehezen megy — kicsi a klubtagság. Nem mehetünk el szó nélkül egy másik lényeges, sajnos hibás szemléletbeli probléma mellett sem. Sok helyen egyszerű könyvkölcsönző helynek tekintik a könyvtárat, afféle ingyenes könyvesboltnak, s nem törődnek — tudomásul sem veszik azt — nevelő funkciójával. Így nagyon nehéz.

— Ugyanezekkel a nehézségekkel természetesen mi is megküzdöttünk — kapcsolódik be hirtelen a beszélgetésbe Szatmári József. — Helyzetünk talán annyival könnyebb, hogy nálunk a könyvtárban szinte valamennyien fiatalok vagyunk, s jól ismerünk minden bennünket érintő problémát. Jelenlegi klubtagjaink kivétel nélkül régi olvasóink és régi beszélgető, illetve vitapartnereink. — Különösebb szervező munkára nem volt

A könyv, a könyvtár szeretete, az ismeretség, a barátság megoldott minden problémát.

Á legfontosabb adatok

Beleolvasok a papírlapokba, s hamarosan megtudom a legfontosabb adatokat. Az indulási létszám 24 volt, és nagyjából most is ennyire tehető az aktív létszám. 19—■ 24 év közötti fiúk, lányok,

— túlnyomó többségükben érettségizett, valamennyien dolgozók: szellemi, illetve fizikai munkán.

A klubvezető Szatmári József mellett jelentős szerepeit vállal a klub irányításában két másik járási könyvtári munkatárs: Kovács Katalin és Gyalai Tamás. Az előbbi ellátja a klub titkárának valamennyi teendőjét, az utóbbi főleg a foglalkozásokon segít.

Szórakozva

művelődni

A Klub egy esztendős programjára terelődik a szó. Három író—olvasó találkozó

— Bihari Klára, Fekete Gyula, Kammondy László —, színház- és mozilátogatások, könyvismertetések, vitaestek egész sora, s mellette temérdek kötetlen, já- téKos találkozás, öt fordulatos szellemi totó, barkoch- ba és más társasjáték, lemezjátszó és magnetofon felhasználásával közös zenei est, kirándulások. Vendégeik között üdvözölhették a jászberényi városi könyvtár dolgozóinaK egy csoportját, a Neoton együttes tagjait és a környező üzemekben szakmai gyakorlatot végző fővárosi egyetemisták képviselőit.

— Ami a változatosságot illeti, nem érheti a klubot panasz — veszi át ismét a beszélgetés fonalát a könyvtár Igazgatója. — Igyekeztünk megfelelő programról gondoskodni, és ez úgy vélem sikerült. Könyvtárunk klubja népszerű lett, bár — talán éppen ezért — egyre nehezebb a munkánk. Most válik el, hogy valójában mit bírunk, mennyit érünk. Változatlan türelemmel dolgozni kell tovább.

Szatmári József akaratlanul és a beszélgetés végső sommázását adja összefoglalójával:

— Igen, dolgozni tovább. Javítani a meglévő hibákat, újabb és ’ újabb ötletekkel gazdagítani, színesíteni a klub programját, ösztönözni, biztatni másokat és közben nem feleiteni legfontosabb célkitűzésünket: szórakozva művelődni. A hangsúly az utolsó szón van....

i H. D.

A tervezett beruházások befejezéséhez

Az ártámogatásokat és hiteleket átcsoportosították

Csökkent az állami támogatás a melori/ációs munkákhoz

Megyénkben az ötéves terv alatt 280 millió forint állami támogatást terveztek melo- rizációs munkák elvégzésére: talajjavításokra, belvízrendezésre, valamint rét- és legelőjavításra. Az állami támogatást azonban e tervekhez képest 10 százalékkal csökkentették. Az idén tervezett 54 millió helyett 26 millió forintot tud elosztani a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya.

Nemcsak megyénket érinti az állami támogatások csökkentésére hozott Gazdasági Bizottsági intézkedés, hanem az egész ország mezőgazdasági üzemeit. Az intézkedéstől azt várják, hogy mintegy 6—7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg ebben az évben.' Ugyanis a még el nem kezdett tsz-beruházásoktól megvonják, vagy csökkentik az állami támogatást és a felszabadult pénzből a folyamatban lévő építkezéseket fejezik be. Lényegében az ártámogatások, hitelek átcsoportosításáról van szó.

A beruházások tervezésekor pontosan meghatározták, a költségeket és az elkészülés időpontját. Azonban tervmódosítások, áremelkedés és szállítási drágulások következtében a költségek megnőttek, a beruházások nem fejeződtek be a tervezett időre.

