Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

1971. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ifjúság pályaválasztásának tapasztalatai és a pályává osztási tanácsadás továbbfej esztése IT ■» 1 f FF FF Zola gyűrű Szolnok körül Az MTI hírmagyarázója írja: A Munkaügyi Miniszté­rium felmérést készített az ifjúság pályaválasztásának tapasztalatairól, s a minisz­ter előterjesztése alapján a kormány csütörtöki ülésén határozatot hozott a pálya- választási tanácsadás to­vábbfejlesztéséről. A miniszter előterjesztése rámutat, hogy a munkaerő­utánpótlás a negyedik öt. éves terv időszakában és az azt követő évtizedben szin­te kizárólag az iskolából ki­kerülő ifjúságra épül. s ar­ra is felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányaikat be­fejező korosztályok létszá­ma csökken. A szűkös mun­kaerőforrással tehát a lehető legjobban kell gazdálkodni. Ezért rendkívül fontos a pályaválasztási tanácsadás, amelynek fő célja, hogy áz ország várható munkaerő­szükségletét segítse össze­egyeztetni a fiatalok adott­ságaival, képességeivel, ér­deklődési körével. A pályaválasztási tanács­adás az utóbbi időben haté­konyabbá vált. A fővárosi tanács az országban elsőként megalapította a pályaválasz­tási intézetet, s immár a fővároson kívül tíz megyé­ben és két megyei városban működik hasonló intézmény, elősegítve az úgynevezett pályaválasztási felelősök szakmai felkészítését, fontos munkájuk összehangolását. Elengedhetetlen, hogy a pályaválasztás előtt állók s nem utolsósorban a szülők az eddiginél is jobban meg­ismerjék az elhelyezkedési lehetőségeket, azokat a mun. kahelyeket, ahol a legtöbb munkaerőt várják. Meg kell szüntetni különféle tévhite­ket is, hiszen egyes foglal­kozásokat ma még sokan alá- vagy éppen túlbecsül­nek, sok szülő nem veszi figyelembe a tudományos fejlődés nyomón kialakuló új munkaköröket, a leendő elhelyezkedési lehetősége­ket. A fizikai dolgozók gyer­mekei általában hátránnyal indulnak, ezért velük meg­különböztetett gonddal és lelkismeretességgei kell fog. lalkozni. Ma még sajnos az a helyzet, hogy a pályavá­lasztási tanácsadás éppen az arra leginkább rászoruló szülőkhöz és gyermekekhez jut el legkevésbé, s így nem­csak a jövő, de gyakran a jelen elhelyezkedési lehető­ségeivel sincsenek tisztában. Az eddiginél több támoga­tást kell nyújtani a fiatal lányok elhelyezkedéséhez, egész sor olyan munkakör várja ugyanis a nődolgozó­kat, amelyről éppen a leg- érdekeltebbek alig tudnak. Iskoláik elvégzése után or­szágos átlagban a lányoknak mindössze 26 százaléka ta­nul szakmát, néhány megyé­ben azonban, mint például Baranyában és Komárom­ban, ennél is jóval kisebb az arány. Behatóbban kell foglalkoz­ni a fiatalok különböző sa­játos csoportjainak. mint például az egészségileg ká­rosodottak s nem utolsósor­ban az állami gondozottak elhelyezkedési lehetőségei­vel. Jelenleg 36 ezer állami gondozottat tartanak nyil­ván, s számuk évről évre növekszik. Közös feladat és érdek, hogy ők is megtalál­ják képességeiknek megfele­lő helyüket a társadalomban. A technikai haladással és az urbanizációval párhuza­mosan, ha szükséges nagy anyagi áldozatok árán is, fejlesztenünk kell természe­tes környezetünket, óvni a levegő, a folyók és a tenge­rek vizének tisztaságát. Bár Magyarország és sző­kébb hazánk Szolnok csak a közepesen fejlett ipari te­rületek közé tartozik, bizo­nyos óva intő jeleket már mi is tapasztalhatunk. Szol­nokról közszájon forog az a megállapítás, hogy forgal­ma, közlekedésének zsúfolt­sága, utcáin a por és a füst már egészen nagyvárosi. Az iparnegyed felől fújdogáló „illatos” szelekről és a torok köszörülés nyomott, füstös napokról nem >s beszélve. Hol van már az a bizonyos alföldi jó levegő? Elkészült a komnlex terv A tényeket azonban több módon is lehet befolyásol­ni, megváltoztatni: például faültetésekkel, zöldövezetek, ligetek, parkok kialakításá­val. Múlt év októberében a megyeszékhelyen egy mun­kabizottság alakult, melyben a megyei és városi tanács illetékes osztályainak, a me­gyei földhivatal, az állami erdőgazdaság és az erdőfel­ügyelőség munkatársai egy tízéves fásítási program megvalósításán dolgoznak. Elkészítették a komplex zöldövezeti tervet. Mennyire segíti az állam az efajta kez­deményezéseket, azt bizo­nyítja, hogy az anyagi hoz­zájáruláson kívül a terveket ingyen kapja meg a város. Balatonfüreden speciális er­dőtelepítési tervezővállala­tot hoztak létre, ahol töb­bek között Szolnoknak is té­rítés nélkül készítették el az egyébként százezer forfht értékű munkát. A zöldövezet kialakítását nemcsak szorosan a város körül képzelik, hanem a ha­tósugarába tartozó nyolc községben — Űjszászon, Zagyvarékason, Besenyszö- gön, Tiszapüspökiben, Sza- jolban, Rákóczifalván, Tó­szegen és Tiszavárkonyban — valamint a bevezető utak mentén is ültetnek érdősá- vokat. Ebben természetesen a helyi termelőszövetkeze­tek is részt vesznek. Ligetek a gyárak között A Szolnokot körülvevő 2 ezer hektárnyi területű zöld sávból évente 80—100 hek­tárnyit ültet majd be az ál­lami erdőgazdaság. Már eb­ben az évben egymillió fo­rint értékű munkát végez­nek el a Kisgyepen, a Tal­linn körzetben, az alcsiszi- geti üdülőtelepen, a Sárkány utcában. Ezenkívül a szol­noki Lenin Tsz szintén te­lepít facsemetét saját 20— 25 katasztrális holdján. A legnagyobb összefüggő zöld rész a kisgyepi védősáv lesz, összesen 240 hold, ahol a talajadottságoknak megfele­lően tölgyet, nemes nyárt, juhart, fenyőt ültetnek. A cukorgyár és a Tisza közötti 50 hektáros árterületet 1972—73-ban telepítik be nyárfával. A déli ipartelep fásításával a gyárakat élő­sövénnyel akarják izolálni. Egyrészt az utcákat ültetik végig, másrészt az üzemek közé telepítenek ligeteket Gesztenyézhetnek a gyéréi ek A „zöld szigetek” benyo­mulnak a belterületekre is. A Keskeny János utca két oldalát platánsor kíséri majd, a Thököly úton pedig már ott nyújtózkodnak a fiatal jegenyehusángok. A Csoko­nai utca gesztenye fái alatt pár év múlva rengeteg vad- gesztenyét gyűithetnek a gyerekek. A Tallinn körzet­ben már jövőre öt hektáros erdősáv húzódik a vasúti sínek mellett. A töltés túl­oldalán pedig a besenyszögi kőútig terjeszkedik maid egy 15 hektárnyi zöld tömb. Ezeket a belterületi fatelepí­téseket a városi tanács út­fenntartó üzeme végzi el. A város fásítási terve azonban nem fejeződik be a kiültetésekkel és ez nemcsak a feladatokat elvégző erdő- gazdaságra, útfenntartó üzemre, állami gazdaságra és tsz-ekre tartozó ügy. A szó legszorosabb értelmében közügy, hiszen valamennyi városlakó érdeke a tiszta le­vegő és az esztétikus kör­nyezet. Az állam óriási össze­get szándékozik e nép­egészségügyi célra költeni, a távlati tervek szerint csak Szolnokra 48 milliót. Ehhez az anyagi áldozathoz kénest eltörpül, amit tőlünk kér­nek. hogy óvjuk és ápoljuk a város zöld tömbje'* H. M. Vándor­gyűlés Csütörtökön Nyíregyházán, a Tanárképző Főiskolán meg­kezdődött a Közlekedéstudo­mányi Egyesület kétnapos vándorgyűlése A több mint 200 szakember részvételével megtartott megnyitón Rö- dönyi Károly, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese tartott előadást a közlekedés távlati fejlesztésé­nek koncepcióiról. Mint töb­bek között elmondotta, a közlekdés távlati — 1985-ig szóló — fejlesztési terveinek megvalósításával a forgalom várható növekedése ellenére csökken a jelenlegi zsúfolt­ság az utazási idő. CJilnulker Csütörtökön érkezett meg Várnából a Magyar Vöröske­reszt háromtagú delegációja, a vöröskeresztes és nem vö­röskeresztes egészségügyi, il­letve orvosi filmek IV nem­zetközi fesztiváljáról. A ta­pasztalatokról a küldöttség vezetője dr. Veres Pál el­mondotta: — Tíz napig az egészség- ügyi és orvosi vonatkozású filmek álltak Bulgáriában az érdeklődés előterében. A vi­lág minden tájáról beneve • zett több, mint 200 alkotás között szerepeltek a magyar filmek és az egyik szófiai új- szágíró szavai szerint „Mondd, a neved!”, című fil­münket egész Bulgária meg­könnyezte. Csütörtökön az „első fecske" Megérkezett az új búza Szolnok megye ma»táraiba (Tudósítónktól) Szolnok megyében is meg­kezdődött a búza betakarí­tása Csütörtökön ünnepélye­sen megkezdték az új ke- nyémekvaló átvételét, a ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalat telepein. Az ezer vagonos szolnoki gabonatár­házba első „fecskeként” a tnezőhéki Táncsics Tsz, a megye egyik legnagyobb búzatermelő gazdasága szál­lította be az első új termést. Túrkevén, Mezőtúron is megkezdődött az átvétel, a kombájnoktól egyenesen a magtárba viszik az új búzát a tsz-ek. Folyamatos az őszi árpa szállítása is. A hét kö­zepéig mintegy száz vagon takarmánygabona kerül biz­tos fedél alá. Az Idei gabonatermés za­vartalan átvételére munka- programot dolgozott ki a v4Halat a tsz-ekkei és a kö­zös gazdaságok munkáját koordináló területi szövetsé­gekkel. Az átadási és átvé­teli menetrendet tartalmazó kiadványt adtak közre. Eb­ben ismertetik azt is, hogy a nagyobb átvevő helyeken éjjel-nappal folyamatos ügyeletet tartanak és gépe­sítéssel is gyorsítják az új termés átvételét. Tekintve, hogy a felvásárló vállalat­nak a szükségesnél keve­sebb raktára van, 4200 va­gon gabonát szabad téren tárolnak, háromezerhétszáz vagon új termés elhelyezé­sére pedig a tsz-ekkel és az állami gazdaságokkal köt­nek szerződést. Lengyel est Karcagon Miről nevezetes Krakkód Mikor volt közös királyuk a lengyeleknek és a magya­roknak? Melyik magyar köl­tő jutott el a XVI. század­ban lengyel földre? Ki volt a 48-as szabadságharc le­gendás, lengyel származású hadvezére? Ki Lengyelor­szág legismertebb zeneszer­zője? Esetleges lengyelor­szági útjáról milyen kedves emlékeket őriz? Melyik a legnépszerűbb lengyel re­gény Magyarországon? Ho­gyan jellemezné a két fel­szabadult nép mai barátsá­gát, a baráti kapcsolat szo­ciálisát tartalmát? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el szerda este a karcagi ifjúsági Klubban, ahol megyénk népművelői találkoztak a Lengyel Kul­túra igazgatójával, dr. Sta­nislaw Sohatzkival. A bará­ti találkozón résztvevő nép­művelők játékos, felszaba­dult hangulatban, „vizsgáz­tak” Lengyelországból; ab­ból, hogy mit és mennyit ismernek a velünk közös utat járó lengyel nép múlt­jából és jelenéből, életéből, kultúrájából. Röpködtek a kérdések, és nyomukban gazdagon bon­takoztak ki a két nép évszá­zadokra visszanyúló kapcso­latának jelentős emlékei és eseményei, a felszabadulás utáni évtizedek egyre tere­bélyesedő kapcsolatának va­lódi tartalma és célja. Köz­ben lengyel írók és költők szólaltak meg Fodor Zsóka, a békéscsabai színház mű­vészének tolmácsolásában. És természetesen Chopin! I Akinek csak a sírja találha­tó Párizsban, de a szívét Varsóban őrzik. Forradalmi etűdjét és egyik lengyel tán­cát — Polonáise — Szend- rei Imre Liszt-díjas zongo­raművész mutatta be ihle­tett előadásában. Az élmé­nyeken túl természetesen gazdag ismeretanyag is fel­színre került, a találkozó résztvevői együtt idézték a világhírű filmrendező, Vajda remekművének, a Hamu és gyémánt-nak képsorait és gondolatait. Alkalmi szer­kesztőbizottságokká alakul­va pusztán az emlékezetre támaszkodva készítették el lengyel írók és költők ma­gyar nyelvű antológiájának tervezetét. És sorolhatnánk tovább A zsűri elnöki tisz­tét Is betöltő lengyel ven­dég nagy megelégedéssel és elismerő szavak kíséretében ! adta át az intézet ajándékait a nyerteseknek. S bár tárgy- jutalom ezen az estén csak a legjobbaknak jutott, az est valamennyi résztvevője gaz­dagabb lett; élményekben és I ismeretekben. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy július 1-től 15-ig LELTÁROZUNK \kmil GÁZKÉSZÜLÉK OSZTÁLY Budapest, V. Pesti Barnabás u. 4. Kormányhatározat a postai díjszabásokról A kormány határozatot hozott a postai díjak módo­sításáról. Ezzel kapcsolatban a postavezérigazgatóság csütörtöki sajtótájékoztató­ján dr. Benkő József, a nem­zetközi szakosztály vezetője bejelentette, hogy az egye­temes postaegyesület tokiói kongresszusának határozata alapján július 1-én módosult a postai szolgáltatások díja­zási rendszere, megváltoztak a nemzetközi díjak. A nemzetközi levélforga­lomban a kezelés egyszerű­sítése és a díjazás könnyí­tése érdekében az eddig 20 grammonként emelkedő, ke­reken száz súlyhatár helyett ezentúl mindössze hat — 20, 100, 250, 500, 1000 és ezren felüli — lesz érvényben. Nem változik a Magyar- országról külföldre fel­adott legfeljebb 20 gram­mos levél és a levelezőlap dija. Olcsóbban adhatók postára viszont a nehezebb levelek. A külföldre szóló 500 gram­mos levél díja az eddigi 51 forintról 33 forintra, az 1 ki­logrammos levélé 101 forint­ról 55 forintra csökkent. Az egyesület tokiói hatá­rozata lehetővé tette a légi­postái díjak általános 20 százalékos csökkentését. A Magyar Posta még jobban mérsékelte a díjat azáltal, hogy ezentúl a tengerentúli forgalomban az eddigi 5 gramm helyett 10 grammos Ír -1 adható fel változatlan díjjal. E szerint Amerikába az eddigi 4,80 forint helyett 2, . forintért küldhető levél. A tokiói kongresszus lehe­tőséget nyújtott a postaigaz­gatóságoknak az úgynevezett különdíjak. mint például ajánlás, expressz, tértive- vénv stb. emelésére. Minthogy ezeket a díjakat a nemzetközt forgalomban nem kell elszámolni, a Magyar *osta változatla­nul a régi dijakat tartja érvényben. Nem lehetett ezt elérni a nemzetközi csomagforgalom- j ban a rendeltetési és az át- i szállító országok magas dij- | követelései miatt. Külföldön ugyanis mintegy 40—60 szá­zalékkal emelték a csomag­szállítási díjakat, s ennek megfelelően kellett módosí­tania díjszabását a postának is. A legnagyobb emeléssel az angol posta élt; az oda szóló 1 kilós csomag dija 10 forinttal emelkedett. A 3 ki­lós csomag dija 63,50 forint­ról 82,50 forintra, az 5 ki­lósé 81 forintról 116,50 fo­rintra, a 10 kilósé pedig 138 forintról 183,50 forintra emelkedett, ennél nagyobb csomagokat az angol posta nem is fogad el. Kölcsönös megállapodás alapján Ma­gyarország és Bulgária, vala­mint a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, Lengyel- ország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között a csomagdíjak válto­zatlanok. A lakásépítési kölcsön fel­tételei különösen kedvezőek a telepszerű többszintes la­kóházépítés esetén. A szoci­álpolitikai kedvezménnyel csökkent építési költségnek mindössze 25 százalékát kell előtörlesztésként megfizetni, s az építési költség, — OTP öröklakás esetén az eladási árnak — 75 százalékáig nyújtható kölcsön. A 30 évig terjedhető törlesztési időben 110 000 forintig a kamat csak évi két százalék, e határ fe­lett pedig évi 6 százalék. To­vább növekednek a kedvez­mények, ha lakásépítő szö­vetkezet útján építenek te­lepszerű többszintes lakóhá­zat. A lakóház építés akkor te­lepszerű, ha összefüggő építé­si területen — lakótelepen, vagy telekcsoporton — fo­lyamatosan s kettőt megha­ladó számban épülnek több­szintes lakóépületek és há­zanként legalább négy lakás, telepenként pedig összesen Budapesten és a megyeszék­A nemzetközi levelezésünk 29 millió darabot tesz ki, ennek mintegy 80 százalé­ka -0 gramm alatti, ame­lyet a díjváltozás nem érint. V Az egyetemes postaegye­sület tokiói kongresszusa a deficittel küzdő nyugati pos­taigazgatóságok javaslatára teremtette meg a nemzet­közi postai díjak emelésének lehetőségét, annak érdeké­ben, hogy a postaszolgálat világszerte emelkedő önkölt- sé ét, a magas felvételi és kézbesítési költségeket ily- módon fedezhessék. A to­kiói postakongresszus hatá­rozatainak bevezetése kötele­ző minden országra, így a Magyar Postára is, amely arra törekedett, hogy az új díjszabás a lakosságnak ne okozzon többletterhelést. helyeken legalább 90, egyéb településeken legalább 6o la­kás valósul meg. A már fel­épült, vagy a jelenleg épülő állami szövetkezeti, vagy tár­sasházi lakótelep részenként, vagy annak folytatásaként megvalósuló többszintes, leg­alább négy lakásos — lakó­ház vagy lakóépületek épít­kezése is telepszerűnek te­kintendő. Ha a tanács szakigazgatási szerve telepszerűvé minősí­tette az építkezést, akkor ezt záradékként rávezeti a beé­pítési tervre vagy külön szakvéleményt mellékel hoz­zá. Az építőknek ezt a beépí­tési tervet, illetve szakvéle­ményt kell mellékelni az OTP-hez benyújtott kölcsön­kérelemhez. A már felépült, vagy jelenleg épülő lakótelep folytatásaként épülő lakások esetén a telepszerű követel­mény elbírálása érdekében az OTP-hez benyújtott köl­csönkérelméhez hi vatalos helyszín rajzot kell csatolni. Á telepszerű többszintes lakóházépítésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom