Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197L Június 12. Repülőgépeitérítés, diplomatarablás II. Nemzetközi bűncselekmény A repülőgépeltérítések néhány esztendeje kezdődött és még ma is tartó történetének csak néhány epizódját említettük eddig — a megtörtént többszáz eset teljes felsorolása, ha csak a helyet és időt jelölnénk is, újságoldalak sorára terjedne. Sajnos, szocialista országok légijáratain is akad repülőgéprablás, vagy kísérlet — ilyen volt például Waldemar Frey ügye (Frey a lengyel légitársaság Szszeczin—Katowice repülőjáratának egv gépén kézigránáttal kényszerítette a pilótát, hogy Hamburgba menjen, a pilóta azonban a berlini, schőnefeldi repülőtéren szállt le, az NDK hatóságai kiadták a géprablót, a wroczlawi bíróság IS évi börtönre ítélte), vagy annak az N(DK-beli házaspárnak az esete, akik 1970 márciusában a Berlin—Lipcse járat gépét akarták eltéríteni. (A kísérlet kudarcot vallott, a házaspár öngyilkos lett.) Az általános elv Világos, félreérthetetlen véleményt mondottak a repülő- gépeltérítésről a Szovjet Tudományos Akadémia jogtudományi intézetének munkatársai. akik a Lityeraturnaja Gazeta kérésére elemezték a problémát. Ebben az elemzésben természetesen szó esik a palesztínai felszabadí- tási harcosok kijelentéseiről is, akik a repülőgéprablást is harci eszközeik közé sorolták. Az elemzés megállapítja: „A nemzetközi jog különbséget tesz a háborúskodás megengedett és meg nem engedett eszközei, módszerei közcjjt: az egymással szemben álló felek harca nem lépheti túl az alapvető célt, az ellenség ellenállásának letörését. A háborús időkben végrehajtott akciók csakis az ellenfél fegyveres erői ellen irányulhatnak, de nem a békés lakosság ellen. A nemzetközi jognak ezt az általánosan elfogadott elvét' az 1907. évi hágai egyezmény, s az 1949. évi genfi egyezmény is magában foglalja... A legutóbbi géprablások és a gépek megsemmisítése jogos felháborodást keltett a világközvéleményben. .. „Az A1 Akhbar című kairói lap teljes joggal állapította meg: „Egyetlen embert sem lehet meggyőzni arról — legyen az illető bármilyen nemzetiségű —, hogy a különböző országok fővárosait összekötő közlekedési eszközök ellen végrehajtott veszélyes akciók a forradalmi mozgalmak feladatkörébe tartoznak” — állapította meg az elemzés. Ám, mint láttuk, a repülőgépeltérítők egy része még csak nem is emleget semmiféle politikai célt — a géprablók egyrésze kalandor elképzelésekből, a szökési szándékból, közönséges bűntettek miatti felelősségrevonás előli menekülés közben követi el bűncselekményét 1963-ban a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (az ENSZ szakosított szervezete) Tokióban rendezett tanácskozásán már nemzetközi egyezményt hozott létre a „légi jármű fedélzetén elkövetett bűntettekről és egyéb cselekményekről” — de még nem nyilvánította bűncselekménynek a repülőgépek — akkor még igen ritka — erőszakos eltérítését. EDlSZ-határozat A géprablások elszaporodása miatt aztán az ENSZ 1969 és 1970-es közgyűlésén határozatot fogadtak el, amelyben felhívták a tagállamokat : minden rendelkezésre álló eszközzel vegyék fel a küzdelmet a géprablók ellen. Éppen ennek az utóbbi ENSZ-határozatnak a szellemében hívták össze a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet konferenciáját 1970 decemberének első két hetére Hágába — ott dolgozták ki és fogadták el az első nemzetközi egyezményt a repülőgéprablók szigorú megbüntetésére. (A szervezetnek 110 állam légitársaságai a tagjai — ezek közül 77 állam megbízottai jelentek meg Hágában. A szovjet delegáció mellett a szocialista országok — közöttük hazánk is — képviseltették magukat.) Ez az egyezmény megállapítja: repülőgéprablás bűn- cselekményét követi el az „aki repülés közben jogellenesen és erőszakkal való fenyegetéssel hatalmába kerít vagy ellenőrzés alá von egy repülőgépet, vagy megkísérli e cselekmények valamelyikének elkövetését”. Ez büntetendő súlyos cselekmény — és a hágai egyezmény óta az aláíró országok fel is lépnek minden repülő- géprabló ellen. Egyelőre kompromisszumos megállapodás született a kiadatás kérdésében — még nem fogadták el a szocialista országoknak azt a javaslatát, hogy a repülőgéprablót adják ki annak az országnak, amelynek területén (repülőgépén) a bűncselekményt a tettes végrehajtotta. A kiadatás most :sak akkor kötelező, ha már előzőleg volt kiadatási egyezmény az érintett országok között. Űj dolog, azonban az, hogy, ha nem adják ki a repülőgép- rablót, az az ország, amelynek területén tartózkodnak, köteles büntető eljárást indítani. És nem is akárminő eljárást, hanem súlyos közönséges bűncselekményekre előírt törvényes eljárást — azaz az egyezményt elfogadó államok nem minősítA Hortobágy évről-évre visszatérő nagy eseménye a júniusban megrendezésre kerülő nemzetközi lovasnapok. Az idén hetedszer szólalnak meg a lovasok harsonái a Hortobágy folyó mellett festői környezetben épített má- tai lovaspályán, hogy köszöntsék az ország és Európa különböző tájairól ide- sereglett lovasokat és nézőket. Ebben az esztendőben június 18—19 és 20-án kerül sor a lovasnapokra. Az idén már volt a Hortobágyon egy lovasü. népség, vagy inkább csak megemlékezés. A mesz- sze földön híres hortobágyi ménest 300 évvel ezelőtt alapították. Erre a nevezetes dátumra emlékeztek nemrégiben a Hortobágyon öreg csikósok, szakemberek. Bár a mezőgazdaság gépesítésével a ló vesztett jelentőségéből, de a Hortobágy állattenyésztésében ma is jelentős szerepet játszik a lótenyésztés. A hortobágyi ménes ma is hetik politikai bűncselekménynek a repülőgéprablást. Komoly figyelmeztetés A hágai megállapodás óta tehát a repülőgéprablóknak kevés esélyük van arra, hogy elkerüljék a tettük büntetőjogi következményeit. (Persze az a tény, hogy a nemzetközi szervezet 43 tagállama nem vett részt a liágai megállapodás kidolgozásában s nem is írta alá azt, komoly hiány. Éppen azért a szervezet 1971-ben újabb konferenciát rendez: ide meghívják és a munkában való részvételre kérik fel az eddig távolmaradókat is.) Még a hágai megállapodás előtt, amikor az ENSZ közgyűlése ítélte el a repülő- géprablásokat, a szovjet külügyminisztérium szerződésjogi osztálynak vezetője, Oleg Hlesztov kijelentette: „Komoly figyelmeztetés ez azok' számára, akik ártatlan utasok életének kockáztatásával, az államközi kapcsolatok érdekeinek megsértésével ilyen bűncselekményekre vetemednek. .. A bűnösök kivétel és megkülönböztetés nélküli fe- lelősségrevonása azért szükséges, mert vannak, akik bűncselekményeiket politikai okokkal motiválják” — szögezte le Hlesztov. A teljes igazság az, hogy a hágai egyezmény életbelépése óta volt ugyan néhány újabb repülőgéprablás — de mindenesetre jóval kevesebb, mint a Nemzetközi Polgári Légügyi , Szervezet első, nemzetközi jogi érvényű fellépése előtt. (Következik: Berlin, 1941. június) látványosság, idegenforgalmi jelentőségű, a Hortobágyi Állami Gazdaságban pedig a lótenyésztés, a sportlovak nevelése jelentős gazdasági tényező is. Az idei lovasnapokon gazdag program várja a látogatókat. Az első nap — június 18 — inkább csak szakmai jellegű. Ekkor kerül sor a Magyarország különböző tájairól, valamint Lengyelországból, Ausztriából, Csehszlovákiából idesereglett lovasok különböző versenyére. Az ünnepélyes megnyitó, a felvonulás június 19-én, szombaton 13 óra 30 perckor kezdődik. A műsorban többek között a díjugratás középdöntőjét láthatja a közönség a Hortobágyi Díjért. Ezenkívül sor kerül lovastorna és pónibemutatóra, a csikósok síkversenyére is. A műsor leglátványosabb része lesz majd a csikósok, gulyások, juhászok versengése, zenés, táncos műsor, melyet „Halátültetés" A Mazuri-tavak vizében meghonosodott egy új halfajta: a peluga, amely a lazac-félék ,.kiterjedt” családjába tartozik. A peluga akklimatizálódásával kapcsolatos kedvező tapasztalatok arra indították a szakembereket, hogy megkíséreljék az érdekes lazac-család legértéke. sebb halfajtája, a csír meghonosítását is. A csír folyami tavi hal és a pelugához hasonlóan Szibéria északi részén és Észak-Amerikában fordul elő. Táplálékszerzési területét, rendszerint a folyókkal összekötött tavak alkotják; ősszel a folyókba úszik fel és ott tölti a telet. A csír első halivadékával az elmúlt évben telepítették be az egyik ostródai tavat. Az ikrát tavaly februárban hozták a Szovjetunióból. A csír- ivadékok a swaderkai Állami Haltenyésztő Gazdaság inkubátoraiban keltek ki. Virágoskert a bánya mélyén A sziléziai „Szczyglowice” kőszénbányában érdekes botanikai kísérlet folyik. Egy 350 méter mélyen fekvő, régi bányatérségben egy évvel ezelőtt botanikus kertet létesítettek azzal a céllal, hogy megfigyeljék, miképpen fejlődnek egyes növények a föld mélyében. A kísérleti bánya-kertben több dísznövényfajtát ültettek el: aszparáguszt, páfrányfajtákat, különböző kaktuszfajtákat, sőt még pálmákat is. A vegetációhoz szükséges 20—23 °C- os hőmérsékletet kisnyomású higanygőzlámpák és hősugárzók biztosítják. A növények normálisan fejlődnek. a Debreceni Niépi Együttes részvételével a magyar és külföldi lovasok együttesen adnak elő. A műsort a híres hortobágyi ménes hajtása zárja be. A másnapi — vasárnapi — műsor még gazdagabbnak ígérkezik. Ekkor kerül sor az országos és területi fogatversenyre, akadály és ügyességi hajtásra, a díjugrató csapatversenyre. A vasárnapi műsor egyik legjelentősebb eseménye lesz a csikósok síkversenye, a „Háromszáz éves a hortobágyi ménes” elnevezésű díjért. Ezenkívül szerepel a három nap gazdag programjában lovas- futball másfél méter átmérőjű labdával, amit tulajdonképpen a lovak rugdosnak majd az ügyes csikósok irányításával. Ezenkívül a fogatok — köztük a híres debreceni ötösfogat — felvonulása teszi látványossá a három nap gazdag programját P. L Hortobágyi lovasnapok Elegáns fogatok Növekszik az árucsereforgalom az NDK és az NSZK között A két német állam közötti külkereskedelem 1970-ben 21,8 százalékkal nőtt. A forgalom összértéke elérte a 4,5—4,8 milliárd márkát. (1969: 3,734 milliárd márka.) Az NDK szállításai elérték a 2,06 milliárd márkát (1969: 1,66), ami 25 százalékos emelkedést jelent. Az NSZK 2,48 milliárd márkáért szállított árut, ami 20 százalékos emelkedést jelent. Az NDK megemelt szállításaiban legfőképpen gépek, az elektrotechnika, a vas- és acél, a mezőgazdasági termékek, az ásványolaj és olajtermékek, továbbá színesés ritkafémek részesedtek. Az NSZK-ból az NDK-ba megnövekedett mértékben szállítottak gépeket és elektrotechnikai gyártmányokat, vasat, acélt, hidegen húzott és hengerelt árukat, bányatermékeket és textiliát. Az árucseremérleg, amelyet az NSZK-ban az NSZK „kumulált aktív szaldójának” neveznek, 100 millió márkával, vagyis 1,3 milliárd márkára csökkent. Liftek sorozatban A szocialista országok átfogó lakásépítkezési programjaihoz szorosan kapcsolódik a liftgyártás. A Szovjetunióban is egyre több 9— 12 szintes lakóház épül, Moszkvában és a nagyvárosokban toronyházak emelkednek ki a földből. A moszkvai Karacsarov- szki gépgyárban készült ez a kép. A szalagról minden 20. percben kerül le a kész felvonó, amelyet 350 kg maximális terhelésre próbáltak ki. Segítség a fejlődő országoknak A szocialista gazdaságpolitika egyik lényeges ismertetőjele a szoros együttműködés a fejlődő országokkal. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy 1970-ben a szovjet külkereskedelem 13,5 százaléka ezekkel az országokkal bonyolódott le, hanem abban is, hogy számos fiatal állammal állandó munkamegosztás jön létre. Mit jelentsen tehát, ha egy bizonyos J. Bartsch a Wirt- schaftsdienstben azt írja, hogy a fejlődő országokból való behozatal az amerikai társadalmi összterméknek 1,06 százalékát, míg a szovjetnek csupán 0,25 százalékát teszi ki? Azt például mindenki tudja, hogy az USA túlméretezetten sok idegen nyersanyagot használ fel és ezért igen keveset fizet. Ugyan milyen szándékkal hasonlítja össze Bartsch a szocialista segítséget az állammonopolista fizetésekkel és állítja szembe „a társadalmi össztermék kb. 0,15 százalékát kitevő táboron belüli és kívül szocialista segítséget” az OECD 0,40 százalékot kitevő nettó (nem magán) fizetésével? Köztudomású, hogy a szocialista országok esetében nem tőkeexportról van sző, hanem kölcsönösen előnyös, kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokról és hatékony segítségről. Egyébként is meglehetősen jól ismertek a hatalmas profitbeáramlások a fejlődő országokból a nyugati országokba. Marad tehát annak megállapítása, hogy Bartsch a Szovjetunió által folyósított segítséget (1954—1969) 6,8 milliárd dollárra, a többi európai szocialista ország által nyújtott támogatásokat 2,7 milliárd dollárra becsüli, kereken 22 ezer külföldön lévő szocialista szakemberről, 1956 óta összesen 34 500 külföldön, a mi főiskolánkon tanuló diákról, évente 2000 gyakorlóorvosról és több mint 200 ezer, közvetlenül a fejlődő országokban kiképzett szakmunkásról és technikusról beszél — és mégis csodálkozik, hogy a fiatal országok ebben az összefüggésben „csak a Nyugatot” bírálják. Marketing-társaság alakult Romániában Bukarestben nemrég megalakult az AROMAR román marketing-társaság Feladata, hogy propagálja a hazai és külföldi piacon meghonosítandó modem termelési és kereskedelmi módszereket, átadja a megfelelő tapasztalatokat, együttműködjék és Mindnyájan tudjuk, hogy a gáz olcsó fűtőanyag és a vegyipar értékes nyersanyaga. Arról azonban, hogy szilárd halmazállapotú földgáz is létezik a természetben, nagyon kevesen hallottunk. Szovjet tudósok, szívós és aprólékos kutatómunkával megállapították, hogy a közönséges földgázon kívül szilárd, hidratált állapotban lévő óriási gázkészleteket is rejt a föld mélye. Ezek a készletek általában az alacsony hőmérsékletű zónákban, az örök fagy birodalmában alakultak ki. A víz információcserét folytasson külföldi partnerintézményeivel. A társaság szakkiadványok és dokumentációs anyagok kiadását is tervezi. Az AROMAR igazgatótanácsának elnöke Comel Bur- tica román külkereskedelmi miniszter. ebben az esetben a földgázt szilárd halmazállapotban tartja, mert áthatolhatatlan burokként veszj körül. A szovjet találmányügyi bizottság öt tudóst a „szilárd gáz” felfedezéséért oklevéllel jutalmazott. Nyugat-Szibériá- ban és Jakut-földön is jelentős szilárd halmazállapotú földgáz lelőhelyekre bukkantak. Az innen származó mintákat a kutatóintézetek vették vizsgálat alá, de ezen kívül — laboratóriumban mesterségesen is előállítottak szilárd halmazállapotú földgázt Földaáz — szilárd halmazállaDOtban