Szarvasmarha-, sertéstelepeknek és egyéb létesítményeknek az idén már üzemelni kell. Állami és gazdasági szinten esetleges hiányuk veszteséget okoz. Ezért helyeselhető, hogy ezek befejezését a Gazdasági Bizottság intézkedése hitelátcsopor- tositással lehetővé teszi.

Ennek következtében a

tervezett talajjavítási, belvízrendezési rét- és legelőjavítási munkák átmenetileg nem valósulhatnak meg állami támogatással. Az intézkedések megyei vonatkozásáról Dudás Jánossal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjével beszélgettünk:

— A rendelkezésünkre álló 26 millió forint állami támogatásból 6,5 milliót juttatunk a kémiai talajjavítások befejezéséhez — mondta. — Csak azoknak a gazdaságoknak tudunk ártámogatási okiratot kiadni, amelyek már előkészítették a munkát, kivitték földjeikre a javítóanyagot, mésziszapot, gipszet, mészkőport. Az eddig kiadott okiratok érvényesek, a többi 1971-re jóváhagyott állami támogatás összege 1972-ben használható fel. A talajjavítás egyik leghatékonyabb módjára a di- gózásra nem jut az állami támogatásból.

Az intézkedés sok gazdaságot érint hátrányosan. A korábban elvégzett talajjavítás! munkák eredményességét csökkenti, hogy az idén azokat nem folytatják. Az egyébként is gyenge gazdaságok — amelyeknek földje termőszikes, kötött rétiagyag — jövő évi termés- eredményt növelő szándéka nem valósulhat meg.

— A belvízrendezésre sem jut elegendő pénz, csak mintegy 7 millió forint — mondta Dudás elvtárs. — Kedvezőtlen időjárás hatására a jövő tavaszon sok üzemben okozhat ismét gondot a belvíz. A rét- és legelőfelújításra, is csak 1,8 milliót tudtunk adni.

.... .» ...... — esi —■

Porban, okuláréval

Előzetesen e hasábokon igyekeztünk megértetni a szolnoki vasútállomás rekonstrukciójának félidejében esedékessé vált vonatforgalom átterelésének szükségességét. „Most az a legfontosabb — írtuk március 6-án —, hogy a bekövetkező változást — a vonatforgalomnak a hátsó, új vágányokra történő átterelését — olyan intézkedésnek tekintsük, amely az új szolnoki személypályaudvar felépítésének elkerülhetetlen velejárója.” Hírt adtunk akkor arról is, hogy az első 16 átépítendő vágány fölött mintegy 80 méter hosszú bejárati utat létesítenek — a nagyobb biztonság céljából — mindkét oldalán korláttal.

Nem jósolgattuk részletesebben, hogy milyen is lesz ez a bejárati út. Annyira természetesnek vettük, mint a kétszerkettőt, hogy nem porból vagy napok alatt elporló anyagból készítik majd. Kár volt bízni ebben, mert porból van az egész, s ha eső áztatja, sárból lesz. Száraz időben bokáig tapossuk a port, s ha a szél is fúj, piorfelhőt kavar lépteink nyomán. Az új vágányokra befutó vonatok is azt kavarnak.

Ha már e vágányok térségének pormentesítéséről legfeljebb csak álmodozhatunk, az elvárható, hogy a bejárati utat mielőbb fedjék le olyan anyaggal, amelyből sem por, sem sár nem képződik! Méltányos óhaj, hogy ne nagy kődarabokat „vigyenek fel” rá, amelyeken bukdácsolni kell. S ha majdan — mint tudjuk — áthelyezik a bejárati utat, az is olyan legyen, hogy ne érhesse kifogás.

Az átterelés kezdetéről lapunkban tájékoztatást adtunk. A többi között az állt benne, hogy az új vágányok fölött megflelelő sorszámokat helyeznek el. így is történt. Ámde a számtáblák s a rajtuk lévő számok olyan kicsinyek — ráadásul jó magasan is vannak —, hogy derült időben, napfénynél is csak éppenhogy felismerhetők. Gyengébb látásúaknak ehhez az okuláré nélkülözhetetlen.

Hogy miként láthatók szürkületben vagy majd ködös időben — az éjszakai sötétről nem is szólva —, ennek talán csak azok a megmondhatói, akik a táblákat kreálták. Szép dolog és helyeslendő is az anyagtakarékosság, de nem ilyen esetekben. A megfelelő nagyságú számok megfelelő megvilágítását sem tekintenénk luxusigénynek. Annál kevésbé, mert ezeken a vágányokon évekig zajlik a vonatforgalom, amelynek részleteiről az utasok kellő tájékozódást kívánnak — úgy véljük, joggal.

A vasútállomás rekonstrukcióját irányító beruházási felügyelőség vezetője lapunk munkatársát korábban arról is informálta, hogy a 17-ik vágány előtt ideiglenes perontetőt építenek avégett, hogy az időjárás viszontagságaitól — például az esőtől — az alatt az utasok védelmet találjanak. Okuláréval is kerestük ezt a perontetőt és a bejárati út korlátját is, de sajnos, azzal sem tudtunk rátalálni. Lehet, hogy rossz az okulérénk? . . e ,

(m — r — n)

Harminckét fokban 152 százalék

Bács- és Heves megyeiek a fegyverneki építőtáborban

Déli tizenkét óra. A hőmérő árnyékban is 32 fokot mutat. Ilyenkor, aki teheti, a strandon keres menedéket a rekkenő hőség elől. Sokan azonban nem a vízparton hűsölnek, hanem most is dolgoznak. Kik a gyárakban, üzemekben, kik az irodákban, kik pedig a tűző napon.

Gépkocsink alig hagyja el Törökszentmiklósi, az út egyik oldalán fürdőnadrágra vetkőzött fiatalokkal találkozunk. Ásóval, kapával a kezükben, serényen dolgoznak, egyengetik az útpadkát. A száznegyvenhat ifjú — Bács és Heves megyei középiskolás, illetve szakmunkás tanuló — a 4-es számú főútvonal rekonstrukcióját segíti. Majdnem két hete vannak már a fegyverneki Rózsa Ferenc építőtáborban és amerre eddig „elvonultak”, szépen rendezett lett az út mindkét oldala.

— Nagyon elégedett vagyok a fiúkkal, őszintén szólva nem vártam ilyen munkát tőlük — dicséri a fiatalokat Papp Sándor művezető. — Fegyelmezetten és mi több, gyorsan, szépen dolgoznak.

Hasonló a véleménye a táborparancsnoknak, Szécsi Gyula tanárnak is:

— Most vagyok hetedszer építőtáborban és megmondom őszintén, hogy kellemesen csalódtam a gyerekekben. A munkában is derekasan helytállnak, de a táborban sem lehet semmi panasz rájuk. Fegyelemsértést például még senki sem követett el.

Közben letelt a munkaidő, a gyerekek szerszámaikat összeszedve a tábor felé indulnak. A tábor programjáról már a fegyverneki gimnázium tanári szobájában — most itt van a táborparancsnokság — beszélgetünk.

Reggel fél ötkor van ébresztő és hat órától fél egyig tart a munkaidő. Mivel töltik a fiatalok a szabadidejüket?

— Igyekeztünk olyan programot összeállítani a tábortanáccsal, hogy mindenki jól érezze magát — mondja Pataki Mihály táborvezetőhelyettes. — A különböző sportversenyeken kívül ismerkedési est volt a falu fiataljaival, a járási rendőrparancsnokság pedig jól sikerült KRESZ vetélkedőt rendezett. Volt honvédelmi lövészverseny, korszerű haditechnikai bemutató és gyakoriak a filmvetítések. Ezenkívül szerveztünk ifjúságvédelmi előadást, majd a járási pártbizottságtól volt itt Kovács Sándor elvtárs, aki aktuális politikai kérdésekről tartott tájékoztatót.

A programmal — mint elmondták a fiúk — elégedettek, de azért akad kifogásolni való is. Batki István például az ellátásra panaszkodik.

— Sajnos a reggeli mennyiségével és a minőségével

elégedetlenek vagyunk. Tíz óra felé, amikor megkapjuk a tízórait, bizony már kopog a szemünk az éhségtől. Viz sincs mindig a táborban, Így aztán előfordult, hogy visz- szatérve a munkából, mosakodni sem tudtunk, és porosán, koszosán voltunk kénytelenek ebédelni.

— Ehhez még hozzá kell tennem azt is, hogy egészségügyi szempontból sincs minden rendben — szól

közbe dr. Lukács György, a tábor orvosa. — A gimnázium pincéjében áll a szennyvíz, ami ebben a hőségben nemcsak borzalmas bűzt áraszt, hanem könnyen fertőzést is okozhat. A hálószobákká kinevezett tantermek zsúfoltak, meleg víz nincs, sőt még hideg víz sem mindig.

Mihálovics István, a bajai

III. Béla gimnázium tanulója viszont a gondok ellenére is jókedvű. Nem véletlen, hiszen brigádjuk 152,6 százalékos teljesítménnyel az élen áll, — Zámbó —

ÜJ síküveggyár épül Orosházán az üvegipari Művek szomszédságában. A majd m ásfélmilliárd forintos beruházás 1973-ban fejeződik be.

(MTI foto; Erezi K. Gyula felvétele — KS). j