Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK* Ara: 80 fillér XXXI évC. 137. az. 197L június 12., szombat. Pereljen csak ott M int a legtöbb ember, én is örülök, he levelet kapok. Ez a ma érkezett levél azonban inkább üröm volt. Anna írta, az a kétgyermekes munkásasszony, akinek kálváriáját, sok pereskedését egyszer már megírtam. Jóbará­tom maradt, ír néha. Most azonban gyors választ kért, kér­dezett. Először is azt: Neki. a két gyermekével egyedül élő munkásasszonynak joga van-e azt kérni a művezetőjétől, hogy legalább egy nappal előbb szóljon, hogy másnap „hosz- szú műszak”, két-három túlóra lesz? És még egy kérdése volt: mert jól dolgozó, szükség van rá, beoszthatják-e ál­landó éjszakai műszakra? Először bosszankodtam. Annára is haragudtam. Sok pe­rében bírónál is okosabb tudott lenni, alperesként. Most meg az üzemben, amelyiknek avatása óta egyik igen szorgos mun­kása, nem ismeri a jogait? Aztán azt mondtam, nem szabad haragudnom Annára. Mindössze negyedik éve ipari munkás. Miért is képzelem ún, hogy a négy éve gyári ember fújja a Munka Törvény­könyv paragrafusait, s ha kell idézze, hogy „Csak különösen indokolt esetben mondható fel munkaviszonya az egyedül álló dolgozó nőnek, gyermeke tizennyolcéves koráig”, — vagy: „A munkaidőt úgy kell beosztani, és túlmunkát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészsé­gét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet ne je­lentsen.” Ugye, milyen egyszerű? A Munka Törvénykönyve 38. paragrafusa szűkszavúan, de rendelkezik. Nem tudja ám ezt, hogy is tudná egy munkásember. Többnyire a bánásmódon, meg a borítékon méri, tisztessé­ges-e a munkája, megbízható-e a vezetője. Aztán a túlmun­kát sokan még szívesen is fogadják. Mert jól jön a pénz, ami soha sem elég. Ezért mondta a múlt héten Lázár György, munkaügyi miniszter az újságíróknak: megfontolandó az, rendelettel szabályozzák-e, s „fentröl” a túlórákat. Mert ha a gyárnak valóban szüksége vaja rá, akkor a népgazdaságnak is megéri. Es ha a munkás zokszó nélkül vállalja, mert több a pénze? Mindenki jól jár, világos. Mondott ám mást is a miniszter, s ezt jól agyamba vés­tem. Ezért jutott eszembe Anna levele olvasásakor. Azt mondta, az a baj, hogy a nyers, vagy félkész anyag késése, a gyár és megrendelői kereskedelmi szerződésének hibájából, a „ma nyolc órát, holnap majd meglátjuk, holnapután min­dent bele, áldozzák fel emberek (pláne, ha szocialista bri­gád az az emberkoszorú) szóval adják a gyárnak a szabad szombatjukat. Kifizetjük.” M egy az így egy darabig. Aztán a melós vakaródzik, szétnéz a szomszédos gyárakban, vagy termelőszövet­kezetben, vagy kisiparban, s egyszer csak felmond. Hogy miért? írnak indoknak mindent. Jobb a pénz máshol, — régi nóta. Közelebb van a lakóhelyéhez — nem mindig igaz. Indokot lehet találni, könnyebben mint egy gyakorlott, jó munkást. S talán könnyebben, mint egy, mindig a dolgo­zók érdekeit is értő, érző nagyvállalatot. Persze a munkaügyi miniszter korántsem egyedül a túl­órákkal indokolta a munkásvándorlást. Mondott ő olyan szá­zalékot, ami első hallásra szinte hihetetlen ebben a jövő­menő világban. Nevezetesen azt, hogy 1968 óta a magyar munkások 80 (— nem tévedés, nyolcvan százaléka) nem változtatott munkahelyet. Húsz százaléka viszont valóban és többször. Nem jó már ezekre az emberekre a vándormadár szó sem, mert minden gyerek tudja, hogy a vándormadár tavasszal visszatér a fészkére... Mondta azt is. sok múlik azon, nagyon sok, mennyire becsülik meg a munkást, szakértelmét és éveit, évtizedeit egy gyárban. Elgondolkoztam ezen. Az építők napján vasárnap Szolnokon 37 olyan munkásnak adták át az arany törzsgárda jelvényt, akik a 22 éves nagyvállalatnál kerek húsz eszten­deje dolgoznak. B.eszéltem közülük két rakodómunkással. Húsz éve cipelnek nehéz terheket, teljesítenek készenléti szolgálatot a teherpályaudvaron. Van havonta vagy kétezer­négyszáz forintjuk. A vállalat kollektív szerződése szerint a húsiz éves hűségeseket hétszáz (ez sem tévedés!) 700 forint­tal „jutalmazta”. Kis pénz, mondta a két öregember, dehát ez is valami. Igen, így én is elfogadom, ez is valami. Pesten a csőgyárban aranygyűrű van ilyenkor. Meg több pénz. Az sok, más is. Dehát ugyebár mi régi lovasnép vagyunk... S közben gyárról gyárra, kátéeszből-téeszbe megy, me- gyeget hazánkban három év alatt háromszázezer ember. Mire megmelegedne egy helyen, érezné a munka ízét, zsebében lenne a gyakorlottság „ára”, már istenhozzád kapufélfa... Ilyesmik miatt Í ji zt akartam Annának válaszolni. Meg azt még, ne ijed­ik je« meg a munkavezetőjétől az a munkásasszony, aki a bíróság előtt, a gyerekei apjával szemben, alperes­ként megnyert már nem egy pert (ha már perelni kell egy apát többszörösen, hogy gondoskodjék a gyerekeiről...) Pe­reljen csak ott, ahol becsületes munkájával a kenyerét keresi! És ne hagyja, hogy akár egy fél órára is kihasználják. Azért, mert abban a kisvárosban nincs több gyár! S azért mert neki két gyereket kell felnevelnie! (Sóskúti Júlia Nemzeti emlékpark létesül Pusztaszeren Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Bencsik István főtitkár elő­terjesztése alapján az elnök­ség részletesen megvitatta az országgyűlési képviselői és tanácsi választások tapaszta­latait. Erről beható vita bontakozott ki, amelyben felszólalt Bugár Jánosné, dr. Bakos Lajos, Darvas Jó­zsef, Madarász Lajos, Nagy Józsefné, dr. Ortutay Gyu­la, Pióker Ignác, dr. Sarlós István, Somoskői Gábor, Sü­megi János, Szabó Kálmán, dr. Trautmann Rezső, Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára a tanácskozáson előterjesztette azt a javasla­tot —, amelyet még az el­hunyt Erdei Ferenc dolgozott ki —, hogy létesítsenek nem­zeti emlékparkot Pusztasze­ren, a 896. évi első ország- gyűlés színhelyén, ahol az 1945-ben meghirdetett föld­reform hivatalos és ünne­pélyes megkezdése is történt. E két nagy történelmi ese­ménynek méltó emlékhelye lesz a nemzeti emlékpark. Csoportülést tartottak megyénk országgyűlési H r • 1 rr • képviselői Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Szolnok me­gyei Bizottságának épületében tartották idei második ülésüket megyénk országgyűlési képviselői. A csoport­ülés résztvevői tárgyaltak a soronkövetkező országgyű­lés előkészítéséről, így azzal kapcsolatban két tájékoz­tatót hallgattak és vitattak meg. Az egyiket Szolnok me­gye tanácsi gazdaságának helyzete 1970-ben címmel — Kukri Béla, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezető helyettese tartotta. A megye negyedik ötéves tervének néhány kiemelt célkitűzéséről pedig Bartha László, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője tartott tá­jékoztató előadást. A két tájékoztatóból érdemes néhány témát, adatot megemlíteni. > Javait a gyártmányok minősége így a megye tanácsi gaz­daságának helyzetéről szólva feltétlenül meg kell említe­ni, hogy a tanácsi vállalatok termelése és áruforgalma ta­valy a bázis időszakhoz ha­sonlítva 10 százalékkal nö­vekedett. Javult a tanácsi iparban a gyártmányok mi­nősége, növekedett a foglal­koztatottak száma. Problé­ma viszont, hogy a termelé­si tervek túlteljesítése elle­nére sem növekedett kívánt mértékben a gazdálkodás hatékonysága. Az élelmiszeriparban mind­inkább érvényesül a több- szektorúság. Így például a megye kenyértermelésének 11 százalékát szövetkezetek, magánsütődék készítik. A tájékoztató szólt továb­bá a kisipari termelőszövet­kezetek, az AFÉSZ-ek tevé­kenységéről is, elemezte a mezőgazdasági termelőszö­A másik tájékoztató, mely a negyedik ötéves tervről szólt, főképpen a következő témáikkal foglalkozott; a la­káshelyzetről és a lakásépí­tésről; a beruházási piac helyzetéről megyénkben; a megye mezőgazdasági fej­lesztésének néhány célkitű­zéséről; a lakosság életkö­rülményeiről; a foglalkozta­tottság növelésével kapcso­latos tervekről; a lakossági szolgáltatások fejlesztési cél­kitűzéseiről. E sok témából csupán vetkezetek helyzetét, gaz­dálkodási eredményeit, — a meglévő problémáikat. Majd Kukri Béla beszélt az 1970. évi költségvetési feladatok teljesítéséről. Megemlítette: annak ellenére, hogy a ta­nácsok a kormány 1970. jú­nius 18-x felhívására az ár­víz következtében a népgaz­daságot ért károk helyreál­lításához költségvetési, illet­ve fejlesztési alapjuk ter­hére 18 millió forintot ad­tak. mégis az összesített eredmények kielégítőek. A 18 millió forintot takarékos gazdálkodással ellensúlyoz­ták. A fejlesztési alapról szól­va hangsúlyozta az előadó, hogy a tanácsok fejlesztési alapbevételeiket 105 száza­lékra. ezen belül a helyi be­vételeket 114.2 százalékra teljesítették, mindez hozzá­járult ahhoz, hogy eredmé­nyesen készíthessék elő az új tervidőszak indítását. egyet említünk — bár egyen­ként mindegyik nagyon fon­tos és figyelemre méltó — az építőipari vállalatok és építő szervezetek kapacitá­sának növelését, pontosab­ban beruházási piacunk je­lenlegi helyzetét. Mint kide­rült, a negyedik ötéves terv­ben összesen 1 milliárd fo­rintnyi építőipari kapacitás- hiánnyal kell számolnunk. Ezért minden lehetőséget, minden területen ki kell használni sírra, hogy az épí­tőipari kapacitásokat nö­veljük. Ugyanakkor a meg­valósítandó feladatok közül is elsősorban a legfontosab­bakat kell teljesíteni. Ezek: a már megkezdett ipartele­pek építésének befejezése, a komplex állattenyésztő tele­pek felépítése, az öntözés bővítéssel kapcsolatos léte­sítmények fejlesztése, a vas­úti-, közúti rekonstrukcióval kapcsolatos építési feladatok végrehajtása, a lakásépítés, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, iskolai tantermek építése. Terveink maradéktalan valóraváltása érdekében az építőiparban mindenütt ja­vítani kell az üzemszerve­zést, a munkaszervezést, a munkák programozásának színvonalát, jobban elő kell készíteni a beruházásokat, biztosítani kell, hogy a mű­szaki kiviteli tervek előre­mutatóak legyenek, tükröz­zék az igényességet, a kor­szerűséget. Képvi velőink tervei Mindkét tájékoztatót élénk vita követte, majd .megyénk országgyűlési képviselői el­készítették saját ez évre szó­ló munkatervüket. Eldöntöt­ték. hogy ebben az évben még két csoportülést tarta­nak, A harmadik negyedév­ben egyet Jászboldogházán, — a negyedik negyedévben egyet Túrkevén. A két ülé­sen összesen négy témában hallgatnak meg tájékoztató jellegű előadást. Ezek: a megye szövetkezeti mozgal­mának helyzete: a megye if­júságának erkölcsi, politi­kai, kulturális, szociális hely­zete; a megye egészségügyi ellátottsága, fejlesztési fel­adatai; az 1972. évi megyei költségvetés. Mindkét alka­lommal üzemlátogatásokat is terveznek, termelőszövet­kezetekbe, valamint Jász­boldogházán a radiátorgyár­ba és Túrkevén az AFIT- náL V. V. Ma: Világgazdasági hírek Nemzetközi bűncselekmény A művelődés házai Hol szorít a cipő? Hortobágyi lovasnapok Gyilkosság a Török utcában Intézkedések a pótalkatrész ellátásról A KGM miniszteri érte­kezlete pénteken megvizs­gálta a mezőgazdaság pót- alkatrész ellátásának helyze­tét, az alkatrészek szállítá­sának menetét. Az értekez­letre meghívták az érdekelt vállalatok, továbbá a MÉM képviselőit is. A KGM kereskedelmi fő­osztályának jelentéséből kitűnik, hogy erre az évre a tavalyinál 37 százalékkal több mezőgazdasági pótal­katrész szállítására vállal­tak kötelezettséget a válla­latok. A múlt év december 10-ig a rendelések 94.5 szá­zalékát igazolták vissza. A MÉM képviselője az ér­tekezleten elmondta, hogy az alkatrész-szállítási szer­ződések teljesítése a tavalyi­hoz képest kedvezőbb, most is van. azonban elmaradás, még pedig nem annyira a szállítások összértékében, hanem inkább az alkatrészek Összetételében. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter utasította az érdekelt vállalatok veze­tőit, hogy a harmadik ne­gyedév végéig valamennyi elmaradásukat pótolják, majd egész évi szerződési kötelezettségüknek is tegye­nek eleget. A jövő év elején miniszteri értekezleten meg­vizsgálják, hogy a kötelezett­ségüket teljesítették-e, s el­maradás esetén csökkentik, vagy megvonják az érintett vezetők jutalmát. szükség esetén a miniszter alapbér­csökkentési jogával is él. Beruházási piacunk helyzete HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Elutazott Budapestről a prágai pártküldöttség Pénteken reggel a prágai pártbizottság küldöttsége — amely Antonin Kapek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága el­nöksége tagja, a prágai párt. bizottság első titkárának ve­zetésével a budapesti párt- bizottság meghívására fővá­rosunkban tartózkodott — hazautazott Prágába. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára búcsúztatta. Négymillió 800 000 színházlátogató mérlege Négymillió nyolcszáztizen- hatezer látogatója volt az el­múlt öt esztendőben a szín­házaknak — ez derű] ki ab­ból az összegezésből, amelyet a Művelődésügyi Miniszté­riumban készítettek az el­múlt öt éves terv színházmű­vészeti eredményeiről, ör­vendetes, hogy emelkedett az ifjúság számára tartott szín­házi előadások száma. Szín­házi bérletet húszezerrel többen váltottak, munt az­előtt. Kedvezően alakult a szín­házak műsorpolitikája: öt év alatt 185 ezredeti magyar drámát tűztek műsorra, eb­ből 96-ot vidéken mutattak be. A különböző társulatok több mint 40 alkalommal szerepeltek szocialista és 20- ná] is többször kapitalista országokban. Ugyanakkor a szocialista országokból 20, a kapitalista országokból pe­dig öt vendégjátékra került sor a magyar színpadokon. 1969-ben több mint 350 000, tavaly pedig 600 00Ó forintnál is több állami támogatást kaptak a különböző társula­tok annak érdekében, hogy kultúr politikailag fontos mű­veket idejében, színvonala­san műsortervükbe vehesse­nek. — Színházak működésére az elmúlt évben 228 millió forintot fordítottak, 17 száza­lékkal többet, mint a terv­időszak kezdetén. Ezt az emelkedést az tette lehetővé, hogy a színházak több mint 11 százalékkal növelték be­vételeiket, s az állami támo­gatás mértéke 'is 20 százalék­kal gyarapodott. Befejeződött a KGST-országok búzanemesítőinek tanácskozása Pénteken véget ért a KGST-országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió búzanemesítőinek, valamint termesztési kutatóinak négy­napos magyarországi talál­kozója. Szegeden két napig szimpoziont tartottak, ame­lyen mintegy 30 előadás hangzott el. A tapasztalatcse­re-napok második felében bemutatókra került sor. A küldöttségek megtekintették a gabonatermesztési kutató intézet kiszombori nemesítő telepét, ahol dr. Lelley János munkatársaival új hazai, in­tenzív búzafajták előállításán dolgozik. Ellátogattak a ga­bonatermeléséről híres tisza- földvárl Lenin Tsz-be. ahol a külföldi szakemberek sze­mélyesen győződhettek meg az eredményes nagyüzemi kísérletekről. A nemzetközi búzanemesí- tési és termesztési találkozó utolsó napján, pénteken a Duna—Tisza közi homokvi­dék új kalászosának, a tri- ticale-nak „szülőföldjét” a kecskeméti kísérleti Intézet tenyészkertjét keresték féL Itt dr. Kiss Árpád nemesítő tájékoztatta a küldöttségeket az eddigi termelési eredmé­nyekről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom